Budapest állatkertjében történelmi esemény zajlott le: április 13-án világra jött két szibériai tigriskölyök, akiket június közepétől először láthat a nagyközönség. A fővárosi állatkertben több mint egy évtizede, pontosan 12 éve nem született tigriskölyök – az utolsó szaporulat 2013 augusztusában történt –, ezért a mostani esemény valódi szenzációnak számít a természetvédők és állatbarátok körében egyaránt.

Az újszülött kölykök és a büszke édesanya

A két apróságot édesanyjuk, Agnes nevelte fel törő gondoskodással. Agnes számára ez volt az első anyai tapasztalat, mégis példamutatóan gondoskodott utódairól. April közepe óta zavartalan nyugalomban élhettek a családi kifutóban, ahol csak a szakképzett gondozók látogathatták meg őket. Ez a hosszú izolációs időszak rendkívül fontos volt a kölykök egészséges fejlődése szempontjából.
Június 12-én történt meg a nagy pillanat: Dr. Sós Endre állatorvos vezetésével sajtóesemény keretében mutatták be a nyolc hetes kölyköket. A vizsgálat során kiderült, hogy egy kislányról és egy kisfiúról van szó. A szakértők kombinált vakcinával oltották be őket, féreghajtót kaptak, valamint azonosító chipet ültettek beléjük a biztonság érdekében. A vizsgálat után a kölykök visszakerültek édesanyjukhoz, majd végre kiléptek a kifutóba, ahol a látogatók is gyönyörködhetnek bennük.

A fogságban született tigrisekről

A tigrisek fogságban történő szaporodása rendkívül összetett folyamat, amely szakértelmet és türelmet igényel. Mint veszélyeztetett faj, természetvédelmi szempontból fontos a tigrisek állatkerti tartása és tenyésztése. Az állatkerti tenyésztőprogramok célja nemcsak a faj fennmaradásának biztosítása, hanem a genetikai sokszínűség megőrzése is.
A szibériai tigrisek esetében a szaporodási ciklus különösen érzékeny. A nőstények általában 3-4 éves korukban válnak ivaréretté, vemhességük körülbelül 103-105 napig tart. Egy alomban általában 2-4 kölyök születik, amelyek születéskor mindössze 1-2 kilogrammot nyomnak. A kölykök az első héten teljesen vak és süketekként jönnek a világra, teljes mértékben anyjukra szorulnak.
A fogságban történő tenyésztés során különös figyelmet kell fordítani a genetikai sokszínűségre. Az állatkerti tigriseknek jelentős része még ma sem alfajtiszta egyed, mivel évtizedekkel ezelőtt megőrzésükre még nem szenteltek figyelmet. Ez különösen igaz a fehér tigrisekre, amelyek esetében a túlzott beltenyésztés komoly egészségügyi problémákhoz vezetett.

Névadás és közösségi bevonással

A két kis tigris még névtelen, de a budapesti állatkert különleges lehetőséget kínál a közönség számára. A Facebook-oldalukon lehet névjavaslatokat küldeni, amelyek közül a legjobbakat szavazásra bocsátják. A kiválasztott neveket később a nemzetközi tigristörzskönyvbe is bejegyzik, így a magyar közönség hozzájárulhat a faj dokumentálásához.
Ez a közösségi részvétel nemcsak szórakoztatás, hanem fontos nevelési eszköz is. Az emberek így személyesebb kapcsolatot alakíthatnak ki a természetvédelemmel, és jobban megérthetik a veszélyeztetett fajok megőrzésének fontosságát.

Nemzetközi összefogás a fajmegőrzésért

Az újszülött kölykök szerepe a fajmegőrzésben egyáltalán nem elhanyagolható. Az európai állatkertek a szibériai tigris és a szumátrai tigris fennmaradásáért összehangolt tenyésztőprogramot működtetnek. Jelenleg Európában 121 állatkertben összesen 277 szibériai tigris él, és a Budapesti Állatkert büszkén vesz részt az EAZA (Európai Állat- és Akváriumszövetség) koordinálta tenyészprogramban.
A program célja a ritkulóban lévő tigrisek populációjának fenntartása, valamint a genetikai sokszínűség megőrzése. Minden egyes születés értékes hozzájárulás ehhez a törekvéshez, különösen annak fényében, hogy a budapesti állatkertben 12 éve nem született tigriskölyök.

