Bács-Kiskun vármegyében, Lakitelek mellett egy nagy pecsenyekacsa-telepen a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma magas patogenitású madárinfluenza vírust azonosított. Ez azt jelenti, hogy a baromfi-ágazat szempontjából kulcsfontosságú fertőzés jelent meg Magyarország déli részén.

A 13 500 egyedet számláló állományban a vírus jelenléte olyan jelek alapján lett gyanús, mint a drasztikusan visszaeső takarmányfogyasztás, csökkent aktivitás, idegrendszeri tünetek és növekvő elhullási arány. Végül a mintákból a H5N1 altípus — a madárinfluenza egyik legveszélyesebb formája — került elő.

Miért nagy a riadalom most?

A madárinfluenza (HPAI) H5N1 altípusa nem egy egyszerű betegség: Európában ismét rengeteg kitörést regisztráltak az elmúlt hónapokban, az Unió több országában is. Magyarország gyakran a legfertőzöttebbek között van, és számos baromfitelepet érint már a járvány 2025–26 telén.

A vírus gyorsan terjed – akár vadon élő madaraktól is fertőződhetnek a házi baromfik, ezért most a szakemberek különösen aggódnak az enyhébb időjárás miatt: ilyenkor a vadvilág szétszóródik, és nagyobb eséllyel érintkezik a gazdaságok környezetével.

Védőkörzetek és járványellenőrzés – ezek a hatósági lépések

A hatóságok azonnal védőkörzetet jelöltek ki a fertőzött telep körül 3 km sugarú területen, és megfigyelési zónát is létrehoztak a környező vidékekre. Az érintett állomány felszámolása és a járványügyi nyomozás jelenleg is zajlik.

Lakitelken és környékén több településre is kiterjednek ezek az intézkedések, és a gazdaságok, háztartások, baromfitartók részére szigorú járványvédelmi szabályok vannak érvényben, amelyek célja a további terjedés megakadályozása.

A betegség felismerése: mik a figyelmeztető jelek?

A fertőzésre tipikusan a következő tünetek utalnak:

• a baromfi takarmányfogyasztásának hirtelen csökkenése,
• csökkent aktivitás, bágyadtság,
• idegrendszeri tünetek (például koordinációzavarok),
• növekvő elhullási arány.

Amint ezek észlelhetők, azonnal értesíteni kell a hatóságokat – bármilyen késlekedés további fertőzésekhez vezethet.

Vadmadarak és az enyhébb idő: miért nő a kockázat?

A kemény fagyokat követő enyhébb időjárás miatt a vadon élő madarak szétszóródnak és nagy területeket járnak be, ami megnöveli annak esélyét, hogy találkozzanak baromfiállományokkal, etetőkkel vagy vízforrásokkal. Ez közvetlenül fokozza a fertőzés terjedésének kockázatát.

A Nébih ezért hangsúlyozza: a baromfik és a vadmadarak közvetlen vagy közvetett találkozását minden eszközzel minimalizálni kell, beleértve a szigorú járványvédelmi előírások betartását

A madárinfluenzával kapcsolatos folyamatosan frissülő információk elérhetők a Nébih tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

A Nagy kiterjedésű járványra figyelmeztetnek – Bács-Kiskun sem úszta meg bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Egyre többen dőlnek ágynak a légkonditól – így kerüld el!
Nyár van, tombol a hőség, a legtöbben pedig a légkondicionálótól remélik a megváltást. Csakhogy a nem megfelelő használat több kárt okozhat, mint hasznot. Egyre több a légúti beteg, és a szakorvosok szerint ennek sokszor a klíma a ludas. Nem maga a gép, hanem az, ahogyan használjuk.

A Semmelweis Egyetem fül-orr-gégésze, dr. Kraxner Helga szerint a túl hidegre állított berendezések komoly betegségekhez vezethetnek.

“Ha túl nagy a különbség a kinti és a benti hőmérséklet között, akkor nagyon gyorsan megbetegedhetünk.” – figyelmeztet.

