A balatoni nyári szezon közepén sem maradnak ellenőrzés nélkül a turizmusban dolgozó vállalkozások. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) idén is nagyszabású ellenőrzéssorozatot indított Somogy, Veszprém és Zala vármegyében, ahol a legforgalmasabb turisztikai helyszíneket és a nyári szezonhoz kapcsolódó szolgáltatókat vizsgálják. Az akció első szakaszának mérlege alapján továbbra is akad bőven tennivaló: július eleje óta több mint háromszáz alkalommal találtak szabálytalanságot a revizorok.

A NAV kiemelt nyári akciójában húsz igazgatóság munkatársai vesznek részt. Az ellenőrök nem kizárólag a hagyományos vendéglátóhelyeket és üzleteket keresik fel, hanem a turisták által igénybe vett különféle szolgáltatásokat is ellenőrzik. Így többek között SUP- és quadbérlés, valamint taxiszolgáltatás is szerepelt már a vizsgálatok között.

1480 ellenőrzésből 316-nál találtak szabálytalanságot

Július 1. és augusztus 3. között a NAV munkatársai összesen 1480 ellenőrzést végeztek a turisztikailag frekventált balatoni térségben. Ezek közül 316 esetben tártak fel valamilyen szabálytalanságot. Ez azt jelenti, hogy az ellenőrzések több mint 21 százaléka nem zárult teljesen szabályosan.

Az arány a tavalyi adatokhoz képest csak minimálisan emelkedett, ugyanakkor a számok azt mutatják, hogy a nyári szezonban továbbra sem minden vállalkozás fordít kellő figyelmet az adó- és foglalkoztatási szabályok betartására.

A NAV számára idén is kiemelt ellenőrzési terület a nyugtaadási kötelezettség teljesítése. Emellett azt is vizsgálják, hogy a vállalkozások szabályosan foglalkoztatják-e munkavállalóikat, illetve megfelelően használják-e az online pénztárgépeket.

A revizorok a turizmusfejlesztési hozzájárulás teljesítését is ellenőrizték, erre eddig közel ötszáz alkalommal került sor. A vállalkozásoknak pedig érdemes számítaniuk arra, hogy az augusztusi ellenőrzések során ugyanezek a területek kerülhetnek ismét a NAV figyelmének középpontjába.

Nyugta nélkül is értékesítettek a balatoni vállalkozások

A feltárt szabálytalanságok jelentős része továbbra is a nyugtaadás elmulasztásához kapcsolódik. A NAV ellenőrei olyan esetet is találtak, amikor egy vállalkozás kizárólag készpénzes értékesítést végzett, ennek ellenére nem adott nyugtát a vásárlóknak.

Más esetekben az online pénztárgép használatával akadt probléma. Előfordult olyan vállalkozás is, amely a szabálytalan működés okaként valamilyen szervizproblémára hivatkozott.

A nyári turisztikai szezonban különösen fontos, hogy a nagy forgalom és a megnövekedett bevétel ne járjon együtt a szabályok lazább értelmezésével. A NAV ellenőrzései ugyanis nemcsak a klasszikus üzletekre és éttermekre terjednek ki, hanem a turisták által igénybe vett szolgáltatások széles körére is.

Bejelentés nélküli dolgozókat is találtak

A balatoni ellenőrzéssorozat másik fontos területe a foglalkoztatás szabályszerűsége. A NAV elsősorban azt vizsgálta, hogy a munkavállalókat megfelelően bejelentették-e, illetve a nyilvántartások valóban megfelelnek-e a tényleges munkavégzésnek.

A feltárt problémák között szerepelt a bejelentés nélküli foglalkoztatás, a késedelmes bejelentés, valamint az is, amikor a nyilvántartásban szereplő adatok nem egyeztek a valós munkavégzéssel.

A szezonális vendéglátóhelyeken az alkalmi munkavállalók foglalkoztatása szintén okozott problémákat. A NAV olyan éjszakai szórakozóhelyen is ellenőrzést végzett, ahol – a tavalyi évhez hasonlóan – idén sem jelentették be a biztonsági őröket.

Akár kétmilliós bírság és bezárás is lehet a következmény

A szabálytalanságoknak komoly pénzügyi következménye lehet. Aki elmulasztja a nyugtaadást vagy nem jelenti be szabályosan alkalmazottját, akár kétmillió forintos mulasztási bírságot is kaphat.

A történet azonban nem feltétlenül ér véget a bírságnál. Bizonyos esetekben az üzlet ideiglenes bezárása is elrendelhető, így a rövid balatoni szezonra építő vállalkozásoknak különösen nem érdemes kockáztatniuk.

A NAV ellenőrzéseinek ugyanis lehet olyan hatása, amely jóval tovább tart, mint maga a nyári szezon. Egy jelentős bírság komoly részét elviheti annak a haszonnak, amelyet egy vállalkozás a néhány hónapos kiemelt időszakban termel meg, és a szabálytalanságok további adózási következményekkel is járhatnak.

Augusztusban is folytatódnak az ellenőrzések

A balatoni nyári ellenőrzéssorozat ezzel még korántsem ért véget. A NAV munkatársai a szezon hátralévő részében is folytatják a vizsgálatokat Somogy, Veszprém és Zala vármegyében.

A hatóság célja nem pusztán a szabálytalanságok feltárása és szankcionálása. A NAV szerint az ellenőrzések egyik fontos feladata az is, hogy a jogkövetően működő vállalkozások számára tisztességesebb piaci környezetet teremtsenek. Ez különösen fontos a turizmusban, ahol a nyári hónapokban jelentősen megnő a forgalom, és ezzel együtt az alkalmi, szezonális foglalkoztatás és a szolgáltatások iránti kereslet is.

A mostani számok mindenesetre azt mutatják, hogy a balatoni vállalkozásoknak továbbra sem érdemes félvállról venniük az adózási és foglalkoztatási előírásokat. A NAV ellenőrei a nyár hátralévő részében is jelen lesznek, és ugyanazokat a területeket vizsgálhatják, amelyeknél az első hónapokban már jelentős számú szabálytalanságot tártak fel.

A nyári szezon tehát még tart, a NAV ellenőrzései azonban szintén folytatódnak. Aki szabályosan működik, annak elsősorban azzal kell számolnia, hogy újabb ellenőrzés során is igazolnia kell a jogkövető működést. Aki viszont megpróbálja kihasználni a nyári turistaforgalmat, könnyen komoly bírsággal és akár üzletbezárással is szembesülhet.

Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal, 

A NAV-razzia a Balatonnál: minden ötödik ellenőrzésnél találtak valami gyanúsat bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Újabb házisertés-állományban mutatta ki az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriuma. A fertőzést egy Somogy vármegyei, mintegy 1850 hízósertést tartó gazdaságban igazolták, ahol a megbetegedésre utaló tünetek miatt már korábban megkezdődött a vizsgálat. Az országos főállatorvos a laboreredmény után azonnal elrendelte a szükséges járványügyi intézkedéseket, az érintett állomány felszámolása pedig jelenleg is zajlik.

A Nébih közlése szerint a vírus jelenlétét 2026. augusztus 9-én erősítette meg a laboratóriumi vizsgálat. A somogyi gazdaságban általános tünetek – többek között láz, gyengeség, hasmenés és elhullás – hívták fel a figyelmet arra, hogy komolyabb állategészségügyi probléma állhat a háttérben. A szükséges mintavételt követően vált egyértelművé, hogy az állományt az afrikai sertéspestis fertőzte meg.

Azonnal lezárták a gazdaságot

A pozitív laboreredmény után dr. Nemes Imre országos főállatorvos haladéktalanul elrendelte az érintett gazdaság lezárását, valamint a járvány megfékezéséhez szükséges intézkedések végrehajtását. A telep Magyarország már fertőzött besorolású területén található, ahol korábban a vadon élő vaddisznók körében is kimutatták az afrikai sertéspestis vírusát.

A mostani eset azért is jelentős, mert ezúttal nem csupán a vadon élő állatok között mutatták ki a fertőzést: a vírus egy nagy létszámú házisertés-állományban is megjelent. A hatóságok ezért a járványügyi kockázatok feltérképezésére és a továbbterjedés megakadályozására minden szükséges intézkedést megtesznek.

A kitörés körül három kilométeres védőkörzetet és tíz kilométeres megfigyelési körzetet jelöltek ki. Ezekben a térségekben különböző járványügyi korlátozások lépnek életbe annak érdekében, hogy a fertőzés ne juthasson tovább más sertéstartó telepekre.

1850 hízósertés felszámolása kezdődött meg

Az érintett, lakócsai gazdaságban körülbelül 1850 hízósertést tartottak. Az állomány felszámolása már folyamatban van, miközben a szakemberek azt is vizsgálják, pontosan hogyan kerülhetett be a vírus a telepre.

A járványügyi nyomozás során nemcsak a fertőzés lehetséges eredetét keresik. A hatóságok feltérképezik az érintett gazdaság környezetét, megvizsgálják a járványügyi kockázatokat, valamint az esetleges kontaktgazdaságokat is. A cél annak megállapítása, hogy történt-e kapcsolat más állományokkal, illetve fennáll-e a vírus további terjedésének veszélye.

A mostani eset híre az agráriumban is komoly figyelmet kapott, hiszen egy nagy létszámú sertéstelep fertőződése nemcsak az adott gazdaság számára jelent súlyos veszteséget, hanem járványügyi szempontból a környező állományokra is kockázatot jelenthet. A friss fejleményről több magyarországi gazdasági és hírportál is beszámolt.

Az afrikai sertéspestis az emberre nem veszélyes

Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy az afrikai sertéspestis az emberi egészséget nem veszélyezteti. A betegség azonban a házi- és vaddisznóállományokra nézve rendkívül komoly következményekkel járhat, ezért a megjelenése jelentős gazdasági kockázatot jelent a sertéságazat számára.

A vírus terjedésének megakadályozásában ezért különösen nagy szerepe van a megelőzésnek és a szigorú járványvédelmi szabályok betartásának. Egy fertőzött területen nemcsak a közvetlen állatkontaktus jelenthet veszélyt: a vírus közvetetten, például szennyezett eszközökkel, ruházattal vagy más módon is továbbjuthat.

A vaddisznók jelentette kockázatot sem lehet figyelmen kívül hagyni

A somogyi telep olyan térségben található, amely már korábban is érintett volt az ASP szempontjából. A hatóság tájékoztatása szerint a környéken több vaddisznóból származó mintában is kimutatták a vírust. Ez különösen fontossá teszi, hogy a sertéstartók minden lehetséges módon megakadályozzák a házisertések és a vadon élő állatok közötti kapcsolatot.

A fertőzés szempontjából ugyanis nemcsak az számít, hogy a házisertés közvetlenül találkozik-e vaddisznóval. A közvetett érintkezés, illetve a vírus telepre történő behurcolása is komoly veszélyforrást jelenthet.

A Nébih ismét szigorú járványvédelmet kér a sertéstartóktól

A hatóság ezért arra kéri a sertéstartókat, hogy fokozottan ügyeljenek a telepek megfelelő lezárására és a járványvédelmi előírások következetes betartására. Különösen fontos a vaddisznókkal való közvetlen vagy közvetett érintkezés lehetőségének kizárása.

A szakemberek azt is hangsúlyozzák, hogy ha egy állományban szokatlan megbetegedést, elhullást vagy az állatok általános állapotának hirtelen romlását tapasztalják, nem érdemes várni. Ilyen esetben haladéktalanul értesíteni kell az állatorvost, hogy a szükséges vizsgálatok minél hamarabb megtörténhessenek.

A mostani somogyi eset is azt mutatja, hogy a gyors felismerés és a hatósági intézkedések kulcsfontosságúak lehetnek a vírus további terjedésének megakadályozásában. A Nébih és az állategészségügyi szakemberek a következő időszakban tovább vizsgálják a fertőzés eredetét, a lehetséges kapcsolódásokat és a térség járványügyi helyzetét.

A témában minden további aktuális és fontos információ elérhető Nébih tematikus aloldalán:
https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis

A 1850 sertés került veszélybe: itt csapott le az afrikai sertéspestis bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Sokan úgy gondolják, hogy a gyógyszer bevételekor teljesen mindegy, milyen folyadékot választanak. Egy friss magyar kutatás azonban arra utal, hogy bizonyos esetekben ez egyáltalán nem így van. A Semmelweis Egyetem szakemberei arra figyelmeztetnek, hogy egyes lúgos ásványvizek és gyógyvizek jelentősen befolyásolhatják bizonyos gyógyszerek működését, még mielőtt azok a szervezet megfelelő pontjára eljutnának.

A kutatás eredményeit a Pharmaceutics tudományos folyóirat közölte, és a vizsgálatok szerint különösen a gyomornedv-ellenálló bevonattal ellátott készítmények lehetnek érzékenyek arra, milyen itallal veszik be őket.

