Jelentős nemzetközi együttműködés született a magyar felsőoktatásban: a Budapesti Corvinus Egyetem és a világ 36. legjobb egyeteme, a Kínai Hongkongi Egyetem Sencseni Kutatóintézete kézfogása új fejezetet nyithat mindkét intézmény életében. A május 16-án, a Corvinus impozáns Gellért Campusán aláírt megállapodás egyenlő partneri viszonyt tükröz – a felek összesen 14 millió eurós közös keretösszeggel alapozzák meg az együttműködést.
A nagyszabású partnerség központi eleme a tavaly tavasszal életre hívott Akadémiai és Innovációs Mátrix (AIM) platform továbbfejlesztése. Ez a tudományos, kutatási és vállalkozói együttműködési rendszer mostantól még erősebb alapokon nyugszik. Mindkét intézmény székhelyén közös infrastruktúra, kutatóhelyek és átfogó adminisztratív-jogi szolgáltatások segítik majd a közös munkát.

A történelmi jelentőségű dokumentumot a Corvinus részéről Bruno van Pottelsberghe rektor és Baranyi Péter professzor látta el kézjegyével, míg a hongkongi partnert Anthony T. C. Chan elnökhelyettes és Yeung Yam, a Sencseni Kutatóintézet igazgatója képviselte. Az együttműködés nem előzmény nélküli – a két egyetem szakemberei között már több évtizedes szakmai kapcsolat áll fenn, amelyet Yeung Yam és Baranyi Péter professzorok kezdeményezése emelt most stratégiai szintre.

Az új szövetség átfogó K+F-alapú innovációs és inkubációs rendszert hoz létre, amely harmonizálja a két intézmény stratégiáit – a jogi keretektől az intézményi működésig. A partnerség kiemelt figyelmet fordít a hatékony tudás- és technológiamegosztásra, miközben serkenti a hálózatépítést az üzleti, technológiai és tudományos szférák között.

A megállapodás különös hangsúlyt fektet a mobilitási programokra: diákok, kutatók, professzorok és szakemberek cseréjére, valamint közös oktatási programok kidolgozására. Az együttműködés jelentősen felgyorsíthatja az ipari hasznosítású kutatásokat és innovatív megoldások bevezetését, miközben támogatja kutatók vállalkozásindítási törekvéseit is.

A partnerség illeszkedik az „Egy övezet, egy út” kezdeményezéshez, amely Magyarország és Kína kapcsolatainak erősítését célozza. A stratégiai együttműködés konkrét eredményeként már el is indult egy közel egymillió eurós támogatást élvező mesterséges intelligencia projekt, amely a neurális hálózatok új paradigmáját, az úgynevezett „neurális folyam” (neural mesh) koncepciójának kidolgozását tűzte ki célul.

Forrás: Corvinus

A A világ 36. legjobb egyeteme kötelezte el magát a Corvinus mellett! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Az EVK Business Nights vendége, Jared Schrieber – a Numerator alapítója – testközelből mutatta be azt az utat, amelyen elindulva ő maga a semmiből épített fel egy globálisan elismert céget. Egy olyan úton vezette végig a hallgatóságot, ahol a kudarc legalább annyira része a fejlődésnek, mint a siker.
Mitől válik egy ötlet valódi piaci áttöréssé? Hogyan lehet meggyőzni a befektetőket, amikor még csak egy prototípusod van? Milyen trükkökkel lehet a vásárlókból hősöket faragni? És miért lehet épp a fókusz a legnagyobb érték egy vállalkozó eszköztárában?
Ha már gondolkodtál saját startupon, vagy csak inspirációt keresel a karrieredhez, akkor ezt a történetet nem hagyhatod ki. A Szilícium-völgy kulisszái mögé pillanthatsz be – kérdésekkel, válaszokkal és egy adag nyers valósággal.

A Budapesti Corvinus Egyetem közleménye:

Szilícium-völgy 101 – Hogyan legyél milliárdos

Az EVK Szakkollégium által szervezett EVK Business Nights legutóbbi eseménye izgalmas betekintést nyújtott a szilícium-völgyi startupok világába. A hallgatók Jared Schrieber, a tapasztalt vállalkozó és a Numerator (korábban Infoscout) alapítója előadásán keresztül ismerhették meg a sikeres startup indítás kulisszatitkait. Stanley Allen Ward moderálásával a beszélgetés egy őszinte és inspiráló utazás volt, amely bemutatta a vállalkozói lét hullámvasútját, a csúcsokat és a mélypontokat egyaránt. Hugert Alex beszámolója.

