Élelmiszerriasztások, hamis méz és lebukott kisállat-kereskedők: az EU titkos figyelőrendszere
Kevesen tudják, de az Európai Unióban naponta több tucatnyi riasztás fut be az élelmiszerek, állatok és növények biztonságával kapcsolatban. Mi történik, ha például egy lengyel baromfihús-szállítmányban szalmonellát találnak? Vagy ha egy Kínából érkező étrend-kiegészítő veszélyes összetevőt tartalmaz? Ezekre a kérdésekre ad választ az EU Riasztási és Együttműködési Hálózata (ACN), amelynek 2024-es jelentése most minden eddiginél több adatot tár elénk.
A hálózat célja egyszerű: megóvni a fogyasztókat és a piacot a veszélyes termékektől, méghozzá gyors információcserével a tagállamok között. A RASFF, az FFN, az AAC és az új PAN, AWN rendszerek révén pontosan láthatjuk, honnan jönnek a problémás termékek, mik a leggyakoribb visszaélések, és Magyarország hol helyezkedik el ebben a kockázati térképen.
Cikkünkben most lebontjuk a legfrissebb számokat, megnézzük, mely országok termékei buktak meg a teszteken, mennyire érintett hazánk, és milyen trendek rajzolódnak ki 2024-ben az uniós élelmiszer- és állategészségügy térképén.
Összes bejelentés: 9 460 (8 %-os emelkedés 2023-hoz képest)
RASFF (Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági rendszer):
- 5 250 bejelentés (+12 %)
- Ezek 91 %-a élelmiszerrel kapcsolatos, és a bejelentések egy harmada határnál történt visszautasítás miatt – leggyakrabban túl magas növényvédőszer-maradék miatt
- Magyarországot 309 eset érintette, ebből 63-at magyar hatóság kezdeményezett
- Legtöbb gondot lengyel és francia termékek okoztak; magyar eredetűek az esetek kevesebb mint 1 %-a (38 bejelentés)
AAC (Igazgatási Segítségnyújtás és Együttműködés):
- 3 212 bejelentés volt; ezek főként címkézési, dokumentációs, tárolási előírásokkal kapcsolatosak
- Magyarországról 111 bejelentés, melyek közül 16 indítás volt hazai
FFN (Élelmiszercsalási Hálózat):
- 546 eset (csalásra, hamisításra utaló bejelentések)
- Magyarországot 84 ügy érintette, főként mézhamisítás és illegális állatkereskedelem miatt
PHN (Növényegészségügyi rendszer):
- 397 bejelentés növényvédelmi problémákkal kapcsolatban
- Magyarország 5 esetben érintett, ebből 3 hazai bejelentés
Új rendszerek 2024-től:
- PAN (kedvtelésből tartott állatok): 52 bejelentés, ebből 24 Magyarországról (legtöbb illegális kereskedelem miatt)
- AWN (gazdasági haszonállatok): csupán 3 ügy, ebből 1 hazai bejelentés
Kulcsfontosságú üzenetek
Növekvő élelmiszerbiztonsági események
- Az ACN-bejelentések 8 %-kal nőtt, a RASFF-ügyek száma 12 %-kal bővült.
- A raszff-bejelentések harmadát az importált gyümölcsök és zöldségek esetén tapasztalták, legfőképp növényvédőszer-maradék miatt.
Magyarországot érintő helyzet
- RASFF: 309 ügy; AAC: 111 ügy; FFN: 84; PHN: 5; PAN: 24; AWN: 1.
- Jelentős magyar bejelentők: 63 (RASFF), 16 (AAC), 3 (PHN)
Legnagyobb kockázatok:
Gyümölcsök, zöldségek, diófélék (növényvédőszer, aflatoxin, Salmonella) főként a RASFF figyelmének középpontjában voltak.
Trendre figyelmeztető jelzések:
Az EU tovább erősíti a határnál végzett ellenőrzéseket és visszautasításokat, valamint új prioritásokat állított fel az élelmiszerbiztonsági stratégiában .
Vessünk rá egy pillantást a célokra
Az ACN (amely magába foglalja a RASFF, AAC, FFN, PHN, PAN és AWN rendszereket) célja:
- Gyors és hatékony információcsere a tagállamok között
- Azonnali intézkedések veszélyes élelmiszerrel vagy állategészségügyi kockázattal kapcsolatban
- A fogyasztók védelme és a kereskedelem biztonságának erősítése
Bővebb információk: Nébih
