Egy újabb, komoly kockázatot jelentő kártevő jelent meg Magyarország közvetlen közelében. A japán cserebogár (Popillia japonica) már nemcsak Ausztriában és Szlovéniában, hanem Horvátországban is kimutatható, ami jelentősen növeli annak esélyét, hogy előbb-utóbb hazánkba is eljut. A szakemberek szerint a megelőzésben nemcsak a hatóságoknak, hanem a lakosságnak is kulcsszerepe van.

Hol bukkant fel a kártevő, és miért aggasztó ez?

A horvát hatóságok Zágráb közigazgatási területén, a Maksimir erdőpark természetvédelmi területén feromoncsapdában észlelték a japán cserebogarat. Ez különösen fontos fejlemény, mivel a faj Horvátországban korábban nem volt jelen, így most azt vizsgálják, hogy elszigetelt behurcolásról („stoppos terjedés”) vagy már megtelepedett populációról van-e szó.

A fertőzés pontos forrása egyelőre nem ismert, és a horvát növényegészségügyi intézkedések jelenleg nem korlátozzák az Európai Unión belüli áruforgalmat. Ettől függetlenül a szakemberek fokozott figyelemmel követik a fejleményeket.

Miért nőtt meg hirtelen a magyarországi kockázat?

A japán cserebogár európai jelenléte eddig főként Olaszországban és Svájcban jelentett tartós problémát, ahol már megtelepedett populációk élnek. Emellett csapdafogásokkal Ausztriában és Szlovéniában is kimutatták a fajt.

A horvátországi megjelenés azonban új helyzetet teremt, hiszen így a kártevő már több irányból is közelíti Magyarországot. A kockázat különösen tavasszal és nyáron nő meg, amikor a turisztikai szezon miatt jelentősen fokozódik a személy- és járműforgalom. Ez ideális környezetet teremt a „stopposként” terjedő faj számára.

Mitől ennyire veszélyes a japán cserebogár?

A Popillia japonica rendkívül széles tápnövénykörrel rendelkezik, és komoly károkat okozhat:

• mezőgazdasági kultúrákban,
• gyümölcsösökben,
• dísznövényekben,
• kertekben és zöldterületeken.

Megtelepedése gazdasági és ökológiai szempontból is súlyos következményekkel járhat, ezért Európa-szerte kiemelt zárlati károsítóként kezelik.

Mit tesznek a hatóságok Magyarországon?

A hazai növényegészségügyi szakemberek fajspecifikus csapdák kihelyezésével folyamatosan figyelik a zárlati és kiemelt zárlati károsítók terjedését. A cél az, hogy a japán cserebogár esetleges megjelenését a lehető legkorábban észleljék, így még időben meg lehessen hozni a szükséges intézkedéseket.

Ez az előrejelző és megelőző rendszer kulcsfontosságú ahhoz, hogy a kártevő ne tudjon tartósan megtelepedni Magyarországon.

Miért kulcsfontosságú a lakosság szerepe?

A szakértők hangsúlyozzák, hogy a japán cserebogár elleni védekezés nem működhet a lakosság együttműködése nélkül. A kártevő imágói könnyen elbújhatnak:

• csomagokban,
• járművekben,
• kempingfelszerelések között,
• növények közelében.

Ezért különösen fontos, hogy külföldi utazásból vagy nyaralásból hazatérve tilos növényeket, növényi részeket vagy talajt behozni Magyarország területére, és javasolt a csomagok, járművek alapos átvizsgálása is.

Bejelentési kötelezettség: már a gyanú is számít

A Nébih felhívja a figyelmet arra, hogy a japán cserebogár észlelése, sőt már a gyanú felmerülése is bejelentési kötelezettséggel jár. Gyanús egyed vagy feltételezett kártétel észlelésekor haladéktalanul értesíteni kell:

• az illetékes vármegyei kormányhivatalt,
• valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt.

Az időben érkező lakossági jelzések kulcsszerepet játszanak a behurcolás és a további terjedés megakadályozásában.

A bejelentési kötelezettség alá tartozó károsítók listája a Nébih honlapján tekinthető meg:
https://portal.nebih.gov.hu/-/bejelentes-kotelezett-karositok

A Egy apró bogár, hatalmas károk: miért fél tőle egész Európa bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A Balaton vízminőségéről sokszor esik szó, de kevesen tudják, hogy a tó védelmében nemcsak az algák és a tápanyagok kiszűrése a kulcs, hanem egy sokkal modernebb kihívás is: a gyógyszermaradványok eltávolítása. Egy friss hazai kutatás most először mutatta meg részletesen, milyen szerepet játszik ebben a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer (KBVR).

