Ezt az üzenetet próbálja eljuttatni a döntéshozókhoz a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége. Ezúttal az Európai Bizottságnál kezdeményezett eljárást a magyarországi erdőgazdálkodási gyakorlat miatt. A szövetség szerint a természetvédelem súlyosan sérül, amikor a védett erdők tarvágása könnyített szabályozással történhet.

Az erdők, ezen belül a védett erdők ügye az utóbbi hónapokban különös figyelmet kapott. A civil tiltakozások és a köztársasági elnök véleménye ellenére a parlamenti többség ragaszkodik hozzá, hogy a salátatörvényként elhíresült jogszabály értelmében könnyebb legyen a védett területeken az erdők tarvágása. Ezért a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége az Európai Bizottsághoz fordult annak érdekében, hogy a Natura 2000 területeken az élőhelyvédelmi irányelv 6. cikkének megfelelően minden erdőgazdálkodási tevékenység előtt kötelező legyen az előzetes hatásbecslés végzése. – áll a közleményükben.

Mindez annak ellenére zajlik, hogy a civil társadalom és a köztársasági elnök is egyértelműen ellenezte a „salátatörvényként” elhíresült szabályozást, amely megkönnyíti az állami és védett erdők kitermelését – akár Natura 2000-es területeken is. A jelenlegi jogi keretek mellett a 10 éves erdőgazdálkodási tervek gyakorlatilag automatikusan zöld utat kapnak, még akkor is, ha nem szolgálják a természetvédelmet.

A szövetség szerint az állami erdőterületeken – amelyek a Natura 2000 hálózat 78%-át teszik ki – a pusztítás mértéke aggasztó. Egy 2024 decemberében nyilvánosságra hozott kutatás szerint a 20 méternél magasabb erdők lombkorona-borítása 2021 után nagyrészt (64%-ban) ezekben az állami erdőkben csökkent. Sőt, még a védett és nem védett erdők között is alig van különbség: a lombkorona fogyása majdnem azonos arányú, ami arra utal, hogy a védelem sok esetben csak papíron létezik.

Kun Zoltán, a szövetség elnöke így fogalmazott:

„Elsősorban az állami erdők esetében szeretnénk elérni, hogy a hazai illetékesek végre úgy tekintsenek erdeinkre, mint a köz szolgálatában álló, a faanyagtermelésen túl számtalan ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtó élőhelyekre. Erdeink nem csupán a biogazdasági célokat szolgáló biomasszabányák, hanem komplex ökoszisztémák, amelyek segíthetnek a hazánk által vállalt természetvédelmi és klímacélok elérésében.”

Bár Magyarország az uniós csatlakozáskor átvette az élőhelyvédelmi irányelvet, a gyakorlati előrelépés minimális: az Agrárminisztérium szerint a 2 millió hektárnyi hazai erdőterületből mindössze 355 hektár számít valóban természetes erdőnek.

Az Erdőszeretet Szövetség, több civil szervezettel együtt, petíciót indított az állami tarvágásos gyakorlatok ellen. Az egyik kulcskövetelésük, hogy szűnjön meg az a helyzet, melyben az állami erdészeteknek közvetlen gazdasági érdeke fűződik a természet rombolásához. Az Ipolyerdő Zrt. példáját hozták fel, mint olyan állami szereplőt, ahol szerintük sürgős változásra van szükség.

Miközben a társadalmi ellenállás nő, a gazdálkodói érdekek még mindig dominálnak. A jelenleg társadalmi egyeztetés alatt álló EU Biogazdasági Stratégia sajnos szintén azt vetíti előre, hogy az anyagi haszon reményében a biodiverzitás háttérbe szorul.

Kun Zoltán emlékeztet:

„Szeretnénk emlékeztetni az erdészeti hatóságot és az Agrárminisztériumot az alkotmánybíróság 14/2020. (VII. 6.) határozatára, amely kimondta, hogy a tarvágás rendkívül súlyos és visszafordíthatatlan kárt okoz az ökoszisztémában, amivel az állami tulajdonú erdők esetében semmilyen alapvető jog vagy alkotmányos érték nem állítható szembe, ekként az alkotmányosan nem igazolható.”