Például, ha 40 fokból hirtelen belépünk egy 20 fokos helyiségbe izzadtan, vizes ruhában, az garantált recept a bajra.

A nyári időszakban jelentősen megnő a fül-orr-gégészetek forgalma.

Sok páciens náthaszerű tünetekkel, torok-, középfül-, vagy arcüreggyulladással érkezik, nem beszélve a klíma miatt kialakuló kötőhártya- és tüdőgyulladásokról. A probléma leginkább akkor üt be, amikor a szervezetünk már amúgy is le van gyengülve – például fáradtak vagyunk, nem alszunk eleget, vagy valamilyen fertőzés lappang bennünk.

A szakértő azt is hangsúlyozza: soha ne állítsuk 24 fok alá a klíma hőmérsékletét! Ezen kívül rendkívül fontos a készülék rendszeres karbantartása is. Egy elhanyagolt, poros, gombás klíma ugyanis szó szerint beteg levegőt fúj a szobába. Az elszaporodott kórokozók – különösen gyenge immunrendszer esetén – súlyos fertőzéseket okozhatnak, akár tüdőgyulladást is.

A helytelen klímahasználat még ízületi panaszokat vagy akár arcidegbénulást is kiválthat, különösen autóban, ahol a hideg levegő közvetlenül fújhat a nyakunkra, arcunkra vagy hátunkra.

Mégis van, akinek segít a klíma – de csak okosan alkalmazva.

“A pollenallergiásoknak segíthet, ha okosan, nem túl alacsony hőmérsékletre állítva használják a klímaberendezést, mert az abban lévő légszűrő meg tudja tisztítani a pollenektől a levegőt.” – mondja dr. Kraxner Helga.

Tehát számukra a klíma – ha megfelelően karbantartott és nem túl hideg – enyhülést hozhat a szezonális szenvedésekben.

Mit tegyünk tehát?

Ne essünk túlzásba! Állítsuk 24-26 fok közé a klímát, tisztítsuk rendszeresen a berendezést, és figyeljünk arra, hova fújja a levegőt. Így elkerülhetjük a kellemetlen nyári betegségeket – és a klíma barátunk marad, nem az ellenségünk.

Forrás: Semmelweis Egyetem

A A nyár alattomos gyilkosa: így támad a klíma a tüdődre és arcodra! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A Nébih friss figyelmeztetése szerint Salmonella baktérium esetleges jelenléte miatt kellett visszahívni a Hajnal Húskombinát Kft. egyik termékét. A probléma a „Csípős füstölt kolbász” egy meghatározott tételét érinti, amelynek minőségmegőrzési ideje 2025.07.03., tételszáma pedig G5134. A hatóság kéri, hogy senki ne fogyassza el ezt a terméket, hanem vigye vissza a vásárlás helyére.

Mi a gond a szalmonellával?

A szalmonellózis egy kellemetlen és olykor veszélyes betegség, amit a Salmonella spp. baktérium okoz. A kórokozó leggyakrabban szennyezett élelmiszerrel, például nyers vagy nem eléggé átsült húsokkal, tojással jut a szervezetbe. De előfordulhat, hogy piszkos kézről vagy szennyezett eszközökről kerül a tányérra.

A baktérium a természetben rendkívül elterjedt, még az egészséges állatok bélrendszerében is gyakran megtalálható. A problémát az okozza, hogy a fertőzött állatok húsa (vagy tojása) révén bekerülhet az emberi élelmiszerláncba.

Tünetek: nem mindig csak egy „kis hasfájás”

A fertőzés tünetei általában a szennyezett étel elfogyasztása után 6-48 órával jelentkeznek, de akár tovább is lappanghat. A legjellemzőbb panaszok:

• hasmenés,
• hányás,
• magas láz,
• hőemelkedés, levertség.

