Komoly jogi lépésekre készül a Greenpeace Magyarország, miután több sajtóorgánum szerintük félreértelmezte és kiforgatta a szervezet legfrissebb környezeti méréseit. Az ügy középpontjában a márciusban végzett vizsgálatok állnak, amelyek Göd, Komárom és Sóskút térségében készültek, és amelyek eredményeit április közepén hozták nyilvánosságra.

A környezetvédő szervezet szerint egyes publikációk nemcsak pontatlan következtetéseket vontak le, hanem olyan állításokat is megfogalmaztak, amelyek már a jó hírnevüket is sérthetik.

Félreértelmezett adatok? A Greenpeace szerint abszurd következtetések születtek

A vita egyik kulcspontja az, ahogyan bizonyos cikkek a különböző időpontokban készült mérési eredményeket értelmezték. A szervezet állítása szerint egyes szerkesztőségek azt sugallták, hogy a legújabb adatok érvénytelenítik a korábbi méréseket.

A Greenpeace ezt határozottan visszautasítja, és úgy fogalmaz, hogy ezek az értelmezések szakmailag megalapozatlanok. Szerintük a különböző időpontokban végzett vizsgálatok nem kioltják egymást, hanem együtt adnak képet a környezeti állapotokról – különösen akkor, ha korábban határérték feletti szennyezéseket mutattak ki.

„A környezetvédelem nem lehet propagandaeszköz”

A szervezet közleményében élesen bírálja azokat a médiamegjelenéseket, amelyek szerintük politikai irányba próbálják terelni a kérdést.

„A Greenpeace visszautasítja, hogy egyes szerkesztőségek a környezet- és természetvédelem ügyét a napi politika propaganda eszközévé próbálják silányítani.”

A szervezet szerint különösen veszélyes az a hozzáállás, amely relativizálni próbálja a korábban dokumentált szennyezéseket, hiszen ezek mögött sok esetben hivatalos jegyzőkönyvek és mérések állnak.

Közbizalom a tét: miért ennyire éles a konfliktus?

A Greenpeace hangsúlyozza, hogy a kérdés túlmutat egy egyszerű szakmai vitán. Szerintük a mérési eredmények félreértelmezése hosszabb távon alááshatja a lakosság bizalmát minden jövőbeli környezetvédelmi vizsgálat iránt.

„Mostani mérési eredmények kiforgatása alkalmas lehet a közbizalom megrendítésére az esetleges későbbi vizsgálatok vagy nyilvánosságra kerülő információk hitelességében, ezt a megtévesztő fellépést a Greenpeace határozottan visszautasítja.”

A szervezet szerint éppen ezért szükséges a határozott fellépés, beleértve a jogi lépéseket is.

Független mérések és hatósági szerep – mi hiányzik a rendszerből?

A közlemény egy másik fontos eleme, hogy a Greenpeace kiemeli: a hiteles tájékoztatáshoz elengedhetetlen a független hatósági ellenőrzések erősítése. Úgy vélik, hogy a félreértések és viták egy része abból fakad, hogy nem áll rendelkezésre elegendő, mindenki által elfogadott hivatalos adat.

A szervezet szerint a független intézmények feladata lenne, hogy saját méréseikkel megerősítsék vagy cáfolják a szennyezésekről szóló információkat, ezzel is csökkentve a bizonytalanságot.

„A Greenpeace azt is határozottan visszautasítja…”

A szervezet külön kitért arra is, hogy nem fogadja el a mérések manipulációját vagy félreértelmezését:

„A Greenpeace azt is határozottan visszautasítja, hogy szakmai méréseit bárki manipulatív módon, a környezet- és egészségvédelmi célokkal szemben használja fel.”

Ez a mondat jól mutatja, hogy a konfliktus nem csupán kommunikációs vita, hanem komoly szakmai és hitelességi kérdés is.

Mi forog kockán? Környezet, egészség, jövő

A Greenpeace arra is emlékeztet, hogy munkájuk nem új keletű: évek óta végeznek vizsgálatokat talajvízben, folyókban és termőföldeken, sokszor olyan területeken, ahol szerintük a hatósági jelenlét nem volt elég erős.

Állításuk szerint több esetben is az általuk nyilvánosságra hozott adatok indítottak el változásokat, amelyek végül a szennyezések csökkentéséhez vezettek.

Jogi lépések jönnek – ez lehet a következő fejezet

A szervezet most egyértelművé tette: nem hagyja szó nélkül a történteket. A jogi eljárások célja nemcsak a jó hírnév védelme, hanem – saját megfogalmazásuk szerint – a hiteles tájékoztatás és egy biztonságosabb környezet biztosítása.

A konfliktus ezzel új szintre léphet, és könnyen lehet, hogy a vita a bíróságon folytatódik.

A hír és a kép forrása: Greenpeace

A Amit nem mondanak ki: a korábbi környezeti kockázatok továbbra is valósak bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Gödön az augusztus 20-i ünnepség szervezése komoly aggodalmat keltett a helyi lakosok és természetvédők körében. Kammerer Zoltán polgármester ugyanis a részben ex lege védett Erzsébet-liget és láprét közvetlen szomszédságába – a volt golfpálya területére – álmodta meg az ünnepi programot. A rendezvényen az István, a király rockopera nagy volumenű előadása is szerepel, amely több ezer látogatót vonzana egy amúgy is nehezen megközelíthető, érzékeny területre.

A környék nemcsak a gödiek szívéhez áll közel, hanem számos védett élőlény, például ritka orchideák, kétéltűek és hüllők is otthonra leltek itt. A láprét és homokpusztagyep ökoszisztémája különösen érzékeny: a tömeges taposás, zaj- és fényszennyezés, a több száz autós parkoló kialakítása, és egy esetleges tűzijáték súlyos károkat okozhat.

A lakosság szerint ha egyszer itt megtartják a rendezvényt, az könnyen precedenst teremthet: egyre több tömegrendezvény, majd később beruházások sodorhatják veszélybe a természetes állapotot – ahogy hasonló szándékok korábban is napvilágra kerültek.

A helyiek nem maradtak tétlenek: közel 2000-en írták alá a kezdeményezést, amelyben azt kérik, hogy a programot ne ezen a helyszínen tartsák meg. A Göd-ÉRT Egyesület képviselői javasolták is, hogy az eseményt inkább az önkormányzat által nemrég megvásárolt ún. „50-es tábla” területére helyezzék át. Ám a javaslatot Kammerer Zoltán polgármester indoklás nélkül elutasította, még napirendre sem vette a rendkívüli testületi ülésen.

A szervezők és az előadás szereplői felé is kérést intéztek: segítsenek abban, hogy a gödi önkormányzat belássa, nem ez a megfelelő helyszín.

A küzdelem folytatódik – a természet nem tud felszólalni, de a közösség igen

A Láprét és Erzsébet-liget Baráti Kör

Petíció:
Ne legyen tömegrendezvény a gödi lápréten!

A Közel 2000 ember tiltakozik – érdekli ez a gödi polgármestert? bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.