Az ingatlan kiadása sokak számára biztos bevételi forrás, azonban az adózás szabályai 2026-ban is komoly figyelmet igényelnek. Egy rossz döntés vagy elmulasztott bejelentés akár bírsághoz is vezethet. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat, közérthetően.

Lakáskiadás után mindig kell adót fizetni?

Igen. Az ingatlan bérbeadásából származó bevétel adókötelezettséggel jár, és személyi jövedelemadó formájában adózik.
A jó hír: csak 15% SZJA-t kell fizetni, nincs külön járulék vagy szocho.

Fontos különbség:

• nem a teljes bevétel adóköteles,
• hanem a költségekkel csökkentett jövedelem.

Magánszemélyként vagy vállalkozóként érdemes bérbe adni?

A lakáskiadás háromféle formában történhet:

• magánszemélyként (adószám nélkül),
• adószámos magánszemélyként,
• egyéni vállalkozóként.

A legtöbb tulajdonos magánszemélyként adja ki az ingatlanát, ami egyszerűbb és kevesebb adminisztrációval jár.

Kell adószám lakáskiadáshoz?

Nem minden esetben.

Nem kell adószám, ha:

• nem vagy egyéni vállalkozó,
• kizárólag adómentes lakásbérbeadást végzel,
• nem választasz áfakötelezettséget,
• nincs közösségi adószám-kötelezettséged.

Ha azonban számlát szeretnél kiállítani, vagy számlatömböt használsz, akkor adószám kiváltása kötelező.

Számla vagy elég egy egyszerű bizonylat?

Adómentes bérbeadás esetén:

• nem kötelező számlát adni,
• elegendő egy számviteli bizonylat, amelyen az adóazonosító jel is szerepelhet.

Ha mégis számlát adnál (például bérlő kérésére), akkor már be kell jelentkezni adóalanyként.

Hogyan számolható el költség a lakáskiadásnál?

A bevétel csökkenthető, így kevesebb adót kell fizetni. Két módszer közül választhatsz:

1. 10%-os költséghányad

• nem kell számlát gyűjteni,
• a bevétel 90%-a után fizetsz adót.

2. Tételes költségelszámolás

• számlákkal igazolt költségek számolhatók el,
• ide tartozik például:
  • felújítás,
  • karbantartás,
  • javítás,
  • rezsi (bizonyos feltételekkel),
  • amortizáció.

Mely költségek nem számítanak bevételnek?

Nem minősül bevételnek:

• a bérlő által tényleges fogyasztás alapján megfizetett közüzemi díj.

Viszont bevételnek számít:

• a közös költség,
• az átalányban meghatározott rezsi,
• a fix összegű bérleti díj, amely tartalmazza a rezsit.

Csökkenthető a jövedelem más lakás bérleti díjával?

Igen, de csak szigorú feltételekkel:

• legalább 90 napos bérbeadás szükséges,
• a másik lakás bérleti díja nem térül meg máshonnan,
• akár külföldi bérleti díj is elszámolható.

Mikor és hogyan kell adóelőleget fizetni?

A fizetendő SZJA-t:

• negyedévente kell befizetni,
• a negyedévet követő hónap 12. napjáig,
• csak akkor, ha az adó összege eléri a 10 000 forintot.

Mi a helyzet, ha cég fizeti a bérleti díjat?

Ha a bérlő nem magánszemély, hanem cég:

• az adóelőleget a kifizető vonja le,
• nyilatkozat hiányában automatikusan a 10%-os költséghányaddal számol.

ÁFA és lakásbérbeadás: kell vele foglalkozni?

A hosszú távú lakásbérbeadás:

• áfamentes.

Áfát kell fizetni:

• parkolók bérbeadása után,
• rövid távú szálláshely-szolgáltatásnál.

Ha egyszer áfakörössé válsz:

• 5 évig nem léphetsz vissza az adómentességbe.

Lakáskiadás vagy szálláshely-szolgáltatás? Nem ugyanaz!

Fontos különbség:

• a lakásbérbeadás hosszú távú,
• nem kell hozzá engedély.

A szálláshely-szolgáltatás:

• rövid távú,
• adószám és engedély szükséges,
• eltérő adózási szabályok vonatkoznak rá.

Forrás: ingatlan.com

A Így fizetsz kevesebb adót a lakáskiadás után – legális trükkök bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.