A tegnapi nap gazdasági hírei közül kiemelkedtek a májusi Ifo és BMI riportok – áll a Raiffeisen Bank elemzésében, ezek után viszont csak az EKB áprilisi kamatdöntő ülésének jegyzőkönyve jelent meg. Utóbbi ugyan nem tartalmazott új, érdemi információt a kamatcsökkentések mélységéről vagy tempójáról, de a piac továbbra is számol a monetáris lazítás folytatásával. A döntéshozók is egyre inkább azon az állásponton vannak, hogy hosszú távon csak akkor biztosítható árstabilitás, ha a kamatszint 2% alá kerül.

A következő napokban viszont fontos fejlemények jöhetnek: ma két jelentős EKB-s felszólalás várható, amelyek akár új lendületet adhatnak a piacoknak is.

Közben a globális gazdasági háttér sem ad okot nyugalomra. Az USA és Kína közötti tárgyalások, valamint az európai–kínai kapcsolatok alakulása jelentős kockázatokat hordoznak – különösen az inflációs trendek szempontjából. Ha az euró tovább erősödik, és Kína olcsóbb termékekkel árasztja el az európai piacot, az súlyos dezinflációs nyomást idézhet elő. Ez még gyorsabb kamatcsökkentést kényszeríthet ki a jegybank részéről.

A piacokon kialakult konszenzus egyelőre stabil: a következő másfél évben 1,5–1,75% körül alakulhat az effektív kamatláb. Ezt az előrejelzést jelenleg semmi nem írja felül – hacsak nem történik valami váratlan.

És persze továbbra is ott van a geopolitikai bizonytalanság: az ukrajnai háború esetleges lezárása gyökeresen átformálhatja a piacokat. A béketárgyalások vagy azok hiánya komoly hatással lehet a régió gazdasági kilátásaira – nem beszélve arról, hogy az USA politikai irányváltása (például egy esetleges Trump-EU megállapodás) is kulcsfontosságú tényező lehet a külső kereslet élénkülésében.

Összességében tehát: a kamatvágás elkerülhetetlennek tűnik, a gazdasági fellendülés viszont továbbra is bizonytalan. A következő napok EKB-megszólalásai, valamint a globális geopolitikai események dönthetik el, merre fordul az eurózóna pénzügyi jövője.

A Fenyeget az inflációs zuhanás? Kína és az olcsó áruk okozhatják a bajt bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Elsősorban az élénkülő fogyasztásnak köszönhetően idén 2 százalékkal nőhet a magyar gazdaság teljesítménye. A konjunktúrával az infláció is újra erőre kapott, a pénzromlás éves átlagos üteme 2025-ben 5,5 százalék lehet. Az euró/forint árfolyam a következő időszakban a jelenlegi szinten stabilizálódhat, őszre azonban az euró újra 410 forint fölé emelkedhet, és középtávon várhatóan folytatódik a lassú leértékelődés.

Két év stagnálást követően idén újra bővülhet a magyar gazdaság teljesítménye. A külső környezet továbbra is bizonytalan, a növekedés motorja így elsősorban a fogyasztás lehet, illetve az év második felében termelésbe lépő új gyártókapacitások fejthetnek ki szabad szemmel is látható pozitív hatást. Az Erste elemzői szerint a legnagyobb problémát továbbra is az általános bizalomhiány jelenti. A fogyasztói- és az üzleti bizalmi indexek is azt mutatják, hogy a gazdasági szereplők a kilátásaikat tekintve összességében még mindig pesszimisták. Mindezek alapján a tavalyi 0,5 százalékkal szemben idén 2 százalékkal nőhet a magyar GDP – hangzott el az Erste sajtótájékoztatóján.

Nem indult jól az év az infláció szempontjából. A konjunktúra kisebb élénkülésével párhuzamosan a pénzromlás üteme is gyorsult, januárban és februárban 5,5 illetve 5,6 százalék lett. Különösen kedvezőtlen, hogy a maginfláció februárban elérte a 6,2 százalékot, ami a tartósabb inflációs tendenciákat illetően is erősödő árnyomást mutat a magyar gazdaságban. Az élelmiszerek látványosabb drágulása mellett intenzív átárazások mutatkoztak a piaci szolgáltatások esetében tükrözve a béremelkedés hatásait, a helyreálló fogyasztói keresletet és az általánosan magas szinten lévő inflációs várakozásokat. Az idei éves átlagos infláció ezért a korábban vártnál magasabb, a tavalyi 3,7 után 5,5 százalék lehet.

A változékony külső környezet mellett az emelkedő inflációs kockázatok is kevés teret adnak a monetáris lazításra. Tavaly szeptember óta 6,50 százalékon áll a jegybanki alapkamat, a volatilis, nehezen előre jelezhető közeg pedig továbbra is óvatos megközelítést indokol, és ebben valószínűleg az új jegybanki vezetés sem hoz változást. A következő hónapokban nem várható a kamatcsökkentési ciklus újraindítása, az év második felében, de lehet, hogy csak az év vége felé nyílhat tér nagyon óvatos enyhítő lépésekre, amennyiben a nemzetközi helyzet, a vezető- és a régiós jegybankok kamatpolitikája erre lehetőséget teremt.

Az euró/dollár árfolyamban bekövetkező fordulat segítette a forintot az év eddig eltelt részében, az euró/forint árfolyam a következő időszakban a 400-410-es sávban stabilizálódhat. Középtávon ugyanakkor a forint lassú leértékelődésére lehet számítani, az inflációs különbözet éves szinten átlagban 1,5-2 százalékos nominális forintleértékelődést hozhat. Az euró/forint árfolyam 2025 őszére 410 forint fölé emelkedhet.

A Idén végre beindulhat a gazdasági növekedés bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.