Úgy tett, mintha fegyver lenne nála – de végül egy markolatba csavart lámpával fenyegetőzött a solymári álbankrabló. A TEK vitte el a piliscsabai férfit.

Hihetetlen jelenetek játszódtak le hétfő reggel a solymári MagNet Bank fiókjában: egy maszkos férfi sétált be, majd egy „fegyvernek tűnő” tárgyat ráfogva az ügyintézőre, pénzt követelt. Azt állította, töltött fegyver van nála, és ha nem kapja meg, amit akar, lőni fog.

A banki dolgozó azonban higgadtan válaszolt: „Sajnálom, nincs itt a pénztáros.” Ennyi elég is volt ahhoz, hogy a támadó megingjon – végül szinte szó nélkül kifordult az ajtón, és elmenekült.

Nem sokkal később megszólalt a pánikgomb – a rendőrök villámgyorsan reagáltak. A Pest vármegyei nyomozók a budaörsi kollégákkal együtt perceken belül adatgyűjtésbe kezdtek. A nyomok egy 49 éves piliscsabai férfihoz vezettek, akinél nem lehetett kizárni, hogy tényleg van fegyver. Így jött a képbe a TEK, akik profin, különösebb ellenállás nélkül elfogták a férfit saját otthonában.

A helyszíni kutatás során a rendőrök megtalálták az elkövetéshez használt ruhákat – és a „fegyvert” is. Ami nem más volt, mint egy markolattal felszerelt lámpa, vagyis a férfi nem valódi lőfegyverrel fenyegetőzött, csak annak látszó tárggyal próbált megijeszteni egy alkalmazottat.

A férfit rablás bűntettének kísérlete miatt őrizetbe vették. Már meg is hallgatták gyanúsítottként, a nyomozók kezdeményezték a letartóztatását.

A Támadás a solymári bankban – de a fegyver csak egy lámpa volt bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Vegyes tőzsdei teljesítmény Európában – Németország rekordot döntött, Spanyolország az élre tört

A hétfői optimizmus után kedden már kevésbé volt egyértelmű a lelkesedés a nyugat-európai piacokon. Bár a spanyol tőzsde 0,8%-os emelkedéssel vezette a mezőnyt, a svájci index 0,4%-kal, az angol FTSE 100 pedig minimálisan, 0,02%-kal csökkent. A legnagyobb aktivitást Németországban láthattuk, ahol a forgalom 105%-kal haladta meg az átlagot – ez újabb rekordnak számít. Érdekesség, hogy két nappal ezelőtt Európa-szerte csak egyetlen tőzsdén volt gyengébb a forgalom a négyhetes átlagnál.

Visszahúzták a piacot a biztosítók és a védekező szektorok

Bár a kereskedelmi hangulatot pozitív tarifahírek is támogatták, ezeket háttérbe szorították a defenzív (válságálló) szektorok gyengébb szereplései. Különösen a biztosítók produkáltak csalódást keltő eredményeket, ami óvatosabbá tette a befektetőket.

A befektetők egyre derűlátóbbak – jöhet az európai részvénypiaci lendület?

A Bank of America friss felmérése szerint egyre több befektető bízik abban, hogy az európai részvények emelkedni fognak a következő hónapokban. A válaszadók 59%-a számít emelkedésre – ez jelentős növekedés az előző havi 51%-hoz képest. A fő hajtóerőként a nyereségek növekedését és a kockázati prémiumok csökkenését jelölték meg. Az európai részvények ráadásul 35%-ban túlsúlyban vannak a befektetési portfóliókban, ami közel van a közelmúltbeli rekordhoz.

EuroStoxx 600: új csúcs közelében, pozitív szektorteljesítményekkel

A paneurópai EuroStoxx 600 index 0,1%-kal erősödött, és ezzel újra elérte a március 27. óta nem látott szinteket. Az 540 pontos szint már stabil támaszként szolgál, és a cél most az 547 pont feletti tartomány. Bár az emelkedés kismértékű volt, a részvények többsége (364 darab) drágult, szemben a 226 csökkenő papírral. A 20 szektorból 13 tartani tudta a pozitív trendet – ez tovább erősíti a piaci hangulatot.

Autógyártók vitték a prímet, meglepetésre az utazási szektor is erősödött

A legjobb teljesítményt kedden az autógyártók szektora nyújtotta, 2%-os emelkedéssel. A Stellantis (+4,6%) és a Volkswagen (+3,8%) vezették a felívelést. A kiskereskedelmi cégek is jól szerepeltek, élükön az Inditex (+1,5%), Zalando (+1,9%) és Next (+2%). Az utazási szektor szintén lendületbe jött, miután az UBS felminősítette az Entain-t, amely 6%-ot ugrott. Bár voltak negatívumok is – például az On the Beach (-4,8%) és a Fraport (-3,8%) gyenge jelentése –, a légitársaságokat tömörítő IAG (+3,5%) kiegyensúlyozta az eséseket.

Biztosítók, ingatlan és élelmiszeripar szenvedtek leginkább

A nap legnagyobb vesztesei az élelmiszeripari (-1,31%), az ingatlanos (-1,28%) és a biztosítási szektor (-1,2%) voltak. A biztosítóknál különösen a Munich Re gyengélkedett, hiszen az eredményei 4,5%-kal estek vissza a Los Angeles-i tűzvész okozta károk miatt. Hasonlóan gyenge számokat közölt a Hannover Re is (-4,4%). A gyógyszeripar is esett (–0,9%), még annak ellenére is, hogy a Bayer (+2,8%) erős keresletet jelentett az új onkológiai és vesegyógyszerei iránt.

Közép-Európa követi Nyugat-Európát – kisebb eltérésekkel

A közép-európai piacok is a nyugat-európai trendet követték. A vizsgált hét országos index közül csak kettő nem tudott emelkedni: az osztrák ATX 0,01%-kal, a cseh PX pedig 0,15%-kal csökkent. A legerősebb teljesítményt a román BET és a lengyel WIG 20 mutatták, mindkettő 0,62%-kal erősödött.

