A balatoni nyári szezon közepén sem maradnak ellenőrzés nélkül a turizmusban dolgozó vállalkozások. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) idén is nagyszabású ellenőrzéssorozatot indított Somogy, Veszprém és Zala vármegyében, ahol a legforgalmasabb turisztikai helyszíneket és a nyári szezonhoz kapcsolódó szolgáltatókat vizsgálják. Az akció első szakaszának mérlege alapján továbbra is akad bőven tennivaló: július eleje óta több mint háromszáz alkalommal találtak szabálytalanságot a revizorok.

A NAV kiemelt nyári akciójában húsz igazgatóság munkatársai vesznek részt. Az ellenőrök nem kizárólag a hagyományos vendéglátóhelyeket és üzleteket keresik fel, hanem a turisták által igénybe vett különféle szolgáltatásokat is ellenőrzik. Így többek között SUP- és quadbérlés, valamint taxiszolgáltatás is szerepelt már a vizsgálatok között.

1480 ellenőrzésből 316-nál találtak szabálytalanságot

Július 1. és augusztus 3. között a NAV munkatársai összesen 1480 ellenőrzést végeztek a turisztikailag frekventált balatoni térségben. Ezek közül 316 esetben tártak fel valamilyen szabálytalanságot. Ez azt jelenti, hogy az ellenőrzések több mint 21 százaléka nem zárult teljesen szabályosan.

Az arány a tavalyi adatokhoz képest csak minimálisan emelkedett, ugyanakkor a számok azt mutatják, hogy a nyári szezonban továbbra sem minden vállalkozás fordít kellő figyelmet az adó- és foglalkoztatási szabályok betartására.

A NAV számára idén is kiemelt ellenőrzési terület a nyugtaadási kötelezettség teljesítése. Emellett azt is vizsgálják, hogy a vállalkozások szabályosan foglalkoztatják-e munkavállalóikat, illetve megfelelően használják-e az online pénztárgépeket.

A revizorok a turizmusfejlesztési hozzájárulás teljesítését is ellenőrizték, erre eddig közel ötszáz alkalommal került sor. A vállalkozásoknak pedig érdemes számítaniuk arra, hogy az augusztusi ellenőrzések során ugyanezek a területek kerülhetnek ismét a NAV figyelmének középpontjába.

Nyugta nélkül is értékesítettek a balatoni vállalkozások

A feltárt szabálytalanságok jelentős része továbbra is a nyugtaadás elmulasztásához kapcsolódik. A NAV ellenőrei olyan esetet is találtak, amikor egy vállalkozás kizárólag készpénzes értékesítést végzett, ennek ellenére nem adott nyugtát a vásárlóknak.

Más esetekben az online pénztárgép használatával akadt probléma. Előfordult olyan vállalkozás is, amely a szabálytalan működés okaként valamilyen szervizproblémára hivatkozott.

A nyári turisztikai szezonban különösen fontos, hogy a nagy forgalom és a megnövekedett bevétel ne járjon együtt a szabályok lazább értelmezésével. A NAV ellenőrzései ugyanis nemcsak a klasszikus üzletekre és éttermekre terjednek ki, hanem a turisták által igénybe vett szolgáltatások széles körére is.

Bejelentés nélküli dolgozókat is találtak

A balatoni ellenőrzéssorozat másik fontos területe a foglalkoztatás szabályszerűsége. A NAV elsősorban azt vizsgálta, hogy a munkavállalókat megfelelően bejelentették-e, illetve a nyilvántartások valóban megfelelnek-e a tényleges munkavégzésnek.

A feltárt problémák között szerepelt a bejelentés nélküli foglalkoztatás, a késedelmes bejelentés, valamint az is, amikor a nyilvántartásban szereplő adatok nem egyeztek a valós munkavégzéssel.

A szezonális vendéglátóhelyeken az alkalmi munkavállalók foglalkoztatása szintén okozott problémákat. A NAV olyan éjszakai szórakozóhelyen is ellenőrzést végzett, ahol – a tavalyi évhez hasonlóan – idén sem jelentették be a biztonsági őröket.

Akár kétmilliós bírság és bezárás is lehet a következmény

A szabálytalanságoknak komoly pénzügyi következménye lehet. Aki elmulasztja a nyugtaadást vagy nem jelenti be szabályosan alkalmazottját, akár kétmillió forintos mulasztási bírságot is kaphat.

