Egy friss, nemzetközi kutatás szerint a klímaváltozás egészen új irányba terelheti Európa időjárását. A kutatók arra jutottak, hogy a jégesők előfordulása ugyan csökkenhet, de a zivatarok száma és intenzitása nőhet. A meglepő eredmények a Nature Communications folyóiratban jelentek meg, és magyar kutatók – Szabó Péter és Pongrácz Rita az ELTE Meteorológiai Tanszékéről – elemezték azokat hazai vonatkozásban.

Miért lesz kevesebb jégeső, ha több a zivatar?

A tanulmány szerint a század végére Európa éghajlata látványosan átalakulhat. „A zivatarok száma nőni fog, miközben a jégesők gyakorisága összességében csökken” – derül ki a kutatásból. Első hallásra ez ellentmondásosnak tűnhet, de a magyarázat a légkör melegedésében rejlik. A jégeső kialakulásához ugyanis erős feláramlásra és fagypont alatti hőmérsékletre van szükség, ám a melegebb levegőben a jégképződési szint magasabbra tolódik. Ennek következtében a jégszemeknek hosszabb utat kell megtenniük, mire a földre érnek – és sok közülük útközben el is olvad.

A jégkár-elhárítás elve és a felhők titkai

A hazai jégkármentesítési rendszerek is ezt a fizikai folyamatot használják ki. Ezüst-jodidot juttatnak a zivatarfelhőbe, hogy a jégszemek kisebbek legyenek, így azok a talajt elérve elolvadjanak. Ez a módszer nem befolyásolja a csapadék mennyiségét, csupán a jégkárok mértékét csökkenti. A kutatások szerint viszont a jövőben az ún. graupel, vagyis jégdara mennyisége nőhet, ami a zivatarok gyakoriságának emelkedését vetíti előre.

A melegedő klíma új egyensúlya: ritkábban esik jég, de nagyobb szemekkel

„A jégesős zivatarok éven belüli júniusi maximuma jelentősen csökken Európa szárazföldi része felett, és egy kettős, májusi és szeptemberi maximum veszi át a helyét.”
A tanulmány arra is figyelmeztet, hogy bár a jégesők ritkábbak lesznek, azok alkalmanként hatalmas jégdarabokat is hozhatnak, amelyek súlyos károkat okozhatnak. Emellett megjelenhetnek a trópusi éghajlatra jellemző, meleg típusú konvektív zivatarok, amelyek a Földközi- és Adriai-tenger térségében – és részben Magyarországon is – egyre gyakoribbá válhatnak.

A magyar égbolt sem lesz a régi

A hazai adatok is hasonló tendenciát mutatnak. „A május és szeptember közötti zivatarok száma növekedni fog Magyarországon, vagyis elegendő nedvesség esetén több lesz a heves esőzés, károkozó szél és villámtevékenység.”
Összességében tehát hazánkban több zivatar, de kevesebb jégeső várható a jövőben – viszont, ha jégeső mégis kialakul, annak mértéke és a károk nagysága is meghaladhatja a mostani szélsőséges eseteket.

Pontosabb előrejelzések új klímamodellekkel

A tanulmány különlegessége, hogy ún. konvekciót megengedő, nagy felbontású klímamodellekkel dolgozott. Ezek nem egyszerű statisztikai adatokra, hanem a fizikai törvényekre építve számolják ki a feláramlásokat és a jégképződést. Az ilyen modellek képesek pontosabban meghatározni, hol és mikor várhatóak heves zivatarok, mint a korábbi, alacsonyabb felbontású éghajlati szimulációk.

A kutatók ugyanakkor hozzáteszik, hogy ezek az új típusú modellek még fejlesztés alatt állnak, ezért az eredményekben bizonyos fokú bizonytalanság van. További regionális kutatásokra lesz szükség ahhoz, hogy a klímaváltozás várható hatásait még pontosabban lehessen előre jelezni. -áll a Másfélfok közleményében.

A A tudósok figyelmeztetnek: jönnek a trópusi típusú viharok Európába! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Hétfőtől fokozatosan melegszik az idő

A hét elején még mérsékeltebb hőmérsékletekre számíthatunk, hétfőn 21–27 fok közötti maximumok várhatók. Bár helyenként gomolyfelhők boríthatják az eget, estére kitisztul, csapadék szinte sehol nem lesz. A szél időnként megélénkülhet, de összességében nyugodt idő vár ránk.

Kedden tovább erősödik a napsütés

Kedden már sok napsütésre és 25–31 fokos hőmérsékletre készülhetünk. Hajnalban még hűvös lesz, néhol 6 fok alá is süllyedhet a hőmérséklet, de napközben gyorsan melegszik a levegő. Csapadék ekkor sem várható, a szél azonban többfelé megélénkül.

