A tegnapi nap gazdasági hírei közül kiemelkedtek a májusi Ifo és BMI riportok – áll a Raiffeisen Bank elemzésében, ezek után viszont csak az EKB áprilisi kamatdöntő ülésének jegyzőkönyve jelent meg. Utóbbi ugyan nem tartalmazott új, érdemi információt a kamatcsökkentések mélységéről vagy tempójáról, de a piac továbbra is számol a monetáris lazítás folytatásával. A döntéshozók is egyre inkább azon az állásponton vannak, hogy hosszú távon csak akkor biztosítható árstabilitás, ha a kamatszint 2% alá kerül.

A következő napokban viszont fontos fejlemények jöhetnek: ma két jelentős EKB-s felszólalás várható, amelyek akár új lendületet adhatnak a piacoknak is.

Közben a globális gazdasági háttér sem ad okot nyugalomra. Az USA és Kína közötti tárgyalások, valamint az európai–kínai kapcsolatok alakulása jelentős kockázatokat hordoznak – különösen az inflációs trendek szempontjából. Ha az euró tovább erősödik, és Kína olcsóbb termékekkel árasztja el az európai piacot, az súlyos dezinflációs nyomást idézhet elő. Ez még gyorsabb kamatcsökkentést kényszeríthet ki a jegybank részéről.

A piacokon kialakult konszenzus egyelőre stabil: a következő másfél évben 1,5–1,75% körül alakulhat az effektív kamatláb. Ezt az előrejelzést jelenleg semmi nem írja felül – hacsak nem történik valami váratlan.

És persze továbbra is ott van a geopolitikai bizonytalanság: az ukrajnai háború esetleges lezárása gyökeresen átformálhatja a piacokat. A béketárgyalások vagy azok hiánya komoly hatással lehet a régió gazdasági kilátásaira – nem beszélve arról, hogy az USA politikai irányváltása (például egy esetleges Trump-EU megállapodás) is kulcsfontosságú tényező lehet a külső kereslet élénkülésében.

Összességében tehát: a kamatvágás elkerülhetetlennek tűnik, a gazdasági fellendülés viszont továbbra is bizonytalan. A következő napok EKB-megszólalásai, valamint a globális geopolitikai események dönthetik el, merre fordul az eurózóna pénzügyi jövője.

A Fenyeget az inflációs zuhanás? Kína és az olcsó áruk okozhatják a bajt bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Vajon meddig maradhat ilyen alacsony az infláció? Hogyan reagálnak a vásárlók a vámemelésekre? Ki nyeli le a többletköltségeket – a kereskedők vagy a fogyasztók? Az áprilisi inflációs jelentés meglepő válaszokat ad ezekre a kérdésekre, miközben a háttérben már láthatók a közelgő vihar első jelei.

Az április inflációs adatai meglepően kedvező képet mutatnak első ránézésre, miközben a részletek már figyelmeztetnek a gazdaságban zajló átrendeződésre. A fogyasztói árak emelkedése 2,31%-ra mérséklődött a márciusi 2,39%-ról, ami 2021 februárja óta nem látott alacsony érték. Harmadik hónapja folytatódik ez a csökkenő tendencia, miközben a havi áremelkedés mindössze 0,22%-ot tett ki. – áll a Raiffeisen Bank elemzésében.

A vámemelések első jelei már itt vannak

Bár a fő inflációs számokban még nem jelentkezik markánsan a vámemelések hatása, bizonyos termékkategóriákban már tetten érhető az áremelkedés. A bútorok ára havi összevetésben 1,46%-kal nőtt a márciusi 0,57% után, a háztartási eszközök 0,8%-kal drágultak a korábbi 0,1%-os csökkenést követően. Még látványosabb a változás a hangrendszereknél, ahol 8,8%-os áremelkedést mértek az előző havi 1,2%-os csökkenés után. A sportszerek ára is 0,65%-kal kúszott feljebb, miután márciusban még 0,6%-os árcsökkenést regisztráltak.
Érdekes megfigyelni, hogy számos, vámemelésnek kitett termékkategóriában – például új autók vagy ruházati cikkek esetében – nem következett be jelentős drágulás. Ez arra utal, hogy egyelőre az importőrök és a kiskereskedők nyelik le a többletköltségek egy részét, próbálva megtartani vásárlóikat.

A fogyasztók már alkalmazkodnak

A szolgáltatási szektorban, különösen az utazás és szabadidős tevékenységek területén tapasztalható enyhe visszaesés azt jelzi, hogy a fogyasztók már most visszafogják diszkrecionális kiadásaikat, felkészülve a vámemelések miatt várható általános drágulásra. A nagyobb súllyal rendelkező szolgáltatások árainak mérsékelt emelkedése egyelőre ellensúlyozni tudja a termékek és élelmiszerek drágulását.