A történet azonban nem feltétlenül ér véget a bírságnál. Bizonyos esetekben az üzlet ideiglenes bezárása is elrendelhető, így a rövid balatoni szezonra építő vállalkozásoknak különösen nem érdemes kockáztatniuk.

A NAV ellenőrzéseinek ugyanis lehet olyan hatása, amely jóval tovább tart, mint maga a nyári szezon. Egy jelentős bírság komoly részét elviheti annak a haszonnak, amelyet egy vállalkozás a néhány hónapos kiemelt időszakban termel meg, és a szabálytalanságok további adózási következményekkel is járhatnak.

Augusztusban is folytatódnak az ellenőrzések

A balatoni nyári ellenőrzéssorozat ezzel még korántsem ért véget. A NAV munkatársai a szezon hátralévő részében is folytatják a vizsgálatokat Somogy, Veszprém és Zala vármegyében.

A hatóság célja nem pusztán a szabálytalanságok feltárása és szankcionálása. A NAV szerint az ellenőrzések egyik fontos feladata az is, hogy a jogkövetően működő vállalkozások számára tisztességesebb piaci környezetet teremtsenek. Ez különösen fontos a turizmusban, ahol a nyári hónapokban jelentősen megnő a forgalom, és ezzel együtt az alkalmi, szezonális foglalkoztatás és a szolgáltatások iránti kereslet is.

A mostani számok mindenesetre azt mutatják, hogy a balatoni vállalkozásoknak továbbra sem érdemes félvállról venniük az adózási és foglalkoztatási előírásokat. A NAV ellenőrei a nyár hátralévő részében is jelen lesznek, és ugyanazokat a területeket vizsgálhatják, amelyeknél az első hónapokban már jelentős számú szabálytalanságot tártak fel.

A nyári szezon tehát még tart, a NAV ellenőrzései azonban szintén folytatódnak. Aki szabályosan működik, annak elsősorban azzal kell számolnia, hogy újabb ellenőrzés során is igazolnia kell a jogkövető működést. Aki viszont megpróbálja kihasználni a nyári turistaforgalmat, könnyen komoly bírsággal és akár üzletbezárással is szembesülhet.

Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal, 

A NAV-razzia a Balatonnál: minden ötödik ellenőrzésnél találtak valami gyanúsat bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A következő napokban szinte minden dolgozó magánszemély megkapja az szja-bevalláshoz szükséges igazolásokat, amelyek nélkülözhetetlenek az éves adóügyeink rendezéséhez. Bár sokak számára az adózás ma már „egy kattintás”, vannak határidők és dokumentumok, amelyekre továbbra is érdemes odafigyelni.

Február eleje kulcsdátum: érkeznek a munkáltatói igazolások

Február eleje minden évben fontos mérföldkő az adózásban. A munkáltatóknak eddig kell átadniuk az előző évre vonatkozó összesített jövedelemigazolásokat, amelyek a béreket, juttatásokat és levont adókat tartalmazzák.

Ezek az igazolások azért lényegesek, mert:

• ellenőrizhető velük a NAV által készített bevallási tervezet,
• segítséget nyújtanak az esetleges kiegészítésekhez,
• jogszabály szerint öt évig meg kell őrizni őket, még akkor is, ha nem kell beküldeni.

A NAV idén is millióknak készít bevallási tervezetet

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal több mint 5,5 millió magánszemély számára automatikusan elkészíti az szja-bevallási tervezetet, amely 2026. március közepétől lesz elérhető.

A tervezet:

• tartalmazza a munkáltatók és kifizetők által szolgáltatott adatokat,
• a legtöbb esetben módosítás nélkül is elfogadható,
• néhány perc alatt átnézhető és véglegesíthető.

Ez különösen nagy segítség azoknak, akiknek kizárólag munkaviszonyból származó jövedelmük volt.

Pénztári befizetések: nem árt ellenőrizni a számokat

Február közepéig érkeznek meg azok az igazolások is, amelyek az önkéntes nyugdíjpénztári, nyugdíjbiztosítási és nyugdíj-előtakarékossági befizetésekről szólnak.

