A 2025-ös év a munkaerőpiacon is fordulópontot hozott: technológiai ugrások, változó munkavállalói elvárások és új versenyhelyzetek formálták át a cégek mindennapjait. A Profession Backstage podcast évzáró adásában a Profession.hu vezetői értékelték az elmúlt időszak legfontosabb tanulságait, és azt is elmondták, mire érdemes már most felkészülni 2026 kapcsán.

Gyorsuló világ, nehezebb vezetői döntések

A gazdasági és technológiai környezet változása egyre nagyobb kihívás elé állítja a vezetőket. Nemcsak az információ mennyisége nőtt meg drasztikusan, hanem az is kérdés lett, hogy mire érdemes valóban figyelni. A munkaerőpiac különösen érzékenyen reagált ezekre a változásokra 2025-ben.

Automatizáció és készségváltás: az AI hatása a munkavállalókra

Németh-Király Csilla, a Profession.hu ügyfélszolgálati és operációs igazgatója szerint a technológiai átalakulás most erőteljesebb, mint az elmúlt években, és komoly kérdéseket vet fel a munkavállalók jövőjével kapcsolatban.

Németh-Király Csilla így fogalmazott:

„Szerintem nagyon érdekes, hogy most egy kicsit nagyobb mértékben és intenzívebben zajlik a technológiai változás, mint a korábbi években, és fontos figyelnünk arra, hogy ez milyen hatással lesz a munkavállalókra, és hogyan fogja megváltoztatni a készségeiket. Az ügyfélkapcsolati és háttértámogató területen jellemzően nagy mennyiségben vannak olyan típusú feladatok, amik egy ilyen repetitív mintát követnek, tehát legelőször itt merül fel a kérdés, hogy egy automatizáció után hogyan fogjuk a kollégáink képességeit és tudását másra használni.”

Az AI tehát nemcsak hatékonyságot hoz, hanem újratervezést is igényel: a vezetőknek tudatosan kell felkészülniük arra, hogyan alakítják át a munkaköröket és a belső folyamatokat.

Mesterséges intelligencia a toborzás és adminisztráció szolgálatában

A Profession.hu saját működésében is aktívan alkalmazza a mesterséges intelligenciát. Az egyik idei fejlesztés jelentősen leegyszerűsíti az álláskeresők adminisztrációját, miközben pontosabb adatfeldolgozást biztosít.

Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója elmondta:

„Amikor regisztrálsz a Profession.hu-ra, akkor rengeteg adatot meg kell ahhoz adnod, hogy rád találjanak a munkaadók és a megfelelő állások jöjjenek szembe. Az emberek nagy részének azonban már van egy kész önéletrajza, hiszen a piac szereti az önéletrajzot, ez a magyar munkaerőpiac sajátja. Az eszközünk pedig azt tudja, hogy nem kell minden adatot megadnod, hanem az AI gyönyörűen kiolvassa a feltöltött dokumentumból azokat az úgynevezett parametrikus adatokat, amit aztán erre az online adatlapra fel lehet tölteni, úgyhogy ez jelentősen lerövidíti az adminisztrációra fordított időt, kényelmesebbé, egyszerűbbé teszi a folyamatokat, és profin működik.”

Kutatások, adatok és a jövő tervezése

A Profession.hu évente több átfogó felmérést készít, amelyek a vállalatok számára iránytűként szolgálnak a bérezési döntésekben és a jövő évi tervezés során. Ezek az adatok segítenek megérteni, merre tart a gazdaság és vele együtt a munkaerőpiac.

2026 kulcsszava: bértranszparencia

Tamaskovics Kinga, a Profession.hu megbízott HR-vezetője szerint a következő év egyik legfontosabb változása a bérek nyíltabb kommunikációja lesz.

Tamaskovics Kinga szerint:

„A bértranszparencia. Jövő nyáron egy olyan jogszabály életbe lép, ami kötelezővé teszi, hogy a cégek bizonyos mértékben kommunikáljanak arról, hogy ők milyen bért adnak a munkavállalóiknak, akik így sok olyan információval szembesülnek majd, ami eddig vagy nagyon rejtve volt, vagy egyáltalán nem is létezett a cég életében, csak folyosókon lehetett róla hallani. Most viszont ez nagyon objektíven a terítékre kerülhet.”

Globális verseny: új dimenzió nyílik meg a munkaadók előtt

A távoli munkavégzés és a nemzetközi együttműködések elterjedése új kihívásokat hoz. Martis István, a Profession.hu ügyvezetője szerint a globális munkaerőpiac jelentősége eddig alulértékelt volt.