Meglepő felfedezés: gyógyszermaradványok a vízben

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, a Pannon Egyetem Soós Ernő Kutató-Fejlesztő Központja, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatói egy teljes évet felölelő vizsgálatot végeztek a Kis-Balaton térségében.

A Journal of Water Process Engineering folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kutatók 41 különböző gyógyszerhatóanyagot azonosítottak a be– és kifolyó vizek mintáiban, amelyeket 10 hatóanyagcsoportba soroltak. A leggyakrabban előforduló vegyületek között szív- és érrendszeri gyógyszerek, hormonok, szorongásoldók, opioidok, helyi érzéstelenítők és egyes antidepresszánsok hatóanyagai szerepeltek.

Miért pont itt jelennek meg ezek az anyagok?

A Kis-Balaton vízgyűjtő területe különleges adottságokkal rendelkezik. A térségben több jelentős gyógyturisztikai központ található, például Hévíz, Zalakaros és Kehidakustány, miközben a Zala folyó nagy mennyiségű tisztított szennyvizet is a rendszerbe szállít.

Nemzetközi összehasonlításban a terület gyógyszerterhelése közepesnek számít, vagyis nem kirívó, hanem jól illeszkedik azokhoz az értékekhez, amelyeket más, sűrűn lakott vagy gyógyturisztikailag hasznosított régiókban is mérnek.

Nem egyforma minden évszakban – a szennyezés „mozog”

A vizsgálatok egyik fontos tanulsága, hogy a gyógyszerhatóanyagok mennyisége jelentős tér- és időbeli ingadozást mutat. A kutatók szerint a legfontosabb bejutási útvonal a Zala folyó és a Kiskomáromi-csatorna, ugyanakkor az egyes évszakok között nagy különbségek figyelhetők meg mind az anyagok számában, mind azok koncentrációjában.

Ez azt jelenti, hogy a vízterhelés nem állandó, hanem a hidrológiai viszonyokkal és az emberi tevékenységgel együtt változik.

Jó hír: a Kis-Balaton valóban szűr

A kutatás egyik legbiztatóbb eredménye, hogy a Kis-Balatonba érkező gyógyszerhatóanyagok több mint fele a tározóból kifolyó, Balatonba jutó vízben már nem mutatható ki. Ez azt jelzi, hogy a KBVR az év nagy részében hatékonyan csökkenti a mikroszennyezők mennyiségét.

Ugyanakkor a kép nem teljesen fekete-fehér: bizonyos hormonok, epilepszia elleni szerek és nem-szteroid gyulladáscsökkentők időszakosan akár dúsulást is mutathatnak a kifolyó szakaszon.

Miért tűnhet úgy, mintha a rendszer „szennyezne”?

Az elemzések szerint az elfolyó vízben időnként mért magasabb koncentrációk nem új szennyezésből származnak, hanem a Kis-Balatonban zajló természetes belső folyamatok következményei. Jellemzően az üledékből való felszabadulás okozza a jelenséget.

Ezért fordulhat elő, hogy a tározó rendszer átmenetileg „szennyező” forrásként jelenik meg a mérésekben, miközben hosszabb időtávon összességében mégis védelmi szerepet tölt be.

Mi a tanulság a Balaton jövője szempontjából?

A kutatás egyértelmű üzenete, hogy a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer nemcsak tápanyag-csapdaként, hanem modern értelemben vett mikroszennyező-szűrőként is működik. Megfelelő üzemeltetéssel és vízkezeléssel az időszakos dúsulások hatása csökkenthető, így a rendszer hosszú távon is kulcsszereplője maradhat a Balaton vízminőségének megőrzésében.

Forrás: HUN-REN

A Így óvja a Balatont egy kevéssé ismert vízvédelmi rendszer bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Bács-Kiskun vármegyében, Lakitelek mellett egy nagy pecsenyekacsa-telepen a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma magas patogenitású madárinfluenza vírust azonosított. Ez azt jelenti, hogy a baromfi-ágazat szempontjából kulcsfontosságú fertőzés jelent meg Magyarország déli részén.

A 13 500 egyedet számláló állományban a vírus jelenléte olyan jelek alapján lett gyanús, mint a drasztikusan visszaeső takarmányfogyasztás, csökkent aktivitás, idegrendszeri tünetek és növekvő elhullási arány. Végül a mintákból a H5N1 altípus — a madárinfluenza egyik legveszélyesebb formája — került elő.