Élelmiszerárak hullámvasútja

Az élelmiszerinfláció 2,0%-ra csökkent az előző havi 2,42%-ról, visszaesve a februári 1,9%-os mélypontra. Az éttermi árak ugyanakkor 3,89%-ra emelkedtek a márciusi 3,79%-ról.
A legdrámaibb árváltozás továbbra is a tojásnál figyelhető meg, amely éves összevetésben 49,34%-kal drágább, bár ez már javulás a márciusi 60,44%-hoz képest. Egy hónap alatt 12,66%-os árcsökkenés következett be, amire 1984 óta nem volt példa. A korábbi drágulás hátterében a madárinfluenza miatti állománycsökkenés állt, de a helyzet már javulóban van.
A hús- és halárakat 3,43%-os emelkedés jellemezte, ami 2023 februárja óta a leggyorsabb ütem. Ezzel szemben a tejtermékek árai lassabban, 1,6%-kal nőttek, míg a zöldség és gyümölcs kategória árai 0,88%-kal csökkentek – a járvány kitörése óta nem látott mértékben. A pékáruk gyakorlatilag stagnáltak, mindössze 0,04%-os növekedéssel.

Energiaárak: meglepő fordulat

Az energiaárak összességében 3,74%-kal csökkentek éves alapon, ami erőteljesebb visszaesés a márciusi 3,25%-nál. Ez a csökkenő trend azonban nem egységes: meglepő módon az energiaszolgáltatások ára 6,18%-kal emelkedett, szemben a márciusi 4,21%-kal – ilyen gyors ütemű drágulást 2023 márciusa óta nem láttunk.
Különösen a földgáz ára szállt el, 15,68%-os növekedéssel (a márciusi 9,37% után) – erre 2023 januárja óta nem volt példa. A szokatlanul hideg időjárás és a kitermelési problémák együttesen hajtották fel az árakat. Az áramárak szintén emelkedtek, bár szerényebb, 3,61%-os ütemben.
Az energiaárak összképét végül a benzinárak alakulása mentette meg: 11,76%-os csökkenést mutattak éves alapon, ami tavaly október óta a legnagyobb visszaesés. Havi szinten azonban már csak minimális, 0,09%-os árcsökkenés volt tapasztalható.

Maginfláció: a gazdaság valódi állapota

A volatilis élelmiszer- és energiaárak nélkül számított maginfláció 2,78%-ra mérséklődött, ami némileg alacsonyabb a márciusi 2,79%-nál. Ez a mutató is harmadik hónapja folyamatosan csökken, és 2021 márciusa óta nem volt ilyen alacsony. A havi változás ugyanakkor 0,24%-os növekedést mutat, ami visszatérést jelent a januári szinthez.
A szolgáltatások árai 3,59%-ra csökkentek a márciusi 3,68%-ról – alacsonyabb értéket utoljára 2021 novemberében láthattunk. A lakhatási kategória 3,99%-on stagnált. A bérleti díjak enyhén csökkentek (4,00% vs 4,01%), de havi szinten már 0,39%-os növekedést mutattak a márciusi 0,24% után. Figyelemre méltó, hogy a lakhatási költségek egymagukban 50%-ban magyarázzák a teljes havi inflációs elmozdulást.

Reálbérek és fogyasztási kilátások

Az inflációs adatokkal párhuzamosan megismert béradatok szerint a reál órabérek 1,4%-kal nőttek, változatlan ütemben a márciusi értékhez képest. Ennél nagyobb növekedést utoljára 2023 júniusában és júliusában láthattunk, azt megelőzően pedig egészen 2021 elejéig kell visszamennünk.
Ez a mérsékelt reálbér-növekedés elegendő a lakossági fogyasztás szinten tartásához, ami támogatja a GDP stabil növekedését, azonban nem elég erőteljes ahhoz, hogy jelentős fogyasztásbővülést generáljon a következő hónapokban.

Kilátások: viharfelhők a horizonton?

Bár az áprilisi inflációs kép összességében kedvező, a részletek árnyaltabb helyzetről tanúskodnak. A vámemelések hatása már megjelent egyes termékkategóriákban, és bár a kereskedők egyelőre próbálják elnyelni a többletköltségeket, ez a helyzet hosszabb távon nem fenntartható. A fogyasztók már most óvatosabbá váltak, visszafogva diszkrecionális kiadásaikat.
Az energiaárak belső szerkezetének átalakulása – különösen a földgáz árának elszállása – további kockázatokat hordoz. Ha a benzinárak csökkenése megáll vagy visszafordul, az gyorsan felfelé tolhatja az inflációs mutatókat.
A következő hónapok kritikus időszakot jelentenek majd: kiderül, meddig képesek a kereskedők magukra vállalni a vámemelések költségét, hogyan alkalmazkodik továbbá a fogyasztói magatartás, és hogyan hat mindez a gazdaság egészére. – áll a Raiffeisen Bank elemzésében.