Martis István így fogalmazott:

„Az elmúlt években kinyílt a világ, tehát az, hogy én itt élek Budapesten boldogan, de külföldre dolgozok be valamilyen formában, az egy teljesen elérhető dolog lett, és ennek a nagyságát nagyon nehéz megbecsülni. Tehát én, ha ma Magyarországon munkáltató vagyok, akkor a kollégáimból néhányan, attól függ, hogy milyen iparágban dolgozom, simán dolgozhatnak Nyugat-Európába, vagy az Egyesült Államokba, vagy bárhova külföldre úgy, hogy közben ők itt maradnak. És tulajdonképpen ezáltal a munkaadóknak a verseny egy picit más dimenziója is kinyílik…”

Forrás: profession.hu

A Munkahelyek tűnnek el vagy alakulnak át? Így látják a szakértők bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A tét különösen nagy a Big Four számára: a Deloitte, az EY, a KPMG és a PwC évtizedek óta a globális üzleti infrastruktúra tartóoszlopai. Audit, adótanácsadás, jogi szolgáltatások, stratégiai tanácsadás – alig létezik olyan nagyvállalat, amely ne támaszkodna valamelyikükre.
De az AI éppen azon képességeiket kezdi el automatizálni, amelyekre a modelljük épült: összetett elemzések, kockázatértékelés, adatfeldolgozás és standardizálható tanácsadási feladatok.
A kérdés ma már nem az, hogy az AI átalakítja-e a Big Four működését – hanem az, hogy miként és milyen sebességgel.

AI: demokratizált tudás, csökkenő belépési korlátok

„A tudás ma gyakorlatilag mindenki számára elérhető” – fogalmazott David Capocci, a KPMG Luxembourg ügyvezető partnere. Szerinte a Big Four relevanciáját már nem az információ birtoklása, hanem a felelősségvállalás, a független hitelesítés és a kockázati kontroll biztosítja.

A probléma azonban ha egy elemzés elkészítése percek alatt megoldható egy AI-modellel, miért fizetnének érte külső tanácsadót?
Erre a dilemmára reagálva a Big Four több irányban is fejleszt:

• saját AI-platformokat hoznak létre (inkább integrátorok, mint fejlesztők),
• AI-tanácsadási üzletágat építenek,
• és megpróbálják az ügyfeleket elterelni a nyílt modellektől, mint a ChatGPT.

Csakhogy – ahogy az AI-szakértő Olivier Khatib fogalmaz:

„A Big Four nem fejleszt valódi AI-modelleket. Ezeket a Google, az OpenAI, az Anthropic és a Mistral építi. Mindenki más csak integrál.”

A technológiai alap tehát nem hozzájuk kötődik – és ez csökkenti a hosszú távú versenyelőnyüket.

Bizalom és kockázat: ott maradhat előnyben a Big Four, ahol felelősséget kell vállalni

A Big Four egyik legerősebb bástyája továbbra is az audit, ahol erős a szabályozói kontroll, szükség van külső hitelesítésre és az ügyfelek felelősség-átvállalást várnak.
Egy CFO számára – még AI-környezetben is – létfontosságú, hogy valaki „rátegye a pecsétet” egy döntésre. Ez a Big Four előnye.
Ugyanakkor, ahogy Klinghammer N. Jeromos megjegyzi:
„Ha a szabályozók egyszer kimondják, hogy az AI pontosabb, gyorsabb és teljesebb képet ad a vállalatokról, az auditpiac radikálisan átalakulhat.”
Ez különösen releváns a jelenlegi amerikai szabályozási bizonytalanságban, ahol a dereguláció akár gyorsabban megnyithatja az utat az AI-alapú audit előtt, mint Európában.

Ár, idő, kompetencia: ahol az AI hatékonyabb, ott csökkennek a díjak

A PwC amerikai AI-vezetője nyíltan elismerte:
már csökkenteniük kellett bizonyos díjakat az AI miatt, mert gyorsabban készülnek el a feladatok.
Ez a modell alapjaiban írhatja át a tanácsadási árképzést, ahol eddig az „időráfordítás” jelentette a számlázás alapját.
A jövő értékalapú díjazást hozhat: nem az számít, hány órát dolgoztak, hanem milyen eredményt szállítottak.

A Big Four jövője: kevesebb junior, több senior tanácsadó, de hol marad az utánpótlás?

Az elemző jellegű munkát az AI gyorsan átveheti. Ennek következménye kevesebb junior belépő és kevesebb „tanuló szakember”, akit később elvisz a piac már manuális adatfeldolgozásra nem lesz szükség.
Ezzel szemben számolnunk kell az ügyfélkapcsolati szerepek jelentősége, a stratégiai tanácsadás súlya, és magasabb képzettségű szakemberek iránti kereslet más struktúrában de növekedni fog.

AI mint képviselet: megjelenhet a „Big Four helyett Big Twenty” világ

Ha az AI teljesen demokratizálja a komplex elemzésekhez való hozzáférést, eltűnnek a belépési korlátok. Matyóka Zoltán szerint ez akár odáig mehet, hogy: „5–10 év múlva lehet, hogy nem Big Four lesz, hanem Big Twenty. Minden közepes tanácsadó cég versenyképes lehet.”
Egy új piac épülhet, AI-alapú elemzőplatformok, boutique tanácsadók, hibrid vállalatok, amelyek néhány hónap alatt fejlesztenek versenyképes elemzőkapacitást. A monopol helyzetű szolgáltatók kora véget érhet.

