Komoly jogi lépésekre készül a Greenpeace Magyarország, miután több sajtóorgánum szerintük félreértelmezte és kiforgatta a szervezet legfrissebb környezeti méréseit. Az ügy középpontjában a márciusban végzett vizsgálatok állnak, amelyek Göd, Komárom és Sóskút térségében készültek, és amelyek eredményeit április közepén hozták nyilvánosságra.

A környezetvédő szervezet szerint egyes publikációk nemcsak pontatlan következtetéseket vontak le, hanem olyan állításokat is megfogalmaztak, amelyek már a jó hírnevüket is sérthetik.

Félreértelmezett adatok? A Greenpeace szerint abszurd következtetések születtek

A vita egyik kulcspontja az, ahogyan bizonyos cikkek a különböző időpontokban készült mérési eredményeket értelmezték. A szervezet állítása szerint egyes szerkesztőségek azt sugallták, hogy a legújabb adatok érvénytelenítik a korábbi méréseket.

A Greenpeace ezt határozottan visszautasítja, és úgy fogalmaz, hogy ezek az értelmezések szakmailag megalapozatlanok. Szerintük a különböző időpontokban végzett vizsgálatok nem kioltják egymást, hanem együtt adnak képet a környezeti állapotokról – különösen akkor, ha korábban határérték feletti szennyezéseket mutattak ki.

„A környezetvédelem nem lehet propagandaeszköz”

A szervezet közleményében élesen bírálja azokat a médiamegjelenéseket, amelyek szerintük politikai irányba próbálják terelni a kérdést.

„A Greenpeace visszautasítja, hogy egyes szerkesztőségek a környezet- és természetvédelem ügyét a napi politika propaganda eszközévé próbálják silányítani.”

A szervezet szerint különösen veszélyes az a hozzáállás, amely relativizálni próbálja a korábban dokumentált szennyezéseket, hiszen ezek mögött sok esetben hivatalos jegyzőkönyvek és mérések állnak.

Közbizalom a tét: miért ennyire éles a konfliktus?

A Greenpeace hangsúlyozza, hogy a kérdés túlmutat egy egyszerű szakmai vitán. Szerintük a mérési eredmények félreértelmezése hosszabb távon alááshatja a lakosság bizalmát minden jövőbeli környezetvédelmi vizsgálat iránt.

„Mostani mérési eredmények kiforgatása alkalmas lehet a közbizalom megrendítésére az esetleges későbbi vizsgálatok vagy nyilvánosságra kerülő információk hitelességében, ezt a megtévesztő fellépést a Greenpeace határozottan visszautasítja.”

A szervezet szerint éppen ezért szükséges a határozott fellépés, beleértve a jogi lépéseket is.

Független mérések és hatósági szerep – mi hiányzik a rendszerből?

A közlemény egy másik fontos eleme, hogy a Greenpeace kiemeli: a hiteles tájékoztatáshoz elengedhetetlen a független hatósági ellenőrzések erősítése. Úgy vélik, hogy a félreértések és viták egy része abból fakad, hogy nem áll rendelkezésre elegendő, mindenki által elfogadott hivatalos adat.

A szervezet szerint a független intézmények feladata lenne, hogy saját méréseikkel megerősítsék vagy cáfolják a szennyezésekről szóló információkat, ezzel is csökkentve a bizonytalanságot.

„A Greenpeace azt is határozottan visszautasítja…”

A szervezet külön kitért arra is, hogy nem fogadja el a mérések manipulációját vagy félreértelmezését:

„A Greenpeace azt is határozottan visszautasítja, hogy szakmai méréseit bárki manipulatív módon, a környezet- és egészségvédelmi célokkal szemben használja fel.”

Ez a mondat jól mutatja, hogy a konfliktus nem csupán kommunikációs vita, hanem komoly szakmai és hitelességi kérdés is.

Mi forog kockán? Környezet, egészség, jövő

A Greenpeace arra is emlékeztet, hogy munkájuk nem új keletű: évek óta végeznek vizsgálatokat talajvízben, folyókban és termőföldeken, sokszor olyan területeken, ahol szerintük a hatósági jelenlét nem volt elég erős.