Jared Schrieber vállalkozói aspirációi már az egyetemi évei alatt megmutatkoztak. A diákönkormányzatban való részvétele során fogalmazódott meg benne az első vállalkozói ötlet, egy könyvcsere-szolgáltatás létrehozása. Ekkor jött rá, hogy benne is ott lakozik a „vállalkozói szellem”, ami később sem hagyta el. A diploma megszerzése után a dot-com bubble (az 1990-es évek végén kialakult gazdasági lufi, amikor az internetes cégek részvényeinek értéke irreálisan megemelkedett, majd 2000 körül hirtelen összeomlott) csúcsán az Intelnél kezdett dolgozni, ahol a krízis idején az ellátásilánc technikai oldalán tevékenykedett. Az adatokkal való napi munka során azonban rájött, hogy többre vágyik a vállalati rutinnál, ezért mesterképzésre jelentkezett. Ez a döntés nyitotta meg előtte a startupok világát, és indította el azon az úton, amelynek köszönhetően egy milliárd dolláros vállalkozást épített fel.

Bár akkoriban nem minden egyetemi lecke tűnt létfontosságúnak, Jared kiemelte, hogy bizonyos készségek – különösen a tárgyalási technikák – kritikusnak bizonyultak a befektetőkkel való kapcsolattartás során. Az amerikai élvonalbeli gerelyhajítóként szerzett tapasztalata olyan mély benyomást tett az egyik beruházóra, ami döntőnek bizonyult egy korai finanszírozási ügylet megkötésében.

Startupja, a Numerator, alapjaiban alakította át a vállalatok számára a fogyasztói magatartás megértését egy innovatív, játékosított adatgyűjtési platform létrehozásával. Ez a felület a vásárlási szokásokat felhasználható információvá konvertálja, forradalmasítva a piaci elemzést. Jared Schrieber szerint a vállalkozói lét legizgalmasabb és legveszélyesebb része a korlátlan számú alternatíva volt. Felhívta a figyelmet arra, hogy bár a lehetőségek végtelenek, a siker kulcsa a fókuszált megközelítés és a kivételes teljesítmény egy adott területen. A Numerator példája jól szemlélteti, hogy egy jól definiált cél és az arra összpontosított figyelem hogyan vezethet egy sikeres vállalkozás felépítéséhez.

Amikor megkérdezték, hogy hogyan lehet meggyőzni a vevőket egy új termék értékéről, Schrieber válasza egyértelmű volt: építsünk prototípust. Egy kézzelfogható termék segít másoknak elképzelni a lehetőségeket. Mégis, nem kis teljesítmény nagy múltú vállalatokkal versenyezni. A tanácsa? Csökkenteni kell a vásárlók kockázatát. A felhasználóknak azt kell érezniük, hogy „hősökké” válnak azzal, hogy az adott produktumot választják. Ez azt jelenti, hogy a terméknek nemcsak innovatívnak, hanem megbízhatónak és könnyen használhatónak is kell lennie. A vásárlóknak azt kell érezniük, hogy biztonságos döntést hoznak, és valami különlegeset tesznek. Ez a megközelítés segít a vállalkozásoknak abban, hogy bizalmat és hosszú távú kapcsolatot építsenek az ügyfelekkel.

Schrieber elmondta, hogy a Szilícium-völgy, bár tele van zseniális elmékkel és szaktudással, nem feltétlenül maga a paradicsom. A magas költségek és a versengő környezet miatt nem ideális hely például a családalapításra. Ugyanakkor a kapcsolatépítési lehetőségek páratlanok, és a tőkebevonás szempontjából kulcsfontosságú, hogy a startupok neves szakembereket vonzzanak a tanácsadó testületekbe.

A Szilícium-völgyet Magyarországgal összehasonlítva az előadó megjegyezte, hogy Magyarországon is rengeteg tehetséges ember él, de kevesebb az angyalbefektető és a startupokat támogató szervezet. Ez megnehezíti a vállalkozás indítást, ugyanakkor a kevésbé zsúfolt piac komoly lehetőségeket rejt magában.

Jared Schrieber tanácsa a leendő vállalkozóknak az, hogy először csatlakozzanak egy startuphoz. Így megismerhetik belülről a startupok működését, a kihívásokat és a sikereket, és felkészülhetnek saját vállalkozásuk elindítására.

Forrás: uni-corvinus.hu

A Így épített egymilliárd dolláros céget egy gerelyhajító – A Szilícium-völgy titkai bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A regeneratív és fenntartható divat a hónap témája májusban

A globális divatipar komoly környezeti, ökológiai és társadalmi károkat okoz. Pedig a ruháink egyben lehetőséget is adnak, hogy szembenézzünk saját felelősségünkkel, és egy a természetet és közösségeinket is regeneráló új világot építsünk.

