Európa tájai látványosan változnak, és ezzel párhuzamosan egy kevésbé feltűnő, de annál súlyosabb folyamat zajlik: a jól ismert mezei madarak száma sok helyen visszaesik. A jelenség nemcsak természetvédelmi kérdés, hanem komoly ökológiai figyelmeztetés is, amely hosszú távon az egész élővilág egyensúlyát befolyásolhatja.

Egy friss tudományos munka – amely az Európai Madárszámlálási Tanács (EBCC) adatain alapul, és a Conservation Biology folyóirat hasábjain jelent meg – új eszközt adott a kutatók kezébe: rendszeresen frissülő, nagy felbontású térképeket, amelyek pontosan megmutatják, hol és milyen ütemben változik a madarak elterjedése Európában.

Új térképek, új felismerések

A kutatás során a Pan-European Common Bird Monitoring Scheme (PECBMS) adatait használták fel, amelyek 2018 és 2022 közötti időszakot ölelnek fel. Ezeket összevetették egy korábbi, 2013–2017-es periódussal, így kirajzolódott, merre tartanak a különböző fajok.

„A fajok elterjedésének ismerete elengedhetetlen a természetvédelmi és helyreállítási politikák megalapozásához. Ezek rendszeres frissítése és nemzetközi szintű harmonizációja azonban komoly kihívást jelent. Mi, az EBCC-nél megtettük az első lépéseket ehhez az EBBA Live projekten keresztül. Itt a Pan-European Common Bird Monitoring Scheme (PECBMS – Páneurópai Gyakori Madármonitoring Program) öt évet lefedő adatait használtuk fel a mezei madárfajok elterjedésének frissítésére, és felmértük, hogyan változtak az előző ötéves időszakhoz képest, mind kontinentális, mind regionális szinten” – mondta Sergi Herrando, az EBCC elnöke.

A kutatók 10×10 kilométeres felbontású térképeket készítettek, amelyek nemcsak a jelenlegi helyzetet mutatják, hanem a változás irányát is: hol nőtt, hol stagnált, és hol csökkent egy-egy faj jelenléte.

A számok nem sok jót ígérnek

A vizsgálat 50 faj közül 43 esetében tudott megbízható trendeket kimutatni – és az eredmények inkább aggasztóak, mint megnyugtatók.

„43 faj esetében tudtunk megbízható becsléseket kapni a változásokról, és az elterjedési változások pozitív korrelációt mutattak a független állománytrendekkel. Sajnos eredményeink azt mutatják, hogy a becsült előfordulások 33 fajnál csökkentek, mindössze 9 fajnál nőttek, és 1 fajnál maradtak változatlanok. A legtöbb faj esetében az elterjedés változásának iránya összhangban volt a faj teljes állományának ugyanezen időszak alatt bekövetkezett változásával, négy faj kivételével” – tette hozzá Alena Klvaňová.

Összességében a vizsgált fajok élőhelye átlagosan közel 0,8 százalékkal zsugorodott néhány év alatt. Bár ez elsőre kevésnek tűnhet, ilyen rövid idő alatt ez jelentős visszaesésnek számít.

Vannak nyertesek és nagy vesztesek

A kutatás szerint egyes fajok különösen rosszul teljesítenek. A déli hantmadár és a vörösfejű gébics például látványos területvesztést szenvedett el. Ezzel szemben néhány faj – például a fehérkarmú vércse – kisebb mértékű növekedést mutatott.

A kép azonban nem egységes: ugyanaz a faj egyes régiókban erősödhet, máshol viszont gyorsan visszaszorulhat. Ez arra utal, hogy a helyi környezeti tényezők – például a mezőgazdaság átalakulása vagy az élőhelyek eltűnése – kulcsszerepet játszanak.

Négy faj, négy külön történet

A kutatók külön kiemeltek néhány jól ismert fajt, amelyek eltérő mintázatokat mutatnak Európa-szerte. A vadgerle szinte mindenhol visszaszorul, míg a cigánycsuk esetében vegyes kép rajzolódik ki: egyes régiókban növekedés, máshol csökkenés látható.