Veszélyes lehet a kisgyermekekre, idősekre és legyengült immunrendszerű emberekre, mert náluk gyorsabban kiszáradást okozhat. Ráadásul sokan tünetmentesen hordozzák a baktériumot, így tudtukon kívül is továbbadhatják.

Hogyan védekezhetsz?

• Mindig alaposan süsd-főzd át a húsokat és tojásos ételeket!
• Ne használj ugyanazt a vágódeszkát nyers hús és kész ételek számára.
• Mosd meg gyakran és alaposan a kezed, főleg nyers hús kezelése után!
• Fontos tudni, hogy a szalmonella baktériumokat a megfelelő hőkezelés (70 °C felett) elpusztítja.

Mit tegyél, ha ebből a kolbászból vettél?

A most visszahívott termék csak a fenti tételszámra és minőségmegőrzési időre vonatkozik. Ha ilyen kolbász van otthon, ne fogyaszd el, hanem vidd vissza oda, ahol vásároltad, ott visszafizetik az árát.

További hivatalos információk a Nébih oldalán találhatók:

Nébih – Szalmonella kérdések és válaszok

• A Hajnal Húskombinát csípős füstölt kolbászának egy adott tétele szalmonella miatt került visszahívásra.
• Ne fogyaszd el, vigyázz a családodra, főleg ha kisgyermek vagy idős él a háztartásban!
• A megelőzés kulcsa a higiénia és a megfelelő hőkezelés.

A Veszélyes baktérium lehet a közkedvelt csípős kolbászban! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Egyedülálló, nemzetközi szinten is úttörő orvostechnológiai fejlesztés valósult meg hazánkban: a Kreatív-Fogklinika Kft. és a Semmelweis Egyetem közös kutatás-fejlesztési projektje révén olyan sebészeti navigációs rendszert alkottak meg, amely a daganatok pontosabb eltávolítását és a műtéti szövődmények csökkentését célozza.

A program a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP PLUSZ-2.1.1-21-2022-00240) támogatásával jött létre, és 866,93 millió forint vissza nem térítendő európai uniós forrást nyert el. A cél egy olyan, klinikai környezetben is tesztelt rendszer megalkotása volt, amely a sebészek munkáját segíti az eddig nem érzékelhető, nem tapintható elváltozások beazonosításában.

A fejlesztés egy új korszakot nyithat a lágyszöveti műtétekben, ahol eddig a képalkotó eljárások nehezen voltak integrálhatók a valós idejű operációk során. A jelenlegi navigációs rendszerek elsősorban a csontos struktúrákhoz (pl. koponya, gerinc) kapcsolódnak, így a projekt egyik fő célkitűzése éppen az volt, hogy a lágyszövetek esetében is megbízható iránytűként működjön a sebész kezében.

A rendszer egyik kulcseleme a navigációs probe, amely lehetővé teszi, hogy a műtét alatt a sebész pontosan meghatározza az érintett szerv releváns pontjait. A hozzá tartozó szoftver a kijelölt pontokat összeveti a műtét előtti képalkotó vizsgálatokkal, így a mélyen fekvő, szabad szemmel nem észlelhető elváltozások is jól lokalizálhatóvá válnak.

Ez a precizitás óriási előnyt jelenthet a beavatkozások során: nemcsak a daganatos szövetek célzottabb eltávolítását segíti, hanem hozzájárulhat a későbbi áttétek és szövődmények kockázatának csökkentéséhez is. Emellett a betegbiztonságot növeli, és a műtétek költséghatékonyságát is javíthatja.

A projekt részleteiről további információ elérhető a KREATÍV-FOGKLINIKA Kft. honlapján (https://kreativdentalclinic.eu/hu/ginop-plusz), valamint a Semmelweis Egyetem oldalán (https://semmelweis.hu/innovacio/palyazat/kutatashoz-kapcsolodo-projektek/operativ-programokon-keresztul-megvalosulo-hazai-europai-unios-projektek/ginop_plusz-2-1-1-21-2022-00240/).