Már a pohárban megkezdődhet a gyógyszer védőrétegének károsodása

A gyomornedv-ellenálló gyógyszereket speciálisan úgy fejlesztik ki, hogy hatóanyaguk ne a gyomorban, hanem csak később, a bélrendszerben szabaduljon fel. Erre azért van szükség, mert egyes hatóanyagokat a gyomorsav lebontana, más készítmények pedig irritálhatják a gyomor nyálkahártyáját.

A Semmelweis Egyetem kutatócsoportja azt vizsgálta, hogy különböző italok milyen hatással vannak erre a védőbevonatra. Összesen 22 népszerű folyadékot elemeztek, majd hét italt részletes laboratóriumi tesztnek is alávetettek. A vizsgálatban többféle ásványvíz, gyógyvíz, csapvíz, szűrt víz és almalé is szerepelt.

Az eredmények meglepőek voltak. Egyes magas ásványianyag-tartalmú, lúgos vizek esetében a védőbevonat már néhány perc elteltével károsodni kezdett. Bizonyos gyógyvizeknél öt perc után is érzékelhető változást tapasztaltak, hosszabb, 15-30 perces érintkezés során pedig egyes készítményekből a hatóanyag több mint 90 százaléka idő előtt felszabadulhatott.

Ez azt jelentheti, hogy a gyógyszer nem ott fejti ki hatását, ahol eredetileg tervezték.

Reflux, fájdalomcsillapítók és pszichiátriai készítmények is érintettek lehetnek

A kutatás szerint a jelenség több olyan gyógyszercsoportnál is jelentős lehet, amelyek gyomornedv-ellenálló bevonatot használnak. Ide tartozhatnak bizonyos reflux elleni készítmények, gyomorvédő gyógyszerek, egyes pszichiátriai szerek, valamint gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók is.

Amennyiben a hatóanyag túl korán, még a gyomorban felszabadul, az csökkentheti a kezelés hatékonyságát, szélsőséges esetben pedig akár teljesen meg is akadályozhatja a kívánt hatás kialakulását.

Meglepő módon az almalé jobban teljesített

A vizsgálatok során nem minden ital viselkedett ugyanúgy. A kutatók azt tapasztalták, hogy a savasabb folyadékok kevésbé károsították a gyógyszerek speciális bevonatát.

Az almalé például kifejezetten stabil környezetet biztosított a tesztek elején. A kutatók szerint ebben a közegben a hatóanyag idő előtti kioldódása alig volt mérhető, így a bevonat jóval ellenállóbb maradt, mint számos lúgos ásványvíz esetében.

Sok betegtájékoztató nem ad egyértelmű útmutatást

A kutatócsoport 103 különböző gyomornedv-ellenálló gyógyszer alkalmazási előírását is elemezte. Az eredmények azt mutatták, hogy a legtöbb betegtájékoztató nem fogalmaz elég pontosan.

Számos készítmény esetében egyáltalán nem szerepel, hogy milyen folyadékkal kell bevenni a gyógyszert, más esetekben csupán annyi olvasható, hogy „folyadékkal” vagy „vízzel” ajánlott alkalmazni. Mindössze néhány dokumentum adott konkrét javaslatot a megfelelő ital kiválasztására.

Ez részben magyarázhatja, hogy sok beteg nincs tisztában a helyes gyógyszerbevétel jelentőségével.

Különösen fontos lehet idősek és gyermekek esetében

A szakemberek szerint a probléma még nagyobb jelentőséget kaphat azoknál, akik nyelési nehézségek miatt felnyitják a kapszulákat vagy a gyógyszert valamilyen ételbe, például joghurtba vagy almapürébe keverik.

Ez gyakran előfordul időseknél, gyermekeknél vagy torokfájással küzdő betegeknél. Ilyen esetekben különösen fontos lehet az orvossal vagy gyógyszerésszel történő előzetes egyeztetés.

„A kis gyógyszerszemcse nem tudja, hogy a bélben van-e, vagy még csak a pohárban. Ha a közeg kémhatása hasonló, a bevonat ugyanúgy elkezdhet leoldódni. A szakmában magától értetődőnek számít, hogy a gyógyszereket egyszerű csapvízzel vesszük be, de a betegek számára ez ma már nem mindig egyértelmű, hiszen rengetegféle ásvány- és gyógyvíz kapható” – mondja dr. Kállai-Szabó Nikolett, a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának egyetemi docense.

A gyógyszertárakban dolgozó szakemberek is rendszeresen találkoznak félreértésekkel.

„A gyógyszertárban is látjuk, hogy sok beteg nincs tisztában azzal, mennyire számít, mivel veszi be a gyógyszerét. Pedig ez is befolyásolhatja, hogy megfelelően működik-e a terápia” – hangsúlyozza Demeter Adrienn, a tanulmány első szerzője.

Mit tanácsolnak a kutatók?

A szakemberek kiemelik, hogy az eredmények nem azt jelentik, hogy az ásványvizek vagy gyógyvizek önmagukban károsak lennének. A kutatás legfontosabb üzenete sokkal egyszerűbb: bizonyos gyógyszerek esetében a hagyományos csapvíz továbbra is a legbiztonságosabb választás.

A kutatók szerint érdemes figyelmesen elolvasni a betegtájékoztatót, és kétség esetén gyógyszerész vagy kezelőorvos tanácsát kérni. Egy apróságnak tűnő döntés – hogy milyen itallal vesszük be a gyógyszert – ugyanis a kezelés eredményességét is befolyásolhatja.

A Milliók követhetik el ezt a hibát nap mint nap a gyógyszereikkel bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Új fejezet kezdődhet Magyarország és az Európai Unió kapcsolatában, miután a kormány benyújtotta azt az átfogó törvénycsomagot, amely az uniós forrásokhoz való hozzáférés egyik legfontosabb feltételének számít. A bejelentést Magyar Péter miniszterelnök tette közzé, aki szerint a jogszabálycsomag nem csupán technikai módosításokat tartalmaz, hanem olyan reformokat is, amelyek hosszú távon átláthatóbbá és elszámoltathatóbbá tehetik a közélet működését.

A kormányfő úgy fogalmazott, hogy Magyarország előtt reális lehetőség nyílik arra, hogy ismét hozzáférjen azokhoz az uniós forrásokhoz, amelyek évek óta nem érkeztek meg az országba. A tét nem kisebb, mint több ezer milliárd forint, amelyet a kabinet közlekedési fejlesztésekre, vállalkozásfejlesztésre, energetikai beruházásokra, oktatásra, kutatásra és lakhatási programokra kíván fordítani.

