Új fejezet kezdődhet Magyarország és az Európai Unió kapcsolatában, miután a kormány benyújtotta azt az átfogó törvénycsomagot, amely az uniós forrásokhoz való hozzáférés egyik legfontosabb feltételének számít. A bejelentést Magyar Péter miniszterelnök tette közzé, aki szerint a jogszabálycsomag nem csupán technikai módosításokat tartalmaz, hanem olyan reformokat is, amelyek hosszú távon átláthatóbbá és elszámoltathatóbbá tehetik a közélet működését.

A kormányfő úgy fogalmazott, hogy Magyarország előtt reális lehetőség nyílik arra, hogy ismét hozzáférjen azokhoz az uniós forrásokhoz, amelyek évek óta nem érkeztek meg az országba. A tét nem kisebb, mint több ezer milliárd forint, amelyet a kabinet közlekedési fejlesztésekre, vállalkozásfejlesztésre, energetikai beruházásokra, oktatásra, kutatásra és lakhatási programokra kíván fordítani.

„A magyar emberek és a vállalatok végre hozzájuthatnak az őket megillető uniós ezermilliárdokhoz, és ehhez semmi mást nem kell tennünk, mint amit a magyar emberek is várnak tőlünk: felszámolni az orbáni korrupciót” – fogalmazott Magyar Péter.

Három hét alatt megszületett a megállapodás

A miniszterelnök szerint a korábbi években számos magyarázat hangzott el arra, hogy miért nem érkeznek meg az uniós források, ugyanakkor az Európai Unió elvárásai végig nyilvánosak voltak.

Magyar Péter szerint a hangsúly a korrupcióellenes intézkedéseken, a közélet átláthatóságán, az intézményi garanciák megerősítésén és az egyetemi autonómia helyreállításán volt.

„Mi ezt a vitát lezártuk. Három hét alatt megkötöttük a politikai megállapodást az Európai Unióval. A magyar emberek és vállalatok pénzét, mintegy 6 ezer milliárd forintot hazahozzuk. És eközben végrehajtjuk azokat az intézkedéseket is, amelyekre Magyarországnak saját érdekéből is szüksége van.”

A kormányfő hangsúlyozta, hogy az elmaradt támogatások hiányát az elmúlt években az egész ország megérezte. Az érintettek között voltak a magyar diákok, kutatók, önkormányzatok, vállalkozások és végső soron a családok is.

Erősebb Integritás Hatóság, szigorúbb ellenőrzések

A törvénycsomag egyik legfontosabb eleme az Integritás Hatóság jogosítványainak jelentős bővítése.

A tervek szerint a hatóság a jövőben nem csupán figyelemmel kísérheti a korrupciós ügyeket, hanem akkor is felléphet, ha egy eljárást megszüntetnek vagy egy feljelentést elutasítanak. Ilyen esetekben bíróság előtt kezdeményezheti az ügy folytatását.

A kormány szerint ezzel olyan ellenőrzési rendszer jöhet létre, amely nagyobb garanciát nyújt a közpénzek szabályos felhasználására.

Új vagyonnyilatkozati rendszer jöhet

A reformcsomag másik fontos területe a vagyonnyilatkozatok ellenőrzése.

A kormány álláspontja szerint a közéleti szereplőknek nemcsak vagyonukról kell pontosan számot adniuk, hanem annak eredetéről is. A tervezett szabályok alapján célzott ellenőrzések indulhatnak azokban az esetekben, amikor a nyilatkozatok és a tényleges vagyoni helyzet között jelentős eltérés merül fel.

„Új korszakot nyitunk. Aki közéleti szerepet vállal, annak nemcsak önmérsékletet kell tanúsítania, de számot kell tudnia adni a vagyonáról és annak a forrásáról is. És ha valaki, bárki szándékosan megtéveszti a hatóságokat, annak büntetőjogi felelősséget kell vállalnia. Akár kétéves börtönbüntetést is kaphat.”

Változások az egyetemek és a kutatás világában

A jogszabálycsomag fontos eleme az egyetemi autonómia megerősítése is. A kormány szerint olyan rendszer kialakítása a cél, amely egyszerre biztosítja az intézmények függetlenségét és a közpénzek átlátható felhasználását.

A tervek alapján az egyetemi szenátusok ismét szélesebb jogosítványokat kapnának, miközben rendeznék a közérdekű vagyonkezelő alapítványok helyzetét is.

A kabinet szerint mindez megteremtheti annak feltételeit, hogy a magyar felsőoktatás ismét teljes értékű szereplőként kapcsolódjon be az európai tudományos és oktatási együttműködésekbe.

