Meddig kell még vakaróznunk a nyári estéken?
Vajon miért érezzük úgy, mintha egyetlen szúnyog hadsereg támadt volna ránk a kertben? Lehet-e védekezni a csípések és a szúnyogok terjesztette betegségek ellen – és egyáltalán, mikor kezdődik a központi gyérítés?
A szúnyogcsípés több mint bosszantó. Éget, viszket, megzavarja az alvást és a pihenést, ráadásul sokak szervezetén allergiás reakciókat is kiválthat. De nem ez a legnagyobb baj: a csípőszúnyogok veszélyes betegségeket is terjeszthetnek. Bár hazánkban szerencsére ritkák a súlyos fertőzések, az utóbbi években már Magyarországon is előfordult a nyugat-nílusi láz, amely embereket és állatokat – például lovakat – is megbetegíthet.
Április 30-án elrajtol a katasztrófavédelem által szervezett országos szúnyoggyérítési program, amely során először a Tisza-tó és környéke kerül sorra. A védekezés alapját egy természetes, kizárólag a szúnyoglárvákat pusztító fehérje adja, így nem káros sem az emberre, sem más élőlényekre. A szakemberek már tavasz eleje óta figyelik, hol és mikor jelennek meg a lárvák, a lakosságtól pedig azt kérik: otthon is figyeljenek oda a pangó vizek megszüntetésére. Egy vízzel teli vödör is több száz szúnyognak adhat életet – és a következő csípésnél már te vagy a célpont.
Szúnyoggyérítési program
Április 30-án indul a katasztrófavédelem által koordinált központi szúnyoggyérítési program. A tavaszi időszakban túlnyomórészt biológiai módszerrel védekeznek a lárvák ellen, amely során a szakemberek a szúnyogok tenyészőhelyén egy természetes baktérium által termelt fehérjét tartalmazó készítményt juttatnak a vízbe. Ez a fehérje a kijuttatott dózisban kizárólag a csípőszúnyogok lárváit pusztítja el, minden más élőlényre, még az árvaszúnyogokra is ártalmatlan.
Első lépésként a Tisza felső szakaszán és a Tisza-tónál lesznek biológiai kezelések, amelyeket nehezít, hogy megindult a fák lombosodása. Az ártéri erdős területeken létrejött tenyészőhelyeken már nem kellően hatékonyak a folyadék kijuttatásával végzett kezelések, ezért granulátumot alkalmaznak, ami áthatol a lombozaton, és eljut a lárvák élőhelyére.
A katasztrófavédelem által megbízott rovarbiológusok március óta nyomon követik a lárvák megjelenését és fejlődését, ez alapján tervezik meg a kezelések menetét. A folyók vízállása az elmúlt hetekben alacsony volt, így az árterületek túlnyomó többségén egyelőre nem jöttek létre a szúnyogok számára alkalmas tenyészőhelyek. A kisebb esőzések nyomán elszórtan, valamint a Tisza-tónál a növényzettel borított, védettebb területeken kezdődött meg lárvák fejlődése.
Csapadékos időben, vagy akár a kerti locsolás miatt is számos, a csípőszúnyogok számára ideális tenyészőhely jön létre. Ezért érdemes a ház körüli kisebb vizeket lefedni, kiönteni, rendszeresen cserélni. Egy-egy vízzel teli virágcserépben, vödörben, gumiabroncsban, eldugult ereszcsatornában százával, akár ezrével fejlődhetnek ki a szúnyogok. Az esővízgyűjtő hordókat ajánlott szúnyoghálóval lefedni, a ház előtti árkokat pedig rendben tartani, hogy ne tudjon benne hosszabb ideig állni az esővíz. A ház körüli teendőkről a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ egy plakátot és részletes tájékoztatókat készített, amelyek az alábbi linkeken érhetők el:
További információk érhetők el a szúnyoggyérítésről a katasztrófavédelem weboldalán:
https://www.katasztrofavedelem.hu/45/szunyoggyerites-gyik
A szúnyoggyérítés hetente változó programja az alábbi linken érhető el:
https://katasztrofavedelem.hu/38063/heti-programok
Jó tudni!
A szúnyogok nemcsak az emberekre, hanem az állatokra is komoly veszélyt jelentenek – különösen bizonyos vírusos és parazitás betegségek révén. Magyarországon a legnagyobb fenyegetést az állatokra terjedő szívférgesség és a nyugat-nílusi láz jelenti. A szívférgesség kutyáknál fordul elő leggyakrabban, és egy szúnyogcsípés útján bejutó fonálféreg-lárvák révén alakul ki. A kezeletlen fertőzés hosszú távon szívelégtelenséghez, akár elhulláshoz is vezethet. Emellett a nyugat-nílusi vírus, amely a lóállományt veszélyezteti leginkább, idegrendszeri tüneteket és bénulást is okozhat. Mivel ezek a kórokozók szúnyogcsípés révén terjednek, a védekezés nemcsak kényelmi, hanem állatvédelmi és gazdasági szempontból is kiemelten fontos. A háziállatok mellett a vadon élő madarak is hordozói lehetnek a vírusoknak, így a fertőzés terjedése nehezen megjósolható.