„A magyar emberek és a vállalatok végre hozzájuthatnak az őket megillető uniós ezermilliárdokhoz, és ehhez semmi mást nem kell tennünk, mint amit a magyar emberek is várnak tőlünk: felszámolni az orbáni korrupciót” – fogalmazott Magyar Péter.

Három hét alatt megszületett a megállapodás

A miniszterelnök szerint a korábbi években számos magyarázat hangzott el arra, hogy miért nem érkeznek meg az uniós források, ugyanakkor az Európai Unió elvárásai végig nyilvánosak voltak.

Magyar Péter szerint a hangsúly a korrupcióellenes intézkedéseken, a közélet átláthatóságán, az intézményi garanciák megerősítésén és az egyetemi autonómia helyreállításán volt.

„Mi ezt a vitát lezártuk. Három hét alatt megkötöttük a politikai megállapodást az Európai Unióval. A magyar emberek és vállalatok pénzét, mintegy 6 ezer milliárd forintot hazahozzuk. És eközben végrehajtjuk azokat az intézkedéseket is, amelyekre Magyarországnak saját érdekéből is szüksége van.”

A kormányfő hangsúlyozta, hogy az elmaradt támogatások hiányát az elmúlt években az egész ország megérezte. Az érintettek között voltak a magyar diákok, kutatók, önkormányzatok, vállalkozások és végső soron a családok is.

Erősebb Integritás Hatóság, szigorúbb ellenőrzések

A törvénycsomag egyik legfontosabb eleme az Integritás Hatóság jogosítványainak jelentős bővítése.

A tervek szerint a hatóság a jövőben nem csupán figyelemmel kísérheti a korrupciós ügyeket, hanem akkor is felléphet, ha egy eljárást megszüntetnek vagy egy feljelentést elutasítanak. Ilyen esetekben bíróság előtt kezdeményezheti az ügy folytatását.

A kormány szerint ezzel olyan ellenőrzési rendszer jöhet létre, amely nagyobb garanciát nyújt a közpénzek szabályos felhasználására.

Új vagyonnyilatkozati rendszer jöhet

A reformcsomag másik fontos területe a vagyonnyilatkozatok ellenőrzése.

A kormány álláspontja szerint a közéleti szereplőknek nemcsak vagyonukról kell pontosan számot adniuk, hanem annak eredetéről is. A tervezett szabályok alapján célzott ellenőrzések indulhatnak azokban az esetekben, amikor a nyilatkozatok és a tényleges vagyoni helyzet között jelentős eltérés merül fel.

„Új korszakot nyitunk. Aki közéleti szerepet vállal, annak nemcsak önmérsékletet kell tanúsítania, de számot kell tudnia adni a vagyonáról és annak a forrásáról is. És ha valaki, bárki szándékosan megtéveszti a hatóságokat, annak büntetőjogi felelősséget kell vállalnia. Akár kétéves börtönbüntetést is kaphat.”

Változások az egyetemek és a kutatás világában

A jogszabálycsomag fontos eleme az egyetemi autonómia megerősítése is. A kormány szerint olyan rendszer kialakítása a cél, amely egyszerre biztosítja az intézmények függetlenségét és a közpénzek átlátható felhasználását.

A tervek alapján az egyetemi szenátusok ismét szélesebb jogosítványokat kapnának, miközben rendeznék a közérdekű vagyonkezelő alapítványok helyzetét is.

A kabinet szerint mindez megteremtheti annak feltételeit, hogy a magyar felsőoktatás ismét teljes értékű szereplőként kapcsolódjon be az európai tudományos és oktatási együttműködésekbe.

„A magyar diákok újra részt vehetnek az Erasmus-programban. A magyar kutatók újra hozzáférhetnek a Horizont kutatási programok forrásaihoz, a magyar egyetemek pedig újra teljes jogú tagjai lehetnek az Európai Tudományos Közösségnek.”

Több pénz fejlesztésekre és beruházásokra

A kormány várakozásai szerint a politikai megállapodást követő jogalkotási folyamat jelentheti az utolsó nagy akadályok egyikének lebontását az uniós források felszabadítása előtt.

A cél, hogy a következő években jelentős fejlesztések induljanak az infrastruktúra, az energetika, a lakhatás, az oktatás és a vállalkozásfejlesztés területén.

Magyar Péter szerint az ország most olyan változtatásokat hajt végre, amelyek nemcsak az uniós források megszerzését segítik elő, hanem önmagukban is a magyar társadalom érdekeit szolgálják.

„A magyar emberek megérdemlik ezeket a lehetőségeket, és mi gondoskodni fogunk arról, hogy végre meg is kapják őket” – zárta videóüzenetét a miniszterelnök.

A Magyar Péter bejelentette: vége lehet az évek óta húzódó pénzvitának bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Jelentős pénzek érkezhetnek vissza a magyar fogyasztókhoz: a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szerint az elmúlt években már több mint 10 milliárd forint közvetlen kompenzációt sikerült kiharcolni a vásárlóknak. A legfrissebb ügyben egy nemzetközi online piactér is fizet, és a kifizetések hamarosan tömegesen indulnak.

A mostani bejelentés szerint a Temu európai működtetője legalább 882 millió forintot térít vissza a magyar vásárlóknak, miután a hatóság megtévesztő gyakorlatokat tárt fel. A cég ezen felül 437 millió forintos bírságot is befizet, és vállalta, hogy átfogó megfelelési programot vezet be.

Hogyan jutnak pénzhez a vásárlók?

Az érintettek – akik 2023 novembere és 2024 szeptembere között vásároltak – e-mailben kapnak értesítést. Egy speciális linken keresztül adhatják meg a szükséges adatokat a visszautaláshoz, így juthatnak hozzá az egységes, 2000 forintos kompenzációhoz.

Fontos részlet, hogy ha a ténylegesen kifizetett összeg nem éri el a 882 millió forintot, akkor a különbözetet a vállalat bírságként köteles befizetni az államkasszába. Ez azt jelenti, hogy a GVH nemcsak büntet, hanem konkrét pénzt is visszajuttat a fogyasztóknak.

Nem egyedi eset: sorra fizetnek a nagy nevek

Az elmúlt években több ismert nemzetközi cég is hasonló eljárásba futott bele. A GVH gyakorlata egyértelmű: nem elég a bírság, a vásárlók kárpótlása is kulcskérdés.

