A következő napokban szinte minden dolgozó magánszemély megkapja az szja-bevalláshoz szükséges igazolásokat, amelyek nélkülözhetetlenek az éves adóügyeink rendezéséhez. Bár sokak számára az adózás ma már „egy kattintás”, vannak határidők és dokumentumok, amelyekre továbbra is érdemes odafigyelni.

Február eleje kulcsdátum: érkeznek a munkáltatói igazolások

Február eleje minden évben fontos mérföldkő az adózásban. A munkáltatóknak eddig kell átadniuk az előző évre vonatkozó összesített jövedelemigazolásokat, amelyek a béreket, juttatásokat és levont adókat tartalmazzák.

Ezek az igazolások azért lényegesek, mert:

• ellenőrizhető velük a NAV által készített bevallási tervezet,
• segítséget nyújtanak az esetleges kiegészítésekhez,
• jogszabály szerint öt évig meg kell őrizni őket, még akkor is, ha nem kell beküldeni.

A NAV idén is millióknak készít bevallási tervezetet

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal több mint 5,5 millió magánszemély számára automatikusan elkészíti az szja-bevallási tervezetet, amely 2026. március közepétől lesz elérhető.

A tervezet:

• tartalmazza a munkáltatók és kifizetők által szolgáltatott adatokat,
• a legtöbb esetben módosítás nélkül is elfogadható,
• néhány perc alatt átnézhető és véglegesíthető.

Ez különösen nagy segítség azoknak, akiknek kizárólag munkaviszonyból származó jövedelmük volt.

Pénztári befizetések: nem árt ellenőrizni a számokat

Február közepéig érkeznek meg azok az igazolások is, amelyek az önkéntes nyugdíjpénztári, nyugdíjbiztosítási és nyugdíj-előtakarékossági befizetésekről szólnak.

Ezek az adatok:

• már automatikusan bekerülnek a bevallási tervezetbe,
• alapját képezik az adó-visszatérítésnek,
• mégis érdemes ellenőrizni őket, mert egy eltérés akár több tízezer forint különbséget is jelenthet.

Új kötelezettségek a munkáltatóknak: lakhatási támogatás jelentése

Idén először a munkáltatóknak külön adatot kell szolgáltatniuk a 35 év alatti munkavállalók lakhatási támogatásáról. Ez az új jelentési kötelezettség az adóhatóság felé történik, és a kedvezményes juttatások átláthatóságát szolgálja.

Ez a változás a munkavállalók számára nem jelent plusz teendőt, de hosszabb távon az adózási rendszer pontosabb működését segíti.

Orvosi igazolások: ezek is bekerülnek az adózásba

Kevesen tudják, de a személyi kedvezményre jogosító orvosi igazolásokat a háziorvosok és szakorvosok szintén elektronikusan jelentik a NAV felé. Ez azt jelenti, hogy az érintetteknek egyre kevesebb papírral kell bajlódniuk, az adókedvezmények pedig automatikusan megjelennek a bevallásban.

Az eSZJA továbbra is a leggyorsabb út

Az szja-bevallás elkészítésének legegyszerűbb módja továbbra is az eSZJA rendszer, ahol:

• a bevallási tervezet néhány perc alatt átnézhető,
• kérdés-válasz formájú segítség támogatja a kitöltést,
• Ügyfélkapu+ vagy DÁP-azonosítással biztonságosan elérhető.

A rendszer különösen hasznos az egyéni vállalkozók, őstermelők és áfafizetésre kötelezettek számára is.

Mire érdemes most figyelni?

Az elkövetkező hetekben érdemes:

• figyelni a munkáltatói és pénztári igazolások érkezését,
• megőrizni minden dokumentumot,
• már most átgondolni, hogy volt-e olyan jövedelem vagy kedvezmény, ami nem automatikusan szerepel a bevallásban.

Egy kis odafigyeléssel elkerülhetők a hibák és a későbbi kellemetlenségek.

Forrás: NAV

A Napokon belül érkeznek az adópapírok – erre mindenki figyeljen bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Az ingatlan kiadása sokak számára biztos bevételi forrás, azonban az adózás szabályai 2026-ban is komoly figyelmet igényelnek. Egy rossz döntés vagy elmulasztott bejelentés akár bírsághoz is vezethet. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat, közérthetően.

Lakáskiadás után mindig kell adót fizetni?

Igen. Az ingatlan bérbeadásából származó bevétel adókötelezettséggel jár, és személyi jövedelemadó formájában adózik.
A jó hír: csak 15% SZJA-t kell fizetni, nincs külön járulék vagy szocho.

Fontos különbség:

• nem a teljes bevétel adóköteles,
• hanem a költségekkel csökkentett jövedelem.

Magánszemélyként vagy vállalkozóként érdemes bérbe adni?

A lakáskiadás háromféle formában történhet:

• magánszemélyként (adószám nélkül),
• adószámos magánszemélyként,
• egyéni vállalkozóként.

A legtöbb tulajdonos magánszemélyként adja ki az ingatlanát, ami egyszerűbb és kevesebb adminisztrációval jár.

Kell adószám lakáskiadáshoz?

Nem minden esetben.

Nem kell adószám, ha:

• nem vagy egyéni vállalkozó,
• kizárólag adómentes lakásbérbeadást végzel,
• nem választasz áfakötelezettséget,
• nincs közösségi adószám-kötelezettséged.

Ha azonban számlát szeretnél kiállítani, vagy számlatömböt használsz, akkor adószám kiváltása kötelező.

Számla vagy elég egy egyszerű bizonylat?

Adómentes bérbeadás esetén:

• nem kötelező számlát adni,
• elegendő egy számviteli bizonylat, amelyen az adóazonosító jel is szerepelhet.