A Elszabadultak a tojásárak? – élelmiszer-infláció, vihar előtti csend bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Washington, 2025. április 25. – Az elmúlt hetekben fokozódó geopolitikai feszültségek növelték a globális kockázatokat – jelentette ki Varga Mihály, aki az IMF tavaszi ülésén vesz részt Washingtonban. A Magyar Nemzeti Bank elnöke rámutatott: a jelenlegi bizonytalan nemzetközi környezetben bizakodásra ad okot, hogy a magyar gazdaság fundamentumai erősek és egyensúlyi mutatóink az előző évekhez képest javultak. A gyorsan változó környezet és az inflációs pályát övező kockázatok továbbra is fegyelmezett és türelmes monetáris politikát indokolnak.

Varga Mihály felhívta a figyelmet: a nemzetközi pénzpiaci hangulat bizonytalan és erősen kitett a kereskedelempolitikai feszültségekkel kapcsolatos gyorsan változó híreknek.

Mint mondta: amennyiben a magas vámok tartósan fennmaradnak, az érdemben visszavetheti a globális gazdasági növekedést. A jegybankelnök emlékeztetett: a hazai kockázati megítélés szempontjából bizakodásra adnak okot, hogy a gazdaság fundamentumai stabilak és egyensúlyi mutatóink folyamatosan javultak az előző években. 2024-ben tovább emelkedett a folyó fizetési mérleg többlete, a költségvetés elsődleges egyenlege pedig egyensúly közelében alakult – ismertette Varga Mihály.

A hazai infláció márciusban újból csökkenni kezdett. Az infláció süllyedése jó eséllyel a következő hónapokban is folytatódni fog – részletezte Varga Mihály. Hozzátette: a magyar gazdaság érdeke, hogy a bizonytalan külső környezet ellenére pénzpiaci stabilitásunkat megőrizzük és az inflációt tartósan a jegybanki cél közelébe mérsékeljük. Ehhez az inflációs pályát övező kockázatok miatt továbbra is fegyelmezett és türelmes monetáris politika szükséges. A Monetáris Tanács 2024. szeptembere óta 6,5 százalékos szinten tartja az alapkamatot.

Hivatalos útja során Varga Mihály az IMF ülése mellett több kétoldalú egyeztetésen is részt vett: találkozott a kazah jegybank elnökével, az IMF vezérigazgató-helyettesével és Magyarországgal foglalkozó szakértői csapatával, valamint Takács Szabolcs, washingtoni nagykövettel is.

Magyar Nemzeti Bank

A A világ botladozik, mi egyensúlyban maradunk? – Varga Mihály kemény üzenete bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Tavaly egy év alatt 14, idén egyetlen negyedév leforgása alatt már 30%-os drágulást mutat a fővárosi panellakásokért fizetett átlag négyzetméterenként, ami így meghaladta az 1 millió forintos árszintet. A jelentős áremelkedés hatással volt a vevői érdeklődésre is: 2024 azonos időszakához mérten a felére csökkent az értékesített panellakások aránya a Duna House adatai szerint.

Kétszámjegyű drágulást hozott a trendforduló éve a 2022-es energiaválság óta ismét reneszánszukat élő panellakások piacán a fővárosban: az egy év alatt lezajló, 14%-os emelkedés még nem hagyott nyomot a panelek iránti vevői keresleten, azonban a 2025 első negyedévének tranzakciós adatai alapján számított 30%-os négyzetméterár-emelkedés már a felére csökkentette az eladott házgyári lakások arányát a budapesti ingatlanpiacon.

„2024 első negyedévében még a fővárosi tranzakciók 17%-ában szerepelt lakótelepi lakás,

az 1 millió Ft/m2 fölé szökő árszint miatt azonban a vevők egy része mára elfordult az egyébként kiszámítható energiafogyasztása miatt is kedvelt ingatlantípustól. Az idén értékesített fővárosi ingatlanok mindössze 9%-a volt házgyári otthon” – mondta Máté Ferenc, a Duna House vezérigazgató-helyettese.

Míg fővárosi panel vásárlására tavaly átlagosan 42,6 millió forintot költöttek a vevők, az idei első negyedévben ez az összeg 55 millió forint fölé emelkedett. Mindemellett volt olyan vevő, aki a budapesti átlag közel dupláját sem sajnálta, így csaknem 100 millió forintot fizetett egy teljeskörűen és magas minőségben felújított, háromszobás panellakásért, ami négyzetméterenként 1,5 millió forintos költséget jelentett.