Hazai piac: BUX kis pluszban, Appeninn szárnyalt

A magyar BUX index 0,43%-os emelkedéssel zárta a napot, noha a forgalom jóval az átlag alatt maradt. A tőzsdei hangulat ennek ellenére pozitív volt: a 16 tagú indexből csupán négy részvény zárt mínuszban. A leggyengébben a GSPark (-1,2%) teljesített, őt követte a Telekom (-0,6%), a friss gyorsjelentés után a Richter (-0,5%), illetve az Alteo (-0,3%). Az Opus árfolyama változatlan maradt. A nap nagy nyertese az Appeninn lett, 6,6%-os ugrással, mögötte a Delta (+6%) és az ANY (+4,7%) zárt erősen. A Mol (+1,3%) is jól teljesített, míg az OTP kisebb, 0,44%-os pluszban zárt.

Richter: biztató eredmények és amerikai terjeszkedés

A Richter kedd hajnalban tette közzé első negyedéves eredményeit. A 224 milliárd forintos árbevétel 10%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, és nagyjából megfelelt az elemzői várakozásoknak. A működési eredmény (tisztított EBIT) 68,5 milliárd forint lett, ami némileg elmaradt a várt 69 milliárdtól, viszont az adózott eredmény (68,1 milliárd forint) jelentősen meghaladta az előző év hasonló időszakát. A menedzsment a második félévre gyorsabb növekedést vár. Emellett a vállalat bejelentette, hogy jelentős tulajdont szerzett az amerikai Granata Bio biotechnológiai cégben, amely a reproduktív egészség területén működik, és komoly tapasztalattal bír az üzletfejlesztés, kutatás-fejlesztés és gyógyszerforgalmazás terén.

Telekom: nagy átszervezés előtt – jön a közgyűlés

A Magyar Telekom szerdán piaczárás után közli negyedéves eredményeit, de már most bejelentett egy fontos lépést: június 26-án rendkívüli közgyűlésen döntenek arról, hogy kiszervezik a passzív mobilhálózati infrastruktúrát. Ez 2800 helyszínt és 52,7 milliárd forint értékű vagyont érint. Az előzetes tervek szerint a kiszervezett egység évi 12,1 milliárd forint EBITDA-t termelne – áll a Raiffeisen Bank elemzésében.

A Jelentős forgalom a német tőzsdén – valami készül Európában? bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Mihez kezdjünk az állampapírban parkoló megtakarításainkkal, ha nem szeretnénk felesleges kockázatot vállalni? És ha a pénzt kivesszük, akkor mibe fektessünk helyette – részvénybe, befektetési alapba, lekötött betétbe vagy esetleg banki kötvénybe? Egyáltalán: mennyire éri meg ma kockáztatni, ha a piacok egyik napról a másikra fordulnak?
A Bank360.hu elemzése szerint közel 1600 milliárd forint tűnt el a PMÁP-ból az elmúlt hónapokban, és ez a pénz nem tétlenül várakozik: a befektetési alapok, részvénypiacok, sőt a lekötött betétek is újra reflektorfénybe kerültek. De vajon megéri a változékony hozamok reményében kockáztatni, vagy a biztos, de alacsonyabb kamatok felé érdemes fordulni?

A jelenlegi lehetőségek között találunk 5,75%-os lekötött betéti ajánlatot apróbetű nélkül, 6%-os fix kamatozású banki kötvényt, de a TBSZ-en történő elhelyezés adóelőnyeiről sem szabad megfeledkezni. Közben viszont ott lebeg a kérdés: ki tudja, meddig kínálnak még ilyen ajánlatokat?
Ha Ön is azon gondolkodik, hogyan helyezze el biztonságosan, de okosan a PMÁP-ból kikerülő pénzét, ez a cikk segít átlátni, milyen kockázati szinteken milyen hozamokkal számolhatunk jelenleg. Ráadásul azt is megmutatjuk, milyen feltételekkel juthatunk hozzá ezekhez a lehetőségekhez – és hogy mikor lehet okos dolog mégis kicsit többet kockáztatni.

Jellemzően kockázatos befektetésekbe kerültek a PMÁP-ból kivett megtakarítások.

– Az elmúlt hetek tőzsdei turbulenciái láttán viszont sokan kereshetnek biztonságosabb helyet a pénzüknek. Szerencsére a lekötött betétek között is találni jó ajánlatokat.

Hamarosan itt a következő nagy kamateső, május 21-én fizetik ki a 2031-ben lejáró Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) kamatait a befektetőknek. Ebben a sorozatban több mint 350 milliárd forint van, tehát a kisbefektetők nagyjából 55 milliárd forintnyi kamatot kapnak majd meg. Mivel az új kamat csak 5 százalékos lesz, az sem volna meglepő, ha az állampapírok tőkerészét is más befektetésbe csoportosítanák át.

PMÁP-ban az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint már alig 5400 milliárd forint van, holott tavaly év végén még 7 ezer milliárd fölött volt a volumen. Az 1600 milliárd forintos csökkenés egy részét a kamatfizetések adták, de visszaváltások is történtek több száz milliárd forint értékben. A pénz egy része az állampapírpiacra került vissza, januárban és februárban névértéken még nőtt a háztartások állampapír-állománya a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. Piaci értéken nézve viszont már komoly pénzkiáramlás volt, januárban és februárban több mint 400 milliárd forint távozott a lakossági állampapírpiacról.

Sokan pályáznak az állampapír-pénzekre

Nem volna meglepő, ha az év többi hónapjában is folytatódna ez a trend – írják a Bank360.hu szakértői. Az állampapír-pénzekre ugyanis sok szolgáltató pályázik. Az év első két hónapjában a befektetési alapok voltak a nyertesei, csaknem 370 milliárd forintnyi friss lakossági megtakarítást szereztek, ennek a negyede ráadásul nem is hazai, hanem külföldi alapokba került. A hozamra éhes befektetők a részvénypiacon is szerencsét próbáltak, hazai és külföldi részvényekbe 36 milliárd forintot fektettek be két hónap alatt.