A Láthatatlan daganatokat is felfed a magyar fejlesztésű sebészeti eszköz! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Mi történik akkor, amikor a testünk egy látszólag sikeres kezelés után újra szembesül a daganattal, amelyről azt hittük, örökre eltűnt?
És vajon mit jelent az, hogy ezek a sejtek „zombi” állapotba kerülnek?

Egy magyar kutatócsoport most olyan mechanizmust fedezett fel, ami alapjaiban rengeti meg a daganatos betegségekről alkotott eddigi elképzeléseinket. Kiderült, hogy a rákos sejtek egy része a kemoterápia során nem elpusztul, hanem egyfajta alvó, „zombi” állapotba lép: életben maradnak, kivonják magukat az immunrendszer figyelme alól, és amikor eljön a megfelelő pillanat, újra aktiválódnak – és újraindítják a daganatot.

Ez nem egy sci-fi film forgatókönyve, hanem a valóság: magyar kutatók a legmodernebb technológiákkal térképezték fel a rákos sejtek túlélési stratégiáját, és arra jutottak, hogy a terápia-indukált szeneszcencia (TIS) valójában nem a végállomás, hanem csak egy újabb fejezet a betegség történetében.

Vajon hogyan képesek ezek a sejtek elkerülni a gyógyszerek és az immunrendszer pusztító erejét?
Mennyire gyakori ez a túlélési stratégia a mellrák esetében – és mit jelent ez a jövő terápiáira nézve?
Tényleg újra kell gondolnunk az egész rákkezelést?

A válaszok félelmetesek, de egyben reményt is adnak. A magyar kutatók felfedezése nemcsak rávilágít egy eddig ismeretlen veszélyforrásra, hanem lehetőséget is kínál arra, hogy végre valóban legyőzhessük a rák egyik legrafináltabb túlélési taktikáját.

A HUN-REN teljes cikkéből érthetővé válik, miért nevezik ezeket a sejteket „zombiknak”, hogyan menekülnek meg a halál elől, és mit tehetünk, hogy többé ne térjenek vissza!

A HUN-REN teljes cikke:

Magyar tudósok felfedezték, hogyan élhetik túl „zombiként” a rákos sejtek a kemoterápiát, hogy utána újra mellrákot okozzanak

Meglepő mechanizmust fedeztek fel a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (HUN-REN TTK) és az Országos Onkológiai Intézet (OOI) kutatói. A kezelés során az emlőráksejtek „zombi” állapotba kerülve túlélik a kemoterápiát, elkerülve ezzel az immunrendszer támadását, később újra aktiválódnak, és újjáépítik a daganatot.

Évtizedeken át úgy vélték, hogy a terápia-indukálta szeneszcencia (TIS) egy visszafordíthatatlan folyamat, amely a károsodott sejteket állandó nyugalmi állapotba kényszeríti, mielőtt végleg elpusztulnának. Azonban egy magyar kutatócsoport a TIS sejtek egysejt-szekvenálással történő feltérképezésével, egy eddig még nem alkalmazott eljárással feltárta, hogy a rákos sejtek képesek megszökni ebből az állapotból, és újraindítani a daganat növekedését.

A riasztó eredmények szerint a „zombi állapot” a vizsgált FDA (az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala) által jóváhagyott gyógyszerek felével szemben védelmet nyújtott, ezzel, az eddig sejthalál mechanizmusnak gondolt TIS-ből teljes értékű túlélési stratégiát csinálva. A Molecular Cancer című folyóiratban közzétett eredmények egyfelől lehetőséget nyújtanak új, TIS-célzó terápiák kifejlesztésére, másfelől pedig komoly figyelmeztetést jelentenek az orvosoknak: ha a TIS-t terápiás végpontként kezelik, annak komoly ára lehet, a rákos sejtek megszökhetnek és újraindíthatják a tumornövekedést, miközben számos más gyógyszerrel szemben is ellenállóvá válnak.

