Az ősz egyik legnagyobb figyelemmel várt gazdasági eseménye az Otthon Start Program indulása, amely szeptembertől kedvezményes, 3 százalékos lakáshitellel segíti az első lakásukat megvásárlókat. A program hírére már most kettős folyamat indult el a hazai lakáspiacon: miközben a támogatott feltételeknek megfelelő ingatlanoknál inkább enyhe árcsökkenés látható, addig a többi lakástípus esetében drágulás kezdődött.

Az ingatlan.com közel 230 ezer hirdetés alapján elemezte, hogyan alakultak az árak az elmúlt két hónapban, és az eredmények igencsak eltérnek attól, amit sok szakértő korábban várt.

Miért csökkentek a „háromszázalékos” lakások árai?

A kedvezményes hitelre alkalmas ingatlanok ára országos átlagban 1 százalékkal mérséklődött. Ennek hátterében főként az áll, hogy a kereslet gyorsan elviszi a jó állapotú, felújított lakásokat, így a kínálatban egyre több kisebb településen található, olcsóbb ingatlan marad. Ez lefelé húzza az átlagárakat.

Ugyanakkor a programra nem jogosult lakások árai több mint 1 százalékkal nőttek, mert a tulajdonosok a megnövekedett érdeklődésre áremeléssel reagálnak.

Budapesten még nagyobb a kettősség

A fővárosban különösen vegyes a kép:

• Több kerületben, például a III., IV., VIII. és IX. kerületben 3–6 százalékos áremelkedés történt,
• Ugyanakkor az I., II., V. és VII. kerületben kisebb-nagyobb árcsökkenést mértek.

Ez azt jelenti, hogy míg egyes városrészekben milliókkal drágult egy átlagos lakás, máshol pár hét alatt is több százezer forinttal olcsóbb lett.

Vidéki nagyvárosok: mérsékelt drágulás

A megyei jogú városokban általában 2–3 százalékos emelkedés látható.

• Szeged: 1,22 millióról 1,25 millió Ft/m²
• Kecskemét: 1,14-ről 1,17 millió Ft/m²
• Miskolc: 915 ezerről 938 ezer Ft/m²
• Debrecen: 930 ezer körüli szintről 942 ezer Ft/m²

A panellakások ára ugrott meg a legjobban – akár 5 százalékkal is drágultak –, így könnyen lehet, hogy az Otthon Start Program egy „panelboomot” indít el.

Mi vár a túlárazott ingatlanokra?

A szakértők szerint sok eladó abban bízik, hogy a kereslet miatt el tudja adni drágábban a lakását. Csakhogy a 3 százalékos hitelre nem jogosult vevők piaci kamatok mellett vásárolhatnak, így sok túlárazott lakás bent ragadhat a piacon. Az eladók egy része emiatt lemaradhat az első lakásvásárlók által generált élénkülésről.

A legnagyobb kihívás: lesz elég lakás?

A szakértők szerint nem az árrobbanás lesz a fő gond, hanem az, hogy a kereslet gyorsan felszívja a megfelelő lakásokat, és a kínálat szűkülhet. Megoldást az hozhat, ha elegendő új építésű, 1,5 millió Ft/m² alatti lakás kerül a piacra. – áll az ingatlan.com közleményében.

A Lakáspiaci meglepetés: nem ott drágulnak a lakások, ahol mindenki várta! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Mit jelent a rendeletmódosítás?

A Magyar Közlönyben megjelent legfrissebb szabályozás jelentősen átalakítja a lakáscélú állami támogatások rendszerét. A változtatások célja, hogy könnyebb legyen saját otthonhoz jutni, és bővüljenek azok a lehetőségek, amelyekkel a családok és fiatal párok élhetnek. A Duna House szakértői szerint az új szabályok különösen a 80–150 millió forintos ingatlanpiaci sávban mozdíthatják meg a keresletet.