Szerdán és csütörtökön tombol a nyár

Szerdára igazi strandidő érkezik, a nappali csúcsértékek 27–33 fok között alakulnak. Csütörtökön tetőzik a kánikula: országosan 30–36 fokra kell számítani, a szél sok helyen megerősödhet, néhol viharossá is fokozódhat. Ez a hét legforróbb napja lesz.

Forró péntek, de nyugaton már jöhetnek zivatarok

Pénteken a keleti országrészben továbbra is derült, napos idő várható, míg nyugaton gomolyfelhők zavarhatják a napsütést. Itt záporok, zivatarok is előfordulhatnak. A hőmérséklet szinte mindenhol eléri vagy meghaladja a 31–38 fokot, így komoly hőség terheli majd a szervezetet.

Szombaton és vasárnap enyhülés és záporok

Szombaton északnyugat felől több felhő érkezhet, záporok, zivatarok kialakulhatnak, de napsütésből is jut bőven. A csúcshőmérséklet 30–35 fok között alakulhat, bár az északnyugati megyékben pár fokkal hűvösebb lehet. Vasárnap további lehűlés várható, 27–32 fok közötti maximumokkal és elszórt záporokkal. A szél élénk marad, néhol erősebben is fújhat.

A Orvosok figyelmeztetnek: extrém hőhullám söpör végig Magyarországon bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A HungaroMet és a Katasztrófavédelem pénteki előrejelzése egyértelműen riasztó: szombaton országszerte heves zivatarokra kell számítani, amelyekhez felhőszakadás, jégeső és akár 100–110 km/h-s széllökések is társulhatnak.

• A nap első felében főként a Dunántúl nyugati és északnyugati része érintett, ahol 60–70 km/h-s széllökések, 20–30 mm csapadék és akár 2 cm-es jég is előfordulhat.
• Délutántól, késő délutántól – az ország nagy részén kialakulhatnak nagyméretű (2–4 cm-es, helyenként 4–5 cm-es) jégdarabok, erősen viharos szél (90–110 km/h), és felhőszakadás (>30 mm) is valószínű.
• A zivatarok az esti és éjszakai órákban is fennmaradhatnak, sőt kompakttá szerveződhetnek egy viharzónává.
• A piros, legmagasabb szintű riasztás sem kizárt, ha a légköri feltételek tovább romlanak.

Rendkívül fontos óvintézkedések

A Katasztrófavédelem figyelmeztetése szerint mindenki aktívan figyelje a riasztásokat, és tegye meg a szükséges biztonsági intézkedéseket: zárjuk el a szabadon álló tárgyakat (kerti bútor, cserepes növények, sátrak), áramtalanítsunk vizes helyiségeket, és terepjáróból kerüljük a parkolást veszélyes helyeken.

Közlekedők számára:

• Ne kíséreljenek meg mélyvízen át eljutni se gyalog, se autóval.
• Ha vihar közben úton vagyunk, a legjobb megoldás egy biztonságos megállás.
• Villámárvíz esetén embereket és tárgyakat is könnyedén elsodorhat a sodródó víz.

Villámlás idején:

• Ne álljunk fák alá; keressünk épületet.
• Otthon húzzuk ki az elektromos eszközöket a konnektorból, hogy elkerüljük az áramütés vagy az eszközök tönkremenetelének kockázatát.

Áramszünetek, károk és megáradt utak – harangoznak a vészharangok

A pénteki események szerint már 350 helyszínen kellett beavatkozni a viharkár miatt: kidőlt fák, letört ágak, víz okozta károk fenyegettek több megyében. A vas megyei Falvakban és Bács-Kiskunban több házat kellett homokzsákkal védeni.

A károk még péntekre is átnyúltak, és szombaton is további viharsebességű szélviharok és áradás veszélye üti fel a fejét

Így készülj a szombati viharokra

• Első felében zivatarok Dunántúl nyugati részén
• Délutántól további cellák alakulnak országosan
• Jégeső, özönvíz, rekordsebességű szél kísérőjelenségekként is megjelenhet
• Vörös riasztás is esélyessé vált
• Biztonsági intézkedések:
  • Tárgyak rögzítése, áramtalanítás
  • Parkolás fáktól távol
  • Villámláskor ne kapjon menedéket fa alatt
  • Otthon húzzuk ki elektromos eszközeinket a hálózatból

A katasztrófavédelem VÉSZ mobilalkalmazása segítségével valós időben értesülhetünk a riasztásokról és helyzetekről. Bajba jutott személy vagy állat esetén azonnal hívjuk a 112-es segélyhívót

A Brutális vihar csap le Magyarországra – akár 110 km/h-s széllökések várhatók! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Veszélyes hőhullám söpör végig az országon

A szakértők szerint szombaton és vasárnap is 27 Celsius-fok fölé emelkedhet a napi átlaghőmérséklet országunk déli és keleti területein. Ez olyan extrém érték, amely komoly egészségügyi kockázatokat rejt magában.