„A magyar diákok újra részt vehetnek az Erasmus-programban. A magyar kutatók újra hozzáférhetnek a Horizont kutatási programok forrásaihoz, a magyar egyetemek pedig újra teljes jogú tagjai lehetnek az Európai Tudományos Közösségnek.”

Több pénz fejlesztésekre és beruházásokra

A kormány várakozásai szerint a politikai megállapodást követő jogalkotási folyamat jelentheti az utolsó nagy akadályok egyikének lebontását az uniós források felszabadítása előtt.

A cél, hogy a következő években jelentős fejlesztések induljanak az infrastruktúra, az energetika, a lakhatás, az oktatás és a vállalkozásfejlesztés területén.

Magyar Péter szerint az ország most olyan változtatásokat hajt végre, amelyek nemcsak az uniós források megszerzését segítik elő, hanem önmagukban is a magyar társadalom érdekeit szolgálják.

„A magyar emberek megérdemlik ezeket a lehetőségeket, és mi gondoskodni fogunk arról, hogy végre meg is kapják őket” – zárta videóüzenetét a miniszterelnök.

A Magyar Péter bejelentette: vége lehet az évek óta húzódó pénzvitának bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Az Európai Bizottság minden évben készít egy jelentést arról, hogyan áll a jogállamiság az EU-tagállamokban. Ez nem valami távoli, unalmas brüsszeli dolog: arról szól, hogy a politikusok mennyire tartják be a szabályokat, mennyire függetlenek a bíróságok, szabad-e a sajtó, és védik-e a korrupció ellen a pénzünket.

A friss, 2025-ös jelentés szerint az EU alapvető értékei (mint a demokrácia és a jogállamiság) fontosabbak, mint valaha, hiszen ezek biztosítják:

• hogy a gazdaság jól működjön,
• hogy biztonságban legyünk,
• és hogy a polgárok bízhassanak abban, hogy igazságos döntések születnek.

A jelentés idén is kiemeli, hol vannak gondok, de pozitív példákat is mutat. Sok ország lépett előre a bírósági rendszerek átláthatóságában, a korrupció elleni küzdelemben és a médiapluralizmus területén – de vannak még bőven problémás országok.

Magyarország helyzete

Külön letölthető a fenti weboldalra a Magyarországra vonatkozó dokumentum, amely alapján a Bizottság Magyarországról több területen is részletesen ír, kiemelve a főbb problémákat és fejleményeket.

Igazságszolgáltatás függetlensége

• Magyarországon továbbra is aggályos a bíróságok függetlensége.
• Probléma, hogy a legfőbb bírói testület (OBT) és az Országos Bírósági Hivatal közötti hatalmi egyensúly hiányos.
• Bár történt némi előrelépés az utóbbi évben (például bizonyos szabályok módosításával), a Bizottság szerint ez még nem elég ahhoz, hogy biztosított legyen a teljes bírói függetlenség.

Korrupció elleni fellépés

• Továbbra is komoly problémák vannak a korrupció megelőzésével és üldözésével.
• Nincsenek megfelelő garanciák arra, hogy a magas szinten elkövetett korrupciós ügyeket is valóban kivizsgálják.
• Hiányos a vagyonnyilatkozatok rendszere, és a közérdekű bejelentők védelme sem kielégítő.
• Ugyan létrejött az Integritás Hatóság (az EU-s pénzek védelmére), de ennek hatásossága még kérdéses.

Média és véleményszabadság

• A médiahelyzet továbbra is aggasztó. Nagy a politikai befolyás a közmédián, és sok a kormánypárti médiabirodalom.
• Az újságírók gyakran szenvednek el lejárató kampányokat, ami rontja a sajtószabadságot.
• A hirdetési piac is torz, mert sok állami reklám kerül kormánypárti médiumokhoz.

Civil társadalom és részvétel

• Több civil szervezet arról számolt be, hogy félelemkeltő légkör veszi őket körül, és gyakran éri őket negatív kampány.
• Ez visszatartja a polgárokat attól, hogy nyíltan támogassák őket.

Uniós pénzek felhasználása

• A jogállamisági problémák miatt Magyarország továbbra sem férhet hozzá bizonyos EU-s forrásokhoz (például a helyreállítási alap egy részéhez).
• Ez arra ösztönözné a kormányt, hogy tegyen érdemi lépéseket a jogállamiság helyreállításáért, de egyelőre ez lassan halad.

A Ezért nem kap Magyarország EU-pénzt? – így áll most Magyarország az EU szemében bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.