A mezei veréb esetében kisebb fellendülés figyelhető meg Közép- és Észak-Európában, de az összkép itt is inkább negatív. A kenderike pedig különösen változatos mintázatot mutat, régiónként eltérő trendekkel.

Miért kulcsfontosságú ez az adatgyűjtés?

A szakértők szerint az új térképek nem csupán statisztikák, hanem egyfajta korai riasztórendszerként is működhetnek.

„Összességében eredményeink az európai mezei madarak elterjedésének közelmúltbeli zsugorodását jelzik, és demonstrálják a jelenlegi madármonitoring programok erős képességét arra, hogy kontinens-szintű, rendszeresen frissíthető fajtérképeket biztosítsanak. A változások néhány évenkénti nyomon követése riasztórendszerként működhetne, amely térben kifejezett megközelítése révén – ami Európában újdonságnak számít – segíthet a szakpolitikai jelentéstétel javításában és lehetővé tenné a korai beavatkozásokat. Reméljük, hogy eredményeink javítják a természetvédelmi és helyreállítási intézkedések célzottságát, és útmutatást adnak a helyreállítási tervek kidolgozásához” – zárta Herrando.

Magyar adatok is hozzájárulnak a képhez

Magyarország sem marad ki a nemzetközi adatgyűjtésből. A hazai információk a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) több évtizedes monitoring programjából származnak. Az önkéntesek évente több száz mintaterületen gyűjtenek adatokat, ami kulcsfontosságú a hosszú távú trendek megértéséhez.

Forrás: mme.hu Fotó forrása: Mezei verebek (Fotó: Nagy Károly)

A Csendes katasztrófa zajlik Európában – és alig vesszük észre bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Tűz és mentés minden órában: sokkoló számok szilveszterről

A riasztások közel fele valódi tűzeset volt.
123 esetben lángok miatt, míg 117 alkalommal műszaki mentéshez hívták a tűzoltókat. Az esetek során 55 épület gyulladt ki, további 48 alkalommal pedig szabadtéri tüzek pusztítottak.

A veszély azonban nem állt meg a lángoknál:

• 9 alkalommal szén-monoxid miatt kellett beavatkozni
• 5 esetben bajba jutott állatokat mentettek

Tűzijátékból tűzvész: amikor az ünneplés elszabadul

A pirotechnikai eszközök idén is komoly pusztítást végeztek. 37 beavatkozás közvetlenül tűzijátékokhoz köthető, ezek közül több esetben a még izzó maradványok okozták a bajt.

• 12 helyszínen tűzijátéktelepek vagy azok égő maradványai kaptak lángra
• 8 esetben száraz fű, avar vagy nádas gyulladt meg
• Kigyulladt 5 melléképület, 3 szemetes, 3 fa, sőt egy személyautó is

Lángoló autó, égő tárolók – megrázó helyszínek országszerte

A szilveszteri éjszaka során több városban is ijesztő jelenetek zajlottak:

• Jákfán egy tűzijátéktelep miatt egy személyautó csomagtere és hátulja égett
• Debrecenben egy 12 négyzetméteres fatároló semmisült meg teljesen
• Dombóváron családi házhoz épített tároló kapott lángra, a lakóépületet hajszálon múlt a tűz
• Szentesen 20 köbméter tűzifa és egy fatároló teteje gyulladt ki
• Dunakeszin 150 négyzetméteren égett a nádas
• Győrben a kertben felhalmozott hulladék tüze miatt még egy lakóház ablaka is megsérült

Egy hajszál választotta el a tragédiától: házak, garázsok, udvarok égtek

Az elhasznált, még forró tűzijáték-maradványok több településen is komoly károkat okoztak:

• Újfehértón egy kuka és egy melléképület teteje kapott lángra
• Hajdúszoboszlón kartondobozok égtek, a lángok a villanyóraszekrényt is megolvasztották
• Kissikátorban műanyag fólia és tűzifa gyulladt ki egy pirotechnikai eszköz miatt

Tél, jég, balesetek: az utak sem kímélték a mentőket

A télies időjárás tovább nehezítette az ünnepet. 32 alkalommal hívták a tűzoltókat elakadt, árokba csúszott, keresztbe fordult vagy összeütközött járművekhez.