A legfontosabb változások egy helyen

• Értékhatár-emelés: mostantól a támogatások igénybevételéhez lakások esetében 100 millió, házaknál 150 millió forint a felső értékhatár.
• Átjárhatóság a konstrukciók között: az Otthon Start hitel később CSOK Plusszá alakítható, ha a hitelfelvevő házasságot köt és gyermeket vállal.
• Kombinálhatóság: egyszerre legfeljebb két támogatott kölcsön vehető fel, például a fix 3%-os Otthon Start mellé CSOK Plusz vagy Falusi CSOK.
• Egyszerűbb banki ügyintézés: a CSOK Plusz és az Otthon Start egy bankon belül, külön ügyintézési költség nélkül intézhető.
• Adóstársi szabályok: adóstársként csak a házastárs vagy a szülők vonhatók be, de a szülők tulajdont nem szerezhetnek.
• Kamattámogatás pontosítása: az állami kamattámogatás mértéke nem lehet magasabb a bank által ténylegesen alkalmazott kamatnál.

Hogyan segíti a családokat az új rendszer?

Az értékhatár megemelésével sok olyan ingatlan is elérhetővé vált a támogatott körben, amely korábban túl drágának számított. Ez különösen fontos a nagyobb városokban és a budapesti piacon, ahol az árak az elmúlt években jelentősen emelkedtek.

A rugalmasság abban is megmutatkozik, hogy az Otthon Start később CSOK Plusszá alakítható. Így azok a fiatal párok is előnyt élvezhetnek, akik még gyermektelenek, de szeretnének mielőbb beköltözni saját otthonukba. Ha később családot alapítanak, ugyanazokat a támogatásokat kapják meg, mint a CSOK Plusz igénylők.

Konkrét példa a gyakorlatból

Vegyünk egy háromgyermekes családot, akik Budapesten szeretnének lakást venni. A szabályozás előtt legfeljebb 80 millió forintos ingatlanra tudtak CSOK Pluszt igénybe venni, így például egy 95 milliós lakás nem fért bele a támogatott körbe.
Az új szabályok szerint azonban 100 millió forintig terjed a jogosultság, vagyis a család most már:

• 15 millió forint vissza nem térítendő támogatást,
• 50 millió forint kedvezményes, fix 3%-os hitelt,
• a fennmaradó összeget pedig piaci hitelből vagy saját forrásból finanszírozhatja.

Ez a módosítás közvetlenül növeli a vásárlóerőt, miközben élénkíti a középkategóriás lakások piacát is. – áll a Duna House közleményében.

A Óriási változás a lakástámogatásokban – most sokkal több ingatlanra lehet támogatást kapni! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

2025 szeptemberétől elérhető az Otthon Start lakáshitel, amely fix 3%-os kamattal kínál lehetőséget azoknak, akik első saját otthonukat szeretnék megvásárolni vagy felépíteni. A program különlegessége, hogy egyedülállók számára is teljes értékű opció, hiszen nem köti házassághoz, gyermekvállaláshoz vagy felső korhatárhoz a jogosultságot.

Miért előnyös egyedülállóknak?

• Nincs házassági vagy családi feltétel: A támogatás nem korlátozódik párokra vagy családosokra, így azok is igénybe vehetik, akik önállóan vágnának bele a lakásvásárlásba.
• Rugalmas TB-elvárás: Két év társadalombiztosítási jogviszony szükséges, amely teljesíthető külföldi munkaviszonnyal vagy nappali tagozatos tanulmány mellett is, kisebb megszakításokkal.
• Alacsony önerő: Már 10%-os önrész is elegendő lehet, ami a piacon az egyik legkedvezőbb belépési lehetőség.
• Nincs felső korhatár: Az igénylés 18 éves kortól lehetséges, és csak a hitel lejárati idejét kell figyelembe venni (jellemzően 70–75 év).

Anyagi előnyök és megtakarítás

• Fix, alacsony kamat: A 3%-os kamatozás garantált a teljes futamidő alatt, így a törlesztőrészlet nem változik.
• Jelentős havi megtakarítás: Egy 20–30 milliós hitelnél havi több tízezer forinttal kevesebb törlesztő várható, míg egy nagyobb, 40–50 milliós kölcsönnél akár havi 70–80 ezer forint is megspórolható.
• Kombinálhatóság: Bár a konstrukció önmagában is kedvező, később összevonható más állami támogatásokkal, például CSOK-kal vagy Babaváró hitellel, ha idővel családalapítás történik.