A jövő kilátásai

A mostani ikrek különösen értékesek a genetikai sokszínűség szempontjából. Agnes mint első alkalommal szülő anya sikeresen bizonyított, ami reményt ad a jövőbeli szaporulatok számára is. A kölykök egészséges fejlődése és a szakszerű gondozás eredményeként nagy valószínűséggel hosszú és remélhetőleg produktív életük lesz.
Az állatkerti látogatók most tanúi lehetnek ennek a természetvédelmi sikernek, miközben közelebbről megismerhetik a világ egyik legmegkapóbb és legveszélyeztetettebb ragadozóját. A budapesti szibériai tigrisikrek nemcsak szórakoztatják a közönséget, hanem fontos üzenetet is hordoznak a természetvédelem és a felelős állatkerti munka jelentőségéről.

A 12 év után született tigriskölykök – Nem hiszi el, hány kilósak a tigriskölykök bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Egy példa nélküli, országos vakcinázási projekt indult Magyarországon, amelynek célja, hogy megóvja a legkülönlegesebb, ritkán látott állatkerti madárfajokat a madárinfluenza pusztító hatásaitól. A Ceva-Phylaxia Zrt. és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közös programja nyolc állatkert részvételével zajlik, és komoly áttörést hozhat a természetvédelemben és a járványmegelőzésben.

Kétezer szárnyas életéért zajlik a verseny

A program első szakasza 2024 októberében indult, és március közepére sikerült beoltani mintegy 1100 madarat, amelyek zömében nagy genetikai értékű, veszélyeztetett fajokhoz tartoznak. Az állatok nemcsak a látogatók kedvencei, hanem fontos szereplői a nemzetközi fajmegmentési programoknak is. Az oltásokat szigorúan kontrollált körülmények között végezték, a madarak egyedi azonosítóval való ellátása mellett, hogy a beavatkozások minden szempontból nyomon követhetők legyenek.

Csak a kiváltságosak kapnak oltást – de miért?

Bár sokan felvetik, hogy miért nem oltják be a baromfifajokat is, a jogszabályok szerint ez továbbra is tilos Magyarországon. A mostani program kizárólag egzotikus, nem élelmiszer-termelő célból tartott madárfajokra terjed ki. Ezek közül sok olyan, amely természetes élőhelyén már csak elszórtan vagy egyáltalán nem fordul elő.

Biztató eredmények a laborból

A vakcinázást követően a Nébih laboratóriumaiban végzett tesztek igazolták, hogy az újonnan alkalmazott készítmény hatékony védelmet nyújt a magas patogenitású madárinfluenza-vírus ellen. Az immunválasz megfelelőnek bizonyult, a madarak egészségi állapotát pedig semmilyen negatív hatás nem befolyásolta. Mindez különösen fontos, hiszen egy járvány esetén ezek az állatok pótolhatatlan veszteséget jelentenének.

A résztvevő intézmények: a madárvédelem élvonalában

A programhoz csatlakozott állatkertek – a Fővárosi Állat- és Növénykert, Budakeszi Vadaspark, Debreceni Nagyerdei Kultúrpark, Győri Xantus János Állatkert, Jászberényi Állatkert, Miskolci Állatkert, Tisza-tavi Ökocentrum és a Veszprémi Állatkert – mind egyedi fajösszetétellel rendelkeznek, így különböző szárnyas különlegességek részesültek az oltásban, többek között egzotikus papagájok, flamingók és más trópusi madarak.

Mi jön ezután?

A sikeres első fázist követően a szakemberek újabb madarak bevonását tervezik, valamint a vakcina hosszú távú hatásait is figyelemmel kísérik. A jövőbeli cél, hogy a védelmet igénylő fajok egyre szélesebb körét lehessen oltással biztosítani, mind a magyar állatkertekben, mind akár nemzetközi együttműködések keretében.