Ezek az adatok:

• már automatikusan bekerülnek a bevallási tervezetbe,
• alapját képezik az adó-visszatérítésnek,
• mégis érdemes ellenőrizni őket, mert egy eltérés akár több tízezer forint különbséget is jelenthet.

Új kötelezettségek a munkáltatóknak: lakhatási támogatás jelentése

Idén először a munkáltatóknak külön adatot kell szolgáltatniuk a 35 év alatti munkavállalók lakhatási támogatásáról. Ez az új jelentési kötelezettség az adóhatóság felé történik, és a kedvezményes juttatások átláthatóságát szolgálja.

Ez a változás a munkavállalók számára nem jelent plusz teendőt, de hosszabb távon az adózási rendszer pontosabb működését segíti.

Orvosi igazolások: ezek is bekerülnek az adózásba

Kevesen tudják, de a személyi kedvezményre jogosító orvosi igazolásokat a háziorvosok és szakorvosok szintén elektronikusan jelentik a NAV felé. Ez azt jelenti, hogy az érintetteknek egyre kevesebb papírral kell bajlódniuk, az adókedvezmények pedig automatikusan megjelennek a bevallásban.

Az eSZJA továbbra is a leggyorsabb út

Az szja-bevallás elkészítésének legegyszerűbb módja továbbra is az eSZJA rendszer, ahol:

• a bevallási tervezet néhány perc alatt átnézhető,
• kérdés-válasz formájú segítség támogatja a kitöltést,
• Ügyfélkapu+ vagy DÁP-azonosítással biztonságosan elérhető.

A rendszer különösen hasznos az egyéni vállalkozók, őstermelők és áfafizetésre kötelezettek számára is.

Mire érdemes most figyelni?

Az elkövetkező hetekben érdemes:

• figyelni a munkáltatói és pénztári igazolások érkezését,
• megőrizni minden dokumentumot,
• már most átgondolni, hogy volt-e olyan jövedelem vagy kedvezmény, ami nem automatikusan szerepel a bevallásban.

Egy kis odafigyeléssel elkerülhetők a hibák és a későbbi kellemetlenségek.

Forrás: NAV

A Napokon belül érkeznek az adópapírok – erre mindenki figyeljen bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Az ingatlan kiadása sokak számára biztos bevételi forrás, azonban az adózás szabályai 2026-ban is komoly figyelmet igényelnek. Egy rossz döntés vagy elmulasztott bejelentés akár bírsághoz is vezethet. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat, közérthetően.

Lakáskiadás után mindig kell adót fizetni?

Igen. Az ingatlan bérbeadásából származó bevétel adókötelezettséggel jár, és személyi jövedelemadó formájában adózik.
A jó hír: csak 15% SZJA-t kell fizetni, nincs külön járulék vagy szocho.

Fontos különbség:

• nem a teljes bevétel adóköteles,
• hanem a költségekkel csökkentett jövedelem.

Magánszemélyként vagy vállalkozóként érdemes bérbe adni?

A lakáskiadás háromféle formában történhet:

• magánszemélyként (adószám nélkül),
• adószámos magánszemélyként,
• egyéni vállalkozóként.

A legtöbb tulajdonos magánszemélyként adja ki az ingatlanát, ami egyszerűbb és kevesebb adminisztrációval jár.

Kell adószám lakáskiadáshoz?

Nem minden esetben.

Nem kell adószám, ha:

• nem vagy egyéni vállalkozó,
• kizárólag adómentes lakásbérbeadást végzel,
• nem választasz áfakötelezettséget,
• nincs közösségi adószám-kötelezettséged.

Ha azonban számlát szeretnél kiállítani, vagy számlatömböt használsz, akkor adószám kiváltása kötelező.

Számla vagy elég egy egyszerű bizonylat?

Adómentes bérbeadás esetén:

• nem kötelező számlát adni,
• elegendő egy számviteli bizonylat, amelyen az adóazonosító jel is szerepelhet.

Ha mégis számlát adnál (például bérlő kérésére), akkor már be kell jelentkezni adóalanyként.

Hogyan számolható el költség a lakáskiadásnál?

A bevétel csökkenthető, így kevesebb adót kell fizetni. Két módszer közül választhatsz:

1. 10%-os költséghányad

• nem kell számlát gyűjteni,
• a bevétel 90%-a után fizetsz adót.