Kiknek a legelőnyösebb?

• Egyedülállóknak: Nem szükséges házasság vagy gyermekvállalás.
• Fiataloknak és pályakezdőknek: Az alacsony önerő és fix kamat stabil kezdést biztosít.
• Külföldön dolgozóknak vagy diákoknak: A TB-feltétel rugalmasan teljesíthető.
• Azoknak, akik gyorsan szeretnének saját otthont: Már minimális megtakarítással elérhető.

Hogyan igényelhető egyedülállóként?

1. Jogosultság ellenőrzése: TB-viszony, büntetlen előélet, köztartozás-mentesség.
2. Önerő biztosítása: Legalább 10% megtakarítás, településtől függően magasabb is lehet.
3. Bankok ajánlatainak összehasonlítása: Érdemes több pénzintézet feltételeit megnézni.
4. Pénzügyi terv készítése: A fix törlesztőrészletre alapozva cash-flow tervezés.
5. További támogatások figyelése: Később kombinálható más állami programokkal.

Összegzés – jó választás egyedülállóként?

Igen. Az Otthon Start program egyedülállóknak is biztosítja a kedvezményes lakáshitel lehetőségét, alacsony önerővel, fix törlesztővel és rugalmas feltételekkel. Nem szükséges hozzá házasság, gyermekvállalás vagy szigorú életkori megkötés. Ha valaki egyedül, gyorsan és biztonságosan szeretne saját lakáshoz jutni, ez a program valóban járható út. – áll a Banknavigátor közleményében.

A Fix 3%-os lakáshitel egyedülállóknak – valóság vagy átverés? bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

2025 áprilisában gyökeres fordulat történt Budapest lakáspiacán az eladott lakások legnagyobb arányát már a 1,6 millió forint feletti négyzetméterárú ingatlanok tették ki – derül ki a Duna House legfrissebb jelentéséből. Ez a fordulat nem csupán trend, hanem a városi ingatlanpiac struktúrájának átalakulását jelzi.

Míg tavaly a 600-800 ezer forintos négyzetméterár volt a legjellemzőbb (ez az eladások 34%-át tette ki), idén már a prémiumszegmens került előtérbe. Budán különösen látványos a változás: az eladások 41%-a már a legmagasabb árkategóriában történt. Pesten is dinamikus növekedés tapasztalható: míg tavaly az 1,2 millió forint feletti árú lakások csak az eladások 13%-át tették ki, idén már 38%-át.

Mi húzódik a drágulás mögött?

A szakértők szerint a változás nem egyetlen ok következménye, hanem több tényező összjátékának eredménye:

• Változó vásárlói preferenciák: A gazdasági bizonytalanság és az infláció hatására a vevők inkább értékálló, prémiumkategóriás ingatlanokat keresnek – különösen a budai oldalon, ahol ezek koncentráltan jelen vannak.
• Bővülő elérhetőség a felsőbb szegmensekben: Az állami támogatásoknak és kedvezőbb finanszírozási lehetőségeknek köszönhetően a korábban megfizethetetlen árkategóriák ma már több család és befektető számára is elérhetőek.
• Prémiumprojektek tömeges megjelenése: 2025 tavaszán több új, nagy értékű beruházás készült el Budán, amelyek azonnal a legmagasabb árkategóriát erősítették.
• Migrációs és külföldi hatások: A belváros és Buda népszerűsége töretlen a visszatérő magyarok, egyetemisták és külföldiek körében. Az ukrán, orosz és közel-keleti befektetők is jellemzően a luxuslakásokra koncentrálnak, tovább emelve a keresletet ebben a szegmensben.

Hosszabb távú változás jöhet?

Szegő Péter, a Duna House elemzője szerint a jelenlegi trend akár tartós szerkezeti átalakulást is jelezhet: ha a prémiumkínálat tovább nő, és a vásárlói kereslet megmarad a magasabb árszinteken, a középkategóriás lakások visszaszorulása állandósulhat.

Ugyanakkor a szakértő arra is figyelmeztet, hogy a megfizethetőbb kategóriák iránt továbbra is élénk az érdeklődés – a kérdés csupán az, ezek az ingatlanok mennyire lesznek elérhetők a kínálatban.