Állításuk szerint több esetben is az általuk nyilvánosságra hozott adatok indítottak el változásokat, amelyek végül a szennyezések csökkentéséhez vezettek.

Jogi lépések jönnek – ez lehet a következő fejezet

A szervezet most egyértelművé tette: nem hagyja szó nélkül a történteket. A jogi eljárások célja nemcsak a jó hírnév védelme, hanem – saját megfogalmazásuk szerint – a hiteles tájékoztatás és egy biztonságosabb környezet biztosítása.

A konfliktus ezzel új szintre léphet, és könnyen lehet, hogy a vita a bíróságon folytatódik.

A hír és a kép forrása: Greenpeace

A Amit nem mondanak ki: a korábbi környezeti kockázatok továbbra is valósak bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Új kutatások szerint a Föld átlaghőmérséklete már 1,4 °C-kal magasabb, mint az iparosodás előtti időkben volt. Ez azt jelenti, hogy elkerülhetetlenül át fogjuk lépni az 1,5 °C-os klímacélt, amire a párizsi egyezményben vállaltunk vállalásokat. A “melegedési tények” még a legpesszimistább forgatókönyveknél is gyorsabban valósulnak meg.

Több tudományos forrás szerint a globális felmelegedés üteme minden korábbinál gyorsabb, és 442 hónapon át tartó rekordmeleg időszakot regisztráltak, ami lassan normává válik.

Nem elég a CO₂ — itt a nagy rejtett klíma-ellenség: az aeroszolok

A klímaváltozásról sokan csak az üvegházhatású gázokat hallják, pedig egy hatékony “rejtett hűtőpajzs”, az atmoszférikus aeroszolok (kis részecskék) nagymértékben tompította a melegedést. Ezek a mikrorészecskék visszaverték a napsugárzás egy részét, és elősegítették a felhők kialakulását, ami szó szerint hűtötte a Földet.

De most ez a pajzs eltűnőben van. A levegőminőség javítására hozott szabályok — például a kénkibocsátás és hajózási korlátozások — sikeresek voltak egészségünk védelmében, viszont visszafogták az aeroszolokat, ami azt jelenti, hogy a Föld már nem kap olyan “derűs fényt” az atmoszférától, mint korábban. Ez önmagában akár +0,5 °C extra felmelegedést hozhat.

A klímamodellek lemaradtak — a valóság sokkal durvább

Az ELTE klímakutatói rámutatnak, hogy a valós globális felmelegedés túlszárnyalja a klímamodellek becsléseit. Az emberi tevékenységből eredő gyorsabb hőfelhalmozódás váratlanul magas energiaszinteket eredményez az óceánokban és a légkörben. A műholdas adatok szerint a tényleges melegedés gyorsabb, mint amit bármelyik korábbi klímamodell előrejelzett.

Ez azt jelzi, hogy a klímárendszer érzékenyebb és instabilabb, mint azt korábban gondolták, és egyes visszacsatolási mechanizmusok — például a felhők viselkedése — eddig alulmodelláltak voltak.

2 °C előtt több millió ember élete forog kockán

Ha a jelenlegi kibocsátási trend folytatódik, akkor 2050 előtt 2 °C-kal melegebb Föld lehet az eredmény — jóval gyorsabban, mint azt valaha is feltételezték. A klímaváltozás hatásai már most érzékelhetők a globális élelmiszerárakban, a vízbiztonságban, és a biztosítási piacon is:

• biztosítótársaságok kivonulnak a legkockázatosabb területekről,
• extrém időjárási események emelik a biztosítási díjakat,
• egyes elemzések szerint a százezreket elérő gazdasági károk évente az adott ország GDP-jének jelentős részét tehetik ki.

A biztosítási szektorban ez már nem elméleti kérdés — pénzügyi kockázatokban mérik a klímaváltozás súlyát.