A német hátterű About You például azért került célkeresztbe, mert a hatóság szerint megtévesztő akciókkal és pszichés nyomással ösztönözte vásárlásra a felhasználókat. A cég elismerte a problémákat, és több százezer magyar vásárlónak fizetett fejenként 1750 forintot. A kifizetések 2026 márciusában indultak, az összeg pedig meghaladja az 500 millió forintot, miközben a vállalat 505 milliós bírságot is befizetett.

Korábban a Wish is kompenzációt vállalt, több tízezer felhasználó számára összesen akár 225 millió forint értékben. A Wizz Air esetében több ezer utas kapott visszatérítést, míg a Eventim ügyében több mint 80 ezer fogyasztót érintett a mintegy 70 milliós jóvátétel.

Az egyik legnagyobb volumenű ügy a eMAG nevéhez köthető: a vállalat egy több milliárd forintos kompenzációs csomagot vállalt, amelyből több mint egymilliárd forint közvetlenül a vásárlókhoz került.

Mi áll a háttérben?

A hatóság egyre tudatosabban lép fel a megtévesztő online kereskedelmi gyakorlatok ellen. A cél nem csupán a szabályszegések szankcionálása, hanem az is, hogy a fogyasztók ténylegesen visszakapják a pénzüket.

Az ilyen ügyek többségében akciók, kedvezmények vagy sürgető üzenetek állnak a középpontban, amelyek befolyásolhatják a vásárlói döntéseket. A GVH szerint ezek tisztességtelen alkalmazása komoly következményekkel járhat a cégek számára.

Egy trend, ami a vásárlóknak kedvez

Az adatok alapján világos: a fogyasztóvédelmi fellépések egyre kézzelfoghatóbb eredményeket hoznak. A több mint 10 milliárd forintos visszatérítés azt mutatja, hogy a hatóság nemcsak elvi szinten védi a vásárlókat, hanem konkrét pénzügyi előnyöket is elér számukra.

A mostani Temu-ügy pedig azt jelzi, hogy a folyamat korántsem ért véget – sőt, a következő időszakban további hasonló intézkedések is jöhetnek.

Forrás: GVH

A Temu-botrány: ennyi pénzt kapsz vissza, ha vásároltál bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Európa tájai látványosan változnak, és ezzel párhuzamosan egy kevésbé feltűnő, de annál súlyosabb folyamat zajlik: a jól ismert mezei madarak száma sok helyen visszaesik. A jelenség nemcsak természetvédelmi kérdés, hanem komoly ökológiai figyelmeztetés is, amely hosszú távon az egész élővilág egyensúlyát befolyásolhatja.

Egy friss tudományos munka – amely az Európai Madárszámlálási Tanács (EBCC) adatain alapul, és a Conservation Biology folyóirat hasábjain jelent meg – új eszközt adott a kutatók kezébe: rendszeresen frissülő, nagy felbontású térképeket, amelyek pontosan megmutatják, hol és milyen ütemben változik a madarak elterjedése Európában.

Új térképek, új felismerések

A kutatás során a Pan-European Common Bird Monitoring Scheme (PECBMS) adatait használták fel, amelyek 2018 és 2022 közötti időszakot ölelnek fel. Ezeket összevetették egy korábbi, 2013–2017-es periódussal, így kirajzolódott, merre tartanak a különböző fajok.

„A fajok elterjedésének ismerete elengedhetetlen a természetvédelmi és helyreállítási politikák megalapozásához. Ezek rendszeres frissítése és nemzetközi szintű harmonizációja azonban komoly kihívást jelent. Mi, az EBCC-nél megtettük az első lépéseket ehhez az EBBA Live projekten keresztül. Itt a Pan-European Common Bird Monitoring Scheme (PECBMS – Páneurópai Gyakori Madármonitoring Program) öt évet lefedő adatait használtuk fel a mezei madárfajok elterjedésének frissítésére, és felmértük, hogyan változtak az előző ötéves időszakhoz képest, mind kontinentális, mind regionális szinten” – mondta Sergi Herrando, az EBCC elnöke.

A kutatók 10×10 kilométeres felbontású térképeket készítettek, amelyek nemcsak a jelenlegi helyzetet mutatják, hanem a változás irányát is: hol nőtt, hol stagnált, és hol csökkent egy-egy faj jelenléte.

A számok nem sok jót ígérnek

A vizsgálat 50 faj közül 43 esetében tudott megbízható trendeket kimutatni – és az eredmények inkább aggasztóak, mint megnyugtatók.

„43 faj esetében tudtunk megbízható becsléseket kapni a változásokról, és az elterjedési változások pozitív korrelációt mutattak a független állománytrendekkel. Sajnos eredményeink azt mutatják, hogy a becsült előfordulások 33 fajnál csökkentek, mindössze 9 fajnál nőttek, és 1 fajnál maradtak változatlanok. A legtöbb faj esetében az elterjedés változásának iránya összhangban volt a faj teljes állományának ugyanezen időszak alatt bekövetkezett változásával, négy faj kivételével” – tette hozzá Alena Klvaňová.

Összességében a vizsgált fajok élőhelye átlagosan közel 0,8 százalékkal zsugorodott néhány év alatt. Bár ez elsőre kevésnek tűnhet, ilyen rövid idő alatt ez jelentős visszaesésnek számít.

Vannak nyertesek és nagy vesztesek

A kutatás szerint egyes fajok különösen rosszul teljesítenek. A déli hantmadár és a vörösfejű gébics például látványos területvesztést szenvedett el. Ezzel szemben néhány faj – például a fehérkarmú vércse – kisebb mértékű növekedést mutatott.

A kép azonban nem egységes: ugyanaz a faj egyes régiókban erősödhet, máshol viszont gyorsan visszaszorulhat. Ez arra utal, hogy a helyi környezeti tényezők – például a mezőgazdaság átalakulása vagy az élőhelyek eltűnése – kulcsszerepet játszanak.

Négy faj, négy külön történet

A kutatók külön kiemeltek néhány jól ismert fajt, amelyek eltérő mintázatokat mutatnak Európa-szerte. A vadgerle szinte mindenhol visszaszorul, míg a cigánycsuk esetében vegyes kép rajzolódik ki: egyes régiókban növekedés, máshol csökkenés látható.

A mezei veréb esetében kisebb fellendülés figyelhető meg Közép- és Észak-Európában, de az összkép itt is inkább negatív. A kenderike pedig különösen változatos mintázatot mutat, régiónként eltérő trendekkel.

Miért kulcsfontosságú ez az adatgyűjtés?

