A SajtoKozlemeny.COM célja, hogy hiteles, hírértékkel bíró sajtóközlemények közzétételével támogassa a tájékozott nyilvánosságot. A beküldött közlemények megjelenéséhez mind tartalmi, mind formai szempontból meg kell felelniük a jelen irányelveknek, valamint a hatályos magyar és európai uniós jogszabályoknak.

1. Alapelvek és hírbeküldési jogosultság

• Nonprofit szervezetek részére korlátlan számú ingyenes közleménybeküldés lehetséges.
• Vállalkozások, cégek és kommunikációs ügynökségek havonta maximum 5 db ingyenes közleményt küldhetnek be.
  (Ennél több megjelenés esetén kérjük, vegyék fel a kapcsolatot szerkesztőségünkkel: info@sajtokozlemeny.com vagy a +36 70 231 6 231 telefonszámon)

2. Tartalmi elvárások

A közlemény:

• tartalmazzon hírértékű információt (pl. új termék, szervezeti változás, nyilvános szereplés, díjnyerés, kutatás stb.),
• egyértelműen jelölje meg a hír forrását (vállalat, intézmény, szervezet),
• legyen tárgyilagos, kerüljön mindenféle reklámszerű, túlzó vagy bizonyíthatatlan állítást,
• kerülje a közvetlen megszólítást („Te”, „Ti”, „Mi”, „Én”) – kivéve idézetekben,
• különítse el világosan a tényeket a véleményektől,
• idézetek esetén adja meg a nyilatkozó személy nevét és pozícióját,
• saját vagy jogtiszta képi tartalmat tartalmazzon (stockfotó csak ellenőrizhető licenccel).

3. A szerkesztőség jogai

Az ingyenesen közzétett közlemények címét, illetve leadjét a szerkesztőség módosíthatja a jobb közérthetőség és terjeszthetőség érdekében. A szerkesztőség nem változtatja meg a közlemény tartalmi lényegét, csak a formai érthetőséget javítja.
A beküldő kérheti a változtatás nélküli közzétételt – ezt előzetesen jelezni szükséges.

4. Formai követelmények

• Terjedelem: legalább 3-4 bekezdés, lehetőleg alcímekkel tagolva.
• Nyelvhelyesség: a hibákat automatikusan javítjuk, de kérjük a beküldőket az előzetes ellenőrzésre.
• Linkek: a közlemények nem tartalmazhatnak kulcsszavas vagy keresőoptimalizálási céllal elhelyezett linkeket, mert azok gazdasági reklámnak minősülnek (Reklámtörvény 3. § (d)), és nem sajtóközlemények.
• Képek: konkrét URL-lel megjelölt képeket kérünk (ahol látszódik az eredeti forrás), ismeretlen eredetű képek használatát elutasítjuk. Minden cikkhez lehet és javasolt is mellékelni / feltölteni egy darab képet lehetőség szerint: 1200×630 méretben. Csak legális forrásból származó képet engedünk megjeleníteni az oldalunkon, illetve természetesen a beküldő saját képeit is megjelenítheti az oldalunkon.  A cikken belül is lehetséges képet elhelyezni de csak külső URL forrásból. A regisztrált felhasználók számára van lehetőség a cikken belüli kép feltöltésre is.

5. Tiltott tartalmak – jogszabályi megfelelés

A SajtoKozlemeny.COM nem fogad el olyan közleményeket, amelyek:

• uszító jellegűek, gyűlöletkeltőek vagy diszkriminatívak (a Btk. és az Alaptörvény értelmében tiltott),
• tiltott önkényuralmi jelképeket (pl. horogkereszt, sarló-kalapács, nyilaskereszt) tartalmaznak,
• pánikkeltő, fenyegető, rágalmazó, zaklató vagy erőszakos megnyilvánulásokat tartalmaznak,
• másolt vagy jogvédett tartalmak (szerzői jogba ütköző anyagok),
• szó szerinti vagy jelentős átfedést tartalmaznak korábban beküldött közleménnyel (duplikált tartalom),
• egyértelműen reklám jellegűek, termék vagy szolgáltatás közvetlen értékesítésére irányulnak (ez esetben gazdasági reklámként kezelendők, amely külön elbírálás alá esik),
• trágár, szexuális vagy pornográf tartalomra utalnak, illetve felnőtt tartalom népszerűsítésére irányulnak,
• az interneten nem hirdethető terméket vagy szolgáltatást népszerűsítenek a Reklámtörvény és más hatályos szabályozások alapján, ideértve:

Tiltott kategóriák (nem kizárólagos lista):

• online szerencsejáték,
• kábítószer vagy pszichoaktív szerek,
• fegyverek, lőfegyver-utánzatok,
• piramisjátékok, gyors meggazdagodási ajánlatok, MLM
• pénzügyi vagy befektetési tanácsadás, amely nem engedéllyel végzett tevékenységre vonatkozik (pl. MNB által nem engedélyezett szolgáltatók),
• egészségre káros vagy nem ellenőrzött hatású termékek (pl. engedély nélküli étrend-kiegészítők).

Jogszabályi hivatkozás:
A 2008. évi XLVIII. törvény (Reklámtörvény) 3. § (2) kimondja, hogy a reklám tilos, ha az erőszakra vagy félelemkeltésre irányul, illetve ha jóerkölcsbe ütközik. Ugyanakkor 5. § (1) szerint a reklámnak egyértelműen beazonosíthatónak kell lennie, és nem tévesztheti meg a fogyasztót.