Az elmúlt hetek, hónapok egyik tanulsága volt azonban az is, hogy a magas hozammal kecsegtető befektetések rendkívül rizikósak, a vámháborúval kapcsolatos fejlemények ugyanúgy megrángatják a piacokat, mint a fegyveres konfliktusok. Aki nem szeretné kockáztatni a pénzét, annak érdemes az alacsonyabb kockázatú befektetések között körülnéznie.

12 hónapra ezek a legjobb ajánlatok

Ezek közé tartoznak a bankbetétek például, a lekötésekre (https://bank360.hu/lekotott-betet-kalkulator) kifejezetten magas kamat érhető el most. A Cofidis Bank 12 hónapra 5,75 százalékos kamatot fizet most mindenféle apróbetű és extra feltétel nélkül. További előnye a megtakarításnak, hogy a banknál nyitott takarékszámlának nincsenek költségei, és a le nem kötött pénzekre is 4 százalékos látra szóló kamatot fizet.

A kamatadó és a szochó persze lejön ebből a kamatból. Ezt csak úgy tudja elkerülni az ügyfél, ha tartós befektetési számlán (TBSZ) helyezi el a pénzt. Más bankoknál is vannak kedvező betéti ajánlatok, azok viszont jellemzően csak új pénzekre szólnak. Egyéb elvárások – például a rendszeres jóváírás is a feltétele lehet a magas kamatnak.

Alacsony kockázatú befektetések a banki kötvények, jelenleg az OTP Banknál lehet egyéves fix kamatozású kötvényt jegyezni. Ennek a kamata 6 százalék. Ezt a kötvényt viszont csak azok vásárolhatják meg, akiknek van az OTP-nél értékpapírszámlájuk. Ilyen számlához viszont előbb nyitni kell egy pénzforgalmi bankszámlát is a banknál, mindkettőnek lehetnek költségei. A banki kötvények kamata után szintén kell kamatadót és szochót fizetni.

Forrás: Bank360

A Külföldi alapok viszik a magyar pénzt – érdemes utánuk mennünk? bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Változatlanul milliárdos nagyságrendű károkat okoznak a bankkártyás, illetve elektronikus fizetési forgalomhoz kapcsolódó visszaélések Magyarországon, még úgy is, hogy az okozott kár a múlt év utolsó negyedében már kissé csökkent 2023 azonos időszakához képest. A csalók erős aktivitására utalnak a CIB Bank friss felmérésének1 eredményei is: ezek szerint a lakosság csaknem 60 százaléka volt már csalási kísérletek áldozata. Mindezek nyomán a pénzintézet szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy fokozott fi

A múlt év utolsó három hónapjában is jelentős károkat okoztak a bankkártyás, illetve elektronikus fizetési forgalomhoz kapcsolódó visszaélések. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint2 az október eleje és december vége közötti időszakban összesen több mint 8,2 milliárd forintos kárt okoztak a csalók, amelyből közel 2,5 milliárd a bankkártyás, bő 5,7 milliárd forint pedig az elektronikus fizetési forgalomhoz kapcsolódott.

Biztató ugyanakkor, hogy éves összevetésben, ha szerény mértékben – 2,4 százalékkal – is, de csökkent a különböző visszaélésekkel okozott kár értéke: 2023 utolsó negyedévére még hozzávetőleg 8,45 milliárd forintos kárértéket mutatott ki a jegybank. Ugyan a közel 5400 sikeres visszaélés majdnem 44 százalékkal több volt az egy évvel korábbinál, az okozott kár értéke itt 4,5 százalékkal csökkent. A bankkártyás forgalomhoz kapcsolódó csalásoknál viszont minden téren növekedést regisztrált az MNB 2023 utolsó negyedévéhez képest: a sikeres visszaélések száma 6,4, összértékük pedig 2,9 százalékkal nőtt egy év alatt. A CIB Bank esetén mind a bankkártya, mind az átutalásos visszaélések összértéke csökkent a két negyedév tekintetében.

„Az MNB adataiból jól látszik, hogy a károk nagyobb hányadát változatlanul az elektronikus fizetési forgalomhoz kapcsolódó visszaélések okozzák: ezek legnagyobb részénél a csalók az áldozat internet- vagy mobilbankjához szereznek elérést a károsult valamilyen manipulációja útján az ő tevékeny közreműködésével, és utalják vagy utaltatják el a rendelkezésre álló összeget” – hívta fel a figyelmet Bártfai Gábor, a CIB Bank információbiztonsági vezetője.

Az elektronikus pénzforgalomhoz kapcsolódó csalások jelentős hányadát viszont sikerrel akadályozzák meg a pénzügyi szolgáltatók: a múlt év utolsó három hónapjában közel 13 ezer sikertelen csalási kísérletet regisztráltak, négymilliárd forinthoz közelítő értékben.

Azt, hogy a kártyás és elektronikus fizetési forgalomhoz kapcsolódó visszaélések mennyire érintik a magyar lakosságot, alátámasztja a CIB Bank friss reprezentatív felmérése is, amelynek eredményei szerint a hazai lakosság csaknem 60 százaléka érintett volt már internetes és/vagy bankok nevével visszaélő csalásban: ezen belül pedig viszonylag magas, 15 százalékos azoknak az aránya, akiket ténylegesen meg is károsítottak. A megkérdezettek válaszai alapján a leggyakrabban telefonon (44 százalék), sms-ben vagy e-mailben (42-42 százalék) keresik meg a csalók az embereket, de nem ritkák a próbálkozások az online piactereken, sőt hamis weboldallal is csaknem az érintettek negyede találkozott már. A mobilalkalmazáson keresztül zajló kísérletek jóval ritkábbak.