Billenőpontok: amikor a folyamat visszafordíthatatlanná válhat

A klímakutatók legnagyobb félelme, hogy az 1,5 °C után különféle billenőpontok, tipping pointok aktiválódhatnak. Ezek a kulcsfontosságú rendszerkomponensek hirtelen, gyors és akár visszafordíthatatlan változást idézhetnek elő:

• az arktiszi jégtakaró nagyarányú olvadása,
• a permafroszt olvadása és metánfelszabadulása,
• az amazóniai esőerdők összeomlása.

Ezek a folyamatok egymást erősítve a felmelegedést sokkal gyorsabbá tehetik.

Mit tesz a világ — és mit kellene tennie?

A jelenlegi klímavédelmi erőfeszítések még messze nem elegendőek. A kutatók szerint:

• drámaian csökkenteni kell a globális kibocsátást,
• célzott alkalmazkodási intézkedésekre van szükség,
• a leginkább veszélyeztetett térségekben és társadalmi csoportoknál gyors reagálás kell,
• nem szabad “visszaadni” az aeroszolokat csak azért, hogy a közvetlen hűtőhatás visszatérjen (ez az egészségre nézve káros).

Egyes szakértők akár egy nemzetközi klímabiztonsági testület létrehozását is javasolják — egy olyan intézményét, amely a globális kibocsátások és azok pénzügyi, egészségügyi és infrastrukturális hatásait folyamatosan figyeli és koordinálja.

További információ: masfelfok.hu

A A klímakatasztrófa nem jövő – itt és most zajlik bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Több mint kilenc hónappal a Gárdony közelében történt, példátlan méretű olajszennyezés után sem tisztázódott számos kulcsfontosságú részlet az esetről. A Greenpeace most nyílt levélben fordult a MOL-hoz, egy sor égető kérdéssel, amelyek választ követelnek. Az aktivisták elszántságát csak fokozza, hogy a történtek a magyar környezetvédelem egyik legsúlyosabb és legrejtélyesebb szennyezéseként vonultak be a köztudatba.

Mi történt pontosan Gárdonynál – és miért nem állították le azonnal a szivárgást?

A Greenpeace levelében rámutat: a közel félmillió liter üzemanyag legalább hét héten keresztül szivároghatott ki a föld alatti vezetékből, mielőtt a MOL október közepén megtalálta volna a szivárgás pontos helyét. Ez alatt az időszak alatt azonban nem csupán a környezet károsodott – a vállalat döntései is komoly kérdéseket vetnek fel. A nyilvánosságra hozott nyilatkozatok és interjúk alapján a zöldszervezet szerint felmerülhet a gyanú, hogy a MOL már a szivárgás észlelése után is folytatta az üzemanyag szállítását a Százhalombatta–Pécs vezetékpáron.

Miért döntött úgy a MOL, hogy több százezer liter üzemanyagot hagy kifolyni Gárdonynál?

Ez az egyik legmegdöbbentőbb kérdés, amelyre a Greenpeace választ vár. Ugyanis a környezetvédők szerint, ha a MOL már tudott a csővezeték meghibásodásáról, akkor érthetetlen, miért nem állították le azonnal a szállítást – ahogyan azt a jogszabályok és az iparági szabványok is megkövetelnék.

A Greenpeace szakértői szerint a magyar környezetvédelmi törvények és a nemzetközi protokollok is egyértelműen kimondják: szivárgás esetén a szállítást azonnal meg kell szakítani, a bejelentést pedig legkésőbb 24 órán belül meg kell tenni. Ehhez képest a vezetéket napok helyett hetekig működtették tovább. Ez nemcsak jogsértő lehet, hanem példátlan felelőtlenséget is sejtet.

Súlyos hiányosságok a tájékoztatásban

A zöldszervezet sérelmezi azt is, hogy a MOL kezdetben csak töredékét jelentette be a ténylegesen eltűnt üzemanyagnak. Miközben a belső számításaik szerint legalább 300 köbméteres veszteséggel kellett volna számolniuk, a hatóságoknak mindössze 10 köbmétert jelentettek. Ez pedig nemcsak etikátlan, hanem súlyos bizalomvesztéshez is vezet.