A Big Four már korábban is végrehajtott olyan szerkezeti és működési reformokat, amelyek célja a szolgáltatási modell gazdasági racionalizálása és átláthatóbbá tétele volt – a kérdés ma már inkább az, hogy a mesterséges intelligencia milyen mértékben alakítja át ezeket a folyamatokat, és kényszeríti-e ki a működés még mélyebb újragondolását. https://www.goingconcern.com/tbt-failed-merger-ernst-young-and-kpmg/

Konklúzió: nem az a kérdés, hogy változik-e a Big Four szerepe – hanem az, hogy milyen gyorsan

Az AI, növeli a termelékenységet, csökkenti a belépési korlátokat, leértékeli az információs előnyt,és átírja a munkaerő-struktúrát.
A Big Four a kapcsolatépítésben, a felelősségvállalásban és a szabályozói megfelelésben maradhat erős – de a stratégiai tér nagy része megnyílik az új szereplők előtt.
A hosszú távú forgatókönyvek között akár az is benne van, hogy:
a Big Four mérete csökken majd szerkezete átalakul és szerepe megoszlik több, AI-támogatott, agilis szereplő között.
A jövőt ugyan senki nem látja pontosan, de egy biztos:
aki nem alkalmazkodik az AI-hoz, annak a szakmai relevanciája gyorsan el fog tűnni, – írja Klinghammer Noah Jeromos

A Mesterséges intelligencia: fenyegetés vagy növekedési pálya? – Merre mozdul a Big Four a globális átalakulás közepette bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A mesterséges intelligencia (AI) már nem csupán technológiai újdonság, hanem a modern munkahelyek meghatározó szereplője. Míg néhány évvel ezelőtt még tartózkodással fogadták, ma már a legtöbb vállalat működésében jelen van – az irodai adminisztrációtól a gyártási folyamatokig.
De hogyan formálja át a munkahelyi kapcsolatrendszert ez az új digitális „kolléga”? Erre kereste a választ Dr. Beck-Bíró Kata, szervezetfejlesztő, tréner és coach.

Az AI, mint új munkatárs – kezdeti bizalmatlanságtól a mindennapi használatig

A mesterséges intelligencia térnyerése fokozatos volt.
„Évekkel ezelőtt még ódzkodtak tőle a vezetők, ma viszont már egyre több vállalkozás folyamataiban megjelenik a mesterséges intelligencia, legyen szó akár a gyártósorok üzemeltetéséről, akár az irodai feladatok hatékonyabbá tételéről.”

Kezdetben az AI csupán izgalmas újdonságnak számított – egyfajta játékos eszköznek, amit a dolgozók saját eszközeiken próbálgattak.
Sokan kételkedtek benne, hiszen „előfordult, hogy az AI valótlanságot mondott”.
Mára viszont elérkezett az a pont, ahol a mesterséges intelligenciát komolyan kell venni, szabályozni és digitális munkatársként kezelni.

Az AI hatása a munkahelyi kommunikációra és bizalomra

A mesterséges intelligencia térnyerése kettős hatással van a munkahelyi kapcsolatokra.
Egyfelől új közös témát ad a kollégáknak – az AI-ról szóló beszélgetések közelebb hozhatják egymáshoz az embereket.
„Beszélgetéseket lehet róla kezdeményezni, dilemmákat lehet felvetni, élményeket elmesélni, illetve érzéseket is megosztani („nagyon inspiráló volt felkészülni az AI-val az prezentációra” vagy éppen „félek, hogy elveszi a munkámat”). E beszélgetésekkel folyamatosan épülhet a munkatársi bizalom, hiszen jobban megismerjük egymást.”

Másfelől viszont a „digitális kolléga” térnyerése el is szigetelheti a munkatársakat.
„Inkáb­b megkérdezem az AI-t, mint a mellettem ülőt” – fogalmaz Dr. Beck-Bíró.
Ez a hozzáállás fokozatosan csökkentheti a személyes kapcsolódásokat, ami hosszú távon elidegenedéshez, sőt akár a munkahelyi bizalom gyengüléséhez vezethet.

A bizalom és az AI dilemmája – mit oszthatunk meg a géppel?

A bizalom kérdése nem csak a kollégák között, hanem a vezetők és beosztottak között is központi témává vált.
„Vajon felvállalja-e a munkatárs, hogy az egyébként 2 órás feladatot az AI-val 20 perc alatt megoldotta?” – teszi fel a kérdést a szakértő.
Ha a munkatársak titkolni kezdik, mikor és hogyan használnak AI-t, az könnyen bizalmatlanságot, félelmet és tabusítást eredményezhet.