A Nagy Fordulatról:

„A Föld e történelmi pillanatának legcsodálatosabb vonása nem az, hogy a világ elpusztítása felé tartunk – valójában már egy ideje ezt tesszük. A figyelemre méltó az, hogy kezdünk felébredni, mintegy évezredes álmunkból, a Földhöz való tartozásunk mély tudatára. Ez a fájdalmas és gyönyörű ébredés lehet a fordulat – az ipari növekedésből az életet fenntartó társadalom felé, a kétségbeeséstől a képessé válás felé, az összeomlástól a regenerálódás felé.” 

– Joanna Macy ökológus, író, filozófus

A divatipar rejtett ára: környezeti és társadalmi károk

A globális divatipar a kreativitás és önkifejezés látványos terepe, de az egyik legsúlyosabb környezetszennyező ágazat is. 10 százalékát adja a globális éves karbonkibocsátásnak az UNEP adatai szerint, amivel a teljes repülési és tengeri hajózási iparágak együttes kibocsátását is lekörözi.

Az olcsó, tömegesen gyártott ruhadarabok – a fast fashion termékei – hatalmas mennyiségű vizet, energiát és vegyszert igényelnek, miközben tonnaszámra termelődik textilhulladék, amely sokszor égetőművekben, hulladéklerakókban vagy a tengerekben végzi. Jelentős mennyiségben például Afrikában, ahol súlyos környezeti és társadalmi krízist okoz.

Sőt, sok esetben teljesen új, eladatlan ruhadarabokat is elégetnek a vállalatok, mert ezt tartják a leghatékonyabbnak a márka exkluzivitásának megőrzéséhez (A problémával már az EU is foglalkozik).

Emellett a pamuttermesztés és a textilgyártás során használt mérgező anyagok súlyos károkat okoznak a talajban, a vizekben és az élővilágban is.

A társadalmi hatások: kizsákmányolás és egyenlőtlenség

A környezeti károk mellett a divatipar komoly társadalmi problémákkal terhelt. A fejlődő országokban működő varrodákban gyakran embertelen munkakörülmények között, rendkívül alacsony bérekért dolgoznak nők és gyerekek. A munkavédelem hiánya, a túlórák kényszere és a szakszervezetek elnyomása rendszerszintű problémákat jelez.

A fogyasztói társadalom gyors ütemű trendváltásai csak fokozzák ezt a kizsákmányolást: a ruhagyártás ciklusai egyre rövidebbek, a nyomás pedig egyre nagyobb a munkásokon. A trend azonban meg is fordulhat: a hasonló vállalatok profitja jelentősen zuhant 2024-ben, ami jelezheti, hogy ez a modell (remélhetőleg) üzletileg sem lesz sokáig fenntartható.

A regeneratív divat, mint lehetséges kiút

A fenntartható és etikus divat egyre növekvő érdeklődést vált ki világszerte, ennek egyik legígéretesebb irányzata a regeneratív divat. Ez nem csupán a környezet terhelésének csökkentését célozza, hanem aktívan hozzájárul az ökoszisztémák helyreállításához.

A regeneratív mezőgazdaságra építő gyapottermesztés például képes javítani a talaj egészségét, megkötni a szén-dioxidot és növelni a biodiverzitást. Az Anthropologie példája jól mutatja, hogyan válhat a ruházati termelés nemcsak fenntarthatóvá, hanem természetet gyógyító folyamattá.

Etikus divat: értékalapú szemlélet a trendek helyett

Az Atmos magazin szerint a divat jövője nem csupán technológiai vagy anyaghasználati kérdés, hanem értékválasztás is. Az etikus divat lényege, hogy ne a gyors fogyasztásra és a profitmaximalizálásra építsen, hanem az emberek, állatok és ökoszisztémák jólétére.

Ide tartozik a kézműves technikák megőrzése, a közösségek megerősítése és a kulturális örökségek tisztelete is. Azt is hangsúlyozzák, hogy a divatnak vissza kellene térnie ahhoz a szerepéhez, hogy identitást és kapcsolatot fejezzen ki – ne pedig gyors eldobhatóságot.

Tudatos fogyasztás és iparági felelősségvállalás

A tudatos vásárlás, a kevesebb, de jobb minőségű és etikus forrásból származó ruhák választása hozzájárulhat a rendszer átalakulásához. Elengedhetetlen, hogy a divatcégek átlátható ellátási láncokat alakítsanak ki, valóban környezetbarát anyagokat használjanak, és méltányos munkakörülményeket biztosítsanak dolgozóik számára. A regeneratív divat nem csupán divatirányzat – egy olyan szemléletmód, amely képes lehet visszavezetni az embert a természethez és ráébreszti az erkölcsi felelősségére is.