„Ez egy igazán paradox helyzet. Amit a rákkezelés során eddig szövetségesünknek hittünk, az valójában végig egy rejtett ellenség volt” – mondta Bajtai Eszter, a tanulmány első szerzője, aki hat évet dolgozott a projekten. „A kísérleteinkben a TIS-be lépett tumorsejtek néhány hónapon belül szinte mindig ki is szabadultak belőle. Ez egyszerre volt izgalmas és félelmetes.”

A kutatócsoport egy másik meghökkentő felfedezést is tett: a zombi sejtek immunkörnyezettel szemben mutatott viselkedését. Normál esetben az egészséges sejtek szeneszcenciája immunválaszt vált ki, amely eltávolítja őket. A TIS tumorsejtek azonban más taktikát alkalmaznak: specifikus jelátviteli útvonalakat aktiválnak, és fehérjéket termelnek az immunválasz elnyomására. Ez azt jelenti, hogy a zombi sejtek nemcsak a kemoterápiával és célzott biológiai terápiákkal szemben ellenállóak, hanem az immunrendszer természetes támadásait is képesek elhárítani.

„A TIS sötét oldalának feltárásához kiterjedt együttműködésre volt szükség, amelyben részt vett a HUN-REN TTK, az Országos Onkológiai Intézet, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont (HUN-REN EK), a Szegedi Tudományegyetem, valamint két Nemzeti Laboratórium, a Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Nemzeti Laboratórium és a Nemzeti Tumorbiológiai Laboratórium” – hangsúlyozta Tóvári József (OOI) osztott utolsó szerző. „Most kezdődhet a munka azon, hogyan győzzük le ezt a jelenséget” – tette hozzá a kutató.

A tanulmány vezető szerzője, Füredi András szerint ez a rendkívül összetett ellenállási mechanizmus komoly kihívás elé állítja a rákkutatókat. „A terápia-indukált szeneszcencia megmagyarázhatja, hogy egyes daganatok miért újulnak ki akár évtizedekkel a sikeresnek vélt kezelés után, miközben olyan védekezési mechanizmust biztosít a rákos sejteknek, amely ellenáll a legtöbb hagyományos terápiás megközelítésnek” – magyarázta. „Radikálisan új megközelítésre van szükség ennek leküzdésére. Szerencsére ez számunkra még csak a kezdet: már sikerült azonosítanunk a TIS kulcselemeit, amelyeket a következő hónapokban kihasználunk annak érdekében, hogy új stratégiákat dolgozzunk ki a jelenség legyőzésére” – fűzte hozzá a HUN-REN TTK kutatója.

A A kemoterápia után újra támadnak – magyar kutatók megfejtették a rák egyik legnagyobb titkát bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Május 8. és 10. között Budapestre figyel a mesterséges intelligencia nemzetközi kutatói közössége: a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat és a szingapúri Nanyang Technológiai Egyetem (NTU) közös AI Szimpóziumán neves nemzetközi szakértők mutatják be a legújabb fejlesztéseket és trendeket. A Várkert Bazárban megrendezett háromnapos esemény célja, hogy a hazai kutatók és ipari szereplők közvetlen tapasztalatokat szerezhessenek az AI legújabb irányairól, és szorosabbra fűzzék kapcsolataikat a vezető szakemberekkel.

A szimpózium egyik kiemelt témája az egészségügyi és orvosi mesterséges intelligencia, amelyben a személyre szabott orvoslás, a prediktív diagnosztika, valamint a gyógyszerkutatás legújabb AI-alapú fejlesztései kerülnek a középpontba. A résztvevők megismerhetik, hogyan képes az AI hatékonyabbá és gyorsabbá tenni a diagnosztikai folyamatokat, miként segíti elő a betegre szabott kezelési stratégiák kidolgozását, valamint milyen szerepet játszik az új gyógyszermolekulák felfedezésében és klinikai értékelésében.

