A legfrissebb hírek szerint a kémkedéssel gyanúsított ukrán állampolgár neve H. István, akinek egyes források szerint Fidesz közeli kapcsolatai, üzleti vállalkozásai is voltak az elmúlt években.

A Fővárosi Törvényszék közlése szerint a férfit megalapozottan gyanúsítják azzal, hogy az ukrán katonai hírszerzés megbízásából végzett olyan tevékenységet Magyarországon, amely kimeríti a kémkedés és a haditechnikai termékkel való visszaélésre irányuló előkészület tényállását. A gyanú szerint az akciói jelentős nemzetbiztonsági kockázatot hordoztak.

A férfi letartóztatását az ügyészség kezdeményezte, kiemelve a szökés, elrejtőzés, valamint a bizonyítás meghiúsításának veszélyét. A bíróság szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok – így a feljelentés, a kutatási és lefoglalási jegyzőkönyvek, a lefoglalt adathordozók, valamint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat szakvéleménye – mind alátámasztják a gyanút.

Bár a megalapozott gyanú nem jelenti a bűnösség bizonyítását, a nyomozási bíró szerint elegendő ahhoz, hogy a férfit ideiglenesen elzárják. Fontos körülményként értékelték, hogy a gyanúsított külföldi állampolgár, nincs hivatalosan bejelentett magyarországi lakcíme, sőt, jelenléte is csak a nyomozók megfigyelésének köszönhetően vált ismertté.

A férfi a 90-es években telepedett le hazánkban, azonban több büntetőügye miatt bevándorlási kérelmeit elutasították, így tartózkodása jelenleg nem jogszerű. Széles körű külföldi kapcsolatai miatt a bíróság nem zárta ki az elérhetetlenné válás veszélyét, különös tekintettel a halmazati büntetés akár 12 évig tartó szabadságvesztés lehetőségére.

A bíróság nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a letartóztatás szükséges a nyomozás zavartalan lefolytatása érdekében, különös tekintettel a tanúk befolyásolásának kockázatára. A végzés nem jogerős, mivel a gyanúsított és védője fellebbezést nyújtott be.

A Kém volt, vagy csak annak látszik? 90-es évek óta élt Magyarországon, most őrizetben van! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Helybenhagyta a másodfokon eljárt Fővárosi Törvényszék a nyomozási bíró 2025. április 4-én meghozott végzését, amelyben két gyanúsított letartóztatására irányuló ügyészi indítványt elutasította.

Amint az a korábbi híradásokból ismert, a Budai Központi Kerületi Bíróság 2025. április 4-én tartott ülésén nem végleges döntésével elutasította annak a két gyanúsítottnak a letartóztatását, akikkel szemben üzletszerűen elkövetett kábítószer készítésének elősegítése bűntette miatt indult nyomozás. A bíróság a döntését akkor azzal indokolta, hogy a két gyanúsított esetében a velük közölt gyanúsítás még említés szintjén sem tartalmazott olyan tényeket, amelyek azt támasztották volna alá, hogy a terheltek szándéka és célja a náluk tárolt vegyianyagokból kábítószernek minősülő anyag előállítása lett volna.

A nyomozási bírói döntéssel szemben az ügyészség fellebbezést jelentett be, mert álláspontjuk szerint a két férfival szemben közölt gyanúsítás a törvényi tényállás valamennyi elemét tartalmazta. A fellebbezés indokolásában arra is kitért, hogy az elsőfokú bíróság nem a rendelkezésre álló bizonyítékok értékelése alapján jutott arra a következtetésre, hogy azok a megalapozott gyanút nem támasztják alá, hanem a terheltekkel közölt gyanúsítás hiányosságai miatt nem látta megalapozottnak a gyanút.

A Fővárosi Törvényszék másodfokú tanácsa az ügyészség fellebbezését nem találta alaposnak, osztotta az elsőfokú bíróság által felhozott indokokat és megállapította, hogy helyesen döntött akkor, amikor a letartóztatásra irányuló indítványt mindkét gyanúsított esetében elutasította, ezért a nyomozási bíró végzését helybenhagyta.

Hangsúlyozta a másodfokú bíróság, hogy a cselekmény történeti tényállásának lényegét a gyanúsítás közlésekor akként kell közölni, hogy annak alapján a bűncselekmény törvényi tényállásának egyes elemei megállapíthatóak legyenek. Az alapos gyanút objektív tényeknek kell alátámasztania, azaz annak a valóság tényein kell alapulnia, nem lehet szubjektív vélekedés vagy puszta feltételezésekből történő további következtetés. Jelen ügyben a gyanúsításban leírt történeti tényállás azonban nem felel meg e jogszabályi követelményeknek, mert nem tartalmazza sem a gyanúsításban felhívott, sem pedig az ügyészség által a fellebbezésben hivatkozott más, egészséget veszélyeztető bűncselekmény valamennyi törvényi tényállási elemét.