Miért nagy a riadalom most?

A madárinfluenza (HPAI) H5N1 altípusa nem egy egyszerű betegség: Európában ismét rengeteg kitörést regisztráltak az elmúlt hónapokban, az Unió több országában is. Magyarország gyakran a legfertőzöttebbek között van, és számos baromfitelepet érint már a járvány 2025–26 telén.

A vírus gyorsan terjed – akár vadon élő madaraktól is fertőződhetnek a házi baromfik, ezért most a szakemberek különösen aggódnak az enyhébb időjárás miatt: ilyenkor a vadvilág szétszóródik, és nagyobb eséllyel érintkezik a gazdaságok környezetével.

Védőkörzetek és járványellenőrzés – ezek a hatósági lépések

A hatóságok azonnal védőkörzetet jelöltek ki a fertőzött telep körül 3 km sugarú területen, és megfigyelési zónát is létrehoztak a környező vidékekre. Az érintett állomány felszámolása és a járványügyi nyomozás jelenleg is zajlik.

Lakitelken és környékén több településre is kiterjednek ezek az intézkedések, és a gazdaságok, háztartások, baromfitartók részére szigorú járványvédelmi szabályok vannak érvényben, amelyek célja a további terjedés megakadályozása.

A betegség felismerése: mik a figyelmeztető jelek?

A fertőzésre tipikusan a következő tünetek utalnak:

• a baromfi takarmányfogyasztásának hirtelen csökkenése,
• csökkent aktivitás, bágyadtság,
• idegrendszeri tünetek (például koordinációzavarok),
• növekvő elhullási arány.

Amint ezek észlelhetők, azonnal értesíteni kell a hatóságokat – bármilyen késlekedés további fertőzésekhez vezethet.

Vadmadarak és az enyhébb idő: miért nő a kockázat?

A kemény fagyokat követő enyhébb időjárás miatt a vadon élő madarak szétszóródnak és nagy területeket járnak be, ami megnöveli annak esélyét, hogy találkozzanak baromfiállományokkal, etetőkkel vagy vízforrásokkal. Ez közvetlenül fokozza a fertőzés terjedésének kockázatát.

A Nébih ezért hangsúlyozza: a baromfik és a vadmadarak közvetlen vagy közvetett találkozását minden eszközzel minimalizálni kell, beleértve a szigorú járványvédelmi előírások betartását

A madárinfluenzával kapcsolatos folyamatosan frissülő információk elérhetők a Nébih tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

A Nagy kiterjedésű járványra figyelmeztetnek – Bács-Kiskun sem úszta meg bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

2025 negyedik negyedévében minimális, de mérhető csökkenést tapasztaltak az álláshirdetések számában a 2024 azonos időszakához képest. Országos szinten 3,7%-kal kevesebb pozíció került fel a piacra, ám lokációs bontásban a legtöbb vármegyében nőtt az állások száma.

A legkiemelkedőbb növekedés Nógrád vármegyében volt, ahol 110%-kal több álláshirdetés jelent meg, Tolna (+38%), Somogy (+28%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (+27%) követi a sort. Ezzel szemben Budapesten -12%, Pest -9%, Fejér -9% és Vas -4% volt a visszaesés.

Iparágak szerint – hol a legnagyobb a kereslet?

Az álláslehetőségek terén országosan az egészségügy és gyógyszeripar tarolt, a nyitott pozíciók 130%-kal növekedtek 2024 azonos negyedévéhez képest. Az IT, programozás és fejlesztés 19%-os, a fizikai, segéd- és betanított munkák pedig 11%-os emelkedést mutattak.

A legnagyobb csökkenést a vendéglátás, hotel, idegenforgalom szenvedte el (51%), ezt követte az ügyfélszolgálat, vevőszolgálat (-27%) és a jogi területek (-26%). Budapesten még drámaibb a kép: a vendéglátás és turizmus 58%-kal, az ügyfélszolgálat 32%-kal, a gyártás és termelés pedig 22%-kal csökkent.

A jelentkezők mérséklődő aktivitása

Az elmúlt években folyamatosan nőtt a pályázatok száma, de a 2025 negyedik negyedévében 16%-kal visszaesett a 2024 azonos időszakához képest. Mindössze Nógrád (+70%) és Jász-Nagykun-Szolnok (+2%) esetében érkezett több jelentkezés az állásokra.