Ráadásul a döntéshozatalban is egyre nagyobb súlyt kapnak az AI által generált adatok és javaslatok, ami a vezetőknél kontrollvesztés-érzést válthat ki.
Ez a bizonytalanság szintén feszültséget szülhet a szervezeten belül.

Verseny, irigység, új konfliktusok – az AI kulturális hatásai

A mesterséges intelligencia nem csak segít, hanem új típusú feszültségeket is generál.
Azok a dolgozók, akik könnyen alkalmazkodnak az AI-hoz, előnybe kerülnek, míg a lassabban reagálók hátrányt szenvedhetnek.
„Az AI kialakíthat egyfajta irigységet, féltékenységet, vagy éppen versengést is a szervezeti kultúrában.”

Mindez törésvonalakat hozhat létre a csapatok között, különösen akkor, ha az AI hatékonyabban végzi el bizonyos feladatokat, mint az emberek.

Az AI, mint tanító – hogyan fejleszti az asszertív kommunikációt?

Dr. Beck-Bíró rámutat: az AI „nagyon asszertívan kommunikál”, ami azt jelenti, hogy az emberek sokat tanulhatnak tőle.
A mesterséges intelligenciával való együttműködés segíthet tisztább, empatikusabb kommunikációt kialakítani a munkahelyen.
Ez hosszú távon akár konfliktusok békésebb rendezését is elősegítheti.

Az AI-paradoxon: az emberi tényező értéke nő, miközben veszélybe kerül

Az AI megjelenése ugyanakkor egzisztenciális félelmeket is kivált.
„Sokan tartanak attól, hogy akár már rövid távon elveszíthetik a munkájukat.”
A digitális átalakulás és automatizáció miatt a dolgozók szoronghatnak – azonban épp ez az időszak mutatja meg, hogy mi az emberi munka valódi értéke.

„Ez a felfedezés viszont arra a paradoxra hívja fel a figyelmet, hogy az emberi tényező és kapcsolatok válnak a legértékesebb munkahelyi erőforrássá, miközben épp ezek sérülhetnek leginkább a technológiai átalakulás során.”

A vezetők felelőssége: egyensúly ember és gép között

A jövő sikeres vezetőinek feladata az, hogy megtalálják az egyensúlyt a gépi racionalitás és az emberi érzelmek között.
„Ha engedélyt adunk a hibázásra, de legfőképp az abból való tanulásra, az önmagában javítja az emberi kapcsolatokat, növeli a bizalmat az empátián keresztül, de még a produktivitást is a kreativitáson keresztül.”

A fenntartható munkahelyek kulcsa tehát a gépek és emberek közötti harmónia, ahol a technológia nem kiváltja, hanem kiegészíti az embert. – áll a Profession közleményében

A A kollégád helyett már a géphez fordulsz? bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A BME kutatói – japán és török partnereikkel – egy vadonatúj mesterséges intelligencián (MI) alapuló forgalomszervező rendszert fejlesztenek Isztambul számára, de a TRALICO névre keresztelt megoldás akár itthon is bevezethető termékként kerülhet piacra.

Miért nem jók a fix ciklusú lámpák?

A mai közlekedési lámpák statikusak: megjósolható ritmusban váltanak zöldre és pirosra, ami nem alkalmazkodik a valós idejű forgalomhoz. Ezért jöttek létre a „dinasztikus” lámpák, amelyek érzékelik és reagálnak a változásokra.

TRALICO: AI-lámpák, amelyek megelőzik a dugót

A projekt hivatalos neve: Multi-Input Deep Learning for Congestion Prediction and Traffic Light Control. A BME által kifejlesztett neurális háló hamarosan valós forgalmi környezetben, Isztambul Héttorony (Yedikule) negyedének 5 kereszteződésénél éles tesztelésre kerül.

• A rendszer többféle forrásból gyűjt adatot: aszfaltba épített szenzorok, radarok, Bluetooth és mobilcellák.
• A cél nem a torlódás kezelése, hanem annak megelőzése: „Tehát nem kezeli a torlódást, hanem elejét veszi a keletkezésének”.
• A megoldás még az időjárási adatokat is figyelembe veszi, és egy felületen keresztül körülbelül fél órával előre be lehet avatkozni a lámpafázisokba.
• Még a BME-s Simon Vilmos is elismeri: „pár másodperc változtatás is kilométeres dugókat tud okozni vagy megelőzni”.

Mire hasonlít és miért úttörő a TRALICO?

• Dél-Kínában már működnek hasonló rendszerek, például az Alibaba City Brain: Hangzhou-ban 104 csomópontot kezel és 15 %-kal csökkentette a torlódást.
• A TRALICO azonban első európai/japán nagyvárosi valós bevetés – ezzel egyedi és úttörő kezdeményezés.

Hol tartunk most?