2. Tételes költségelszámolás

• számlákkal igazolt költségek számolhatók el,
• ide tartozik például:
  • felújítás,
  • karbantartás,
  • javítás,
  • rezsi (bizonyos feltételekkel),
  • amortizáció.

Mely költségek nem számítanak bevételnek?

Nem minősül bevételnek:

• a bérlő által tényleges fogyasztás alapján megfizetett közüzemi díj.

Viszont bevételnek számít:

• a közös költség,
• az átalányban meghatározott rezsi,
• a fix összegű bérleti díj, amely tartalmazza a rezsit.

Csökkenthető a jövedelem más lakás bérleti díjával?

Igen, de csak szigorú feltételekkel:

• legalább 90 napos bérbeadás szükséges,
• a másik lakás bérleti díja nem térül meg máshonnan,
• akár külföldi bérleti díj is elszámolható.

Mikor és hogyan kell adóelőleget fizetni?

A fizetendő SZJA-t:

• negyedévente kell befizetni,
• a negyedévet követő hónap 12. napjáig,
• csak akkor, ha az adó összege eléri a 10 000 forintot.

Mi a helyzet, ha cég fizeti a bérleti díjat?

Ha a bérlő nem magánszemély, hanem cég:

• az adóelőleget a kifizető vonja le,
• nyilatkozat hiányában automatikusan a 10%-os költséghányaddal számol.

ÁFA és lakásbérbeadás: kell vele foglalkozni?

A hosszú távú lakásbérbeadás:

• áfamentes.

Áfát kell fizetni:

• parkolók bérbeadása után,
• rövid távú szálláshely-szolgáltatásnál.

Ha egyszer áfakörössé válsz:

• 5 évig nem léphetsz vissza az adómentességbe.

Lakáskiadás vagy szálláshely-szolgáltatás? Nem ugyanaz!

Fontos különbség:

• a lakásbérbeadás hosszú távú,
• nem kell hozzá engedély.

A szálláshely-szolgáltatás:

• rövid távú,
• adószám és engedély szükséges,
• eltérő adózási szabályok vonatkoznak rá.

Forrás: ingatlan.com

A Így fizetsz kevesebb adót a lakáskiadás után – legális trükkök bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Jó hír érkezett az egyéni és társas vállalkozók számára: 2026. január 1-jétől kedvezőbb szabályok lépnek életbe a szociális hozzájárulási adó (szocho) számításában és a járulékbevallás ütemezésében. A változások célja az adminisztráció csökkentése és a közterhek igazságosabb megállapítása.

Alacsonyabb kötelező szocho-alap: mit jelent ez a gyakorlatban?

Az egyik legfontosabb módosítás, hogy megszűnik a 112,5 százalékos szorzó alkalmazása a szocho számításánál.

Mire kell figyelni?

2026-tól:

• a főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozóknál
• a szocho minimumalapja havonta a minimálbér vagy a garantált bérminimum 100 százaléka lesz
• nem kell többé a korábbi, megemelt szorzóval számolni

Ez a gyakorlatban alacsonyabb kötelező közterhet jelent, különösen azoknak, akik eddig csak a minimum után fizettek járulékot.

Egységes alap a járulékoknál: egyszerűbb számolás

A változtatás egyik előnye, hogy a szocho és a tb-járulék alapja azonos elven működik. Ez megkönnyíti a tervezést és csökkenti a hibázás lehetőségét a bevallások során.

Miért jó ez a vállalkozóknak?

• kevesebb számítás
• átláthatóbb kötelezettségek
• könnyebb könyvelői egyeztetés

Negyedéves bevallás: nem csak az átalányadósoknak

Újdonság, hogy 2026-tól nemcsak az átalányadózó, hanem

• a vállalkozói jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozók is
  negyedévente vallják be a tb-járulékot és a szochót.

Fontos részlet:

Bár a bevallás negyedéves, a járulékokat továbbra is havi bontásban kell feltüntetni az adóbevallásban.

Változik a befizetés határideje is

A bevallási rendhez igazodik a fizetési kötelezettség is.

Mire érdemes figyelni?

• a szocho és a tb-járulék befizetésének határideje
  a negyedévet követő hónap 12. napja
• a bevallást és a befizetést egy időben kell teljesíteni

Ez kevesebb adminisztratív határidőt jelent az év során, de nagyobb egyszeri összegekre kell felkészülni.