A regeneratív megközelítésben a körforgás és a természeti-társadalmi rendszerek integrációja is fontos. Vagyis egészen a ruhadarab etikus, környezetileg és társadalmilag is fenntartható, értékteremtő létrejöttétől a teljes és minél hosszabb életúton és tudatos használaton át egészen az anyag és energia visszaforgatásáig vezet. Nem fenntartja tehát a jelenlegi kizsákmányoló helyzetet (amibe sokszor sajnos a fenntarthatóság szemléletmódja is belecsúszik), hanem regenerálja az emberi és nem emberi közösségeket, ökoszisztémákat.

Kihívások a fenntarthatóbb divatért májusban

• Május 07-én jótékonysági ruhavásárt szervez az EVK és a FAKT szakkollégium. Vegyél részt az eseményen és segíts ezzel egy társadalmi ügyet is!
• A rendezvényen a szakkollégiumok és diákszervezetek mellett bárki elhozhatja feleslegessé vált, de jó állapotban lévő ruháit. Hozz te is ruhát, amit szívesen felajánlanál!
• Ne vásárolj a hónapban egyáltalán ruházatot vagy kiegészítőket (a jótékonysági vásárt kivéve). Helyette inkább nézz el a Corvinus Termelői Piacra május 13-án, és vásárolj a ruhára szánt pénzből egészséges zöldséget és gyümölcsöt helyi termelőktől.
• Nézd át az otthoni ruhatárad, és vegyél fel két olyan ruhadarabot, amit már legalább egy éve nem használtál. Mi lehetett az oka, hogy ilyen sokáig a szekrényben maradt?
• Ha elszakadt, elfeslett valamilyen ruhadarabod, esetleg leesett egy gomb, kidobás helyett próbáld megvarrni, megjavítani azt. A Beeco térképén több erre alkalmas helyet is találsz Budapesten.
• Ha mindenképp szükséged van valamire, nézz szét előbb az adományboltokban és a használtruha-üzletekben is! A Beeco-térképen ezeket is megtalálod. Arra figyelj, hogy a használtruha-vásárlás is lehet felesleges, valamint azt is érdemes csekkolni, valóban etikus és fenntartható módon hasznosítja-e a bevételét a választott bolt.
• Válassz ki 3 ruhadarabot a szekrényedből, és nézd meg, milyen alapanyagokból készültek. Járj utána (akár a mesterséges intelligencia segítségével), hogy milyen egészségügyi, környezeti és állatjóléti kockázatai (például káros vegyszerek, mikroműanyag-szennyezés vagy etikátlan gyapjú és bőr) lehetnek ezeknek az alapanyagoknak!
• Figyelj oda a ruháid mosására is! Csökkentsd a környezeti lábnyomodat energiatakarékos üzemmóddal és 30 fokon történő mosással, természetes szárítással és környezetbarát tisztítószerekkel. Ezekről a Tudatos vásárlók Egyesületének honlapján vagy a Körforrás oldalán is olvashatsz. Ezen az oldalon pedig rá is kereshetsz a termékek minősítésére, ami segíthet a választásban.
• A túlfogyasztás különösen jellemző a divatiparra, amit a közösségi médiában terjedő marketingkampányok is erősítenek. Figyeld meg egy napon keresztül, mennyi ruhával kapcsolatos hirdetés jelenik meg előtted a platformokon. A feleslegesen visszatérő hirdetőket (különösen a legkárosabb fast fashion márkákat) tiltsd le, hogy kevesebb ilyen tartalmat kapj a jövőben!
• Oszd meg a barátaiddal (vagy akár követőiddel) a fenntartható divattal kapcsolatos élményeid a hónapban és beszélgessetek a divatipar káros hatásairól is! Mit gondolsz, hatással tudsz-e lenni másokra a saját választásaiddal példát mutatva?

A közlemény forrása: Budapesti Corvinus Egyetem

A Több kárt okoz, mint a repülés – Divat vagy pusztítás? bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Interjú Alberto Ferraris professzorral:

Miközben a mesterséges intelligencia (AI) átveszi a rutinfeladatokat és növeli a termelékenységet, egyben átalakítja a vezetők szerepét is – állítja Alberto Ferraris professzor, akinek CIAS-ban végzett kutatása éppen arra fókuszál, hogyan változtatja meg az AI a menedzserek képességeit.