Állatmentések az ünnep árnyékában

Miközben sokan ünnepeltek, több állat az életéért küzdött:

• Szentesen csatornába esett kutyát mentettek
• Cserszegtomajon kerítésbe szorult eb lábát szabadították ki
• Velencén befagyott tóban rekedt hattyút emeltek ki
• Dunaharasztin iszapba szorult őzet mentettek
• Kállón egy vízóraaknába esett pónit hoztak felszínre

Tanulságos évzárás: a felelőtlen ünneplés ára

A szilveszteri statisztikák egyértelműek: a tűzijátékok és a figyelmetlenség komoly veszélyt jelentenek emberekre, állatokra és értékekre egyaránt. A tűzoltók gyors beavatkozása sok esetben megelőzte a nagyobb tragédiát, de a számok önmagukért beszélnek.

A Szilveszteri rémálom: 240 riasztás, égő házak, lángoló autók bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A HungaroMet és a Katasztrófavédelem pénteki előrejelzése egyértelműen riasztó: szombaton országszerte heves zivatarokra kell számítani, amelyekhez felhőszakadás, jégeső és akár 100–110 km/h-s széllökések is társulhatnak.

• A nap első felében főként a Dunántúl nyugati és északnyugati része érintett, ahol 60–70 km/h-s széllökések, 20–30 mm csapadék és akár 2 cm-es jég is előfordulhat.
• Délutántól, késő délutántól – az ország nagy részén kialakulhatnak nagyméretű (2–4 cm-es, helyenként 4–5 cm-es) jégdarabok, erősen viharos szél (90–110 km/h), és felhőszakadás (>30 mm) is valószínű.
• A zivatarok az esti és éjszakai órákban is fennmaradhatnak, sőt kompakttá szerveződhetnek egy viharzónává.
• A piros, legmagasabb szintű riasztás sem kizárt, ha a légköri feltételek tovább romlanak.

Rendkívül fontos óvintézkedések

A Katasztrófavédelem figyelmeztetése szerint mindenki aktívan figyelje a riasztásokat, és tegye meg a szükséges biztonsági intézkedéseket: zárjuk el a szabadon álló tárgyakat (kerti bútor, cserepes növények, sátrak), áramtalanítsunk vizes helyiségeket, és terepjáróból kerüljük a parkolást veszélyes helyeken.

Közlekedők számára:

• Ne kíséreljenek meg mélyvízen át eljutni se gyalog, se autóval.
• Ha vihar közben úton vagyunk, a legjobb megoldás egy biztonságos megállás.
• Villámárvíz esetén embereket és tárgyakat is könnyedén elsodorhat a sodródó víz.

Villámlás idején:

• Ne álljunk fák alá; keressünk épületet.
• Otthon húzzuk ki az elektromos eszközöket a konnektorból, hogy elkerüljük az áramütés vagy az eszközök tönkremenetelének kockázatát.

Áramszünetek, károk és megáradt utak – harangoznak a vészharangok

A pénteki események szerint már 350 helyszínen kellett beavatkozni a viharkár miatt: kidőlt fák, letört ágak, víz okozta károk fenyegettek több megyében. A vas megyei Falvakban és Bács-Kiskunban több házat kellett homokzsákkal védeni.