Kinek kedvez leginkább a változás?

A módosítások különösen előnyösek:

• főfoglalkozású egyéni vállalkozóknak
• alacsonyabb jövedelemmel dolgozóknak
• azoknak, akik eddig csak a minimum után fizettek járulékot
• vállalkozóknak, akik szeretnék csökkenteni az adminisztrációs terheket

Gyakorlati tanács 2026-ra készülőknek

• Érdemes már 2025 végén átnézni a pénzügyi terveket
• Célszerű egyeztetni a könyvelővel a negyedéves ütemezésről
• Fontos tartalékot képezni a nagyobb összegű, negyedéves befizetésekhez

Aki időben felkészül, annak valódi könnyebbséget hozhat a szabályváltozás.

Forrás: NAV

A Kevesebb adó, kevesebb adminisztráció? Meglepő változások jönnek 2026-tól bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a kormány hosszú távú partnerségben dolgozik azon, hogy a magyar gazdaságot erősebb, innovatívabb és fenntarthatóbb növekedési pályára állítsák. Erről Nagy Elek, az MKIK elnöke beszélt Budapesten, a köztestület 49. küldöttgyűlésén, ahol aláírták a Kormány–kamara stratégiai megállapodást. A dokumentum rögzíti, hogy a következő öt évben a felek közösen dolgoznak a GDP folyamatos növekedésén, a hazai kis- és középvállalkozások megerősítésén, valamint a digitális képességek javításán.

Új gazdasági irányok 2030-ig

A megállapodás 2030-ig meghatározza a gazdaságfejlesztés legfontosabb területeit, amelyek közé tartozik a vállalkozói környezet egyszerűsítése, az adminisztratív terhek csökkentése és a tudásalapú gazdaság előmozdítása. A cél, hogy a magyar vállalkozások egyre magasabb hozzáadott értéket termeljenek, erősödjön az exporttevékenységük és képesek legyenek méretet ugrani a nemzetközi piacon is. Az MKIK kiemelten támogatja az innovációt, a beruházásokat és a mesterséges intelligencia alkalmazását is.

Mesterséges intelligencia és digitális ügyintézés

Nagy Elek szerint ha a magyar kisvállalkozásokat megtanítják a mesterséges intelligencia alkalmazására, az adatelemzésre, az hatékonyságot, és GDP-növekedést tudna hozni.
A küldöttgyűlésen Orbán Viktor miniszterelnök, valamint Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke aláírták a Kormány-kamara megállapodás 2025-2030 elnevezésű dokumentumot az együttműködés folytatásáról, egyben kiszélesítéséről.

A kamara és a kormány célja, hogy a vállalkozások számára digitális hozzáférést biztosítsanak a szükséges adatokhoz, ezzel megkönnyítve a működésüket. A mesterséges intelligencia alkalmazása – például az adminisztrációs folyamatok automatizálásában – jelentős hatékonyságnövekedést hozhat a cégeknek, és közvetve GDP-növekedést is eredményezhet. Nagy Elek elmondta: a kamara már teszteli a mesterséges intelligencia lehetőségeit, hogy a kisvállalkozások is minél gyorsabban be tudják építeni a működésükbe.

Kedvező adózási és adminisztratív változások

A dokumentum szerint a kisvállalkozások számára kedvezőbb szabályok várhatók az áfa alanyi adómentesség értékhatára és a kisvállalati adó belépési, illetve bennmaradási küszöbei terén. Emellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a következő időszakban fejleszti az adóbevallás-tervezetek automatikus elkészítésének rendszerét, amivel tovább csökkenhet az adminisztrációs teher. Ezen túlmenően a kamarai békéltető testületek szerepe is erősödik, és rövidülnek a hivatalos ügyintézési határidők.

Fókuszban a hazai vállalkozások és a tudásalapú gazdaság

A kormány és a kamara egyaránt támogatja a hazai kis- és középvállalkozások versenyképességének növelését, exportösztönzését és a digitális képességek fejlesztését. A megállapodás új szellemiséget hoz az együttműködésbe, amely a vállalkozások érdekeit tartja szem előtt, és hosszú távon a magyar gazdaság megerősítését célozza meg.

A megállapodás szövege itt olvasható.

A Milliárdos növekedési célok – Ezt ígéri a kormány és a kamara megállapodása bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.