Alberto Ferraris professzor jelenleg a torinói egyetem (University of Turin) Menedzsment Tanszékének teljes állású oktatója. Szakterületei közé tartozik az üzleti menedzsment, az innovációmenedzsment, a big data és a mesterséges intelligencia. Több mint 100 tudományos cikk szerzője, számos tanulmánya vezető nemzetközi folyóiratokban jelent meg, például a Journal of World Business vagy az Annals of Tourism Research hasábjain. Emellett a British Food Journal társfőszerkesztője, valamint a International Journal of Emerging Markets vezető szerkesztője.

Ferraris professzor CIAS-os kutatása arra irányul, hogy feltérképezze, hogyan hat a mesterséges intelligencia a különböző szervezeti szinteken dolgozó menedzserek képességeire. Tavaly decemberben és idén áprilisban összesen másfél hónapot töltött Budapesten, miután egyik kollégája – aki a Corvinus Egyetemen dolgozik – bemutatta őt a CIAS közösségének.

A kutatás során vezetőkkel készített interjúkat, hogy pontos képet kapjon arról, miként változnak meg a menedzserek készségei az AI hatására. Célja, hogy megértse, mely képességek fejlesztésére van most még nagyobb szükség, és hogyan alakította át a mesterséges intelligencia a felsővezetői csapatokkal szembeni elvárásokat. Emellett arra is kíváncsi, hogyan kellene a jövő vezetőinek irányítaniuk csapataikat.

„Ez azért fontos, mert az AI újraírja a játékszabályokat – alapjaiban változtatja meg az üzleti tevékenységeket, folyamatokat és döntéshozatalt az összes iparágban” – emelte ki kutatása aktualitását Ferraris professzor. – „Szeretném felhívni az üzleti vezetők figyelmét arra, mennyire szükséges átalakítaniuk vezetői és menedzsmentképességeiket, hogy valóban ki tudják aknázni az AI kínálta lehetőségeket.”

Ferraris professzor szerint az AI alapvetően át fogja alakítani a vezetést és menedzsmentet azáltal, hogy átveszi a rutinszerű, alacsony hozzáadott értékű feladatokat – például a napirendek összeállítását, megbeszélés-összefoglalók készítését vagy prezentációk előállítását. Emellett a döntéshozatalt is támogatni fogja valós idejű információk biztosításával. Azonban a vezetők továbbra is nélkülözhetetlenek lesznek az olyan feladatoknál, amelyek érzelmi intelligenciát igényelnek, például a csapat motiválásában és az emberi kapcsolatok kezelésében.

„A döntéshozatal jelentősen meg fog változni: bizonyos feladatokat átadunk a gépeknek, míg mások inkább az emberi oldalra kerülnek” – magyarázza. A professzor úgy véli, hogy minden menedzser profitálhat az AI támogatásából, még azok is, akik emberekre fókuszáló szerepkörökben dolgoznak, például a HR területén, ahol az új eszközök – például toborzási folyamatok automatizálása – nagy segítséget jelenthetnek.

Ferraris professzor kutatása szerint az AI-t tudatosan alkalmazó vezetőknek három fő képességcsoportra lesz szükségük: 1. AI-növekedési szemléletre: nyitottság a folyamatos tanulás iránt és az AI-fejlesztések aktív követésére. 2. AI-stratégiai kritikai gondolkodásra: adatalapú döntéshozatalra és a szervezeti átalakulás fókuszba helyezésére. És 3. AI-kapcsolatmenedzsmentre: a dolgozók megerősítésére, motiválására, valamint a külső érintettekkel való kapcsolattartás fejlesztésére. Ezek alapján Ferraris professzor és csapata egy olyan keretrendszert dolgozott ki, amely bemutatja, hogyan befolyásolják ezek a képességek a vezetők személyes fejlődését, a szervezet működését és a kapcsolati háló kezelését.

A professzor kiemelte, hogy az AI különösen hasznos az alacsony hozzáadott értékű feladatok átvállalásában, ezzel időt takarítva meg, és valós idejű adatokat, valamint kulcsfontosságú teljesítménymutatókat biztosítva a döntéshozatalhoz. „Bízom benne, hogy az AI használata révén a vezetőknek több idejük marad majd a munkatársaikra fókuszálni – megőrizni mentális egészségüket, motiválni és megerősíteni őket – miközben produktívabbá és adatvezéreltebbé is válnak” – összegezte Ferraris professzor, hogyan formálja át a mesterséges intelligencia a menedzseri szerepet.

A Kinek kell félni az AI-tól? – Minden vezetőnek üzentek a kutatók bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.