A károk még péntekre is átnyúltak, és szombaton is további viharsebességű szélviharok és áradás veszélye üti fel a fejét

Így készülj a szombati viharokra

• Első felében zivatarok Dunántúl nyugati részén
• Délutántól további cellák alakulnak országosan
• Jégeső, özönvíz, rekordsebességű szél kísérőjelenségekként is megjelenhet
• Vörös riasztás is esélyessé vált
• Biztonsági intézkedések:
  • Tárgyak rögzítése, áramtalanítás
  • Parkolás fáktól távol
  • Villámláskor ne kapjon menedéket fa alatt
  • Otthon húzzuk ki elektromos eszközeinket a hálózatból

A katasztrófavédelem VÉSZ mobilalkalmazása segítségével valós időben értesülhetünk a riasztásokról és helyzetekről. Bajba jutott személy vagy állat esetén azonnal hívjuk a 112-es segélyhívót

A Brutális vihar csap le Magyarországra – akár 110 km/h-s széllökések várhatók! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói friss jelentése szerint Parajd térségében a vízbetörés óta nem észleltek jelentős elmozdulást a felszín alatt. Az elemzések a Sentinel-1 műhold új, felszálló irányú felvételei, valamint korábbi műholdképek alapján készültek.

Enyhe mozgások, minimális kockázat

A radar-interferometriai vizsgálat alapján a felszín mozgása mindössze néhány milliméter évente, ami megegyezik a korábban a TerraSigna és a Datelite Kft. által mértekkel. Ezt a kutatók a Parajdi Sóháton elhelyezett radar-reflektorok segítségével is alátámasztották, amelyek stabil jeleket adtak a mérésekhez.

A Dózsa-bánya térségében azonban kismértékű süllyedést és keleti irányú elmozdulást figyeltek meg – ez a mozgás a műholdtól való távolodásként érzékelhető. Mivel a vizsgálatok mostanáig csak a felszálló irányból származó felvételeket elemezték, a kutatók szerint fontos, hogy a későbbiekben leszálló irányból készült képeket is bevonjanak.

További vizsgálatokra van szükség

A mostani adatgyűjtés csupán kétéves időszakot fed le, és a szakértők szerint a pontosabb megértéshez hosszabb időtávú és több irányból készült mérések kellenek. A helyi földtudományi és geodéziai csapat folyamatosan dolgozik a szeizmikus és geodéziai megfigyelőrendszer adatain, és remélik, hogy a jövőben újabb szórópontok telepítésével javíthatják a vizsgálatok hatékonyságát.

Békési Eszter, a HUN-REN FI munkatársa végezte el a műholdfelvételek feldolgozását, és hangsúlyozta, hogy a helyszín alapos nyomon követése segíthet megelőzni a kockázatokat és jobban megérteni a térség geológiai folyamatait.

A Így áll most a helyzet Parajdon bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Székelyföld turisztikai gyöngyszeme egy hét alatt víz alá került – most a környezeti katasztrófa ellen versenynek az idővel
A Korond-patak árja mindent elsöpört. Egy hét alatt teljesen elöntötte Parajd híres sóbányájának minden zegét-zugát – a gyógyító légúti kezeléseket nyújtó turisztikai szinttől kezdve a legújabb Telegdy-bányáig. Most pedig a katasztrófa második felvonása kezdődik: a környezeti pusztítás.

Mérgező koktél a Kis-Küküllőben

Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter kedden riasztó számokat közölt: a Kis-Küküllő vízének sótartalma egy nap alatt megtízszereződött. A május 29-én még literenként 51 milligrammos érték keddig már 510 milligrammra ugrott – kétszerese a megengedett határértéknek.
A következmény azonnal megmutatkozott: Maros megye 16 településén ihatatlanná vált a csapvíz. A hatóságok 30 napos veszélyhelyzetet rendeltek el, miközben a szakemberek kétségbeesetten keresik a megoldást.
„Literenként 1000 milligrammnál halpusztulás következik be, 2000 milligrammnál pedig már semmi sem marad életben” – figyelmeztette a miniszter. A víztisztító állomások maximum 250 milligrammos sókoncentrációt bírnak el – ennél magasabb értéknél feladják a küzdelmet.

Verseny az idővel: a patak elterelése

A mentőakció központi eleme a Korond-patak elterelése lett. A bányamérnökök kétméteres átmérőjű vezetékeket terveznek, amelyeket közvetlenül a hegyoldalhoz rögzítenek. Ezek a csövek másodpercenként 20-24 köbméter vizet tudnak majd elvezetni – megkerülve a sóbányát.
A tervek szerint a patak eredeti medre mentén haladó új útvonal ideiglenes víztározókkal is kiegészül, amelyek nagy vízhozam esetén képesek befogadni a többletvizet. A munkálatok már megkezdődtek, de minden a stabilitáson múlik – a szuffózió által még nem érintett területen dolgoznak a szakemberek.