Ha mégis számlát adnál (például bérlő kérésére), akkor már be kell jelentkezni adóalanyként.

Hogyan számolható el költség a lakáskiadásnál?

A bevétel csökkenthető, így kevesebb adót kell fizetni. Két módszer közül választhatsz:

1. 10%-os költséghányad

• nem kell számlát gyűjteni,
• a bevétel 90%-a után fizetsz adót.

2. Tételes költségelszámolás

• számlákkal igazolt költségek számolhatók el,
• ide tartozik például:
  • felújítás,
  • karbantartás,
  • javítás,
  • rezsi (bizonyos feltételekkel),
  • amortizáció.

Mely költségek nem számítanak bevételnek?

Nem minősül bevételnek:

• a bérlő által tényleges fogyasztás alapján megfizetett közüzemi díj.

Viszont bevételnek számít:

• a közös költség,
• az átalányban meghatározott rezsi,
• a fix összegű bérleti díj, amely tartalmazza a rezsit.

Csökkenthető a jövedelem más lakás bérleti díjával?

Igen, de csak szigorú feltételekkel:

• legalább 90 napos bérbeadás szükséges,
• a másik lakás bérleti díja nem térül meg máshonnan,
• akár külföldi bérleti díj is elszámolható.

Mikor és hogyan kell adóelőleget fizetni?

A fizetendő SZJA-t:

• negyedévente kell befizetni,
• a negyedévet követő hónap 12. napjáig,
• csak akkor, ha az adó összege eléri a 10 000 forintot.

Mi a helyzet, ha cég fizeti a bérleti díjat?

Ha a bérlő nem magánszemély, hanem cég:

• az adóelőleget a kifizető vonja le,
• nyilatkozat hiányában automatikusan a 10%-os költséghányaddal számol.

ÁFA és lakásbérbeadás: kell vele foglalkozni?

A hosszú távú lakásbérbeadás:

• áfamentes.

Áfát kell fizetni:

• parkolók bérbeadása után,
• rövid távú szálláshely-szolgáltatásnál.

Ha egyszer áfakörössé válsz:

• 5 évig nem léphetsz vissza az adómentességbe.

Lakáskiadás vagy szálláshely-szolgáltatás? Nem ugyanaz!

Fontos különbség:

• a lakásbérbeadás hosszú távú,
• nem kell hozzá engedély.

A szálláshely-szolgáltatás:

• rövid távú,
• adószám és engedély szükséges,
• eltérő adózási szabályok vonatkoznak rá.

Forrás: ingatlan.com

A Így fizetsz kevesebb adót a lakáskiadás után – legális trükkök bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Jó hír érkezett az egyéni és társas vállalkozók számára: 2026. január 1-jétől kedvezőbb szabályok lépnek életbe a szociális hozzájárulási adó (szocho) számításában és a járulékbevallás ütemezésében. A változások célja az adminisztráció csökkentése és a közterhek igazságosabb megállapítása.

Alacsonyabb kötelező szocho-alap: mit jelent ez a gyakorlatban?

Az egyik legfontosabb módosítás, hogy megszűnik a 112,5 százalékos szorzó alkalmazása a szocho számításánál.

Mire kell figyelni?

2026-tól:

• a főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozóknál
• a szocho minimumalapja havonta a minimálbér vagy a garantált bérminimum 100 százaléka lesz
• nem kell többé a korábbi, megemelt szorzóval számolni

Ez a gyakorlatban alacsonyabb kötelező közterhet jelent, különösen azoknak, akik eddig csak a minimum után fizettek járulékot.

Egységes alap a járulékoknál: egyszerűbb számolás

A változtatás egyik előnye, hogy a szocho és a tb-járulék alapja azonos elven működik. Ez megkönnyíti a tervezést és csökkenti a hibázás lehetőségét a bevallások során.

Miért jó ez a vállalkozóknak?

• kevesebb számítás
• átláthatóbb kötelezettségek
• könnyebb könyvelői egyeztetés

Negyedéves bevallás: nem csak az átalányadósoknak

Újdonság, hogy 2026-tól nemcsak az átalányadózó, hanem

• a vállalkozói jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozók is
  negyedévente vallják be a tb-járulékot és a szochót.

Fontos részlet:

Bár a bevallás negyedéves, a járulékokat továbbra is havi bontásban kell feltüntetni az adóbevallásban.

Változik a befizetés határideje is

A bevallási rendhez igazodik a fizetési kötelezettség is.

Mire érdemes figyelni?

• a szocho és a tb-járulék befizetésének határideje
  a negyedévet követő hónap 12. napja
• a bevallást és a befizetést egy időben kell teljesíteni

Ez kevesebb adminisztratív határidőt jelent az év során, de nagyobb egyszeri összegekre kell felkészülni.

Kinek kedvez leginkább a változás?

A módosítások különösen előnyösek:

• főfoglalkozású egyéni vállalkozóknak
• alacsonyabb jövedelemmel dolgozóknak
• azoknak, akik eddig csak a minimum után fizettek járulékot
• vállalkozóknak, akik szeretnék csökkenteni az adminisztrációs terheket

Gyakorlati tanács 2026-ra készülőknek

• Érdemes már 2025 végén átnézni a pénzügyi terveket
• Célszerű egyeztetni a könyvelővel a negyedéves ütemezésről
• Fontos tartalékot képezni a nagyobb összegű, negyedéves befizetésekhez

Aki időben felkészül, annak valódi könnyebbséget hozhat a szabályváltozás.

Forrás: NAV

A Kevesebb adó, kevesebb adminisztráció? Meglepő változások jönnek 2026-tól bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.