Rákkeltő anyagok a talajban? – a megtisztítás kérdőjelei

Nem csupán a szivárgás és annak következményei okoznak aggodalmat, hanem az is, hogyan kívánják helyreállítani a szennyezett területet. A Greenpeace szerint az eddig ismert kármentesítési célértékek elfogadhatatlanul megengedőek: olyan mértékű szennyezést hagynának a talajban, ami a rákkeltő anyagok határértékének sokszorosa lehet. A civil szervezet részletes információt kér arról, milyen protokoll alapján zajlik a terület megtisztítása, és valóban betartják-e az ígéreteiket.

A Greenpeace nyílt kérdései a MOL-hoz:

A Greenpeace az alábbi kérdésekre várja a MOL válaszát:

• Pontosan melyik napon észlelték a csővezetéken a szivárgást?
• Hány napra állították le az üzemanyag-szállítást a szivárgás észlelése után?
• Hány napon át szállítottak üzemanyagot a Százhalombatta–Pécs csővezetéken a szivárgás tudatában?
• Miért nem a MOL számára ismert teljes, legalább 300 köbméter üzemanyaghiányt jelentették, mint potenciális szennyezést a hatóságok felé? Reális-e, hogy 60 bar nyomás esetén több lyuk van egyszerre a csövön? Volt erre már valaha példa? Ez azért fontos, mert amikor Önök megtalálták a szivárgást, csupán 10 köbméter kiömlését jelentették be a hatóságok felé, pedig ismert volt, hogy legalább 300 köbméteres a hiány.
• Hány köbméter, ill. liter üzemanyag folyt ki a szivárgás észlelését követően a 487 köbméterből a szivárgás helyének október 16-i megtalálásáig? Kérjük, ezt az értéket olyan pontosággal adják meg, amennyire csak lehet.
• A szivárgás detektálását követő leállás, majd az azt követő újraindítás után mennyi üzemanyagot szállítottak a vezetéken, amikor a MOL által adott interjúk szerint a legfontosabb cél a szivárgás helyének megállapítása és a szennyezés megakadályozása volt?
• Milyen protokoll, szakmai érvek mentén született az a döntés, hogy újraindítják a szállítást, és hogy a keresést heteken át, jelentős szivárgás mellett folytatják?

Továbbá a Greenpeace az alábbi tisztítási kérdésekben is választ vár:

• Mi a szennyezett területre meghatározott kármentesítési célérték, ez mennyivel jelentősebb, mint a normál (B) határérték az izolációs fallal lehatárolt területen belül?
• Mit vállal a MOL, mennyire tisztítják meg a területet? Milyen koncentrációban hagynak szennyezést a helyszínen, vállalnak szigorúbb értéket, mint a jelenlegi kármentesítési célérték, ami sokszorosa lehet a normál szennyezettségi határértéknek?
• A gárdonyi önkormányzati meghallgatáson elhangzott, hogy a talajrészecskékhez tapadt szennyezést (pl. PAH) a jelenlegi mentesítés nem tisztítja meg. Milyen terveik vannak ennek a kárnak a mentesítésére? Valóban fogják-e folytatni a szennyezett terület megtisztítását, mint ahogy azt a MOL képviselője megígérte az Átlátszó videójában? Mikor ismerhetjük meg ennek az ütemtervét?
• Van-e a MOL-nak ismerete arról, hogy vertikálisan, azaz a 16 méteres agyagos réteg alatt milyen mértékben terjedt el a szennyezettség?

A levél végén Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője így fogalmaz:

„Nagyon köszönjük, hogy válaszaikkal segítenek tisztán látni ebben az ügyben, és ezzel végre környezetvédelmi szempontból felelősen kezelik a kialakult helyzetet. Ez mindannyiunk közös érdeke.”

A sajtóközleményt és a kép forrása: GreenPeace Magyarország, a kép szerzője: Greenpeace / Dörgő Zsuzsi

A Több száz tonna üzemanyag szivárgott ki – miért nem értesítette a MOL a hatóságokat? bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.