Narancssárga riasztás több megyében

Csongrád-Csanád, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében másodfokú (narancs) veszélyjelzést adtak ki szombatra. Ezeken a területeken a napi középhőmérséklet várhatóan meghaladja a 27 fokot, ami rendkívül magas értéknek számít.
Kilenc további vármegyében – Baranya, Tolna, Fejér, Bács-Kiskun, Pest, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg – elsőfokú figyelmeztetés lép életbe, ahol 25 fok feletti átlaghőmérséklet várható.

Veszélyes UV-sugárzás fenyeget

A hőség mellett rendkívül erős ultraibolya sugárzás is veszélyezteti az emberek egészségét szombaton. Az UV-index elérheti a 8-as értéket, ami már fokozott védekezést igényel. Normál bőrtípus esetén már 15-20 perces napfénynek való kitettség is súlyos leégést okozhat.

Vasárnap sem lesz enyhülés

A helyzet vasárnap sem javul jelentősen. Csongrád-Csanád, Békés és Hajdú-Bihar vármegyében továbbra is 27 fok feletti átlaghőmérséklet várható, míg Baranya, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben 25 fok fölötti értékekkel kell számolni.
Szakértői tanácsok a túléléshez
A meteorológiai szolgálat sürgős ajánlásokat fogalmazott meg a lakosság védelme érdekében. A kritikus időszak 11 és 15 óra között lesz, amikor mindenképpen kerülni kell a napozást. Elengedhetetlen a megfelelő védőfelszerelés: váll fedő ruházat, szalmakalap és magas faktorszámú fényvédő krém használata.

Országos hőtérkép: hol lesz a legforróbb

Pénteken már az Alföldön, a Dunántúl délkeleti részein és a főváros környékén 25 fok feletti átlaghőmérséklet alakul ki. Szombaton a melegedés tovább folytatódik, és a Nyugat-Dunántúl valamint a hegyvidéki területek kivételével mindenhol 25 fok fölé emelkedik a hőmérséklet. Az Alföld délkeleti megyéiben pedig már a 27 fokot is meghaladhatja az átlaghőmérséklet

A Brutális hőhullám söpör végig Magyarországon – Ezekben a megyékben lesz a legrosszabb! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Csütörtök nulla órától vasárnap éjfélig másodfokú hőségriasztás van érvényben Magyarország teljes területén. A meteorológiai előrejelzések szerint a következő napokban rekkenő hőség érkezik, ami a szokottnál jóval megterhelőbb lehet mindenkinek. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ, valamint a Katasztrófavédelem közös közleményben hívta fel a figyelmet a fokozott veszélyre, különösen a legérzékenyebb csoportokra: a kisgyermekekre, az idősekre, a várandósokra és a krónikus betegekre.

„Ne hagyjuk magára senkit!” – hangsúlyozták a hatóságok, különösen azok esetében, akik egyedül élnek, mozgásukban korlátozottak, vagy segítségre szorulnak.

A szakemberek egy sor tippet is adtak, hogy elkerüljük a legnagyobb bajt:

• Igyunk a szokásosnál több vizet, és felejtsük el az alkoholt, a kávét és a cukros üdítőket!
• Kint tartózkodva csak világos, jól szellőző ruhát viseljünk, és feltétlenül tegyünk a fejünkre széles karimájú kalapot vagy sapkát!
• A napsugárzás ellen napszemüveg és bőrtípusnak megfelelő naptej is ajánlott!
• Többször is zuhanyozzunk langyos vízzel!
• A kisgyermekekre és az állatokra is gondoljunk! Ne vigyük őket a déli órákban sétálni, és soha ne hagyjuk őket parkoló autóban, még egy percre sem – ez végzetes lehet!

A légkondicionálás kapcsán is kaptunk figyelmeztetést: ne állítsuk 27 fok alá a hőmérsékletet, és időnként kapcsoljuk ki a klímát, hogy elkerüljük az ízületi panaszokat. Akiknek nincs otthon klímája, a Katasztrófavédelem honlapján böngészhetik, hol találnak nyilvános, klimatizált helyiséget, ahol lehűthetik magukat.