• A rendszer szimulátorokon már tesztelés alatt áll, az éles bevetés előtt óvatos finomhangolás zajlik.
• Szeptemberben a BME és a partnerintézmények Isztambulban és Japánban együttműködő konferencián mutatják be az eredményeket, Simon Vilmos előadóként vesz részt.
• Az elképzelés az, hogy a megoldás kereskedelmi termékké váljon, igaz, minden városhoz alkalmazkodni kell, így nem lehet egységes termék.

A Magyar–török–japán együttműködés megszüntetheti a dugókat? bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A cél: közelebb hozni a robotika és a mesterséges intelligencia világát mindenkihez – közérthető, szórakoztató, interaktív formában. Az élményközpontú esemény nemcsak szakmai, hanem családi programokat is kínál. A RobotRandi nevű családi nap különösen nagy hangsúlyt fektet arra, hogy gyerekek és felnőttek egyaránt megismerkedhessenek az új technológiákkal.

A nyilvános eseményeken többek között AI workshopok, LEGO-robotépítés, robotbemutatók és különleges technológiai játékok várják az érdeklődőket. A program egyik fénypontja a RoboLity, ahol valódi kutyák és robotkutyák mérik össze tudásukat egy ügyességi pályán – mindezt az Etológia Tanszék szervezésében.

Emellett komoly szakmai tartalom is lesz: a rendezvény konferenciaként és technológiai expóként is szolgál, ahol a legújabb hazai kutatások, ipari fejlesztések és aktuális AI- és robotikai kérdések kerülnek terítékre. Neves előadók és kerekasztal-beszélgetések biztosítják a tudományos színvonalat.

Az ELTE Informatikai Kar RobotikAI címmel novellapályázatot is meghirdetett, amelyre általános és középiskolás tanulók pályázhattak korábban. A különlegessége? A diákok akár mesterséges intelligencia segítségével is dolgozhatnak – a legkreatívabb AI-használatot különdíjjal jutalmazzák.

Az eseményről

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai és Természettudományi Kara, a Robert Bosch Kft. támogatásával, 2025. június 23–25. között első alkalommal rendezi meg az Intelligent Robotics FAIR 2025 eseményt – ahol a robotika legújabb csodái, a tudomány és az ipar legnagyobb szereplői, valamint a nagyközönség találkozik!

Két napon át (június 23–24.) nemzetközi tudományos konferencia keretében a Bosch Magyarországgal együttműködve a világ vezető kutatói és ipari szakértői cserélnek eszmét a robotika, a terepi robotika, az etorobotika, ember-gép interakció, ipari automatizálás, és az intelligens technológiák legfrissebb eredményeiről. A konferencia első napját a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon, a másodikat az ELTE Informatikai Karán tartjuk.

Regisztráció

Június 24-25-én szakmai kiállítás várja az érdeklődőket, ahol magyarországi vállalatok és kutatócsoportok mutatják be legújabb robotikai fejlesztéseiket, prototípusaikat és jövőbe mutató megoldásaikat – élő demonstrációk és interaktív programok révén bárki testközelből ismerheti meg a legújabb technológiákat, és kapcsolatba léphet az iparág szakembereivel az aquarobotikától a mezőgazdasági, ipari, szociális, oktatási és szórakoztató robotikáig.
Helyszín: 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A. Gömb Aula.

A rendezvény zárónapján, június 25-én a kapuk szélesre tárulnak:

a Meet a Robot Day (Robotrandi) különleges családi programokkal, játékos bemutatókkal, kreatív foglalkozásokkal várja a középiskolásokat és a családokat!
A cél: megmutatni, hogy a robotika világa nem félelmetes, hanem inspiráló, izgalmas és tele van lehetőségekkel – a jövőről pedig együtt érdemes gondolkodni. Gazdára találnak továbbá értékes oktatórobotok és drónok a RobotikAI novellapályázat eredményhirdetésén.
Helyszín: 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A. Gömb Aula
A TTK Etológiai Tanszék szervezésében visszatér a kutyák és robotok versenye, még több négylábú versenyző mérkőzik meg a Mesterségesek és a Valódiak ligájában.
2025. június 25-én 16 órától az ELTE Sport Kft. Bogdánfy úti sporttelepén a Robolity egyedülálló, elgondolkoztató és inspiráló élményt nyújt kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

A Robotkutyák vs igazi kutyák – Nézd meg élőben, hogyan gondolkodik egy robot bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Interjú Alberto Ferraris professzorral:

Miközben a mesterséges intelligencia (AI) átveszi a rutinfeladatokat és növeli a termelékenységet, egyben átalakítja a vezetők szerepét is – állítja Alberto Ferraris professzor, akinek CIAS-ban végzett kutatása éppen arra fókuszál, hogyan változtatja meg az AI a menedzserek képességeit.

Alberto Ferraris professzor jelenleg a torinói egyetem (University of Turin) Menedzsment Tanszékének teljes állású oktatója. Szakterületei közé tartozik az üzleti menedzsment, az innovációmenedzsment, a big data és a mesterséges intelligencia. Több mint 100 tudományos cikk szerzője, számos tanulmánya vezető nemzetközi folyóiratokban jelent meg, például a Journal of World Business vagy az Annals of Tourism Research hasábjain. Emellett a British Food Journal társfőszerkesztője, valamint a International Journal of Emerging Markets vezető szerkesztője.