A lakáspiac tehát két világra szakadt: a prémiumszegmens felfelé tör, miközben a középkategóriás lakások sorsa egyre bizonytalanabb. A főváros jövője a befektetők és a piac reakcióin múlik – de egy biztos: a luxus már nem kivétel, hanem új realitás Budapesten.

A Budapest a milliomosok játszótere lett – így változott meg a lakáspiac bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A 2025-ös év első három hónapjában a magyar háztartások rekordmennyiségű hitelt vettek fel, miközben a lakáshitelek átlagösszege is megközelítette a 20 millió forintot. Az emelkedés mögött több tényező húzódik: a lakásárak tovább drágultak, a családok új lehetőségeket keresnek a saját otthon megteremtésére, miközben a munkáshitel, mint új konstrukció, szintén vonzóvá tette a hitelfelvételt, áll a Grantis elemzésében.

800 milliárd forintnyi friss hitel – csak az első negyedévben

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss jelentése szerint a háztartási hitelállomány 10,9 százalékkal bővült egy év alatt. Az újonnan kötött lakossági hitelszerződések értéke már 800 milliárd forintnál jár, ezen belül a lakáshitelek összege 137,8 milliárd forint volt márciusban – ez önmagában 50 százalékos éves növekedést jelent.

Hitel minden célra: lakásra, fogyasztásra, bármire

Az adatok alapján a lakáshitelszerződések összege 40 százalékkal, a személyi kölcsönöké 60 százalékkal, az árucikkekre és fogyasztásra fordított hiteleké pedig elképesztő, 106 százalékos mértékben nőtt egy év alatt. A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél is 55 százalékos volt az emelkedés.

Babaváró visszaszorul, jön a munkáshitel

Egyedül a babaváró hitelek volumene csökkent – több mint 10 százalékkal. Ennek hátterében az újonnan bevezetett munkáshitel állhat, amely márciusban 21,2 milliárd forintos szerződésállománnyal zárt. Az év eleje óta már 15 ezer fiatal élt ezzel a lehetőséggel, összesen 59 milliárd forint értékben.

20 millió a normális? Így alakul a lakáshitelek átlagos összege

2025 márciusában a lakáshitelek átlagos összege 19,9 millió forint volt, míg egy évvel korábban „csak” 16,5 millió. Ez több mint 3 millió forintos növekedést jelent, ami 20 százalékos emelkedésnek felel meg.

A trend mögött nem csak a hitelek iránti kereslet áll: a lakásárak is 15,1 százalékkal emelkedtek országos szinten a tavalyi utolsó negyedévhez képest. Ez azt jelenti, hogy már egy kisebb lakás megvásárlásához is jóval nagyobb hitelösszegre van szükség, mint korábban.

Mennyibe kerül ma egy hitel? Megnéztük a kamatokat

A bankok átlagosan 6,5 százalékos kamattal (THM: 6,7%) kínálták a piaci lakáshiteleket 2025 első negyedévében. Államilag támogatott konstrukciók esetén 5,6 százalék volt az átlagos induló kamat. A lakáshitelek hitelköltsége így 7,07 százalék körül alakult – ez magasabb, mint a tavalyi évben mért 7,35 százalék.

Személyi hiteleknél viszont javulást láthatunk: az átlagos hitelköltség 15,87 százalékra csökkent, szemben a tavalyi 18,29 százalékkal.

Miért nő ennyire a hitelfelvétel?

• Lakásár-emelkedés: a drágulás miatt egyre nagyobb összegű hitelekre van szükség.
• Új hitelkonstrukciók: például a munkáshitel, amely vonzó feltételeket kínál fiataloknak.
• Támogatott hitelprogramok: bár a babaváró csökkent, más konstrukciók helyettesítik.
• Személyi hitelek olcsóbbá váltak, ezért többen választják kisebb célokra is.
• Nincs más alternatíva: sokan így próbálnak lépést tartani a megélhetési költségek emelkedésével.

