A BME kutatói – japán és török partnereikkel – egy vadonatúj mesterséges intelligencián (MI) alapuló forgalomszervező rendszert fejlesztenek Isztambul számára, de a TRALICO névre keresztelt megoldás akár itthon is bevezethető termékként kerülhet piacra.

Miért nem jók a fix ciklusú lámpák?

A mai közlekedési lámpák statikusak: megjósolható ritmusban váltanak zöldre és pirosra, ami nem alkalmazkodik a valós idejű forgalomhoz. Ezért jöttek létre a „dinasztikus” lámpák, amelyek érzékelik és reagálnak a változásokra.

TRALICO: AI-lámpák, amelyek megelőzik a dugót

A projekt hivatalos neve: Multi-Input Deep Learning for Congestion Prediction and Traffic Light Control. A BME által kifejlesztett neurális háló hamarosan valós forgalmi környezetben, Isztambul Héttorony (Yedikule) negyedének 5 kereszteződésénél éles tesztelésre kerül.

• A rendszer többféle forrásból gyűjt adatot: aszfaltba épített szenzorok, radarok, Bluetooth és mobilcellák.
• A cél nem a torlódás kezelése, hanem annak megelőzése: „Tehát nem kezeli a torlódást, hanem elejét veszi a keletkezésének”.
• A megoldás még az időjárási adatokat is figyelembe veszi, és egy felületen keresztül körülbelül fél órával előre be lehet avatkozni a lámpafázisokba.
• Még a BME-s Simon Vilmos is elismeri: „pár másodperc változtatás is kilométeres dugókat tud okozni vagy megelőzni”.

Mire hasonlít és miért úttörő a TRALICO?

• Dél-Kínában már működnek hasonló rendszerek, például az Alibaba City Brain: Hangzhou-ban 104 csomópontot kezel és 15 %-kal csökkentette a torlódást.
• A TRALICO azonban első európai/japán nagyvárosi valós bevetés – ezzel egyedi és úttörő kezdeményezés.

Hol tartunk most?

• A rendszer szimulátorokon már tesztelés alatt áll, az éles bevetés előtt óvatos finomhangolás zajlik.
• Szeptemberben a BME és a partnerintézmények Isztambulban és Japánban együttműködő konferencián mutatják be az eredményeket, Simon Vilmos előadóként vesz részt.
• Az elképzelés az, hogy a megoldás kereskedelmi termékké váljon, igaz, minden városhoz alkalmazkodni kell, így nem lehet egységes termék.

A Magyar–török–japán együttműködés megszüntetheti a dugókat? bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Új távlatokat nyithat a hálózattudomány az összetett rendszerek elemzésében

Milyen szerepet játszanak a hálózatok a mindennapi életünkben? Mi a közös a járványok terjedésében és a forgalomirányításban? Hogyan segíthetik mindezeket az adatvezérelt kutatások? Sok más mellett ezek is kiderülnek a HUN-REN AI Symposium 2025 rendezvényén május 8. és 10. között a Várkert Bazárban, ahol a világ vezető AI szakértői és tudósai hozzák magukkal a téma legfrissebb híreit, érdekességeit.

A hálózattudomány egyre fontosabb szerepet játszik a komplex, egymással összekapcsolt rendszerek megértésében, legyen szó társadalmi kapcsolatokról, biológiai folyamatokról, kommunikációs struktúrákról vagy pénzügyi hálózatokról. A terület matematikai modellezésen és számítási technikákon alapul, lehetővé téve a rejtett mintázatok feltárását, a kapcsolatok optimalizálását és a rendszerek ellenálló képességének növelését.

Külön figyelmet kapnak a láncreakciószerű meghibásodások

A legújabb kutatások a gráfelmélet, a hálózati dinamika és a mesterséges intelligenciára épülő elemzések kombinációjával vizsgálják a hálózatok működését. Külön figyelmet kapnak a láncreakciószerű meghibásodások, az új viselkedésformák és a hálózatok hatékonyságának javítása. Az alkalmazások széleskörűek: a járványok terjedésének modellezésétől a kiberbiztonságon át a forgalomirányításig és a gazdasági rendszerek elemzéséig terjednek. A szakterület fejlődését az interdiszciplináris megközelítések és az adatvezérelt kutatások is jelentősen támogatják.

Barabási Albert-László professzor a bostoni Northeastern University elismert kutatója, a Center for Complex Network Research igazgatója. 1999-ben fedezte fel a skálafüggetlen hálózatokat, és bevezette a Barabási–Albert modellt, amely alapjaiban változtatta meg a hálózatok megértését a biológiától az internetig. Tudományos munkáját számos nemzetközi elismerés övezi.

Stefan Thurner professzor a Bécsi Orvostudományi Egyetem és a Complexity Science Hub Vienna vezető kutatója, több mint 290 publikációval. Munkássága átfogja a fizikát, matematikát, hálózatelméletet, valamint az élettudományokat, közgazdaságtant és társadalomtudományokat. Három szabadalom tulajdonosa, a Santa Fe Intézet és a Nanyang Egyetem vendégprofesszora, a komplex rendszerek egyik legelismertebb szakértője.

A negyedik szekció további részleteiről és az eseményről bővebben itt lehet olvasni.

A Melyik rendszerek omolhatnak össze dominószerűen? A tudósok már tudják a választ bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.