Ferraris professzor CIAS-os kutatása arra irányul, hogy feltérképezze, hogyan hat a mesterséges intelligencia a különböző szervezeti szinteken dolgozó menedzserek képességeire. Tavaly decemberben és idén áprilisban összesen másfél hónapot töltött Budapesten, miután egyik kollégája – aki a Corvinus Egyetemen dolgozik – bemutatta őt a CIAS közösségének.

A kutatás során vezetőkkel készített interjúkat, hogy pontos képet kapjon arról, miként változnak meg a menedzserek készségei az AI hatására. Célja, hogy megértse, mely képességek fejlesztésére van most még nagyobb szükség, és hogyan alakította át a mesterséges intelligencia a felsővezetői csapatokkal szembeni elvárásokat. Emellett arra is kíváncsi, hogyan kellene a jövő vezetőinek irányítaniuk csapataikat.

„Ez azért fontos, mert az AI újraírja a játékszabályokat – alapjaiban változtatja meg az üzleti tevékenységeket, folyamatokat és döntéshozatalt az összes iparágban” – emelte ki kutatása aktualitását Ferraris professzor. – „Szeretném felhívni az üzleti vezetők figyelmét arra, mennyire szükséges átalakítaniuk vezetői és menedzsmentképességeiket, hogy valóban ki tudják aknázni az AI kínálta lehetőségeket.”

Ferraris professzor szerint az AI alapvetően át fogja alakítani a vezetést és menedzsmentet azáltal, hogy átveszi a rutinszerű, alacsony hozzáadott értékű feladatokat – például a napirendek összeállítását, megbeszélés-összefoglalók készítését vagy prezentációk előállítását. Emellett a döntéshozatalt is támogatni fogja valós idejű információk biztosításával. Azonban a vezetők továbbra is nélkülözhetetlenek lesznek az olyan feladatoknál, amelyek érzelmi intelligenciát igényelnek, például a csapat motiválásában és az emberi kapcsolatok kezelésében.

„A döntéshozatal jelentősen meg fog változni: bizonyos feladatokat átadunk a gépeknek, míg mások inkább az emberi oldalra kerülnek” – magyarázza. A professzor úgy véli, hogy minden menedzser profitálhat az AI támogatásából, még azok is, akik emberekre fókuszáló szerepkörökben dolgoznak, például a HR területén, ahol az új eszközök – például toborzási folyamatok automatizálása – nagy segítséget jelenthetnek.

Ferraris professzor kutatása szerint az AI-t tudatosan alkalmazó vezetőknek három fő képességcsoportra lesz szükségük: 1. AI-növekedési szemléletre: nyitottság a folyamatos tanulás iránt és az AI-fejlesztések aktív követésére. 2. AI-stratégiai kritikai gondolkodásra: adatalapú döntéshozatalra és a szervezeti átalakulás fókuszba helyezésére. És 3. AI-kapcsolatmenedzsmentre: a dolgozók megerősítésére, motiválására, valamint a külső érintettekkel való kapcsolattartás fejlesztésére. Ezek alapján Ferraris professzor és csapata egy olyan keretrendszert dolgozott ki, amely bemutatja, hogyan befolyásolják ezek a képességek a vezetők személyes fejlődését, a szervezet működését és a kapcsolati háló kezelését.

A professzor kiemelte, hogy az AI különösen hasznos az alacsony hozzáadott értékű feladatok átvállalásában, ezzel időt takarítva meg, és valós idejű adatokat, valamint kulcsfontosságú teljesítménymutatókat biztosítva a döntéshozatalhoz. „Bízom benne, hogy az AI használata révén a vezetőknek több idejük marad majd a munkatársaikra fókuszálni – megőrizni mentális egészségüket, motiválni és megerősíteni őket – miközben produktívabbá és adatvezéreltebbé is válnak” – összegezte Ferraris professzor, hogyan formálja át a mesterséges intelligencia a menedzseri szerepet.

A Kinek kell félni az AI-tól? – Minden vezetőnek üzentek a kutatók bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Május 8. és 10. között Budapestre figyel a mesterséges intelligencia nemzetközi kutatói közössége: a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat és a szingapúri Nanyang Technológiai Egyetem (NTU) közös AI Szimpóziumán neves nemzetközi szakértők mutatják be a legújabb fejlesztéseket és trendeket. A Várkert Bazárban megrendezett háromnapos esemény célja, hogy a hazai kutatók és ipari szereplők közvetlen tapasztalatokat szerezhessenek az AI legújabb irányairól, és szorosabbra fűzzék kapcsolataikat a vezető szakemberekkel.