A szakértők szerint az új térképek nem csupán statisztikák, hanem egyfajta korai riasztórendszerként is működhetnek.

„Összességében eredményeink az európai mezei madarak elterjedésének közelmúltbeli zsugorodását jelzik, és demonstrálják a jelenlegi madármonitoring programok erős képességét arra, hogy kontinens-szintű, rendszeresen frissíthető fajtérképeket biztosítsanak. A változások néhány évenkénti nyomon követése riasztórendszerként működhetne, amely térben kifejezett megközelítése révén – ami Európában újdonságnak számít – segíthet a szakpolitikai jelentéstétel javításában és lehetővé tenné a korai beavatkozásokat. Reméljük, hogy eredményeink javítják a természetvédelmi és helyreállítási intézkedések célzottságát, és útmutatást adnak a helyreállítási tervek kidolgozásához” – zárta Herrando.

Magyar adatok is hozzájárulnak a képhez

Magyarország sem marad ki a nemzetközi adatgyűjtésből. A hazai információk a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) több évtizedes monitoring programjából származnak. Az önkéntesek évente több száz mintaterületen gyűjtenek adatokat, ami kulcsfontosságú a hosszú távú trendek megértéséhez.

Forrás: mme.hu Fotó forrása: Mezei verebek (Fotó: Nagy Károly)

A Csendes katasztrófa zajlik Európában – és alig vesszük észre bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Komoly jogi lépésekre készül a Greenpeace Magyarország, miután több sajtóorgánum szerintük félreértelmezte és kiforgatta a szervezet legfrissebb környezeti méréseit. Az ügy középpontjában a márciusban végzett vizsgálatok állnak, amelyek Göd, Komárom és Sóskút térségében készültek, és amelyek eredményeit április közepén hozták nyilvánosságra.

A környezetvédő szervezet szerint egyes publikációk nemcsak pontatlan következtetéseket vontak le, hanem olyan állításokat is megfogalmaztak, amelyek már a jó hírnevüket is sérthetik.

Félreértelmezett adatok? A Greenpeace szerint abszurd következtetések születtek

A vita egyik kulcspontja az, ahogyan bizonyos cikkek a különböző időpontokban készült mérési eredményeket értelmezték. A szervezet állítása szerint egyes szerkesztőségek azt sugallták, hogy a legújabb adatok érvénytelenítik a korábbi méréseket.

A Greenpeace ezt határozottan visszautasítja, és úgy fogalmaz, hogy ezek az értelmezések szakmailag megalapozatlanok. Szerintük a különböző időpontokban végzett vizsgálatok nem kioltják egymást, hanem együtt adnak képet a környezeti állapotokról – különösen akkor, ha korábban határérték feletti szennyezéseket mutattak ki.

„A környezetvédelem nem lehet propagandaeszköz”

A szervezet közleményében élesen bírálja azokat a médiamegjelenéseket, amelyek szerintük politikai irányba próbálják terelni a kérdést.

„A Greenpeace visszautasítja, hogy egyes szerkesztőségek a környezet- és természetvédelem ügyét a napi politika propaganda eszközévé próbálják silányítani.”

A szervezet szerint különösen veszélyes az a hozzáállás, amely relativizálni próbálja a korábban dokumentált szennyezéseket, hiszen ezek mögött sok esetben hivatalos jegyzőkönyvek és mérések állnak.

Közbizalom a tét: miért ennyire éles a konfliktus?

A Greenpeace hangsúlyozza, hogy a kérdés túlmutat egy egyszerű szakmai vitán. Szerintük a mérési eredmények félreértelmezése hosszabb távon alááshatja a lakosság bizalmát minden jövőbeli környezetvédelmi vizsgálat iránt.

„Mostani mérési eredmények kiforgatása alkalmas lehet a közbizalom megrendítésére az esetleges későbbi vizsgálatok vagy nyilvánosságra kerülő információk hitelességében, ezt a megtévesztő fellépést a Greenpeace határozottan visszautasítja.”

A szervezet szerint éppen ezért szükséges a határozott fellépés, beleértve a jogi lépéseket is.

Független mérések és hatósági szerep – mi hiányzik a rendszerből?

A közlemény egy másik fontos eleme, hogy a Greenpeace kiemeli: a hiteles tájékoztatáshoz elengedhetetlen a független hatósági ellenőrzések erősítése. Úgy vélik, hogy a félreértések és viták egy része abból fakad, hogy nem áll rendelkezésre elegendő, mindenki által elfogadott hivatalos adat.

A szervezet szerint a független intézmények feladata lenne, hogy saját méréseikkel megerősítsék vagy cáfolják a szennyezésekről szóló információkat, ezzel is csökkentve a bizonytalanságot.

„A Greenpeace azt is határozottan visszautasítja…”

A szervezet külön kitért arra is, hogy nem fogadja el a mérések manipulációját vagy félreértelmezését:

„A Greenpeace azt is határozottan visszautasítja, hogy szakmai méréseit bárki manipulatív módon, a környezet- és egészségvédelmi célokkal szemben használja fel.”

Ez a mondat jól mutatja, hogy a konfliktus nem csupán kommunikációs vita, hanem komoly szakmai és hitelességi kérdés is.

Mi forog kockán? Környezet, egészség, jövő

A Greenpeace arra is emlékeztet, hogy munkájuk nem új keletű: évek óta végeznek vizsgálatokat talajvízben, folyókban és termőföldeken, sokszor olyan területeken, ahol szerintük a hatósági jelenlét nem volt elég erős.

Állításuk szerint több esetben is az általuk nyilvánosságra hozott adatok indítottak el változásokat, amelyek végül a szennyezések csökkentéséhez vezettek.

Jogi lépések jönnek – ez lehet a következő fejezet

A szervezet most egyértelművé tette: nem hagyja szó nélkül a történteket. A jogi eljárások célja nemcsak a jó hírnév védelme, hanem – saját megfogalmazásuk szerint – a hiteles tájékoztatás és egy biztonságosabb környezet biztosítása.

A konfliktus ezzel új szintre léphet, és könnyen lehet, hogy a vita a bíróságon folytatódik.

A hír és a kép forrása: Greenpeace

A Amit nem mondanak ki: a korábbi környezeti kockázatok továbbra is valósak bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Komoly rendőri jelenlétre kell készülni Záhony térségében: a hatóságok bejelentették, hogy egy teljes napon át fokozott ellenőrzés lesz érvényben. Az intézkedés célja egyértelmű: visszaszorítani a jogsértéseket és megerősíteni a közbiztonságot egy kiemelten érzékeny határ menti térségben.