Az időjárás-előrejelzés szerint csütörtökön szaharai por is érkezik fölénk, ami kissé szűrtebbé teheti a napsütést. De ne számítsunk sok enyhülésre: a nappali hőmérséklet 31 és 35 Celsius-fok között alakulhat – ez bizony embert próbáló kánikulát jelent!

Készülj fel a forró napokra, vigyázz magadra és másokra!

A Már életbe lépett: országos riasztás! Elképesztő meleg napok jönnek bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Május közepén járunk, mégis sokan kabátban indulnak reggel munkába, és a szabadtéri programokat inkább elhalasztják. „Norvégiában jobb idő van, mint nálunk” – hallani egyre gyakrabban a panaszt. De valóban rendkívüli az idei tavasz? Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói – Szabó Péter, Kis Anna és Pongrácz Rita – friss tanulmányban elemezték az idei időjárási anomáliákat, és meglepő összefüggésekre bukkantak.

Hideg van? Igen. Szokatlan? Nem annyira

Az elmúlt hetek reggeli és esti hőmérsékletei valóban hűvösek, de ez még nem feltétlenül jelent extrém időjárást. A 2024-es tavasz például a valaha mért legmelegebb volt 1901 óta – így az ideihez képest óriási a kontraszt. Tény, hogy 2025 májusa sokkal hűvösebbnek érződik, de az év első hónapjai összességében még így is kissé melegebbek voltak a sokéves hazai átlagnál. Például januárban olyan magas volt a hőmérséklet, hogy a mostani május eleji értékekkel szinte megegyezett (10 °C körül).

Lokálisan fázunk, globálisan hevülünk

A magyarországi lehűlés nem jelenti azt, hogy a Föld is hűlne. Épp ellenkezőleg: 2025 globálisan az eddigi második legmelegebb év, Izlandon például májusban 26 °C-ot mértek. Az ilyen szélsőségek mögött részben a poláris örvény gyengülése állhat. Ez a magaslégköri áramlat az északi féltekén befolyásolja a polárfront helyzetét, amely elválasztja az egyenlítői meleg és a sarki hideg levegőt. Ha ez az örvény gyengül, a polárfront instabillá válik, és délebbre sodródhat – így fordulhat elő, hogy tartósabban a hideg oldalára kerülünk.

Ez történt most is: a polárfront áprilisban gyengült meg, és a hidegebb légtömegek huzamosabb időre ránk telepedtek. Hasonló eseményre 2021 tavaszán is volt példa, akkor a sarkvidéki levegő súlyos mezőgazdasági károkat okozott a virágzás idejére eső fagyok miatt.

Rekordhideg? Csak ritka visszacsapás

Bár idén májusban két új hidegrekord is született hazánkban, ez nem változtat a trendeken. A melegedő éghajlat miatt a hidegrekordok egyre ritkábbak, míg a melegrekordok szaporodnak. 2025 első hónapjaiban már öt ilyen napot jegyeztek fel, míg 2024-ben összesen 24-et – ezzel szemben hidegrekord csak egyetlen nap volt. A klímamodellek szerint a jövőben a 2024-hez hasonló extrém meleg tavaszok lesznek a jellemzőek, az idei év inkább kivételnek számít.

Átalakulnak az évszakok – nem tűnnek el, csak átrendeződnek

A klímaváltozás hatása már nemcsak érzékelhető, hanem mérhető is. Az évszakok határai és jellemzői fokozatosan módosulnak. Magyarországon például az elmúlt évtizedek adatai alapján a tavasz és a nyár egyaránt körülbelül 25 nappal lett hosszabb, míg a tél időtartama a felére csökkent. A tavasz tehát egyre korábban kezdődik, ugyanakkor a hidegbetörések sokáig fennmaradhatnak. A nyár bő egy héttel hamarabb indul, és szeptember végéig kitolódik. Az ősz hossza viszont szinte változatlan.

Különösen érdekes, hogy az Északi-középhegység térségében a tél már csak az év 9%-át teszi ki, míg a tavasz ott az év harmadát foglalja el – tehát érezhetően eltolódott az időjárási egyensúly.

Népi megfigyelések új megvilágításban

A tavaszi időjárás „ugrálását” már a népi megfigyelések is rögzítették: a Sándor–József–Benedek napokhoz kötött felmelegedés vagy a fagyosszentekhez (Pongrác, Szervác, Bonifác) kapcsolódó lehűlés nem babona – ezek éghajlati mintázatokra utalnak, melyeket ma már tudományosan is értelmezni tudunk.

Forrás és további információ: HUN-REN

A Hideg van májusban? Nem képzelődsz – A tudósok már látják az okát bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.