A civil szervezetek egyértelmű üzenete: a természet védelme nem lehet másodlagos szempont. Az erdők nem pusztán faanyag-források – hanem a jövő zálogai.

A Ezért vágják ki a legértékesebb erdeinket – állami jóváhagyással bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A klímaváltozás, az emberi tevékenység és a tájhasználat átalakulása miatt a világ sosem látott kihívásokkal néz szembe az erdőtüzek terén. Bár sokan még mindig csak a déli országokat emlegetik, amikor a lángok pusztításáról esik szó, egy friss tanulmány szerint már Közép-Európa is tűzveszélyes övezetté vált.

A „Changing Wildfires: Policy Options for a Fire-literate and Fire-adapted Europe” című átfogó jelentést az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) készítette, 22 nemzetközi kutató közreműködésével – köztük Valkó Orsolyával, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont szakértőjével.

„Nagyon inspiráló volt a projektben dolgozni: rengeteg tudást és tapasztalatot cseréltünk európai kutatókkal, ami hosszú távú szakmai kapcsolatokat hozott” – mondta Valkó Orsolya.

Lángoló világ: évente Ausztrália méretű terület válik hamuvá

A világon évente közel 780 millió hektár ég le – ez majdnem akkora, mint egész Ausztrália! Bár nem mindenhol nő a leégett terület aránya, a tűzek egyre intenzívebbek és pusztítóbbak, a klímaváltozás és az emberi tevékenység együttes hatása miatt.

A forróbb nyarak, a hosszabb hőhullámok és a gyakoribb aszályos időszakok szinte tökéletes környezetet teremtenek a tüzek kialakulásához. A kiszáradt biomassza olyan, mint egy gyújtóbomba – akár egy eldobott csikk is lángra lobbanthatja.

Emberi tényezők: mi is felelősek vagyunk

A kutatók szerint a tűzesetek 99%-a emberi tevékenységre vezethető vissza. Magyarországon például 2022-ben a vegetációtüzek több mint 7000 hektárt pusztítottak el – miközben egy átlagos évben csak pár száz hektár ég le. A leggyakoribb okok: gondatlan tarlóégetés, cigarettacsikkek, vagy akár szándékos gyújtogatás.

A város és a természet határán lévő területek (wildland–urban interface, WUI) különösen veszélyesek: itt a tűz könnyen elérheti az épületeket és emberi életeket is fenyegethet. Európában a lakott területek 7%-a ilyen WUI-zóna.

Mi történik Los Angeles után?

A tanulmány példaként hozza a 2025 januárjában tomboló Los Angeles-i tűzvészt is, amely több mint 160 km²-nyi területet perzselt fel. A lángok ökoszisztémákat pusztítottak el, és hosszú évekbe telik, mire a természet egyáltalán részben regenerálódhat – de soha többé nem lesz már a régi.

A megoldás kulcsa: tudatosság és megelőzés

A kutatók szerint a jövőben nem elég a tűzoltásra koncentrálni – társadalmi szemléletváltásra és proaktív megelőzésre van szükség. A tűztudatos társadalom kialakítása kiemelten fontos: tudjuk, hogyan viselkedjünk a természetben, és támogassuk a természetbarát tűzkezelési módszereket.

A városok környékén olyan tájhasználati formákat kell előnyben részesíteni, amelyek csökkentik az éghető biomasszát. Például a legeltetés segíthet a növényzet kordában tartásában.

Az épületek tervezésekor is fontos lenne a kevésbé éghető anyagok használata, és a városi növényzetet is érdemes pirofób fajokból összeállítani.

A természetbarát égetés és az ökoszisztémák megőrzése

A kutatók kiemelik: bizonyos mediterrán élőhelyeken a kontrollált égetés segíthet megőrizni a természetes egyensúlyt, és megelőzheti a nagy intenzitású tüzeket. Ez a módszer fenntartja az alacsony intenzitású tüzekhez alkalmazkodott ökoszisztémákat is.