Ha kérdésed van a közlemény elfogadhatóságával kapcsolatban, vagy reklámcélú tartalommal szeretnél együttműködni, írj nekünk az info@sajtokozlemeny.com címen. Külön hirdetési és PR együttműködésekre is nyitottak vagyunk.

A Szerkesztőségi irányelvek – SajtoKozlemeny.COM bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Az alperes arra hivatkozva utasította el a felperes kommunikációs eszközök megvásárlásának támogatására vonatkozó méltányossági kérelmét, hogy az eszközök orvostechnikai eszközként nem kerültek regisztrálásra, illetve a forgalmazóik nem rendelkeznek ártámogatási szerződéssel. A felperes vonatkozásában erre figyelemmel egyedi, a mérlegelési szempontoknak megfelelő vizsgálatot nem végzett.

A bíróság az Alkotmánybíróságnak jelen ügyhöz kapcsolódó határozatát, valamint a gyógyászati segédeszköz fogalommeghatározásait szem előtt tartva, azokat mérlegelve hozta meg a döntését. A fogalommeghatározások a forgalomba hozatalra, a nyilvántartásba vételre és a regisztrációra vonatkozó követelményeket nem határoznak meg. Nem attól minősül orvostechnikai eszköznek egy eszköz, hogy azt nyilvántartásba vették, így a támogatás elbírálása nem tehető ettől függővé.

A méltányossági eljárás során a hatóságnak mérlegelni kell a beteg kórtörténetét, a betegség súlyosságát, a gyógyászati segédeszköz kérelmező általi használatának orvosszakmai indokoltságát, költségét, költséghatékonyságát, a kórkép előfordulási gyakoriságát, a szakember véleményét. E szempontokon túl egyéb feltétel nem támasztható, különösképpen olyan feltétel nem, amelynek teljesülése lényegében az egészségbiztosító hatáskörébe tartozik.

A bíróság megállapította továbbá, hogy a kért eszközök gyógyászati segédeszköznek minősülnek. A támogatás megítélésében a méltányossági kérelem érdemi, a fenti szempontokat figyelembe vevő vizsgálata nem mellőzhető, ezért az alperesi határozat jogszabálysértő. 

A A gyógyászati segédeszköz méltányossági alapon történő támogatásának nem előfeltétele az eszköz regisztrálása bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Eltérő vélemények alakultak ki Kína emberi jogi témáját illetően.
A brüsszeli küldöttség aggodalmának adott hangot egyes kormányellenes és demokrácia-párti személyek „eltűnése” és jogtalan fogva tartását illetően, valamint az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségével, illetve a kínai börtönökben folyó kínzásokról szóló hírekkel kapcsolatban is.

Az úgynevezett átnevelő munkatáborokban még mindig százezreket tartanak fogva annak ellenére, hogy mind Kínán belül, mind azon kívül többen, ismételten felhívták a hatóságok figyelmét e rendszer eltörlésére. Emellett Kína hatóvadászatot folytat kormányellenes és demokrácia-párti aktivisták és ügyvédek ellen.

A Human Rights Watch szerint az EU „összejátszik” Kínával, az emberi jogi témák a közelmúlt során komoly ütközőpontot jelentettek a két fél között.

Kína által az emberi jogi kérdésekben hangoztatott álláspontokból is kiderül, a két fél felfogása igencsak messze áll egymástól: Peking számára elsősorban nem a joguralom és a gondolat-, vélemény- és vallásszabadság, hanem a Kommunista Párt által eszközölt gazdasági fejlődés gyümölcseiből való részesedés jelenti az emberi jogokat – mely körbe természetesen nem tartozik bele a párt hatalmának megkérdőjelezése.

Kína európai uniós nagykövete szerint a legfontosabb, hogy Európa és Kína megértsék egymás működésé, céljait, és bízzanak meg egymásban.

Hosszasan érvelt a nagykövet a kínai demokrácia létjogosultsága mellett. Nagy előrelépésnek nevezte, hogy az elmúlt 30 évben jelentősen nőtt az állampolgárok részvétele a politika alakításában, „közvetlen választásokat tartunk a Népi Kongresszusba, valamint a helyi és tartományi szinteken” – mondta az EU-nagykövet, hozzátéve, hogy a kínaiak a szocialista demokráciát választották. Song Zhe elmondta, a Kínai Kommunista Párt vezetésével már lehetőség van a politikai konzultációra is a többpárti egyeztetésekre”.
A kínai alkotmány szerint minden kínai állampolgárt megilletnek az alapvető emberi jogok – idézte az alaptörvényt Song Zhe, ráadásul szerinte a szólásszabadság sem sérül az ázsiai országban. Statisztikákkal támasztotta alá, hogy több mint 3000 újság működik Kínában.

Az emberi jogi pontok értelmezése még mindig vitára ad okot. Ezért fontos, hogy minél előbb megismerjék és gyakorolják gyermekeink az emberi jogokat. A Fiatalok az Emberi Jogokért Alapítvány 2012-ben számos oktatási programot fog közreadni iskolák számára, hogy ezzel is segítse bevezetni az oktatásba az emberi jogokat.

„Senki sem születik jó állampolgárnak, ahogy egyetlen államban sincs magától értetődő demokrácia. Sokkal inkább igaz az, hogy mind a kettő folyamat, amely egy életen át keresztül tart és fejlődik. A fiatalokat születésüktől kezdve be kell vonnunk ebbe a folyamatba.” – mondta egyszer Kofi Annan, Nobel-békedíjas.

A A kommunista uralom felette áll emberi jogainknak? bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.