A „slágerlakótelepek” között a Duna House ügyfelei körében idén a békásmegyeri a legkeresettebb, itt az átlagos négyzetméterár 40%-kal, csaknem 1,2 millió forintra emelkedett az elmúlt negyedévben. Fontos azonban kiemelni, hogy a szóban forgó lakások 85%-a felújított, nagyon jó állapotú volt. A vevői érdeklődés egyre inkább az ilyen ingatlanokra összpontosul, így esetükben érthetőbb a kiugró árszint.

Az aktuális kínálatban egyre gyakrabban találkozhatnak a vevők 1,2-1,7 millió forintos négyzetméteráron hirdetett, jó vagy lakható állapotú panellakással. Ezeknél azonban a piaci körülmények és a kereslet már nem minden esetben indokolja a drágulás mértékét, így a sikeres üzletzárás vagy az ár mérséklése érdekében nagyobb alkura kényszerülhetnek majd az eladók.

A Elszálltak az árak, eltűntek a vevők? Drámai fordulat a budapesti panellakások piacán! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Elsősorban az élénkülő fogyasztásnak köszönhetően idén 2 százalékkal nőhet a magyar gazdaság teljesítménye. A konjunktúrával az infláció is újra erőre kapott, a pénzromlás éves átlagos üteme 2025-ben 5,5 százalék lehet. Az euró/forint árfolyam a következő időszakban a jelenlegi szinten stabilizálódhat, őszre azonban az euró újra 410 forint fölé emelkedhet, és középtávon várhatóan folytatódik a lassú leértékelődés.

Két év stagnálást követően idén újra bővülhet a magyar gazdaság teljesítménye. A külső környezet továbbra is bizonytalan, a növekedés motorja így elsősorban a fogyasztás lehet, illetve az év második felében termelésbe lépő új gyártókapacitások fejthetnek ki szabad szemmel is látható pozitív hatást. Az Erste elemzői szerint a legnagyobb problémát továbbra is az általános bizalomhiány jelenti. A fogyasztói- és az üzleti bizalmi indexek is azt mutatják, hogy a gazdasági szereplők a kilátásaikat tekintve összességében még mindig pesszimisták. Mindezek alapján a tavalyi 0,5 százalékkal szemben idén 2 százalékkal nőhet a magyar GDP – hangzott el az Erste sajtótájékoztatóján.

Nem indult jól az év az infláció szempontjából. A konjunktúra kisebb élénkülésével párhuzamosan a pénzromlás üteme is gyorsult, januárban és februárban 5,5 illetve 5,6 százalék lett. Különösen kedvezőtlen, hogy a maginfláció februárban elérte a 6,2 százalékot, ami a tartósabb inflációs tendenciákat illetően is erősödő árnyomást mutat a magyar gazdaságban. Az élelmiszerek látványosabb drágulása mellett intenzív átárazások mutatkoztak a piaci szolgáltatások esetében tükrözve a béremelkedés hatásait, a helyreálló fogyasztói keresletet és az általánosan magas szinten lévő inflációs várakozásokat. Az idei éves átlagos infláció ezért a korábban vártnál magasabb, a tavalyi 3,7 után 5,5 százalék lehet.

A változékony külső környezet mellett az emelkedő inflációs kockázatok is kevés teret adnak a monetáris lazításra. Tavaly szeptember óta 6,50 százalékon áll a jegybanki alapkamat, a volatilis, nehezen előre jelezhető közeg pedig továbbra is óvatos megközelítést indokol, és ebben valószínűleg az új jegybanki vezetés sem hoz változást. A következő hónapokban nem várható a kamatcsökkentési ciklus újraindítása, az év második felében, de lehet, hogy csak az év vége felé nyílhat tér nagyon óvatos enyhítő lépésekre, amennyiben a nemzetközi helyzet, a vezető- és a régiós jegybankok kamatpolitikája erre lehetőséget teremt.

Az euró/dollár árfolyamban bekövetkező fordulat segítette a forintot az év eddig eltelt részében, az euró/forint árfolyam a következő időszakban a 400-410-es sávban stabilizálódhat. Középtávon ugyanakkor a forint lassú leértékelődésére lehet számítani, az inflációs különbözet éves szinten átlagban 1,5-2 százalékos nominális forintleértékelődést hozhat. Az euró/forint árfolyam 2025 őszére 410 forint fölé emelkedhet.

A Idén végre beindulhat a gazdasági növekedés bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.