A Pörög a hitelezés – így adósodnak el a magyarok 2025-ben bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Részletes adatok az ErsteBank közleményében:

Csúcson a lakossági hitelezés és a befektetési kedv az Ersténél

Kitart a lendület a tavaly újra beinduló lakossági hitelezésben az Ersténél. Az idei első negyedévben lakáshitelből az előző év azonos időszakához képest a másfélszeresére nőtt az újonnan kihelyezett hitelek állománya, míg a személyi kölcsönöknél 31 százalékos a növekedés. A hitelállomány mellett a megtakarítások is gyorsan nőnek. A magyarországi Erste-csoport által kezelt lakossági ügyfélvagyon – befektetés és betét – 15 százalékkal nőtt március végére.

Az Erste működési bevételei 2025 első negyedévében – a nemzetközi könyvviteli szabványok szerint (IFRS) készített kimutatás alapján – 2 százalékkal elmaradtak az egy évvel korábbitól. Ezen belül a nettó kamatbevételek stagnáltak, a díj- és jutalékbevételek 24 százalékkal nőttek, a kereskedési és konverziós bevételek csaknem a felére estek vissza, és csökkentette a működési bevételt a támogatott hitelek átértékelődése is – mondta el Jelasity Radován, az Erste elnök-vezérigazgatója a bank idei első negyedévi eredményeit bemutató sajtótájékoztatón.

A működéssel kapcsolatos kiadások 11 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. Az Erste működési eredménye 57 milliárd forint lett, szemben a 2024 első negyedévében elért 62 milliárd forinttal. A költség/bevétel arány március végén 36 százalék volt, szemben a tavaly márciusi 32 százalékkal. Az adózás utáni nyereség így 20 milliárd forint lett, míg 2024 első negyedévét 28 milliárd forint profittal zárta a bank.

Az ügyfélhitelek és kötvények állománya az idei első negyedév végén 3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az új finanszírozás volumene 6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A nem teljesítő hitelek aránya március végére 1,9 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 2,5 százalékról. A lakossági hitelek esetében a nem teljesítő hitelek aránya 2,4 százalékra javult a 2024 első negyedévi 3,1 százalékról, míg a vállalati hitelek esetében 1,2 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 2 százalékról. A javuló hitelportfóliónak köszönhetően az Erste a negyedév során 1,6 milliárd forint céltartalékot tudott felszabadítani.

A teljes lakossági hitelállomány 11 százalékkal nőtt egy év alatt, az újonnan kihelyezett állomány 40 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az új lakáshitelek folyósítása 56 százalékkal haladta meg a 2024 első negyedévi teljesítményt. A személyi kölcsönöknél 31 százalékkal emelkedett az új folyósítás összege, míg a kisvállalkozók esetében a kihelyezés 20 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

A magyarországi Erste-csoport által kezelt lakossági ügyfélvagyon – befektetés és betét – március végén 6742 milliárd forint volt, ami 15 százalékos növekedést jelent egy év alatt. A megtakarításokon belül a befektetések aránya 71 százalék volt. Az Ersténél a befektetett és kezelt vagyon 2025 március végére 16 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, és elérte az 5541 milliárd forintot. A privátbanki üzletág a negyedév végén már 1333 milliárd forintos vagyont kezelt. Az Erste által kezelt befektetési alapok eszközértéke meghaladta a 3169 milliárd forintot.

A vállalati területen a kötvény- és hitelállomány együttesen 6 százalékkal csökkent egy év alatt, március végén 1055 milliárd forint volt. Az új vállalati kötvények és hitelek volumene 44 százalékkal maradt el a 2024 első negyedévi szinttől, az összehasonlítást azonban egy jelentős, egyedi ügylet torzítja: az Erste Bank Hungary tavaly márciusban – az Erste Group Bank AG-vel közösen – 90 millió euró (mintegy 35 milliárd forint) értékű hitelszerződést írt alá a CTP Csoporttal négy logisztikai- és ipari parkjának finanszírozására Magyarországon. Míg a kereskedelmi célú ingatlanoknál az említett hatás miatt visszaesett az új kihelyezés, addig a kkv-szektornál az új folyósítás 90 százalékkal nőtt, a nagyvállalatok és önkormányzatok esetében pedig 18 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A Mibe fektet most a magyar? – az Erste számokat is mutatott bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

És hogy mi a helyzet vidéken? Ott jóval lassabban pörög az eladás: egy vidéki panel átlagosan 93 nap alatt talál gazdára, míg egy téglalakás eladására 127 napot is várni kell. A piac tehát nemcsak gyorsult, hanem szinte szegmensenként új szabályokat ír.