Intelligens orvoslás – az egészségügyi AI jövője testközelből Budapesten

A program emellett betekintést nyújt az AI alkalmazásába a kognitív és rendszerszintű idegtudományban is, amely forradalmasíthatja a neurológiai és pszichiátriai betegségek megértését, korai felismerését és kezelését. Az ilyen típusú kutatások révén lehetőség nyílik a betegségek agyi mintázatainak pontosabb feltérképezésére, valamint az olyan technológiák fejlesztésére, mint az agy-számítógép interfészek (BCI), amelyek új lehetőségeket nyithatnak meg a kommunikációs és mozgási nehézségekkel élő páciensek számára. Kiemelkedő előadóként érkezik többek között Guan Cuntai professzor, a szingapúri Nanyang Technológiai Egyetemről, aki az agy-számítógép interfészek kutatásának nemzetközi élvonalát képviseli.

Az egészségügy mellett más kulcsterületek is bemutatkoznak: szó lesz többek között a megbízható és fenntartható gépi tanulás kérdéseiről, a hálózattudományról, valamint az ipari automatizálás és robotika újításairól is.

A rendezvény célja nemcsak a tudományos eszmecsere, hanem a hazai kutatói és innovációs ökoszisztéma nemzetközi megerősítése is. További információk és részletes program az esemény hivatalos oldalán érhetők el.

A Az AI már tudja, mi a bajod, mielőtt az orvos megvizsgálna bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Beköszöntött a tavasz, és vele együtt megérkeztek a vérszívók is – köztük olyanok, amelyek eddig csak jóval délebbre voltak honosak. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont évek óta működteti a Kullancsfigyelő programot, amelynek célja a veszélyes, nem őshonos Hyalomma kullancsok hazai terjedésének követése. Idén egy új eszközzel bővült az arzenál: már egy okostelefonos applikáción keresztül is be lehet jelenteni a gyanús példányokat.

A meglepően enyhe februári időjárásnak köszönhetően a kullancsok szokatlanul korán aktivizálódtak – nemcsak az itthoni fajok, hanem az olyan „importált” vérszívók is, mint a Hyalomma. A kutatók szerint ezek különösen veszélyesek lehetnek, mivel akár a krími-kongói vérzéses láz vírusát is terjeszthetik – amelynek halálozási aránya elérheti a 30%-ot.

Mitől különleges a Hyalomma kullancs?

Ránézésre is eltér a hazai fajtáktól: nagyobb, gyorsabb mozgású, sötét háti pajzsa van és a lábai jellegzetesen csíkosak. Magyarországon jelenleg kb. 20–30 kullancsfaj él, de közülük a Hyalomma az, ami a legnagyobb figyelmet kapja a kutatóktól.

Hogyan lehet felismerni?

Hazánkban nagyjából 20 – 30 kullancsfaj él, ezek egy része a Hyalomma fajok által szintén kedvelt gazdaállatokon élősködik. A megkülönböztetés elsőre talán nem könnyű, ebben segíthetnek az alábbi meghatározást segítő képek:

 

A Hyalomma-k több szempontból is különböznek a széleskörűen ismert hazai kullancsoktól, ez segíthet a beazonosításukban is: nagyobbak és gyorsabbak a hazai fajoknál, sötét, egyszínű háti pajzs jellemző rájuk, lábaik pedig látványosan csíkosak. Mindez szabad szemmel is látható.

A közösség szerepe kulcsfontosságú: az elmúlt években több száz bejelentés érkezett, ezeknek hála összesen 19 Hyalomma példányt sikerült begyűjteni az ország különböző pontjairól. Jó hír, hogy eddig egyikben sem találták meg a rettegett vírust, de a kutatók folyamatosan vizsgálják a begyűjtött példányokat.