Összességében tehát a védekezés kulcsa a megelőzés, a tűztudatosság és az ökológiai szempontok egyensúlya – e nélkül Európa is egyre inkább a lángok martalékává válhat.

forrás: HUN-REN

A Sokkoló jóslat: már Közép-Európa is tűzfészek lehet! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Az Európai Unió végre megnevezte, mely országokat tartja erdőirtás szempontjából kockázatosnak – és Magyarország hivatalosan is az alacsony kockázatú, azaz „zöld kategóriás” államok közé került! Ez azt jelenti, hogy hazánk példás módon teljesíti a fenntarthatósági szempontokat, és nem asszisztál a világ zöld tüdejének pusztításához.

Az Európai Bizottság május 23-án hozta nyilvánosságra az EUDR (Erdőirtásmentes Termékekről szóló Rendelet) végrehajtásához kapcsolódó országértékelések keretrendszerét, valamint a legelső hivatalos országlistát. Ez a lépés komoly mérföldkő az európai zöldpolitika történetében – és hazánk ebből az első körből tisztán, emelt fővel került ki.

Hogyan működik a rendszer?

A rendelet célja, hogy kizárólag erdőirtástól mentes forrásból származó áruk kerülhessenek be az EU belső piacára. A vizsgálat kiterjed hét kulcsfontosságú termékre, amelyek gyakran köthetők erdőpusztításhoz: szarvasmarha, szója, pálmaolaj, kakaó, kávé, fa és gumi.

Ezek kapcsán az országokat három besorolás szerint értékelik:

• Alacsony kockázatú: mint Magyarország vagy a legtöbb uniós tagállam.
• Átlagos kockázatú: ezeknél fokozottabb ellenőrzés szükséges.
• Magas kockázatú: ilyen például Oroszország, Belarusz, Mianmar vagy Észak-Korea – ahol politikai szankciók vagy súlyos fenntarthatósági problémák miatt fokozott figyelemre van szükség.

A kockázati kategóriák nem csupán címkék: konkrét ellenőrzési arányokat is meghatároznak. Az importőröknek és hatóságoknak alacsony kockázat esetén a termékek legalább 1%-át, közepesnél 3%-át, magasnál viszont minimum 9%-át kell ellenőrizniük, hogy azok valóban erdőirtás-mentesek legyenek.

Mi változik a kereskedelemben?

A rendelet alkalmazása nemcsak papírmunka – gyökeresen átalakíthatja az Európába irányuló exportpiacokat. Az új szabályok 2025. december 30-tól lépnek hatályba a nagy- és középvállalatok számára, míg a mikro- és kisvállalkozásoknak 2026. június 30-ig lesz idejük felkészülni.

A kereskedelmi partnerek 70%-a jelenleg alacsony kockázatú besorolást kapott – köztük olyan meghatározó globális szereplők is, mint az Egyesült Államok vagy Kína. Ez óriási könnyebbség lehet az európai piacon dolgozók számára, ugyanakkor nyomásgyakorlásként is szolgálhat a „vörös zónás” országok felé, hogy változtassanak termelési gyakorlatukon.

Hogyan készül fel Magyarország?

Hazánkban a Nébih látja el a hazai végrehajtás koordinálását. A hivatal rendszeresen frissíti az EUDR tematikus aloldalát, ahol a vállalkozók, importőrök és termelők részletes tájékoztatást kapnak az új kötelezettségekről. A szabályok betartásához ugyanis minden érintettnek ki kell alakítania egy „kellő gondosságot biztosító” belső rendszert, amelyben:

• adatokat gyűjtenek az áru eredetéről,
• kockázatelemzést végeznek,
• és szükség esetén csökkentő intézkedéseket alkalmaznak.

A cél: biztosítani, hogy egyetlen darab fa, kávészem vagy szójaszállítmány se származzon illegális erdőirtásból.

Magyarország a példamutató országok közé tartozik az EUDR első országértékelése szerint. Az új rendszer mérföldkő az erdők védelmében, és hamarosan minden európai vállalkozásnak alkalmazkodnia kell hozzá. Az EU így nemcsak szabályoz, hanem irányt is mutat – hogy zöldebb, tisztább és átláthatóbb legyen a globális kereskedelem.