Bártfai Gábor szerint a visszaélésekkel okozott, milliárdos nagyságrendű kár tükrében változatlanul indokolt a fokozott figyelem a felhasználói és szolgáltatói oldalon egyaránt, részben azért is, mert a csalók folyamatosan változtatják, finomítják az elkövetési módszereiket. A felhasználók oldalán – emelte ki a CIB Bank szakértője – az a legfontosabb, hogy különös gonddal vigyázzanak a számláikhoz, kártyáikhoz tartozó egyedi azonosító adataikra és semmilyen körülmények között ne adják azt oda senkinek semmilyen indokra hivatkozva. Nagyon fontos emellett, hogy az elektronikus vásárlási műveletek, átutalások során mindig alaposan ellenőrizzék, hogy milyen felületen, kinek és mekkora összeget utalnak vagy fizetnek. Alapvető szabály, hogy soha ne engedjünk másoknak hozzáférést a banki műveletekhez használt elektronikus eszközökhöz, és ne engedjük távoli elérést lehetővé tévő szoftverek telepítését sem. Továbbá használjuk a tranzakció értesítések szolgáltatást, valamint a tranzakciós limitek beállítását a saját szokásaink szerint. Ammennyiben már megtörtént a baj, haladéktalanul értesítsék a számlavezető bankjukat és a rendőrséget. A kettő együttesen lehet hatékony.

A CIB Bank több megoldással is segíti ügyfeleit banki ügyeik biztonságos intézésében:
A pénzintézet 2024 augusztusában alapértelmezett átutalási limiteket vezetett be elektronikus csatornáin. Az átutalási limit bármikor átállítható online a CIB Banknál, ami szintén a biztonságos bankolást szolgálja, csakúgy, mint a korlátozott ideig érvényes, elkülönített kerettel ellátott virtuális kártya, illetve a számla- és a kártyafigyelő szolgáltatás is.

Ha pedig visszaélés áldozatává váltunk – illetve ennek akár csak a gyanúja is felmerül – azonnal jelenteni kell az esetet (hívva a CIB24-t a +36 1 4 242 242-s számon a 9-s menüpontot (Bankkártya és e-csatorna tiltás, adathalászat) választva), hiszen ilyenkor a gyorsaságnak alapvető a jelentősége.

A Így lopják el a pénzed – észre sem veszed, már üres a számlád bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Az államfő Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára április 22-i hatállyal hat évre nevezte ki Kurali Zoltánt az MNB alelnökének.

Kurali Zoltán, aki korábban bankvezetőként, majd az Államadósság Kezelő Központ élén dolgozott, Patai Mihályt váltja, akinek alelnöki megbízatása április 21-én jár le. Varga Mihály jegybankelnök már korábban jelezte, hogy valamilyen minőségben számít az ÁKK korábbi vezetőjére.

A leendő MNB-alelnök a meghallgatásán 25 éves banki és 30 éves tőkepiaci tapasztalatáról számolt be, valamint fegyelmet, a kockázatok folyamatos figyelemmel kísérését és a legmagasabb etikai elvárások betartását ígérte a pozícióban. Bár Kurali Zoltán egyelőre nem nyilatkozott jövőbeli feladatköréről, annyit elárult, hogy április 22-én, első hivatal napján lép életbe a jegybank új szervezeti és működési szabályzata, amely tisztázni fogja a részleteket.

A Kurali Zoltánt nevezték ki az MNB új alelnökévé bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Miközben az európai háztartások zöme még mindig próbálja kiheverni az inflációs sokkot és a gazdasági bizonytalanságot, a magyarok példátlan ütemben halmoznak fel megtakarítást. Nemcsak a pénzügyi eszközök értékében vagyunk az élmezőnyben a közép-kelet-európai régióban, de a megtakarítási szokásaink szerkezete is teljesen eltér a szomszédos országokétól. Miközben máshol a bankbetétek dominálnak, nálunk az állampapírok viszik a prímet – és nemcsak a számok beszédesek, hanem az is, hogy mit mondanak el rólunk, magyarokról. Az MBH Bank friss elemzése most részletesen megmutatja, hogyan spórolunk, mibe fektetünk, és miért vagyunk egyre óvatosabbak. És hogy ez mit jelent a jövőre nézve? Nos, nem csak a pénztárcánk, hanem az ország gazdasági stabilitása is múlhat rajta.

MBH Bank: lakossági megtakarításban Magyarország a régiós mezőny élén jár

A háztartási megtakarítások volumene alapján Magyarország a mezőny első felébe tartozik a régiós gazdaságok között, de még inkább kitűnik azzal, hogy a megtakarítások szerkezetében jelentős eltérést mutat a többi országhoz képest. Az MBH Elemzési Centrum szakértői megvizsgálták, hogyan áll össze a hazai megtakarítások struktúrája, és ez miben különbözik a térségben jellemző szerkezettől.

A magyar háztartások pénzügyi eszközeinek állománya eléri a GDP 134%-át, egy lakosra átlagosan 28 ezer euró (vagyis mintegy 11,2 millió forint) pénzügyi eszköz jut.
Ezen mutatók alapján Magyarország ugyan elmarad Ausztriától, de az azonos fejlettségi szintűnek tekintett közép-kelet európai országok sorában az élmezőnyhöz tartozik.
A megtakarítási eszközök szerkezetét tekintve azonban a magyar háztartások még inkább kilógnak ebből az országcsoportból: a betétek aránya jóval alacsonyabb, mint a többi régiós országban, az állampapírok révén azonban a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok súlya kimagasló
A váratlan helyzetekre, illetve a nyugdíjas évekre képezett megtakarítások súlya a megtakarítások szerkezetében azonban Magyarországon a legalacsonyabb a térségben.
A közelmúltban több olyan nemzetközi összehasonlítás is megjelent (például itt és itt), amely a magyar lakossági fogyasztást mind annak szintje, mind annak alakulása alapján a leggyengébbek közé sorolta az Európai Unió tagországai sorában. A jelenség magyarázatában több hazai gazdaságpolitikai szereplő, illetve számos közgazdasági szakember is azzal érvelt, hogy az alacsony fogyasztás a magyar háztartások magas megtakarítási hajlandóságának a következménye, és különösen igaz ez az elmúlt egy-másfél év viszonylatában, amikor a 2022-23-as időszak inflációs sokkját követően a háztartások fokozott erőfeszítéseket tettek megtakarításaik reálértékének helyreállítására, ami részben elkerülhetetlenül a fogyasztás rovására ment.