A szimpózium egyik kiemelt témája az egészségügyi és orvosi mesterséges intelligencia, amelyben a személyre szabott orvoslás, a prediktív diagnosztika, valamint a gyógyszerkutatás legújabb AI-alapú fejlesztései kerülnek a középpontba. A résztvevők megismerhetik, hogyan képes az AI hatékonyabbá és gyorsabbá tenni a diagnosztikai folyamatokat, miként segíti elő a betegre szabott kezelési stratégiák kidolgozását, valamint milyen szerepet játszik az új gyógyszermolekulák felfedezésében és klinikai értékelésében.

Intelligens orvoslás – az egészségügyi AI jövője testközelből Budapesten

A program emellett betekintést nyújt az AI alkalmazásába a kognitív és rendszerszintű idegtudományban is, amely forradalmasíthatja a neurológiai és pszichiátriai betegségek megértését, korai felismerését és kezelését. Az ilyen típusú kutatások révén lehetőség nyílik a betegségek agyi mintázatainak pontosabb feltérképezésére, valamint az olyan technológiák fejlesztésére, mint az agy-számítógép interfészek (BCI), amelyek új lehetőségeket nyithatnak meg a kommunikációs és mozgási nehézségekkel élő páciensek számára. Kiemelkedő előadóként érkezik többek között Guan Cuntai professzor, a szingapúri Nanyang Technológiai Egyetemről, aki az agy-számítógép interfészek kutatásának nemzetközi élvonalát képviseli.

Az egészségügy mellett más kulcsterületek is bemutatkoznak: szó lesz többek között a megbízható és fenntartható gépi tanulás kérdéseiről, a hálózattudományról, valamint az ipari automatizálás és robotika újításairól is.

A rendezvény célja nemcsak a tudományos eszmecsere, hanem a hazai kutatói és innovációs ökoszisztéma nemzetközi megerősítése is. További információk és részletes program az esemény hivatalos oldalán érhetők el.

A Az AI már tudja, mi a bajod, mielőtt az orvos megvizsgálna bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Budapest lesz a mesterséges intelligencia fővárosa – világszínvonalú tudósok érkeznek Magyarországra

A világ mesterséges intelligencia legkiválóbb kutatói találkoznak Budapesten, hogy a legújabb fejlesztésekről, trendekről és áttörésekről beszéljenek. A háromnapos „AI Symposium 2025” a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat és a szingapúri Nanyang Technológiai Egyetem (NTU) közös szervezésében valósul meg.
A nemzetközi eseményre több mint 50 vezető kutató érkezik Magyarországra. A résztvevők között lesznek amerikai, német, szingapúri és magyar szakértők is – olyan tudósok, akik jelenleg is formálják a jövőt. A szimpózium négy fő témakör mentén járja körbe az mesterséges intelligencia legfontosabb kérdéseit: a megbízható és fenntartható mesterséges intelligencia, a hálózattudomány, az egészségügy és az ipari automatizálás kerülnek a fókuszba.

A sztárelőadók között szerepel többek között Tao Dacheng, az NTU professzora, aki több mint 112 ezer hivatkozással a világ egyik legtöbbet idézett AI-szakembere. A hálózattudományról beszél Barabási Albert-László, a tudományos hálózatkutatás míg az orvosbiológiai AI-alkalmazásokat Guan Cuntai professzor, a BCI (agy-számítógép interfész) kutatás egyik vezetője mutatja be. Az ipari automatizálás és robotika frontvonalát Lin Weisi professzor képviseli a vizuális jelfeldolgozás területéről.

„A mesterséges intelligencia nem a jövő – hanem a jelen. Ez az esemény lehetőséget teremt arra, hogy Magyarország ne csak követője, hanem alakítója legyen az AI-forradalomnak. A mesterséges intelligencia ugyanakkor tudományos felelősség is. Magyarország célja, hogy a kutatási hálózatán keresztül élen járjon a megbízható, átlátható és emberközpontú AI fejlesztésében. A mesterséges intelligencia tehát iránytű a jövő felé. Büszkék vagyunk rá, hogy Budapest adhat otthont ennek a magasszintű tudományos találkozónak” – mondta Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója.

A szimpózium különlegessége, hogy a hazai kutatók és vállalatok képviselői aktív szereplőivé válhatnak a tudományos párbeszédnek. Az esemény olyan meghatározó nemzetközi partnerek támogatásával valósul meg, mint a Bosch, a Nokia, az Ericsson és a Continental, akik szakmai jelenlétükkel erősítik a tudomány és ipar közötti együttműködést. A magyar kutatók és vállalatok pedig megismerhetik a legújabb nemzetközi eredményeket, és közvetlen kapcsolatot építhetnek a világ élvonalbeli AI-kutatókkal.

További információ és a program részletei elérhetők a szimpózium hivatalos oldalán.

A Budapest lesz az AI új fővárosa? Sztártudósok és techóriások lepik el a várost bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Te is AI-zol húsvétkor? Ezzel a 6+1 zseniális trükkel úgy szervezed meg az ünnepet, hogy közben még pihensz is!