Az új rendelet, az országok listája, valamint a kockázati besorolás kidolgozásának módszertani alapjait részletesen bemutató bizottsági munkadokumentum az alábbiakban elérhető.
Országértékelések vhr
Módszertan
Országlista

A Óriási szigorítás az EU-ban – Mutatjuk, mely országokat bélyegezték meg erdőirtás miatt bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A „Life4Oak Forests” projekt keretében három hazai nemzeti park tölgyeseiben végeztek természetvédelmi célú erdőkezeléseket. E beavatkozások célja nem csupán az volt, hogy az erdő egészségesebb és természetesebb legyen, hanem hogy kiderüljön: miként reagál a madárvilág ezekre a változásokra. A válasz megdöbbentő: a madarak, különösen a rovarevők és az odúlakók, az idősebb, vastag törzsű fákhoz kötődnek.

A Journal of Forestry Research friss tanulmányából kiderül: az idős fák mintha ökológiai központokká váltak volna. Több madárfaj sűrűbben fordult elő azokban a tölgyesekben, ahol ilyen fák álltak. Különösen a harkályok számítanak kulcsszereplőknek ebben a történetben – általuk épülnek meg azok az odúk, amelyeket aztán más fajok, mint a cinegék vagy légykapók hasznosítanak új otthonként.

A kutatás azt is megmutatta, hogy nem minden fa egyenlő az élővilág szemében. Az idősebb példányok kérge gazdagabb rovarközösségeknek ad otthont, lombkoronájuk szerteágazóbb, több szintű, ezáltal bonyolultabb élőhelyet biztosítva. Eközben a fiatalabb, zártabb erdők sűrű lombja kevesebb fényt enged az aljnövényzetre, így kevésbé alkalmasak például a feketerigók számára.

Az európai tölgyesek egyre inkább eltűnnek – nem természetes szerkezetük miatt, vagy mert az igazán idős fákat nem védi megfelelő szabályozás. Magyarország középhegységeiben azonban még fennmaradtak értékes tölgyesek, melyek ideális kutatási terepet biztosítanak. És egyben egy figyelmeztetést is: ha ezek a fák elpusztulnak, egy egész ökoszisztéma veszhet oda.

Az erdők tehát nem csupán fákat jelentenek, hanem komplett biológiai intelligenciarendszert, ahol az idő és a törzs vastagsága kulcs az élővilág fennmaradásához. A kérdés már csak az: felismerjük-e időben ezt a lassú, de annál fontosabb üzenetet?

A Nem a méret számít? – Az számít, hogy mennyire öreg és vastag bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A Föld napján, a környezetvédelem legfontosabb világnapján nyújtotta be Tuzson Bence igazságügyi miniszter azt a 258 paragrafusból álló salátatörvény-javaslatot, amely több ponton is gyengítené a természeti környezetünk védelmét biztosító jogszabályokat. A példátlan összetettségű törvényjavaslat a veszélyhelyzet várható megszűnésével összefüggésben került a döntéshozók asztalára. Célja, hogy a háborús veszélyhelyzet kapcsán kiadott ideiglenes rendeleteket véglegesítse, vagyis egy jelentős részét átültesse a normál jogrendünkbe. A törvényjavaslat a legkülönbözőbb jogszabályok módosítását tartalmazza, nem kíméli sem a környezetünk általános védelmét, sem a védett területeinket érintő jogszabályokat, ellenben bővítené a tarvágás lehetőségeit természetes erdeinkben. Különösen aggályos, hogy a törvényjavaslat olyan módosításokat is tartalmaz, melyek a veszélyhelyzet idején sem szerepeltek a hazai jogszabályokban.

“A jövő generációk életminősége azon múlik, hogyan bánunk ma a természet kincseivel. A gyermekeink, unokáink erdeit nekünk kell felnevelnünk” – hangsúlyozta Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.