Megtakarításban az élen

Vajon tényleg kimagaslik a magyar háztartások megtakarítási hajlandósága legalább az Európai Unió hozzánk hasonló fejlettségi szintű tagországai közül? A kérdést az is aktuálissá teszi, hogy a háztartások pénzügyi megtakarítási szokásai az utóbbi pár évben Európa-szerte jelentős változáson estek át a koronavírus-járvány és a vele járó gazdasági korlátozások időszaka alatt. Utóbbiak azt eredményezték, hogy a háztartások kevesebbet költöttek (a lezárások nemcsak a turizmust, hanem a kijárási tilalmakon keresztül a vásárlásokat is érdemben mérsékelték), így – részben kényszerből is – több megtakarítást tudtak képezni. Erre rátett a geopolitikai kockázatok kiéleződése (leginkább az orosz-ukrán konfliktus 2022-től), amely a háztartásokat óvatosságra intette a fogyasztás terén, majd a magasba szökő infláció lecsengése után a kockázatok lassú eróziójával megkezdődött a megtakarítások reálértékének visszaállítása. Hogy állunk tehát ezen folyamatok után a többi országhoz képest a lakossági megtakarítások tekintetében?

Az összehasonlításba a Magyarországhoz fő gazdasági és társadalmi fejlettségi mutatóikban leginkább hasonlatos V-3 országokat (Csehország, Lengyelország és Szlovákia), valamint a tőlük felfelé eltérő Ausztriát és az inkább lefelé eltérő Romániát vontuk be. Jól indokolhatónak tűnik a lakosság megtakarítási pozíciójának megragadására a háztartások összes pénzügyi eszközei értékének (bruttó szemléletű vagyonnak is nevezhetjük) összevetése, amely egységes szerkezetű nemzeti statisztikákból áll rendelkezésre. Az összehasonlításba bevont országok esetében a legutolsó közös adat a 2024 harmadik negyedévére vonatkozó, ezt egyrészt az adott ország jövedelmi szintjét megragadni hivatott GDP éves értékéhez, másrészt a lakosságszámhoz arányosítottuk, és közös valutában (kézenfekvő választásként euróban) vetettük össze az egy főre jutó háztartási megtakarításokat.

Mint a fenti ábrán látható, a magyar háztartások pénzügyi eszközeinek volumene ennek a mezőnynek valóban az első feléhez tartozik. A GDP arányában 134%-ot tesz ki a magyar háztartások bruttó pénzügyi vagyona, ami Ausztria 180%-os mutatójától jelentős mértékben, Csehország 145%-os mutatójától csak kisebb mértékben marad el, ugyanakkor jelentősen előzi a 90% körüli értéket felmutató Lengyelországot és Szlovákiát, és csaknem kétszerese a 70%-nál alig magasabb romániai értéknek. Ami pedig a háztartások bruttó vagyonának egy főre jutó volumenét illeti, 28,5 ezer eurós értékkel Magyarország továbbra is harmadik a listán, arányában viszont a GDP-ben látottnál jóval jelentősebb a lemaradása a 94,5 ezer eurós osztrák, valamint a 41,7 ezer eurós cseh értéktől. A lengyel és a szlovák értékkel szemben azonban csaknem 40%-os előnye van, míg a románnal szemben továbbra is fennáll a kétszeres különbség.

Az egy főre jutó GDP alapján mind Ausztria, mind Csehország érdemben Magyarország előtt jár, így valamennyire természetesnek tűnik, hogy a lakossági megtakarítások tekintetében is kedvezőbb mutatókkal bírnak. Azonban Szlovákia és Lengyelország egy főre jutó GDP-je nem tér el érdemben a magyartól, és mégis, amint látjuk, Magyarországon szignifikánsan magasabb a háztartások megtakarítása. Erről az oldalról tehát nem minden alap nélküli arra hivatkozni, hogy a magyar háztartások megtakarítási hajlandósága az ország gazdasági fejlettsége által indokoltnál magasabb, ami értelemszerűen vissza tud hatni a fogyasztás alakulására.

Miből áll össze a lakosság megtakarítása?

Egy kicsit érdemes a pénzügyi eszközök összetételét is megvizsgálni, mivel ezek egy része valójában nem tekinthető a szó hagyományos értelmében megtakarításnak. Igen jelentős részt képviselnek például a saját vállalkozásokban, vagy tőzsdén nem jegyzett vállalkozásokban meglévő befektetések/részesedések, amelyek értékének alakulása nem feltétlenül megtakarítási megfontolásokat/döntéseket tükröz. Ezért valamelyest szűkítve a pénzügyi eszközök összetételén, csak a bizonyos szempontból klasszikusnak nevezhető megtakarítási formákat (ideértve a készpénzt is) vetjük össze. Az alábbi ábrán tehát az látható, hogy 2024 III. negyedévében a háztartások pénzügyi eszközein belül mekkora az általunk klasszikusnak tekintett megtakarítási eszközök súlya.

Először is azt vegyük észre, hogy a már említett, klasszikus megtakarításnak nem tekinthető pénzügyi eszközök igen változó súllyal vannak jelen az egyes országokban (amit az jelez, hogy a színes sávok végpontjai elég jelentős szóródást mutatnak a fenti ábrán). Magyarország esetében például kifejezetten magas (45% körüli) az arányuk, míg például Szlovákiában 20% alatti. Magyarország azonban ezen kívül is jelentős különbségeket mutat fel a többi itt szereplő országhoz képest.