Ez a trend pedig újfajta gondolkodást kíván az eladóktól is: már nem elég „kirakni a piacra” egy lakást. Az árazás, az állapot, az energiahatékonyság, sőt még a célcsoporthoz való igazítás is döntő szerepet játszik – különben hónapokig ott porosodik a hirdetési oldalakon.

A DH közleménye:

Az elmúlt hónapokban ellentmondásos hírek jelentek meg a hazai ingatlanpiac aktuális állapotáról

Míg egyes források élénkülő forgalomról számoltak be, mások stagnálást tapasztaltak. A Duna House legfrissebb, 2025 első negyedévére vonatkozó elemzése szerint mindkét jelenség érvényes. A piac fővárosi és vidéki tengelyen markánsan kétsebességessé vált.

Az ingatlanpiac országos dinamikája szegmensenként és régiónként jelentősen eltér. Amíg a korszerű, jó elhelyezkedésű és versenyképes árazású lakások gyorsan gazdára találtak. Addig a nem megfelelően árazott, korszerűtlen vagy nehezebben finanszírozható ingatlanok értékesítése továbbra is lényegesen hosszabbra nyúlhat.

A budapesti panellakások esetében az átlagos értékesítési idő 69 napra csökkent, ami csaknem a fele a tavalyi év azonos időszakában mért 127 napnak. Még annak ellenére is „felgyorsult” ez a szegmens, hogy a Duna House április eleji tájékoztatása szerint 2024-hez képest csökkent a fővárosi panelek iránti érdeklődés.

Feleannyi idő alatt kelnek el a fővárosi panelek
A népszerűbb lokációkban jól árazott ingatlanok értékesítési ideje lényegesen lerövidült.

További érdekességek:

• A budapesti téglalakásoknál 111 napos átlagos forgási idő mellett 21%-os gyorsulás figyelhető meg a korábbi 142 naphoz képest.
• Az 1 évvel korábbi értékekhez viszonyított átlagos gyorsulás vidéken jóval mérsékeltebb, mindössze 11%-os.
o Vidéki panellakások esetében az átlagos forgási idő 93 nap. Tehát közel 1 hónappal több időt töltenek a piacon, mint a fővárosi panelek.
o Vidéki téglalakásoknál pedig 127 nap körül mozog. Ami szintén kisebb csökkenés a korábbi időszak 141 napos értékéhez képest.

A különbségek tehát nemcsak jelentősek, de trendszerűek is: a népszerűbb lokációkban jól árazott ingatlanok értékesítési ideje lényegesen lerövidült, gyakorlatilag állva hagyta a nem megfelelően árazott vagy korszerűtlenebb ingatlanok piacát. Ezt a különbséget viszont nemcsak az árazás befolyásolhatja.

„Egyre fontosabb szemponttá válik az energiahatékonyság.

A jobb besorolású ingatlanok így előnyt élveznek, ugyanis a dráguló rezsiköltségek miatt a vevők egyre tudatosabban keresik az energiahatékony ingatlanokat. A hitelképesség és az ingatlan finanszírozhatósága szintén meghatározó, vagyis a banki szempontból kockázatmentesebb lakások gyorsan elkelnek” – hangsúlyozta Szegő Péter, a Duna House PR és elemzési szakértője.

Ezen kívül ugyancsak fontos az infrastruktúra és a megközelíthetőség. Hamarabb kelnek el az iskolákhoz, munkahelyekhez vagy tömegközlekedési csomópontokhoz közel eső ingatlanok. A célcsoporthoz való illeszkedés szintén mértékadó szempont: a kisebb alapterületű, jól kiadható lakások különösen népszerűek a befektetők körében, így azok is gyorsabban cserélnek gazdát.

A Nemcsak az ár számít – emiatt cserélnek gazdát rekordidő alatt a pesti panelek bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A A hitel már nem mumus – a fiatalok bátrabban nyúlnak a pénzügyi eszközökhöz bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.