Tűzifarendelet újratöltve

Bár a szóban forgó törvényjavaslat indokolása igen szűkszavú, a természetvédők úgy vélik, az egyik cél az, hogy törvénybe foglalják a hírhedt „tűzifarendelet” egyes, tarvágást megkönnyítő rendelkezéseit. A veszélyhelyzeti rendelet egyes intézkedéseit annak ellenére emelnék át a normál jogrendbe, hogy azok 2022-ben óriási társadalmi tiltakozást váltottak ki. A felháborodás hatására a kormány három éve még visszavonulót fújt, az agrárminiszter pedig 5/2022. (VIII. 16.) AM utasításában korlátozta a tűzifarendelet végrehajtását az állami tulajdonú erdőkben. Ez a korlátozás azonban a mostani törvényjavaslatot már nem érintené – így végleg zöld utat kaphat a tarvágás.

A tűzifarendelet máshol is fennakadt: tavaly egy egyedi ügy kapcsán az Alkotmánybíróság megsemmisítette a veszélyhelyzeti rendelet egyik pontját, és a tarvágás utáni erdőfelújítás kapcsán lényegében kimondta, hogy még a különleges jogrendben fennálló kivételes helyzet sem indokolta az erdeink védelmét biztosító jogszabályok gyengítését.

„Fontos hangsúlyoznunk, hogy az erdők természeti és gazdasági jelentősége mellett egyre komolyabb társadalmi figyelem irányul a fenntartható erdőgazdálkodásra. Megítélésünk szerint a tervezett módosítások olyan megoldásokat tesznek lehetővé az erdők gazdasági hasznosítása terén, melyek nem csupán a természeti állapot leromlásának veszélyét hordozzák magukban, de jelentős társadalmi elégedetlenséget válthatnak ki, mind a szabályozás, mind az erdőgazdálkodók vonatkozásában” – hívta fel a figyelmet Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója.

Természetes erdeink és természetvédelmi területeink veszélyben

Nem a tűzifarendelet volt a közelmúltban az első Alaptörvény-ellenes kísérlet erdeink védelmének gyengítésére. Az erdőtörvény 2017-es módosítása már tartalmazott a mostani törvényjavaslatban szereplő, tarvágást könnyítő szabályokhoz kísértetiesen hasonló rendelkezéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság szintén megsemmisített.

A természetvédők korábban is tiltakoztak a 2009-ben széles körű szakmai konszenzus mentén megalkotott erdőtörvény csorbítása ellen: 2013-ban és 2017-ben is határozott politikai törekvések irányultak arra, hogy a vágásos erdőgazdálkodás korlátait fellazítsák.

„Ma már alig találunk háborítatlan, természetes erdőket hazánkban, a megmaradt néhány, értékes erdőfoltot pedig minden eszközzel kötelességünk lenne megóvni a környezetünk és saját magunk védelmében. Ennek ellenére még a védett és Natura 2000 területeken lévő, magas természetességű tölgyeseink és bükköseink többségében is vágásos erdőgazdálkodás folyik – még az olyan kiemelten fontos állami tulajdonú erdőkben is, mint a Budai-hegység vagy a Börzsöny, amelyek természetvédelmi és turisztikai szempontból is különösen értékesek. Teljes mértékben ellenezzük, hogy ezzel a törvénymódosítással a döntéshozók még tovább csökkentsék a tarvágás alkalmazásának korlátait” – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője.

A salátatörvényben szereplő javaslatok mindezen felül több más aggályos rendelkezést is tartalmaznak: többek között megszűnne a természetvédelmi hatóság jogköre annak eldöntésére, hogy mely tevékenység károsítja a védett területeket. Szintén fontos problémát jelentene, ha a Parlament megszavazná az erdők védelmét biztosító, a fakitermeléseket is kontrolláló bejelentési eljárás határidejét csökkentő törvénymódosítást.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország Alapítvány ezért a miniszterelnöknek és az érintett minisztereknek küldött levélben tiltakoztak a törvénymódosítások ellen.

A Salátatörvénybe csomagolt környezetrombolás – – durva törvénymódosítás készül bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Sikeresen lezárult a Budakeszi Arborétum megújítását célzó projekt, amely az MBH Bank és a Pilisi Parkerdő Zrt. együttműködésében valósult meg. A fejlesztéseket a 2025. április 17-ei ünnepélyes átadón mutatták be, így a látogatók már egy megújult környezetben kapcsolódhatnak ki. A felújítási munkálatok során új növényeket telepítettek, erdei sportkört alakítottak ki, új elemekkel bővítették a kutya agility pályát, valamint szenzoros látogatószámláló rendszert is telepítettek.