A megalapozott gyanú nem parttalan fogalom és nem bármely bűncselekmény gyanúját jelenti, a felmutatott bizonyítékoknak konkrét bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúját kell alátámasztaniuk! Ebben az esetben – ahogyan arra az elsőfokú bíróság is helyesen hivatkozott – a történeti tényállás hiányos, nem felel meg az eljárási törvényben meghatározott általános és különös rendelkezéseknek. A gyanúsítás hiányosságát a fellebbezés írásos indokolásában maga az ügyészség sem vitatta.

Mindezek alapján került sor az elsőfokú végzés helybenhagyására.

A végzés a két gyanúsított tekintetében végleges.

Fővárosi Törvényszék

A Döbbenetes fordulat a „csepeli droglabor” ügyében – Meglepő döntést hozott a bíróság! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A 2025. április 9-én kihirdetett ítélet szerint az I. rendű vádlott ismeretlenül maradt bűntársa megbízásából Spanyolországból Magyarországra utazott annak érdekében, hogy a társai által külföldről feladott, kábítószert tartalmazó nemzetközi postai csomagküldeményeket Budapesten átvegye, majd azokat csomagszállító cégekkel a társai által megadott külföldi címekre továbbküldje. A későbbiekben a bűncselekmény elkövetésébe becsatlakozott a vádlott ismerőse, a szintén külföldi állampolgárságú II. rendű terhelt is. A külföldre történő továbbküldés céljából átvett kábítószerek tiszta hatóanyag-tartalma több mint 200-szoros mértékben meghaladta a jelentős mennyiség alsó határát.

A bíróság a büntetés kiszabása során enyhítő körülményként vette figyelembe a terheltek bűnsegédi elkövetői minőségét, kis mértékben az időmúlást és azt, hogy a II. rendű vádlott egy gyermek eltartásáról gondoskodik. Súlyosító körülmény volt a kábítószer jelentős mennyiség alsó határát többszörösen meghaladó mennyisége, továbbá a hasonló jellegű bűncselekmények elszaporodottsága.

Az ítélet nem jogerős, mivel azzal szemben mind az ügyészség, mind a vádlottak és védőik fellebbezést jelentettek be.

A Külföldi drogterjesztőket ítélt fegyházra a bíróság bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Az alperes arra hivatkozva utasította el a felperes kommunikációs eszközök megvásárlásának támogatására vonatkozó méltányossági kérelmét, hogy az eszközök orvostechnikai eszközként nem kerültek regisztrálásra, illetve a forgalmazóik nem rendelkeznek ártámogatási szerződéssel. A felperes vonatkozásában erre figyelemmel egyedi, a mérlegelési szempontoknak megfelelő vizsgálatot nem végzett.

A bíróság az Alkotmánybíróságnak jelen ügyhöz kapcsolódó határozatát, valamint a gyógyászati segédeszköz fogalommeghatározásait szem előtt tartva, azokat mérlegelve hozta meg a döntését. A fogalommeghatározások a forgalomba hozatalra, a nyilvántartásba vételre és a regisztrációra vonatkozó követelményeket nem határoznak meg. Nem attól minősül orvostechnikai eszköznek egy eszköz, hogy azt nyilvántartásba vették, így a támogatás elbírálása nem tehető ettől függővé.

A méltányossági eljárás során a hatóságnak mérlegelni kell a beteg kórtörténetét, a betegség súlyosságát, a gyógyászati segédeszköz kérelmező általi használatának orvosszakmai indokoltságát, költségét, költséghatékonyságát, a kórkép előfordulási gyakoriságát, a szakember véleményét. E szempontokon túl egyéb feltétel nem támasztható, különösképpen olyan feltétel nem, amelynek teljesülése lényegében az egészségbiztosító hatáskörébe tartozik.

A bíróság megállapította továbbá, hogy a kért eszközök gyógyászati segédeszköznek minősülnek. A támogatás megítélésében a méltányossági kérelem érdemi, a fenti szempontokat figyelembe vevő vizsgálata nem mellőzhető, ezért az alperesi határozat jogszabálysértő. 

A A gyógyászati segédeszköz méltányossági alapon történő támogatásának nem előfeltétele az eszköz regisztrálása bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.