Iparági bontásban a csökkenés szinte mindenhol érezhető: a közigazgatás (+7%) és cégvezetés, menedzsment (+6%) kategóriák kivételt jelentenek. A legnagyobb visszaesést a jog, jogi tanácsadás (-34%), ügyfélszolgálat (-32%) és IT, üzemeltetés, telekommunikáció (-22%) mutatta.

Mit jelent ez a munkavállalóknak?

A Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója, Tüzes Imre így magyarázza:

„A jelentkezésszámok visszaesése 2025 negyedik negyedévében 2024 azonos időszakához képest az álláshirdetésszámok csökkenő trendjéből következő, természetes jelenség. A kisebb álláshirdetésszám a munkavállalói keresletet is magával húzhatja. Ha az álláskeresők azt látják, hogy a nekik releváns lokációban vagy szektorban tartósan nincs megfelelő számú nyitott pozíció, akkor általában óvatosabbá válnak és kivárnak a munkahelyváltással.”

Ez azt jelenti, hogy a kevésbé aktív jelentkezők és a csökkenő álláshirdetések együtt alakítják a jelenlegi mérsékelt tempót a munkaerőpiacon.

Forrás: Profession

A Továbbra is rohamozzák az állásokat, de már látszik a lassulás! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Aggasztó eltűnés rázta meg Veszprém vármegyét: egy 15 éves kamondi fiú nyom nélkül eltűnt, miután vonatra szállt. A rendőrség most a lakosság segítségét kéri, mert minden perc számít.

Vonatra szállt, de nem érkezett meg – rejtélyes eltűnés

A jelenlegi adatok szerint Németh Ferenc Krisztofer 2026. február 2-án kora délután felszállt egy Szombathelyre tartó vonatra, majd ismeretlen helyre távozott. Azóta nem adott életjelet magáról, és nem tudni, leszállt-e a megjelölt úti cél előtt vagy után.

A fiút a délelőtti órákban még Celldömölkön látták, ez az utolsó biztos észlelési pont.

Ki az eltűnt fiú? – fontos személyleírás

A rendőrség közlése szerint Németh Ferenc Krisztofer:

• körülbelül 170 centiméter magas,
• vékony testalkatú,
• eltűnésekor kék öltönynadrágot, zöld pulóvert és fekete–piros színű kabátot viselt.

Ez az öltözet kulcsfontosságú lehet azok számára, akik a vasútállomásokon, közterületeken vagy tömegközlekedési eszközökön láttak egy hozzá hasonló fiút.

Miért különösen veszélyes egy kiskorú eltűnése?

Szakmai tapasztalatok szerint az eltűnést követő első 24–72 óra kritikus jelentőségű, különösen fiatalkorúak esetében. Ilyenkor nő a leginkább az esély arra, hogy:

• a fiút még közterületen látják,
• segítségre szorul,
• vagy idegen környezetben van.

Ezért hangsúlyozza a rendőrség: minden apró információ számíthat, még akkor is, ha elsőre jelentéktelennek tűnik.

A rendőrség minden információt vár – akár névtelenül is

A Devecseri Rendőrőrs arra kér mindenkit, aki:

• látta a fiút február 2-án vagy azóta,
• felismeri a leírás alapján,
• kamerafelvétellel, vonatos vagy utcai észleléssel rendelkezik,

azonnal jelentkezzen.

Bejelentést lehet tenni az alábbi elérhetőségeken:

• Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság Tevékenység-irányítási Központ: 88/428-022
• +36-20/334-5787
• Telefontanú zöldszám: 06-80-555-111
• 112 központi segélyhívó

A bejelentés névtelenül is megtehető.

Egy fiú, akit valaki biztosan látott

A rendőrség bízik abban, hogy a lakosság összefogása elvezethet a fiú hollétének felderítéséhez. Egy vonaton utazó, egy állomáson várakozó vagy egy utcán sétáló fiút szinte biztosan látta valaki.

Ha akár csak egy pillanatra is ismerősnek tűnik a leírás, érdemes jelentkezni.

police.hu

A Rejtélyes vonatos eltűnés – egy kamaszfiú sorsa ismeretlen bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A következő napokban szinte minden dolgozó magánszemély megkapja az szja-bevalláshoz szükséges igazolásokat, amelyek nélkülözhetetlenek az éves adóügyeink rendezéséhez. Bár sokak számára az adózás ma már „egy kattintás”, vannak határidők és dokumentumok, amelyekre továbbra is érdemes odafigyelni.

Február eleje kulcsdátum: érkeznek a munkáltatói igazolások

Február eleje minden évben fontos mérföldkő az adózásban. A munkáltatóknak eddig kell átadniuk az előző évre vonatkozó összesített jövedelemigazolásokat, amelyek a béreket, juttatásokat és levont adókat tartalmazzák.

