A történet, ami bizonyítja: egy kutya életeket változtathat meg
Több mint három évtizede járja a déli határt, és még mindig ugyanazzal a lendülettel végzi a munkáját. Bakos Zsolt László története nemcsak egy rendőri pálya krónikája, hanem egy különleges kapcsolaté is, amely közte és szolgálati kutyái között alakult ki az évek során.
Nem hagyta magát: így lett kutyavezető
A pálya elején még egészen más feladatokat látott el, de már akkor tudta, merre szeretne tovább haladni. 1992-ben kezdte meg szolgálatát határőrként, és hamar világossá vált számára, hogy a kutyás egységek világa vonzza igazán.
Nem volt azonban egyszerű bekerülni ebbe a speciális szolgálati körbe. Többször is próbálkozott, de kezdetben más irányba terelték.
– Többször is jelentkeztem, hogy kutyavezető legyek, azonban mindig más pályára próbáltak irányítani – idézte fel. – De nem adtam fel. Addig mentem, kopogtattam, kértem a lehetőséget, amíg végül azt mondták: „Ha ennyire akarja, menjen!”
Ez a kitartás végül meghozta az eredményt: 1993-ban már kutyás szolgálatot teljesített, a csapat egyik első tagjaként.
Egy különleges társ: így kezdődött minden
Az első időszak nem volt zökkenőmentes. Kollégái már dolgoztak kutyáikkal, miközben ő még várt a saját társára. Aztán egy nap megérkezett az a kutya, aki mindent megváltoztatott.
Simi, a spániel, első pillantásra különlegesnek tűnt. Akkoriban a legtöbb szolgálati kutya német juhász volt, így ez a választás szokatlannak számított. A kisebb testű, energikus ebek azonban kiválóan alkalmasak voltak kábítószer-keresésre, és ezt Simi hamar bizonyította is.
– Mindenhova együtt mentünk. Nagyon hamar egymáshoz szoktunk. Én már vártam, hogy mikor láthatom, ő meg azt, hogy mikor megyünk dolgozni
A kapcsolatuk gyorsan mély bizalommá alakult, amely később a munkájuk alapját jelentette.
Döbbenetes fogások: így dolgozott a páros
A kilencvenes években, amikor a kábítószer-csempészet új útvonalakat keresett, a kutyás egységek szerepe felértékelődött. Bakos Zsolt és kutyája rendszeresen dolgoztak határátkelőknél, járműellenőrzéseknél, sőt házkutatások során is.
Egyik legemlékezetesebb esetük egy kamionhoz kötődik.
– Információ érkezett, hogy a járműben kábítószer lehet – folytatta. – Az ellenőrzés során a kutya a fülkerészben jelzett, és végül mintegy 90 kilogramm heroint találtunk.
Ez csak egy volt a sok közül. A kutya olyan helyeken is megtalálta az elrejtett anyagokat, ahol ember szinte biztosan nem keresné: élelmiszerek között, járművek rejtett részeiben, vagy teljesen hétköznapinak tűnő tárgyakban.
– Volt, hogy egy Hollandiából hazatérő család otthonában vizsgálódtunk, és a bébiételek között, egy hűtőláda belső részében lapult az anyag. Máskor a hűtőben, szalámi mellett találtuk meg.
Több mint munka: egy életforma
A kutyás szolgálat nem ér véget a munkaidővel. Ez egy életforma, amely a mindennapokat is meghatározza.
– Nincs karácsony, nincs húsvét, nincs teljes kikapcsolás. A kutyával mindennap foglalkozni kell. De aki ezt szereti, annak ez nem teher
A kutyák nemcsak munkatársak, hanem a család részei is lettek. Az évek során több négylábú társ is megfordult mellette, de az első, Simi, örökre meghatározó maradt.
A kapcsolat titka: bizalom és közös munka
A szakember szerint a siker kulcsa nem pusztán a kiképzésben rejlik. A kutya és vezetője közötti kapcsolat legalább ilyen fontos.
A kölcsönös megértés, a napi közös munka és a folyamatos figyelem teszi lehetővé, hogy a páros hatékonyan működjön együtt. Ez az a plusz, amit semmilyen tanfolyam nem tud teljes mértékben átadni.
Ma is aktívan szolgál – és nem lassít
Több mint 33 év után is aktív. Jelenleg két kutyával dolgozik, és bár az egyik már idősebb, még mindig kiváló formában van.
A napi rutin nem változott: mozgás, játék, figyelem és folyamatos gondoskodás. Ahogy ő fogalmaz, a kutyák nemcsak tőle kapnak energiát – vissza is adnak belőle.
– A kutyás életforma azt jelenti, hogy nincs igazi ünnepnap, nincs teljes kikapcsolódás. Nincs olyan, hogy karácsonykor vagy húsvétkor teljesen félre lehet tenni a feladatokat. Nap mint nap foglalkozni kell vele: mozgatni, játszani, figyelni rá, formában tartani.
Ez a hivatás nemcsak munka, hanem életforma, amely több mint három évtized után sem veszített a jelentőségéből számára.
A kép és a hír forrása: police.hu (RÁDI MÓNIKA FOTÓ: NAGY ZOLTÁN)
