Hiába fellebbezett az ügyészség, a bíróság másodfokon is meglepő döntést hozott a „csepeli droglabor” két gyanúsítottjának ügyében. A hatóság szerint súlyos bűncselekmény gyanúja áll fenn, mégis elutasították a letartóztatásukat – de vajon mi áll a háttérben? Az indoklás legalább annyira meglepő, mint az eset maga…
Helybenhagyta a másodfokon eljárt Fővárosi Törvényszék a nyomozási bíró 2025. április 4-én meghozott végzését, amelyben két gyanúsított letartóztatására irányuló ügyészi indítványt elutasította.
Amint az a korábbi híradásokból ismert, a Budai Központi Kerületi Bíróság 2025. április 4-én tartott ülésén nem végleges döntésével elutasította annak a két gyanúsítottnak a letartóztatását, akikkel szemben üzletszerűen elkövetett kábítószer készítésének elősegítése bűntette miatt indult nyomozás. A bíróság a döntését akkor azzal indokolta, hogy a két gyanúsított esetében a velük közölt gyanúsítás még említés szintjén sem tartalmazott olyan tényeket, amelyek azt támasztották volna alá, hogy a terheltek szándéka és célja a náluk tárolt vegyianyagokból kábítószernek minősülő anyag előállítása lett volna.
A nyomozási bírói döntéssel szemben az ügyészség fellebbezést jelentett be, mert álláspontjuk szerint a két férfival szemben közölt gyanúsítás a törvényi tényállás valamennyi elemét tartalmazta. A fellebbezés indokolásában arra is kitért, hogy az elsőfokú bíróság nem a rendelkezésre álló bizonyítékok értékelése alapján jutott arra a következtetésre, hogy azok a megalapozott gyanút nem támasztják alá, hanem a terheltekkel közölt gyanúsítás hiányosságai miatt nem látta megalapozottnak a gyanút.
A Fővárosi Törvényszék másodfokú tanácsa az ügyészség fellebbezését nem találta alaposnak, osztotta az elsőfokú bíróság által felhozott indokokat és megállapította, hogy helyesen döntött akkor, amikor a letartóztatásra irányuló indítványt mindkét gyanúsított esetében elutasította, ezért a nyomozási bíró végzését helybenhagyta.
Hangsúlyozta a másodfokú bíróság, hogy a cselekmény történeti tényállásának lényegét a gyanúsítás közlésekor akként kell közölni, hogy annak alapján a bűncselekmény törvényi tényállásának egyes elemei megállapíthatóak legyenek. Az alapos gyanút objektív tényeknek kell alátámasztania, azaz annak a valóság tényein kell alapulnia, nem lehet szubjektív vélekedés vagy puszta feltételezésekből történő további következtetés. Jelen ügyben a gyanúsításban leírt történeti tényállás azonban nem felel meg e jogszabályi követelményeknek, mert nem tartalmazza sem a gyanúsításban felhívott, sem pedig az ügyészség által a fellebbezésben hivatkozott más, egészséget veszélyeztető bűncselekmény valamennyi törvényi tényállási elemét.
A megalapozott gyanú nem parttalan fogalom és nem bármely bűncselekmény gyanúját jelenti, a felmutatott bizonyítékoknak konkrét bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúját kell alátámasztaniuk! Ebben az esetben – ahogyan arra az elsőfokú bíróság is helyesen hivatkozott – a történeti tényállás hiányos, nem felel meg az eljárási törvényben meghatározott általános és különös rendelkezéseknek. A gyanúsítás hiányosságát a fellebbezés írásos indokolásában maga az ügyészség sem vitatta.
Mindezek alapján került sor az elsőfokú végzés helybenhagyására.
A végzés a két gyanúsított tekintetében végleges.
Fővárosi Törvényszék