Ezek az igazolások azért lényegesek, mert:

• ellenőrizhető velük a NAV által készített bevallási tervezet,
• segítséget nyújtanak az esetleges kiegészítésekhez,
• jogszabály szerint öt évig meg kell őrizni őket, még akkor is, ha nem kell beküldeni.

A NAV idén is millióknak készít bevallási tervezetet

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal több mint 5,5 millió magánszemély számára automatikusan elkészíti az szja-bevallási tervezetet, amely 2026. március közepétől lesz elérhető.

A tervezet:

• tartalmazza a munkáltatók és kifizetők által szolgáltatott adatokat,
• a legtöbb esetben módosítás nélkül is elfogadható,
• néhány perc alatt átnézhető és véglegesíthető.

Ez különösen nagy segítség azoknak, akiknek kizárólag munkaviszonyból származó jövedelmük volt.

Pénztári befizetések: nem árt ellenőrizni a számokat

Február közepéig érkeznek meg azok az igazolások is, amelyek az önkéntes nyugdíjpénztári, nyugdíjbiztosítási és nyugdíj-előtakarékossági befizetésekről szólnak.

Ezek az adatok:

• már automatikusan bekerülnek a bevallási tervezetbe,
• alapját képezik az adó-visszatérítésnek,
• mégis érdemes ellenőrizni őket, mert egy eltérés akár több tízezer forint különbséget is jelenthet.

Új kötelezettségek a munkáltatóknak: lakhatási támogatás jelentése

Idén először a munkáltatóknak külön adatot kell szolgáltatniuk a 35 év alatti munkavállalók lakhatási támogatásáról. Ez az új jelentési kötelezettség az adóhatóság felé történik, és a kedvezményes juttatások átláthatóságát szolgálja.

Ez a változás a munkavállalók számára nem jelent plusz teendőt, de hosszabb távon az adózási rendszer pontosabb működését segíti.

Orvosi igazolások: ezek is bekerülnek az adózásba

Kevesen tudják, de a személyi kedvezményre jogosító orvosi igazolásokat a háziorvosok és szakorvosok szintén elektronikusan jelentik a NAV felé. Ez azt jelenti, hogy az érintetteknek egyre kevesebb papírral kell bajlódniuk, az adókedvezmények pedig automatikusan megjelennek a bevallásban.

Az eSZJA továbbra is a leggyorsabb út

Az szja-bevallás elkészítésének legegyszerűbb módja továbbra is az eSZJA rendszer, ahol:

• a bevallási tervezet néhány perc alatt átnézhető,
• kérdés-válasz formájú segítség támogatja a kitöltést,
• Ügyfélkapu+ vagy DÁP-azonosítással biztonságosan elérhető.

A rendszer különösen hasznos az egyéni vállalkozók, őstermelők és áfafizetésre kötelezettek számára is.

Mire érdemes most figyelni?

Az elkövetkező hetekben érdemes:

• figyelni a munkáltatói és pénztári igazolások érkezését,
• megőrizni minden dokumentumot,
• már most átgondolni, hogy volt-e olyan jövedelem vagy kedvezmény, ami nem automatikusan szerepel a bevallásban.

Egy kis odafigyeléssel elkerülhetők a hibák és a későbbi kellemetlenségek.

Forrás: NAV

A Napokon belül érkeznek az adópapírok – erre mindenki figyeljen bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Új kutatások szerint a Föld átlaghőmérséklete már 1,4 °C-kal magasabb, mint az iparosodás előtti időkben volt. Ez azt jelenti, hogy elkerülhetetlenül át fogjuk lépni az 1,5 °C-os klímacélt, amire a párizsi egyezményben vállaltunk vállalásokat. A “melegedési tények” még a legpesszimistább forgatókönyveknél is gyorsabban valósulnak meg.

Több tudományos forrás szerint a globális felmelegedés üteme minden korábbinál gyorsabb, és 442 hónapon át tartó rekordmeleg időszakot regisztráltak, ami lassan normává válik.

Nem elég a CO₂ — itt a nagy rejtett klíma-ellenség: az aeroszolok

A klímaváltozásról sokan csak az üvegházhatású gázokat hallják, pedig egy hatékony “rejtett hűtőpajzs”, az atmoszférikus aeroszolok (kis részecskék) nagymértékben tompította a melegedést. Ezek a mikrorészecskék visszaverték a napsugárzás egy részét, és elősegítették a felhők kialakulását, ami szó szerint hűtötte a Földet.