Több cikk született már arról, hogy Magyarországon nemzetközi összehasonlításban magas a készpénztartás aránya, viszont a fenti diagramról leolvasható, hogy a háztartások Lengyelországban még jelentősebb arányban halmoznak fel készpénzt a többi országhoz képest. Ennek valószínű oka, hogy a lengyel háztartások igen magas hányada a készpénztartásban látja a legmagasabb biztonsági szintet. A lengyel jegybank a 2022. évi pénzforgalmi riportjában külön ki is tér arra, hogy az orosz-ukrán háború kirobbanása utáni 8 napban a lengyel bankok 42 milliárd zloty értékben hívtak le likviditást a jegybanki számláikról, hogy kielégíthessék a lakosság pánikszerűen megnövekedett készpénzfelvételi szándékát, ez a lehívási volumen pedig 2021-es adatok alapján egy teljes negyedévnyi időszakénak megfelelő volt. Lengyelország után viszont valóban Magyarország a következő a készpénztartási hányadot tekintve, a lényegesen alacsonyabb pénzügyi fejlettségű Romániával karöltve (mindkét országban régiós viszonylatban is magas a lakosság bizalmatlansága a pénzügyi intézményekkel szemben). A várakozásoknak megfelelően Ausztriában a legalacsonyabb, mindössze 2%-os a készpénztartás hányada, mivel történelmi-intézményi okokból a lakosság pénzügyi fejlettsége magasabb szintű a többi országhoz képest.

A betétek kategória a látra szóló- és a lekötött betéteket egyaránt tartalmazza. Szokták ugyan vezető gazdaságpolitikai szereplők ostorozni a magyar háztartásokat a betéttartás magas szintje miatt, de az igazság az, hogy a bankbetétek aránya a háztartások bruttó pénzügyi vagyonán belül Magyarországon a legalacsonyabb, mégpedig jelentősen elmarad a vizsgált országokban tapasztalt szinttől. Ez utóbbi kontextusba helyezéséhez azonban a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok részesedéseire is érdemes rápillantanunk. Magyarország esetében ez 14%-os, vagyis a betétekével megegyező, a többi ország esetében azonban legfeljebb a 4%-ot éri el, ami a betétekének jobbára csak az egytizede. Az eltérést az állampapír-tartás magyarázza. Magyarország esetében a kormány határozottan törekedett rá, és mind a kondíciók, mind a szabályozás oldaláról alaposan megtámogatta azt, hogy az államadósság finanszírozásában a belföldi háztartások jelentős súlyt képviseljenek. Az inflációkövető Prémium Magyar Állampapírok például kockázatmentes befektetésként kínáltak olyan vonzó hozamot, amellyel más, jellemzően kockázatosabb megtakarítási termékek is alig tudtak versenyezni. Emellett az állampapírokra maga az állam teremtett likvid másodpiacot olyan minimális kiszállási költségekkel, hogy az ezekben való megtakarításból csaknem olyan könnyű volt forrásokat kivonni, mint a folyószámla-betétekből. Így aztán nem is csoda, hogy ebbe a megtakarítási osztályba jelentős összegek csoportosultak át az elmúlt évek folyamán. A környező országokban viszont egyáltalán nem hangsúlyos a lakosság állampapír piacon való megjelenése, hiszen nem volt törekvés arra, hogy nagyobb részt vállaljanak az államadósság finanszírozásából a belföldi háztartások (Szlovákiában például csak idén került először kibocsátásra dedikáltan a lakosságnak szánt állampapír), másrészt a kibocsátók nem is biztosítottak extra hozamokat a kockázatmentesnek számító papírokon.

A befektetési jegyek háztartási megtakarításokon belüli részesedése tekintetében Magyarország hasonló (10%-ot valamelyest meghaladó) értéket mutat az ebben a mezőnyben lévő országok többségéhez. Romániában és Lengyelországban lóg ki lefelé a befektetési jegyek hányada, amely nem meglepő, hiszen a befektetési jegyek a korábban tárgyalt két kategóriához képest valamivel komplexebb, illetve kockázatosabb megtakarítási eszköznek minősülnek, amelytől alacsony pénzügyi tudatossággal jellemezhető országokban jobban óvakodhatnak. A közvetlen részvénytartás a lakosságra kevésbé jellemző: a tőzsdén jegyzett részvények részesedése a megtakarításokon belül Ausztriában a legmagasabb, némileg meglepő módon az osztrákokat Románia és Lengyelország követi. Pedig nem arról van szó, hogy azonos jelentőségű lenne a részvénypiac a két gazdaságban: a varsói tőzsde Közép- és Kelet-Európa legnagyobb tőzsdéje, 410 vállalat van bejegyezve. Ehhez képest a bukaresti tőzsdén csupán 85 vállalat részvényeivel lehet kereskedni. Valószínűleg inkább a befektetési jegyek alacsony aránya magyarázza a magasabbnak számító részvénytartást ebben a két országban, hiszen a többi országban nem közvetlenül, hanem inkább a befektetési alapok jegyein keresztül birtokol a lakosság tőzsdei részvényeket.

A biztosítástechnikai tartalékok élet-, illetve nem-élet biztosítási díjtartalékokat, nyugdíjpénztári megtakarításokat, illetve szabványosított garanciákat tartalmaz. A pénzügyi eszközökön belüli részesedése ennek a kategóriának Magyarországon a legalacsonyabb, csupán 6%. Még Csehországban van az egy számjegyű tartományban ez az arány, a többi országban nagyobb részt képvisel. Szlovákiában a legmagasabb, amely a kiterjedt nyugdíj-előtakarékossági programoknak tudható be. Északi szomszédunkban a nyugdíj-rendszer három pillérből áll, az utóbbi években pedig erőteljesen ösztönözték a lakosságot annak érdekében, hogy már fiatal korban kezdjenek el tudatosan készülni a nyugdíjas évekre. Magyarországon viszont az emberekben még mindig él annak az emléke, amikor 2010 novemberében a magánnyugdíjpénztárakban megképzett vagyonokat az állami nyugdíjrendszerbe csoportosították át. Ennek eredményeként sokan még mindig félnek attól, hogy egy hasonló döntéssel „elveszik” a befizetett pénzüket, ezért bizalmatlanok a magánnyugdíjpénztári rendszerrel szemben. A nyugdíjas évekre való takarékosság egyébként minden ország kormánya által támogatott döntés, hiszen az elöregedő társadalom problémája a felosztó-kirovó rendszert komoly kihívások elé állítja. A nyugdíjkorhatár a vizsgált államokban eltérő, ám az elmúlt évtizedekben mindenhol szigorítást, illetve a szigorítás irányába mutató egyéb reformokat figyelhettünk meg.