Európai segítség érkezik

A román hatóságok nem bíznak egyetlen esélyre sem. Az európai katasztrófavédelmi mechanizmust is aktiválták, így szerdára hét külföldi szakértő érkezik a legmodernebb technológiákkal Parajdra. Szkennereket is telepítettek, amelyek négyóránként mérik és elemzik a bánya állapotát.
„A legjobb romániai geológusok dolgoznak a megoldáson” – hangsúlyozta Fechet, aki szerint egyelőre nincs jel a turisztikai rész beomlására. A hétfőn észlelt talajsüllyedés kedden nem terjedt tovább – ami némi reményt ad.

Százezrek kedvenc helye víz alatt

A parajdi sóbánya évente több százezer látogatót vonzott, Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai attrakciója volt. A légúti betegségek kezelésére specializálódott gyógyhelyen nemcsak a bányászok, hanem a környékbeli több száz vendéglátóhely és szállás üzemeltetői is megélhetésüket találták.
Nicușor Dan román államfő szombaton személyesen látogatta meg a közösséget, és kárpótlást ígért mindenkinek – a bányászoktól az idegenforgalomból élőkig. „A sóbányát a lehetőségek szerint részben vagy egészben megpróbáljuk megmenteni” – ígérte az államfő.

Bizonytalan jövő

Nyágrus László parajdi polgármester óvatos optimizmussal nyilatkozott: „Bizakodók vagyunk, de meg kell várni a következő napok eredményeit.” A veszélyeztetett területen élők kilakoltatása továbbra is érvényben marad, a vasárnap felépített védőgátat sem bontják el.
A kérdés most az: sikerül-e megállítani a környezeti katasztrófát, és van-e még esély a „fehér arany” megmentésére? A válasz a következő napokban derül ki – minden a víz és az idő versenyfutásán múlik.

A Durva: Így néz ki most a parajdi sóbánya! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Azonban a közelmúltban a térséget sújtó heves esőzések és áradások komoly károkat okoztak, különösen a Kovászna megyei Nagyborosnyón. Az Ökumenikus Segélyszervezet gyorsan reagált a helyzetre, és segélyszállítmányt juttatott el a településre, amely 2 tonna tisztítószert és 9 szivattyút tartalmazott. A segélyszervezet munkatársai az elmúlt 72 órában felmérték az árvíz sújtotta területeket, és 120 árvízkárosult család számára állítottak össze fertőtlenítő- és tisztítószereket tartalmazó csomagokat. A szivattyúk már munkába álltak, segítve a víz eltávolítását az elárasztott otthonokból.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy Románia miniszterelnöke, Catalin Predoiu is a helyszínre látogatott, ahol több károsult házat is meglátogatott, és személyesen köszönte meg az Ökumenikus Segélyszervezet munkáját.

A segélyszervezet országos összefogást hirdetett, hogy minél jelentősebb segítséget tudjon nyújtani a háromszéki árvíz károsultjainak, valamint a bizonytalan helyzetbe került parajdi sóbánya dolgozóinak és családjaiknak. Ennek érdekében felfüggesztették az adományvonalon jelenleg zajló hagyományos gyűjtést, és a június 2. és 15. között érkező adományokat a bajba jutott székelyföldi családok támogatására fordítják.

A székelyföldi szolidaritási akcióhoz a rendkívüli helyzet miatt június 15-éig a 1353-as adományvonal hívásával is lehet csatlakozni. Nagyobb összegű támogatással továbbra is a www.segelyszervezet.hu oldalon bankkártyával, vagy átutalással a 11705008-20464565-ös számlaszámon „Székelyföld” megjelöléssel tudnak segíteni.

A Parajdi sóbánya dolgozói is segítségre szorulnak az áradások miatt bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.