Mikor indul és meddig tart az akció?

A rendőrségi döntés értelmében az ellenőrzés 2026. április 25-én reggel 7 órakor kezdődik, és egészen másnap, április 26-án reggel 7 óráig tart. Ez azt jelenti, hogy 24 órán keresztül folyamatos jelenlétre és ellenőrzésekre számíthatnak a környéken közlekedők és ott élők.

A hatóságok ilyenkor jellemzően nemcsak az utakon, hanem frekventált közterületeken is megjelennek, így a fokozott jelenlét gyakorlatilag a teljes térséget érinti.

Mi áll a háttérben? Nem véletlen a döntés

A lépést Koncz László rendőr alezredes, a Záhonyi Rendőrkapitányság vezetője rendelte el. Az intézkedés jogi alapját a rendőrségről szóló törvény és a szolgálati szabályzat biztosítja, de a valódi ok ennél gyakorlatiasabb: a közrend fenntartása és a bűncselekmények megelőzése.

Az ilyen típusú akciók során a rendőrök célzottan keresik azokat a helyzeteket és személyeket, ahol nagyobb eséllyel történhet jogsértés. Ide tartozhat a közlekedési szabályok megszegése, az illegális szállítások, vagy akár más bűncselekmények felderítése is.

Határ menti térség, fokozott figyelem

Záhony különleges helyzetben van, hiszen fontos határátkelő pont. Az ilyen régiókban a hatóságok rendszeresen alkalmaznak fokozott ellenőrzéseket, mivel a forgalom összetétele és intenzitása miatt nagyobb a kockázata bizonyos jogsértéseknek.

A mostani intézkedés is ebbe a sorba illeszkedik: a cél, hogy már a gyanús helyzeteket is időben kiszűrjék, és még azelőtt lépjenek, hogy komolyabb probléma alakulna ki.

Mire számíthatnak az autósok és a helyiek?

A következő 24 órában gyakoribb igazoltatásokra, járműellenőrzésekre és akár váratlan közúti megállításokra is számítani lehet. A rendőrök különös figyelmet fordíthatnak a határforgalomra, a teherautókra és az átutazó járművekre.

Ez nem feltétlenül jelent fennakadást mindenki számára, de aki a térségben közlekedik, annak érdemes több időt hagynia az utazásra és felkészülni az ellenőrzésekre.

A cél egyértelmű: megelőzni a bajt

A rendőrség hangsúlyozza, hogy az akció elsődleges célja nem a büntetés, hanem a megelőzés. A fokozott jelenlét visszatartó erővel bír, és segít abban, hogy kevesebb jogsértés történjen.

Az ilyen ellenőrzések gyakran rövid idő alatt is látványos eredményeket hoznak: csökkenhet a szabálysértések száma, és nagyobb biztonságban érezhetik magukat a helyiek.

A kép és hírek forrása: police.hu

A Rendőrségi razzia Záhonyban: 24 órás razzia jön – senki nem marad ki bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Egyre többen teszik fel ezt a kérdést, miközben az élelmiszerek minősége, eredete és tápértéke egyre bizonytalanabbá válik. A „Kék zónás kert” szemlélete erre kínál egy kézzelfogható választ: visszatérést a természetes, vegyszermentes termesztéshez, ahol nemcsak az számít, hogy mit eszünk, hanem az is, hogyan jutunk hozzá. Ez a megközelítés segít abban, hogy valódi tápanyagokban gazdag zöldségek kerüljenek az asztalra, miközben a kert maga is a feltöltődés, a nyugalom és az egészséges életmód színterévé válik.

A koncepció túlmutat a hagyományos kertészkedésen. Nem csupán arról szól, hogyan termesszünk zöldségeket, hanem arról is, hogyan alakítsunk ki egy fenntarthatóbb, tudatosabb életvitelt. A „Kék zónás kert” bemutatja, mely hazai növények számítanak valódi szuperélelmiszernek, hogyan lehet vegyszerek nélkül sikeresen gazdálkodni, és miként járul hozzá maga a kertészkedés a testi és mentális jólléthez. Egy olyan szemlélet, amely egyszerre ad gyakorlati tudást és inspirációt egy hosszabb, egészségesebb élet felé vezető úton.

Mi lenne, ha a kerted nem csak ételt adna – hanem egy teljesen új életminőséget is?

Egyre többen érzik úgy, hogy elvesztették a kontrollt afelett, mi kerül a család asztalára. A bolti zöldségek és gyümölcsök gyakran hosszú ellátási láncon mennek keresztül, miközben a tápanyagtartalom csökkenhet, a vegyszerhasználat pedig kérdéseket vet fel. Nem véletlen, hogy újra reflektorfénybe kerül az otthoni zöldség- és gyümölcstermesztés: egy olyan megoldás, amely egyszerre jelent egészséget, biztonságot és életmódbeli változást. A saját kertben termesztett élelmiszer nemcsak frissebb és ízletesebb, hanem pontosan tudod, honnan származik és mi került bele – vagy éppen mi nem.

A vegyszermentes kertészkedés egyik legnagyobb előnye, hogy visszaadja az irányítást. A talaj minőségétől kezdve a vetőmag kiválasztásán át egészen a betakarításig minden a te kezedben van. A szakértők szerint az egészséges élelmiszer valójában „a jól táplált talajnál kezdődik”, és a gondosan nevelt, friss zöldségekben teljesedik ki . Ez nemcsak azt jelenti, hogy több vitamint és ásványi anyagot fogyasztasz, hanem azt is, hogy elkerülöd a felesleges vegyszereket, amelyek hosszú távon hatással lehetnek az egészségre.

De az otthoni kert ennél sokkal többet ad. A kertészkedés egyfajta természetes stresszoldó: segít lelassulni, kiszakadni a digitális világból, és újra kapcsolatba lépni a természettel. A fizikai munka – ásás, ültetés, locsolás – észrevétlenül válik rendszeres mozgássá, miközben mentálisan is feltölt. Nem véletlen, hogy egyre több kutatás és életmódirányzat hangsúlyozza: a kertészkedés nemcsak hobbi, hanem az egészséges, hosszú élet egyik kulcsa lehet.

Pontosan erre a szemléletre épít A kék zónás kert is, amely nem egyszerű kertészeti útmutató, hanem egy átfogó életmódprogram. A könyv azt mutatja meg, hogyan válhat a kerted az otthonod díszéből valódi élelmiszerforrássá, miközben hozzájárul a testi és lelki jólétedhez. Gyakorlati tanácsokat ad a vegyszermentes termesztéshez, segít eligazodni a fenntartható módszerek között, és rávilágít arra is, hogyan lehet a kertészkedést a mindennapi egészségmegőrzés részévé tenni.