Összefoglalva az mondható el, hogy a megfigyelt mintában a magyar lakosság pénzügyi megtakarítási valóban magasabbak valamelyest annál, mint ami az ország relatív gazdasági fejlettségéből következne, de igazán érdemi eltérést főként a megtakarítások szerkezetében tapasztalhatunk. A különbségekhez túlnyomó részben nem a lakosság eltérő értékválasztása, illetve pénzügyi közvetítő rendszerbe vetett bizalma, sokkal inkább a kormányzati szándékok (mint például Magyarország esetében a belföldi háztartások fokozottabb bevonása az államháztartás finanszírozásába) és a szabályozói környezet eltérései járulnak hozzá.

Az elemzés szerzői:

Oszlay András, az MBH Elemzési Centrum szenior ágazati elemzője
Lanczová Nikoleta, az MBH Elemzési Centrum munkatársa

A Magyarország úgy spórol, mint senki más – megtakarításban megelőzzük a régiót bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A bank digitális üzleti modelljének köszönhetően a számlavezetési és tranzakciós díjak – beleértve az átutalások költségeit – 12 éve nem változtak a meglévő lakossági számlacsomagok esetében. Az iSMS szolgáltatás, valamint a bankkártyás vásárlás továbbra is díjmentes. A Gránit Bank nemcsak az inflációs nyomás közepette tartotta változatlanul díjszabását, de a 2024 végén szélesebb körben bevezetett díjkorrekciós gyakorlat sem érintette a bank ügyfeleit.

„Folyamatosan azon dolgozunk, hogy digitális működésünk előnyeit közvetlenül ügyfeleink javára fordítsuk” – hangsúlyozta Jendrolovics Péter, a Gránit Bank vezérigazgató-helyettese, a Lakossági Divízió vezetője. Hozzátette: „Stratégiánk része, hogy hosszú távon megőrizzük a bankolás kiszámítható és versenyképes költségszintjét, miközben az ügyfélélményben folyamatos innovációval újítunk.”

A Gránit Bank az alacsony díjak mellett élen jár az elektronikus szolgáltatások fejlesztésében is. A pénzintézet mobilalkalmazásán keresztül azonnali devizaváltás, díjmentes befektetési szolgáltatások, valamint állampapír-vásárlási lehetőségek állnak az ügyfelek rendelkezésére – az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) feltételeivel megegyező módon. A digitális platform lehetőséget biztosít tőzsdei részvények és befektetési alapok kereskedésére is, egy helyen, átláthatóan kezelve az ügyfelek teljes vagyonát.

A Gránit Bank elkötelezett a digitális pénzügyi szolgáltatások demokratizálása mellett: célja, hogy mindenki számára elérhetővé tegye a korszerű, hatékony és költségtudatos bankolás élményét – változatlan díjak mellett, 2025-ben is.

A 2025-ben sem volt díjemelés a Gránit Banknál bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A kedvezőtlenebb piaci és termelési környezet ellenére is tovább erősítette az agrárágazat finanszírozásában betöltött szerepét az MBH Bank, amelynek hitelállománya szinte az összes alágazatban és szakágazatban a piaci átlagnál jobban alakult. A bank a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban egyaránt növelni tudta hitelpiaci részesedését, amely így a kettő egészét tekintve 25 százalék fölé emelkedett. A hitelintézet az önálló Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága révén a jövőben is stabil és erős partnere kíván lenni a hazai élelmiszer-gazdasági értékláncban érdekelt vállalatoknak.

„Bankunk Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának teljes hitelállománya, amely a mezőgazdaság és az élelmiszeripar mellett magában foglalja többek közt a terménykereskedelmet és az integrátorokat is, 2024-ben a piaci átlagot meghaladó mértékben nőtt. A nominális növekedés meghaladta a 30 milliárd forintot, amelynek túlnyomó részét a forgóeszközhitelek állományának bővülése tette ki” – mondta Szabó Levente, az MBH Bank egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese, hozzátéve, hogy az elmúlt évek változékonysága a gazdaság minden területére kifejtette a hatását, de talán a mezőgazdaság és az élelmiszeripar még összetettebb helyzetben van a klímaváltozás hatásai, a háború okozta piaci turbulenciák vagy az élelmiszerárak alakulása miatt. „Az utóbbi évtizedekben talán sosem volt még ennyire fontos a mezőgazdaság kérdése, éppen ezért kiemelten fontos az MBH Bank számára is ez a terület.”

Míg a mezőgazdasághoz kapcsolódó vállalkozások összpiaci hiteleinek volumene 2024-ben hozzávetőleg 1 százalékkal csökkent, az élelmiszeripari cégeké pedig hasonló mértékben nőtt, addig az MBH Bank hitelállománya mindkét szegmensben érdemben bővült, és összességében mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző évit. A hitelintézet ezzel tovább erősítette az ágazat banki finanszírozásában betöltött vezető szerepét: a mezőgazdaságban 2,6 százalékkal csaknem 30 százalékra, az élelmiszeriparban pedig 2 százalékkal 18,3 százalékra növelte hitelpiaci részesedését, amely a kettő egészét tekintve 2,3 százalékkal 25,1 százalékra emelkedett az 1804 milliárdos piacon.

Az agrárvállalkozásoknál továbbra is népszerűek a támogatott konstrukciók, az MBH Bank pedig megőrizte piacvezető szerepét az Agrár Széchenyi Kártya programban: piacrésze az ügyletszám alapján hozzávetőleg 78 százalékos, a szerződött összeget tekintve 73 százalék feletti, és 2024-ben 17 milliárd forinttal növelte a szerződött összeget. Az Agrár Széchenyi Beruházási Hitel konstrukcióban szintén élen jár a bank, amely az ügyletszám alapján mintegy 70, a szerződött összeg szerint csaknem 60 százalékos piacrésszel bír.