Az MBH Bank és a Pilisi Parkerdő Zrt. 2024 augusztusában léptek partnerségre annak érdekében, hogy közösen kezdjék meg a Budakeszi Arborétum felújítását. Az együttműködés értelmében az MBH Bank 20 millió forintos támogatást nyújtott a Pilisi Parkerdő Zrt. számára a tervezett fejlesztések megvalósításhoz. A fejlesztések 2024. december 31-ig lezárultak, 2025. április 17-én pedig ünnepélyes keretek között mutatták be az újításokat.

Az arborétum zöld területeinek megújítása és rekreációs fejlesztések

Az együttműködő felek a fejlesztés első ütemében eltávolították a klímaváltozás miatt elpusztult vagy veszélyessé vált fákat, kiemelt figyelmet fordítva az állomány védelmére. A Parkerdő szakemberei 46 parcellán összesen 200 facsemetét – köztük páfrányfenyőt, platánt és tiszafát – ültettek, valamint 10 000 hagymás növényt, például medvehagymát, krókuszt és hóvirágot telepítettek az arborétum biodiverzitásának növeléséért. Az arborétum egyik ikonikus fája, az idős kocsányos tölgy viharkárt szenvedett, ezért rögzítőrendszerrel stabilizálták, így biztosítva hosszú távú fennmaradását.

A fejlesztés fontos célja volt az aktív kikapcsolódás lehetőségeinek bővítése is. Ennek részeként új erdei sportkört alakítottak ki kijelölt nyomvonallal, tereprendezéssel és nyolc, stabil alapozású sportállomással, amelyek változatos edzésformákat kínálnak. Emellett megújult és új elemekkel bővült az arborétum kutya agility pályája is. A projekt részeként új szenzoros látogatottság-mérő rendszert telepítettek az arborétumban, amely lehetővé teszi a látogatói szokások pontosabb követését. Ez az innovatív megoldás hozzájárul az arborétum jövőbeli fejlesztéseinek célzottabb tervezéséhez, biztosítva, hogy azok még inkább igazodjanak a látogatók igényeihez.

„A Budakeszi Arborétum fejlesztése három fontos értéket állít a középpontba. Egyrészt rávilágít arra, milyen jelentős szerepe van az olyan partnerségeknek, mint az MBH Bankkal való együttműködésünk, amikor közösen dolgozunk egy fenntarthatóbb jövőért. Másrészt példázza a Pilisi Parkerdő Zrt. több mint fél évszázados, innovatív szakmai szellemiségét, amely a természet közelségét és megőrzését szolgálja. Harmadrészt pedig megmutatja, hogy a technológia – legyen szó a látogatói szokásokat monitorozó szenzorrendszerről vagy a természetkímélő kitermelési módszerekről – kulcsfontosságú a természeti értékek hosszú távú megóvásában” – fogalmazott Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója.

Az eseményen Mocz András, az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára megköszönte az együttműködő felek munkáját és kiemelte, hogy erdők rekreációs szerepe az utóbbi időben egyre inkább felértékelődik a társadalom szemében.
„Komplex fenntarthatósági programunk, a Fenntartható Jövő Bankja egyik kiemelt pillére a biodiverzitás védelme. Ezért kiemelten támogatjuk az olyan kezdeményezéseket, amelyek kézzelfogható eredményeket hoznak a természeti értékek megőrzésében. A Budakeszi Arborétumban most megvalósuló fejlesztésekkel biztosítjuk, hogy az intézmény hosszú távon is fenntartható maradjon, miközben olyan természeti környezetet kínál, amely támogatja a feltöltődést és valódi értéket nyújt a látogatóknak” – mondta el Szege György, az MBH Bank ESG- és Fenntarthatósági vezetője.

A projekt zárása egyben egy új kezdet is: a Budakeszi Arborétum mostantól nemcsak természeti értékei, hanem közösségi és technikai és infrastrukturális fejlesztései révén is egyedülálló élményt kínál látogatói számára.

A Megújult a Budakeszi Arborétum bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.