A 2025-ös év újdonsága a PragmaTick app, amely már iOS-re és Androidra is elérhető. Az alkalmazást a HUN-REN ÖK Evolúciótudományi Intézet és egy informatikai csapat közösen fejlesztette, és célja, hogy egyszerűbbé tegye a bejelentéseket – pár fotó és néhány alapadat megadásával már küldhető is a jelentés. Az app nemcsak hasznos adatokat kér, hanem tájékoztat is: fajtákról, tévhitekről, kullancsriasztásról. Emellett továbbra is működik a a Kullancsfigyelő oldal

Különösen fontos a nagyállattartók figyelme, hiszen a begyűjtött Hyalomma példányokat többnyire lovakról, szarvasmarhákról és más nagytestű emlősökről szedték le. Ha tavasszal is észlelik őket, az már arra utalhat, hogy ezek a fajok képesek nálunk is áttelelni, szaporodni – ez pedig komoly változást jelez.

A védekezés alapja a gyors cselekvés:

Ha kullancsot találunk, azonnal távolítsuk el – akár csipesszel, akár körömmel. Minél több időt tölt a bőrünkben, annál nagyobb az esély a fertőzésre. Ne várjunk orvosi beavatkozásra, és ne ringassuk magunkat abban a hitben, hogy a kullancsriasztó 100%-os védelmet nyújt.

A lényeg: nem kell félni az erdőtől vagy a kerttől – csak tudni kell, mire figyeljünk.
A krími-kongói vérzéses láz megjelenésének esélye egyelőre alacsony, de a HUN-REN célja, hogy az ország egyik legfelkészültebb tudományos hálózataként időben felismerje a veszélyeket, és reagálni tudjon rájuk.

A sajtóközlemény forrása: A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

A 30%-os halálozási arányú vírus is jöhet velük – ezek a kullancsok már nálunk is megjelentek! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A Hajdú-Bihar vármegyei Komádi településen található, 700 darabos tömőlúd telepen a megemelkedett elhullás miatt merült fel a madárinfluenza gyanúja. A Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusát mutatta ki az elhullott állatokból.

Az érintett állomány felszámolása és a járványügyi nyomozás folyamatban van. A gazdaság körül kijelölték a 3 km sugarú védőkörzetet, és megállapították a 10 km sugarú megfigyelési körzetet.

A Nébih felhívja az állattartók figyelmét, hogy a madárinfluenza azokon a területeken is megjelenhet vagy újra megjelenhet, amelyek jelenleg nem érintettek a betegséggel. A járványügyi fegyelem sehol sem lazulhat, hiszen a madárinfluenza baromfitelepre történő bejutásának kockázatát csak a biológiai biztonsági intézkedéseket szigorú és következetes betartásával lehet minimálisra csökkenteni.

A madárinfluenzával kapcsolatban minden további információ elérhető a Nébih portál tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

A Újra megjelent a madárinfluenza Hajdú-Bihar vármegyében bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Az utóbbi időben emelkedő esetszámot mutat egy igen komoly kockázatokat rejtő zoonózis (állatról emberre terjedő fertőző betegség), az echinococcosis. Az Európai Járványügyi Központ adatai szerint 2023-ban 929 emberi megbetegedést regisztráltak a kontinensen, míg 2022-ben 739, 2021-ben 592, 2020-ban pedig 574 esetet. Magyarországon is emelkedő az esetszám: tavalyelőtt 19, 2022-ben 9, 2021-ben 7, 2020-ban pedig még csak 4 ilyen beteget diagnosztizáltak.

Az echinococcosis egy galandféreg okozta megbetegedés, ami ugyanúgy veszélyt jelent házi kedvenceinkre, mint ránk, emberekre – mondja dr. Kardics Kinga. A férgek vagy petéik a fertőzött rókák és aranysakálok bélsarával ürülnek, és akár egy évig is életképesek maradnak.

Ha a peték azután a szimatoló kutyák szájába, orrába jutnak, vagy lábukra, szőrükre kerülnek, és lenyalják onnan, az állat béltraktusába jutva a peték őket is megfertőzik. Az állatok pedig tovább fertőzhetnek minket például úgy, hogy megnyalja a kezünket, mi pedig kézmosás nélkül megeszünk mondjuk egy almát.