De most ez a pajzs eltűnőben van. A levegőminőség javítására hozott szabályok — például a kénkibocsátás és hajózási korlátozások — sikeresek voltak egészségünk védelmében, viszont visszafogták az aeroszolokat, ami azt jelenti, hogy a Föld már nem kap olyan “derűs fényt” az atmoszférától, mint korábban. Ez önmagában akár +0,5 °C extra felmelegedést hozhat.

A klímamodellek lemaradtak — a valóság sokkal durvább

Az ELTE klímakutatói rámutatnak, hogy a valós globális felmelegedés túlszárnyalja a klímamodellek becsléseit. Az emberi tevékenységből eredő gyorsabb hőfelhalmozódás váratlanul magas energiaszinteket eredményez az óceánokban és a légkörben. A műholdas adatok szerint a tényleges melegedés gyorsabb, mint amit bármelyik korábbi klímamodell előrejelzett.

Ez azt jelzi, hogy a klímárendszer érzékenyebb és instabilabb, mint azt korábban gondolták, és egyes visszacsatolási mechanizmusok — például a felhők viselkedése — eddig alulmodelláltak voltak.

2 °C előtt több millió ember élete forog kockán

Ha a jelenlegi kibocsátási trend folytatódik, akkor 2050 előtt 2 °C-kal melegebb Föld lehet az eredmény — jóval gyorsabban, mint azt valaha is feltételezték. A klímaváltozás hatásai már most érzékelhetők a globális élelmiszerárakban, a vízbiztonságban, és a biztosítási piacon is:

• biztosítótársaságok kivonulnak a legkockázatosabb területekről,
• extrém időjárási események emelik a biztosítási díjakat,
• egyes elemzések szerint a százezreket elérő gazdasági károk évente az adott ország GDP-jének jelentős részét tehetik ki.

A biztosítási szektorban ez már nem elméleti kérdés — pénzügyi kockázatokban mérik a klímaváltozás súlyát.

Billenőpontok: amikor a folyamat visszafordíthatatlanná válhat

A klímakutatók legnagyobb félelme, hogy az 1,5 °C után különféle billenőpontok, tipping pointok aktiválódhatnak. Ezek a kulcsfontosságú rendszerkomponensek hirtelen, gyors és akár visszafordíthatatlan változást idézhetnek elő:

• az arktiszi jégtakaró nagyarányú olvadása,
• a permafroszt olvadása és metánfelszabadulása,
• az amazóniai esőerdők összeomlása.

Ezek a folyamatok egymást erősítve a felmelegedést sokkal gyorsabbá tehetik.

Mit tesz a világ — és mit kellene tennie?

A jelenlegi klímavédelmi erőfeszítések még messze nem elegendőek. A kutatók szerint:

• drámaian csökkenteni kell a globális kibocsátást,
• célzott alkalmazkodási intézkedésekre van szükség,
• a leginkább veszélyeztetett térségekben és társadalmi csoportoknál gyors reagálás kell,
• nem szabad “visszaadni” az aeroszolokat csak azért, hogy a közvetlen hűtőhatás visszatérjen (ez az egészségre nézve káros).

Egyes szakértők akár egy nemzetközi klímabiztonsági testület létrehozását is javasolják — egy olyan intézményét, amely a globális kibocsátások és azok pénzügyi, egészségügyi és infrastrukturális hatásait folyamatosan figyeli és koordinálja.

További információ: masfelfok.hu

A A klímakatasztrófa nem jövő – itt és most zajlik bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Elképzelted már, milyen lehet minden nap szmogot szívni? Magyarországon a levegőszennyezés nem sci-fi rémálom – ez valódi, láthatatlan ellenség, ami évente több mint 13 000 ember idő előtti haláláért felelős, és átlagosan tíz évvel rövidítheti meg az életet.

Nem autók és nem gyárak: a háztartási fűtés a fő bűnös

Amikor a legtöbben a városi dugókat vagy gyárkéményeket okolják, a valóság ennél sokkal ijesztőbb:
A háztartási fűtés és lakossági égetés adja a finom részecskeszennyezés túlnyomó részét Magyarországon, különösen a vidéki térségekben.

Ez azt jelenti, hogy rossz tüzeléssel, nedves fával vagy hulladék égetésével a lakások kéményeiből szálló por belélegezve közvetlenül károsítja az egészséget – nemcsak légzőszervi, hanem szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegségeket okoz.