Te is minden évben megfogadod, hogy idén nyugodtabb lesz a húsvét, aztán mégis ugyanaz a rohanás jön? Takarítás, menüterv, tojásfestés, rokonlogisztika, gyerekszórakoztatás, miközben egy mosolyra sincs idő? És mi lenne, ha azt mondanánk, hogy egy valami idén teljesen leveszi a terhet a válladról? Nem, nem egy újabb alkalmazás. Hanem az, ami már ott van a zsebedben: a mesterséges intelligencia.

A Yettel szakértői összegyűjtötték, hogyan válhat az okostelefonod társaságszervező asszisztenssé, kreatív séffé, dekoratőrré, locsolóvers-költővé és még annál is többé – egyetlen ünnepi hétvége alatt.

1. Mit főzz? Kérdezd a zsebedben lapuló séfet!

Van otthon egy fél sonka, egy fej lilakáposzta és egy gluténmentes kérésed? Egy AI-alapú asszisztens nemcsak komplett menüt javasol, hanem:

• bevásárlólistát készít,
• mértékegységeket vált,
• kiszámolja az adagokat és az árakat,
• sőt, még azt is elmondja, hogyan fotózd le az ételt húsvéti poszthoz.

TIPP: Kérj olyan recepteket, amiket gyerekekkel is elkészíthetsz – és az AI figyelembe veszi az életkort, az allergiákat és a főzési tudást is!

2. Tojásfestés új dimenzióban: AI-generált minták, sablonok, inspirációk

A Pinterest túl sok? Kérj egy húsvéti dekortervet mesterséges intelligenciától: legyen vintage, skandináv, boho vagy klasszikus locsolós stílus. A válasz:

• komplett színpaletta,
• egyedi tojásminták (letölthető és nyomtatható formában!),
• lépésről lépésre tutorialok,
• gyerekbarát ötletek újrahasznosított anyagokkal.

Tudtad? A legnépszerűbb AI által generált húsvéti tojásminta 2024-ben egy japán kimonó ihlette dizájn volt, amit már több tízezren töltöttek le világszerte.

3. Locsolóvers: úgy rímelek, hogy a nagyi is nevet

Ha idén valami újra vágysz a klasszikusok helyett, kérj AI-tól locsolóverseket. Írd meg, kinek szánod, milyen stílusban – és az eredmény lehet:

• humoros, romantikus vagy épp „cringe de menő”,
• rap vagy népdal formátumú hangklip,
• akár TikTok-barát remix is!

Érdekesség: A húsvéti locsolóvers-generátorok között már van olyan is, ami felismeri a családtagok nevét, és személyre szabott sorokat ír!

4. Nyuszifüles videóhívás & AI highlight-összefoglaló

Idén a távol élő családtagokkal sem kell kompromisszumot kötni. Az   AI:

• emlékezetes, filteres hívásokat tesz még játékosabbá (pl. interaktív tojásvadászat online),
• közös rajzolós appokkal összehozza a családot,
• sőt: a hívásról highlight-összefoglalót is készít, amiben visszanézhetők a legjobb poénok, nevetések, emlékek.

5. Programkereső turbó fokozaton

Tudtad, hogy a legtöbb AI-asszisztens már helyalapú ajánlásokat is ad? Elég annyit kérdezned: „Ajánlj nekem húsvéti tojáskeresőt a közelben, állatsimogatóval, jó parkolási lehetőséggel!”

• Az AI ezt adja vissza:
• pontos időpontok,
• cím + térkép,
• parkolási infók,
• gyerekbarát értékelések,
• időjárás-előrejelzés mellé.

PRO TIPP: Kérj „low-key” alternatívát is – kevésbé tömeges, rejtett helyszínek is elérhetők így!

6. Kirándulás tervezés? Ne stresszelj vele!

Nincs ötleted? Csak annyit mondj: „3 órás családi túra 10 éves gyerekkel, virágmező, piknikezhető résszel, kevés szintkülönbséggel, wifi nélkül.”

Az AI útvonalat ad, térképet generál, ajánlja a legjobb indulási időt – sőt: inspiráló leírást ír róla, amit akár blogbejegyzésként is megoszthatsz.

+1. A húsvét, ahogy régen akartad – csak most végre sikerül

A húsvét nem arról szól, hogy „mindent tökéletesre csinálj”. Arról szól, hogy jelen legyél. A mesterséges intelligencia – és a telefonod – idén lehetővé teszi, hogy:

• több időt tölts azokkal, akik számítanak,
• csökkentsd a szervezés terhét,
• és közösen éljetek meg egy kreatív, stresszmentes húsvétot.
• Mert a varázslat nem csak a fűben lapul – hanem ott van a kezedben is.

A Így csinál belőled húsvéti hőst a mesterséges intelligencia – 6+1 zseniális trükk a zsebedből bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.