A „kék zóna” kifejezés azokból a régiókból ismert, ahol az emberek kiemelkedően hosszú és egészséges életet élnek – és ezeknek az életmódoknak közös eleme a természetközeli élet, a saját termesztésű élelmiszer és a rendszeres fizikai aktivitás. A könyv ezt a filozófiát hozza el a mindennapokba: megmutatja, hogy nem kell egy távoli szigetre költöznöd ahhoz, hogy hasonló életminőséget érj el – elég egy tudatosan kialakított kert.

Az otthoni zöldség- és gyümölcstermesztés tehát nem csupán trend, hanem egy tudatos döntés. Egy döntés arról, hogy mit eszel. Egy döntés az egészségedről. És egy döntés arról, hogy a kerted többé ne csak egy zöld terület legyen – hanem a saját, személyes „kék zónád”.

Hogyan kezdjünk neki?

Ehhez ad valódi gyakorlati tanácsokat Király Béla szerző által írt A kék zónás kert című könyv.

A Amit a boltok nem mondanak el: ez kerül valójában a tányérodra bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Több mint három évtizede járja a déli határt, és még mindig ugyanazzal a lendülettel végzi a munkáját. Bakos Zsolt László története nemcsak egy rendőri pálya krónikája, hanem egy különleges kapcsolaté is, amely közte és szolgálati kutyái között alakult ki az évek során.

Nem hagyta magát: így lett kutyavezető

A pálya elején még egészen más feladatokat látott el, de már akkor tudta, merre szeretne tovább haladni. 1992-ben kezdte meg szolgálatát határőrként, és hamar világossá vált számára, hogy a kutyás egységek világa vonzza igazán.

Nem volt azonban egyszerű bekerülni ebbe a speciális szolgálati körbe. Többször is próbálkozott, de kezdetben más irányba terelték.

– Többször is jelentkeztem, hogy kutyavezető legyek, azonban mindig más pályára próbáltak irányítani – idézte fel. – De nem adtam fel. Addig mentem, kopogtattam, kértem a lehetőséget, amíg végül azt mondták: „Ha ennyire akarja, menjen!”

Ez a kitartás végül meghozta az eredményt: 1993-ban már kutyás szolgálatot teljesített, a csapat egyik első tagjaként.

Egy különleges társ: így kezdődött minden

Az első időszak nem volt zökkenőmentes. Kollégái már dolgoztak kutyáikkal, miközben ő még várt a saját társára. Aztán egy nap megérkezett az a kutya, aki mindent megváltoztatott.

Simi, a spániel, első pillantásra különlegesnek tűnt. Akkoriban a legtöbb szolgálati kutya német juhász volt, így ez a választás szokatlannak számított. A kisebb testű, energikus ebek azonban kiválóan alkalmasak voltak kábítószer-keresésre, és ezt Simi hamar bizonyította is.

– Mindenhova együtt mentünk. Nagyon hamar egymáshoz szoktunk. Én már vártam, hogy mikor láthatom, ő meg azt, hogy mikor megyünk dolgozni

A kapcsolatuk gyorsan mély bizalommá alakult, amely később a munkájuk alapját jelentette.

Döbbenetes fogások: így dolgozott a páros

A kilencvenes években, amikor a kábítószer-csempészet új útvonalakat keresett, a kutyás egységek szerepe felértékelődött. Bakos Zsolt és kutyája rendszeresen dolgoztak határátkelőknél, járműellenőrzéseknél, sőt házkutatások során is.

Egyik legemlékezetesebb esetük egy kamionhoz kötődik.

– Információ érkezett, hogy a járműben kábítószer lehet – folytatta. – Az ellenőrzés során a kutya a fülkerészben jelzett, és végül mintegy 90 kilogramm heroint találtunk.

Ez csak egy volt a sok közül. A kutya olyan helyeken is megtalálta az elrejtett anyagokat, ahol ember szinte biztosan nem keresné: élelmiszerek között, járművek rejtett részeiben, vagy teljesen hétköznapinak tűnő tárgyakban.

– Volt, hogy egy Hollandiából hazatérő család otthonában vizsgálódtunk, és a bébiételek között, egy hűtőláda belső részében lapult az anyag. Máskor a hűtőben, szalámi mellett találtuk meg.

Több mint munka: egy életforma

A kutyás szolgálat nem ér véget a munkaidővel. Ez egy életforma, amely a mindennapokat is meghatározza.

– Nincs karácsony, nincs húsvét, nincs teljes kikapcsolás. A kutyával mindennap foglalkozni kell. De aki ezt szereti, annak ez nem teher

A kutyák nemcsak munkatársak, hanem a család részei is lettek. Az évek során több négylábú társ is megfordult mellette, de az első, Simi, örökre meghatározó maradt.

A kapcsolat titka: bizalom és közös munka

A szakember szerint a siker kulcsa nem pusztán a kiképzésben rejlik. A kutya és vezetője közötti kapcsolat legalább ilyen fontos.

A kölcsönös megértés, a napi közös munka és a folyamatos figyelem teszi lehetővé, hogy a páros hatékonyan működjön együtt. Ez az a plusz, amit semmilyen tanfolyam nem tud teljes mértékben átadni.

Ma is aktívan szolgál – és nem lassít

Több mint 33 év után is aktív. Jelenleg két kutyával dolgozik, és bár az egyik már idősebb, még mindig kiváló formában van.

A napi rutin nem változott: mozgás, játék, figyelem és folyamatos gondoskodás. Ahogy ő fogalmaz, a kutyák nemcsak tőle kapnak energiát – vissza is adnak belőle.

– A kutyás életforma azt jelenti, hogy nincs igazi ünnepnap, nincs teljes kikapcsolódás. Nincs olyan, hogy karácsonykor vagy húsvétkor teljesen félre lehet tenni a feladatokat. Nap mint nap foglalkozni kell vele: mozgatni, játszani, figyelni rá, formában tartani.

Ez a hivatás nemcsak munka, hanem életforma, amely több mint három évtized után sem veszített a jelentőségéből számára.

A kép és a hír forrása: police.hu (RÁDI MÓNIKA FOTÓ: NAGY ZOLTÁN)

A 33 éve a határon: a kutyás rendőr és társa története, ami mindenkit meglep bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.