A láthatatlan gyilkos: mi az a PM10 és PM2,5 – és miért félelmetes?

A légszennyezésben kulcsszerepet játszó részecskéknek két fő típusa van:

• PM10 – nagyobb porszemcsék, amelyek irritálják a légutakat,
• PM2,5 – apró, veszélyes részecskék, amelyek mélyen a tüdőbe és akár a véráramba is bejuthatnak.

Ezek a mikronnál kisebb részecskék hosszú távon akár szívrohamot, agyvérzést vagy daganatos megbetegedést is előidézhetnek, miközben a WHO szerint a légszennyezés világszerte több ember életét rövidíti meg, mint a dohányzás.

Falvakban rosszabb a levegő, mint a városokban – ez sokakat meglep

Sokakat megdöbbent, de az adatok azt mutatják: a levegőminőség vidéken gyakran rosszabb, mint a nagyvárosokban – nem a forgalom, hanem a tömeges lakossági fűtés és hulladékégetés miatt.

Több száz ház kéményéből áradó füst együttesen olyan mértékű szálló port eredményez, ami szinte azonnal rontja a levegőt a településeken és környékükön.

Miért égetik még mindig a szemetet és a nedves fát?

A probléma nem csak technikai: sok család nem engedheti meg magának a jó tüzelőanyagot vagy korszerű fűtést, ezért a legolcsóbb (és legszennyezőbb) megoldásokhoz nyúl.

Ráadásul egyes helyeken a hulladék, műanyag vagy nedves fa égetése ezerszer több mérgező anyagot bocsát ki, mint a száraz, tiszta tűzifa.

Elavult házak, gyenge politika: a szennyezés rendszerszintű probléma

Nemcsak az égők rosszak: az épületállomány jelentős része elavult és szigeteletlen, így rengeteg energiát pazarol, miközben fűtés közben hatalmas mennyiségű szennyező anyagot juttat a levegőbe.

Ez nemcsak környezeti kérdés – társadalmi és egészségügyi válság is, amely több ezer ember korai halálához és krónikus betegségekhez vezet.

Az energiapolitika ingadozása csak olaj a tűzre

Amikor a gáz ára megugrik, sok háztartás visszatér a fához vagy egyéb szilárd tüzelőhöz, ami tovább növeli az PM-szennyezést.

Ez különösen igaz a szegényebb családokra, akik így még inkább rászorulnak a legolcsóbb, de legszennyezőbb fűtési módokra.

Levegőminőség Magyarországon: még mindig EU-átlag felett

Bár a szállópor koncentrációja hosszú távon némileg csökkenő tendenciát mutat, Magyarország többéves adat szerint az EU-átlag feletti PM10 és PM2,5 kitettséggel rendelkezik – ami azt jelenti, hogy az emberek több poros levegőt lélegeznek be, mint sok más európai országban.

Extra hatás: nemcsak betegségek, de születéscsökkenés is

A kutatók szerint a szálló por magas koncentrációja jelentősen csökkentheti a születések számát az érintett térségekben, különösen ott, ahol a szennyezés a legsúlyosabb.

Szuper zöld megoldások? Igen, de kevés a politika

A szakértők szerint a megoldás három pillére:

1. épületkorszerűsítés és jobb lakhatás,
2. tisztább fűtésre való áttérés,
3. oktatás és valós idejű szmogriasztás – ezek mind javíthatnák a helyzetet gyorsabban, mint gondolnánk.

A Évente több mint 13 000 ember hal meg a magyar levegő miatt bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A Dunán rendkívüli helyzet alakult ki a téli időjárás miatt: jégzajlás váltja egymást a víz felszínén, ami olyan veszélyes körülményeket eredményezett, hogy a hatóságok teljes hajózási zárlatot rendeltek el a folyó jelentős szakaszán. A döntés célja, hogy megakadályozzák a baleseteket a jeges vízben és a fokozottan veszélyes területeken.

Hol tilos a hajózás és miért?

A zárlat a Duna Szap és Mohács közötti szakaszára vonatkozik (1811+000 és 1433+000 folyamkilométer között), a magyar államhatárokon belül. Ez a szakasz most kockázatos, mivel a hideg miatt a folyó felszínén játékszerűen mozognak a jégtáblák, amelyek aláaknázhatják a vízfelszínt – a jég akár szét is törhet egy hajó alatt.

A tilalom kishajókra, vízi sporteszközökre és csónakokra egyaránt vonatkozik, így egyetlen sportoló vagy kiskereső sem indulhat el ezen a szakaszon mostanában.

Kik számára nem érvényes a tilalom?