Dr. Kardics Kinga felhívja a figyelmet arra, hogy az echinococcosis komoly betegség: a fertőzés nyomán ciszták képződhetnek a májban, a lépben, a tüdőben, de akár az agyban vagy a csontokban is. Emberben, állatban egyaránt. A fertőzés ember esetében azonban hosszú évekig lappanghat, mert a ciszták ritkán nőnek meg akkorára, hogy tüneteket okozzanak. A fertőzést ezért rendszerint véletlenül fedezik csak fel, például egy teljesen más okból végzett képalkotó vizsgálat során. Ha kialakulnak tünetek, azok súlyossága a ciszták méretétől és elhelyezkedésétől függ. (Így, ha a májban vannak, akkor például hasi fájdalmat, sárgaságot okozhatnak, ha a tüdőben, akkor többek között köhögést, véres köpetet.)

Nemcsak annak fontos orvoshoz fordulnia, akinek ilyen tünetei vannak, de annak is, akinek a kutyája igazoltan echinococcosisban pusztult el.

Az echinococcosisos cisztákat, amennyiben lehetséges, műtéti úton távolítják el, illetve a beteg gyógyszeres kezelést kap. Nagyon fontos ugyanakkor a megelőzés, vagyis a házi kedvencek rendszeres féregtelenítése és az állattartói higiéné – mutat rá a szakorvos. Dr. Kardics Kinga hozzáteszi: miután a galandféreg petéi az állati ürülékkel az alacsonyan termő gyümölcsökre, zöldségekre is rákerülhetnek, ezeket mindig alaposan meg kell mosni, különösen, ha a kertünkbe betévedhet róka, aranysakál.

Az infektológus arról is beszél, hogy

a zoonózisok száma folyamatosan nő, jelenleg több mint 200, állatról emberre (illetve emberről állatra) terjedő fertőző betegség ismert, de a kutyák és macskák önmagukban nem hordoznak zoonóziskockázatot.

A veszélyt – az echinococcosist okozó galandféreghez hasonlóan – azok az élősködők jelentik, amelyek házi kedvenceinket, majd rajtuk keresztül minket is megfertőzhetnek. A rendszeresen oltott, féreghajtott és gondozott kisállataink tehát nagyon ritkán jelentenek valós veszélyt.

Kutyák, macskák által okozott fertőzéses megbetegedést alig néhányat diagnosztizálnak havonta a klinika infektológiai szakrendelésén – mondja a szakorvos.

Ezek között leginkább bélférgesség fordul elő, de ez a nem megfelelően kezelt húsra vagy a rossz higiéniai körülményekre éppúgy visszavezethető, mint a nem féregtelenített kisállatokra – mutat rá dr. Kardics Kinga.

Fertőzött macskák ürülékével terjedő toxoplazmózissal is ritkán találkoznak a klinikán. Ennél gyakrabban, de még mindig elvétve fordul elő egy másik, ugyancsak cicák okozta fertőzés, a bartonellózis. A macskakarmolási betegségként is ismert zoonózis a nevével ellentétben harapással is terjedhet. A tünetek közé tartoznak a sérülés helyén gyulladásra utaló bőrtünetek, és akár hetekkel a karmolás, harapás után láz, fejfájás is kialakulhat, vagy a környéki nyirokcsomók megduzzadhatnak.

Ezekkel mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni – teszi hozzá a szakorvos, mert a betegség ugyan az esetek többségében magától is gyógyulhat, de tartósan fennálló tünetek esetén antibakteriális kezelésre, ritkán sebészeti beavatkozásra is szükség lehet. Miután a fertőzést macskabolhák terjesztik, a rendszeresen bolhamentesített házicicák harapása, karmolása nem jelent kockázatot, csak az elhanyagolt, kóbor, valamint a fokozottan fertőzőképes kölyökmacskáké.

A Láthatatlan fenyegetés a kertkapun túl: embert és kutyát is célba vehet ez az alattomos kór bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.