További info: Nébih

A A madárinfluenza elérte az állatkerteket is? – Több mint ezer különleges madarat oltottak be bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A Fővárosi Állat- és Növénykert közleménye:

Samu, a kiselefánt pontosan 2025 április 24-én töltötte be negyedik életévét. Az ünnepeltet azonban nem ma, hanem szombaton fogjuk felköszönteni, méghozzá pontosan 11:30-kor. Az eseményre természetesen látogatóinkat is szeretettel várjuk.

Állatkertünkben mintegy másfél évszázados hagyománya van az elefántok tartásának. Az első ormányost ugyanis még az 1870-es években mutattuk be. Az az elefánt akkor az afrikai faj képviselője volt, ám az elmúlt közel 130 évben már mindvégig ázsiai elefántokkal foglalkoztunk. Sikeres szaporításukra a két világháború között került sor először, s azóta számos alkalommal születtek kiselefántok Állatkertünkben. Igaz, volt egy olyan időszak is, amikor bő fél évszázadon át egyáltalán nem volt kiselefánt Budapesten.

Az utóbbi évek viszonylag rendszeres elefánt szaporulatát két kifejlett tenyészállatunknak köszönhetjük. Angele, a nőstény 2010-ben, Assam, a hím pedig egy évvel korábban, 2009-ben lett Állatkertünk lakója. Kettőjük nászából eddig három kiselefánt született, közülük a mostani ünnepelt, Samu a legifjabb. Jelenleg ők hárman képviselik az ormányosokat Állatkertünkben, azóta, hogy Samu bátyja, Arun 2023-ban a Szegedi Vadasparkba költözött.

Persze akkor még Arun is itt volt, amikor a kis Samu 2021. április 24-én, a hajnali órákban megszületett. A születésről készült, éjjellátó kamerás felvételen látszik is, amint nagyon érdeklődik frissen világra jött kistesója iránt. Bár a kisfilmen úgy tűnik, mintha Angele, az anyaállat első dolga az lett volna, hogy jól megrugdossa az újszülöttet, ez a viselkedés az elefántoknál természetes: az anyák így segítenek abban, hogy a kicsi kiszabaduljon a magzatburokból. Ha ugyanis a dolog nem sikerül, az újszülött akár meg is fulladhat.

Samu az első napokat abban az istállóban töltötte, ahol megszületett, a szabadtéri kifutóra háromnapos korában engedtük ki először. Erről is készült kisfilm, amelyen jól megfigyelhető, hogy az ifjú ormányos ekkor még nemigen távolodott el az anyjától, bátyja, Arun pedig hol közelebbről, hol távolabbról kísérte őket. A felvételen többször is látni, hogy anya és báty védelmezőn közrefogták az apróságot, és együtt elsétáltak a szomszéd kifutóhoz, ahol Assam, az apuka lakik.

A kiselefánt nagyon hamar a közönség elsőszámú kedvence lett, és mi is rendszeresen tettünk közzé videókat arról, hogy hogyan telnek a mindennapjai, vagy hogy mennyire szeret pancsolni az elefántok kifutójához tartozó medencében.

Még kétéves sem volt, amikor addigi élete egyik legnagyobb kihívásával nézett szembe: szervezetét ugyanis gyilkos kórokozó támadta meg. Az elefántok herpeszvírusa okozta megbetegedés az egyik vezető halálok a fiatal elefántok körében, a természetben éppúgy, mint az állatkertekben. Az állatorvosok és az állatgondozók szó szerint megküzdöttek Samu életéért. Az emberfeletti munka végül meghozta az eredményt, és sikerült legyőzni a halálos kórt. Samu felgyógyult, és azóta is teljesen egészséges.

Samut április 26-án, szombaton köszöntük fel negyedik születésnapja alkalmából. Mindenkit, aki együtt ünnepelne velünk, szeretettel várunk 11:30-kor az elefántok kifutójánál.

A kép és a közlemény forrása: Fővárosi Állat- és Növénykert

A Majdnem elvesztettük – most ünnepeljük! Samu, a kis hős 4 éves lett bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.