Az MBH Bank a mezőgazdasági gépek lízingpiacán is megtartotta vezető pozícióját: a bankcsoport lízingcége, az Euroleasing Zrt. annak ellenére is növelni tudta piaci részesedését, hogy az állami támogatások kifutása nagyobb mértékű visszaesést okozott ezek finanszírozásában. Ebben nagy szerepe volt a legnagyobb mezőgazdasági gépforgalmazókkal kialakított kiváló együttműködéseknek, valamint a bankcsoporton belüli hatékony keresztértékesítésnek is.

A hitelintézet ezek mellett vezető szerepet tölt be többek közt a növénytermesztés, az állattenyésztés és a kertészet, illetve az olyan alágazatok finanszírozásában is, mint a tejtermékek gyártása vagy a szőlő- és a bortermelés.

Mérföldkő volt az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának 2024-es eredményeiben a Nagyvállalati Agrár- és Élelmiszeripari Ügyfelek Igazgatóság által megvalósított első olyan vállalati finanszírozás, amelyet közvetlenül egy külföldi vállalkozásnak mint kedvezményezettnek folyósíthatott a hitelintézet. Az MBH Csoport emellett pénzügyi, pályázati tanácsadással és vállalkozásfejlesztési szolgáltatásokkal is segíti agrárügyfeleit, külön e célból életre hívott cége tavaly újult meg MBH Forrás Zrt. néven.

„A magyar gazdaságban és társadalomban kulcsszerepet játszik az élelmiszer-gazdaság, ennek az ágazatnak a fejlesztése és finanszírozása kiemelt fontosságú a gazdasági növekedés szempontjából. Nemcsak finanszírozóként, hanem stratégiai partnerként is jelen vagyunk ezen a piacon, támogatjuk ügyfeleinket abban, hogy növeljék hatékonyságukat, és így nemzetközileg is versenyképesebbé váljanak. A korszerű, hatékonyan működő mezőgazdaság és élelmiszeripar nemcsak értékteremtés és az export szempontjából fontos, hanem középtávon a tartósan versenyképes hazai élelmiszerárakhoz is hozzájárul” – mondta az eredményeket összegezve Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója, hangsúlyozva, hogy az MBH Bank a jövőben is stabil és erős partnere kíván lenni a hazai élelmiszer-gazdasági értékláncban érdekelt vállalatoknak.

A Tovább erősítette az agrárfinanszírozásban betöltött szerepét az MBH Bank bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Elsősorban az élénkülő fogyasztásnak köszönhetően idén 2 százalékkal nőhet a magyar gazdaság teljesítménye. A konjunktúrával az infláció is újra erőre kapott, a pénzromlás éves átlagos üteme 2025-ben 5,5 százalék lehet. Az euró/forint árfolyam a következő időszakban a jelenlegi szinten stabilizálódhat, őszre azonban az euró újra 410 forint fölé emelkedhet, és középtávon várhatóan folytatódik a lassú leértékelődés.

Két év stagnálást követően idén újra bővülhet a magyar gazdaság teljesítménye. A külső környezet továbbra is bizonytalan, a növekedés motorja így elsősorban a fogyasztás lehet, illetve az év második felében termelésbe lépő új gyártókapacitások fejthetnek ki szabad szemmel is látható pozitív hatást. Az Erste elemzői szerint a legnagyobb problémát továbbra is az általános bizalomhiány jelenti. A fogyasztói- és az üzleti bizalmi indexek is azt mutatják, hogy a gazdasági szereplők a kilátásaikat tekintve összességében még mindig pesszimisták. Mindezek alapján a tavalyi 0,5 százalékkal szemben idén 2 százalékkal nőhet a magyar GDP – hangzott el az Erste sajtótájékoztatóján.

Nem indult jól az év az infláció szempontjából. A konjunktúra kisebb élénkülésével párhuzamosan a pénzromlás üteme is gyorsult, januárban és februárban 5,5 illetve 5,6 százalék lett. Különösen kedvezőtlen, hogy a maginfláció februárban elérte a 6,2 százalékot, ami a tartósabb inflációs tendenciákat illetően is erősödő árnyomást mutat a magyar gazdaságban. Az élelmiszerek látványosabb drágulása mellett intenzív átárazások mutatkoztak a piaci szolgáltatások esetében tükrözve a béremelkedés hatásait, a helyreálló fogyasztói keresletet és az általánosan magas szinten lévő inflációs várakozásokat. Az idei éves átlagos infláció ezért a korábban vártnál magasabb, a tavalyi 3,7 után 5,5 százalék lehet.

A változékony külső környezet mellett az emelkedő inflációs kockázatok is kevés teret adnak a monetáris lazításra. Tavaly szeptember óta 6,50 százalékon áll a jegybanki alapkamat, a volatilis, nehezen előre jelezhető közeg pedig továbbra is óvatos megközelítést indokol, és ebben valószínűleg az új jegybanki vezetés sem hoz változást. A következő hónapokban nem várható a kamatcsökkentési ciklus újraindítása, az év második felében, de lehet, hogy csak az év vége felé nyílhat tér nagyon óvatos enyhítő lépésekre, amennyiben a nemzetközi helyzet, a vezető- és a régiós jegybankok kamatpolitikája erre lehetőséget teremt.

Az euró/dollár árfolyamban bekövetkező fordulat segítette a forintot az év eddig eltelt részében, az euró/forint árfolyam a következő időszakban a 400-410-es sávban stabilizálódhat. Középtávon ugyanakkor a forint lassú leértékelődésére lehet számítani, az inflációs különbözet éves szinten átlagban 1,5-2 százalékos nominális forintleértékelődést hozhat. Az euró/forint árfolyam 2025 őszére 410 forint fölé emelkedhet.

A Idén végre beindulhat a gazdasági növekedés bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.