Van, aki még közlekedhet a Dunán a korlátozás ellenére is:
• a vízügyi szervek és a folyami felügyelet hajói,
• a komp- és révátkelők szolgálati kishajói,
• és minden olyan úszólétesítmény, amely mentési vagy segítségnyújtási feladatot lát el.

Ez azt jelenti, hogy rendfenntartók vagy mentőszervek továbbra is közlekedhetnek, de mindenki más számára szigorúan tilos még vízre szállni.

Miért alakult ki ilyen brutális jégzajlás?

A rendkívül hideg téli időjárás a Dunán és mellékágain is vastag jégtakarót és mozgatott jégtáblákat hozott létre, ami látványos, de rendkívül veszélyes jelenség. A jeges vízben a jégtáblák könnyen elsodródhatnak vagy beszakadhatnak, ezért a hatóságok kiemelten figyelmeztetnek: a jégre menni életveszélyes.

Rendőrségi figyelmeztetés: ne kockáztassunk egyetlen lépéssel sem

A hatóságok hangsúlyozzák, hogy ha valaki meg akarja csodálni a Dunán kialakult jégzajlást, lehetőleg ne egyedül menjen a partra, hanem szóljanak valakinek, hova készülnek. Ez azért is fontos, mert ha valaki beszakad a jég alá, az nem csak az érintett életét veszélyezteti, hanem a mentésre érkezőket is.

Veszélyhelyzet esetén mi a teendő?

Ha valaki bajba jut, a rendőrség azt javasolja:

• azonnal hívni a 112-es segélyhívót,
• ne próbáljunk meg egyedül, a jégre menve menteni,
• a partról hosszabb eszközzel (pl. faág, kötél) segítséget nyújtani.

A jeges vízben már percek alatt kialakulhat a kihűlés, ami extrém gyorsan életveszélyessé teheti a helyzetet.

A Duna nem játék télen – veszély minden sarkon

Az idei tél távlatában is az egyik legkülönlegesebb, leglátványosabb esemény a Dunán fellépő jégzajlás, amelyet eddig sokan csak fotókon vagy videókon láttak. De a látvány mögött komoly kockázat húzódik, és ezért rendelték el a mostani hajózási zárlatot. – áll a police.hu közleményében

A Teljes tilalom a Dunán jégtáblák fenyegetik a hajósokat bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Tragédiába torkollott az év utolsó estéje Érden. Egy gyalogost gázolt halálra egy ismeretlen sofőr, aki a baleset után megállás nélkül elmenekült a helyszínről. A rendőrség most szemtanúk segítségét kéri, hogy kézre kerüljön a felelős.

Elütötte, majd faképnél hagyta az áldozatát

A rendelkezésre álló információk szerint a tragikus baleset december 31-én, a kora esti órákban történt Érden, a Kalotaszegi utcában. Egy személygépkocsi a Szendrői utca irányából haladt a Késmárki utca felé, amikor elütötte az úttesten, azonos irányba gyalogló férfit.

A sofőr azonban nem állt meg segítséget nyújtani, hanem továbbhajtott, sorsára hagyva a sérültet.

Az áldozat a helyszínen meghalt

A gázolás olyan súlyos volt, hogy a gyalogos a helyszínen életét vesztette. Az eset nemcsak közlekedési balesetként, hanem segítségnyújtás elmulasztása miatt is kiemelten súlyos bűncselekménynek számít.

A rendőrség ismeretlen tettes ellen indított eljárást, és minden lehetséges nyomot igyekeznek összegyűjteni.

A rendőrség minden információt vár

Az Érdi Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztálya kéri mindazokat, akik látták a balesetet, vagy bármilyen érdemi információval, kamerafelvétellel rendelkeznek, hogy azonnal jelentkezzenek.

A bejelentéseket az alábbi elérhetőségeken várják:

• Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság Tevékenység-irányítási Központ: 06-1-236-2898
• Telefontanú zöldszám: 06-80-555-111
• Központi segélyhívó: 112

Akár egy apró részlet is döntő lehet az ügy felderítésében.

Kulcskérdés: ki ült a volán mögött?

A hatóságok célja, hogy mielőbb azonosítsák az autót és annak vezetőjét. A rendőrség hangsúlyozza: aki információval rendelkezik, akár névtelenül is segíthet, és ezzel hozzájárulhat ahhoz, hogy a felelős ne kerülje el a felelősségre vonást.

Forrás: police.hu

A Elütötték, magára hagyták, meghalt – sokkoló baleset Érden bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.