Európa tájai látványosan változnak, és ezzel párhuzamosan egy kevésbé feltűnő, de annál súlyosabb folyamat zajlik: a jól ismert mezei madarak száma sok helyen visszaesik. A jelenség nemcsak természetvédelmi kérdés, hanem komoly ökológiai figyelmeztetés is, amely hosszú távon az egész élővilág egyensúlyát befolyásolhatja.

Egy friss tudományos munka – amely az Európai Madárszámlálási Tanács (EBCC) adatain alapul, és a Conservation Biology folyóirat hasábjain jelent meg – új eszközt adott a kutatók kezébe: rendszeresen frissülő, nagy felbontású térképeket, amelyek pontosan megmutatják, hol és milyen ütemben változik a madarak elterjedése Európában.

Új térképek, új felismerések

A kutatás során a Pan-European Common Bird Monitoring Scheme (PECBMS) adatait használták fel, amelyek 2018 és 2022 közötti időszakot ölelnek fel. Ezeket összevetették egy korábbi, 2013–2017-es periódussal, így kirajzolódott, merre tartanak a különböző fajok.

„A fajok elterjedésének ismerete elengedhetetlen a természetvédelmi és helyreállítási politikák megalapozásához. Ezek rendszeres frissítése és nemzetközi szintű harmonizációja azonban komoly kihívást jelent. Mi, az EBCC-nél megtettük az első lépéseket ehhez az EBBA Live projekten keresztül. Itt a Pan-European Common Bird Monitoring Scheme (PECBMS – Páneurópai Gyakori Madármonitoring Program) öt évet lefedő adatait használtuk fel a mezei madárfajok elterjedésének frissítésére, és felmértük, hogyan változtak az előző ötéves időszakhoz képest, mind kontinentális, mind regionális szinten” – mondta Sergi Herrando, az EBCC elnöke.

A kutatók 10×10 kilométeres felbontású térképeket készítettek, amelyek nemcsak a jelenlegi helyzetet mutatják, hanem a változás irányát is: hol nőtt, hol stagnált, és hol csökkent egy-egy faj jelenléte.

A számok nem sok jót ígérnek

A vizsgálat 50 faj közül 43 esetében tudott megbízható trendeket kimutatni – és az eredmények inkább aggasztóak, mint megnyugtatók.

„43 faj esetében tudtunk megbízható becsléseket kapni a változásokról, és az elterjedési változások pozitív korrelációt mutattak a független állománytrendekkel. Sajnos eredményeink azt mutatják, hogy a becsült előfordulások 33 fajnál csökkentek, mindössze 9 fajnál nőttek, és 1 fajnál maradtak változatlanok. A legtöbb faj esetében az elterjedés változásának iránya összhangban volt a faj teljes állományának ugyanezen időszak alatt bekövetkezett változásával, négy faj kivételével” – tette hozzá Alena Klvaňová.

Összességében a vizsgált fajok élőhelye átlagosan közel 0,8 százalékkal zsugorodott néhány év alatt. Bár ez elsőre kevésnek tűnhet, ilyen rövid idő alatt ez jelentős visszaesésnek számít.

Vannak nyertesek és nagy vesztesek

A kutatás szerint egyes fajok különösen rosszul teljesítenek. A déli hantmadár és a vörösfejű gébics például látványos területvesztést szenvedett el. Ezzel szemben néhány faj – például a fehérkarmú vércse – kisebb mértékű növekedést mutatott.

A kép azonban nem egységes: ugyanaz a faj egyes régiókban erősödhet, máshol viszont gyorsan visszaszorulhat. Ez arra utal, hogy a helyi környezeti tényezők – például a mezőgazdaság átalakulása vagy az élőhelyek eltűnése – kulcsszerepet játszanak.

Négy faj, négy külön történet

A kutatók külön kiemeltek néhány jól ismert fajt, amelyek eltérő mintázatokat mutatnak Európa-szerte. A vadgerle szinte mindenhol visszaszorul, míg a cigánycsuk esetében vegyes kép rajzolódik ki: egyes régiókban növekedés, máshol csökkenés látható.

A mezei veréb esetében kisebb fellendülés figyelhető meg Közép- és Észak-Európában, de az összkép itt is inkább negatív. A kenderike pedig különösen változatos mintázatot mutat, régiónként eltérő trendekkel.

Miért kulcsfontosságú ez az adatgyűjtés?

A szakértők szerint az új térképek nem csupán statisztikák, hanem egyfajta korai riasztórendszerként is működhetnek.

„Összességében eredményeink az európai mezei madarak elterjedésének közelmúltbeli zsugorodását jelzik, és demonstrálják a jelenlegi madármonitoring programok erős képességét arra, hogy kontinens-szintű, rendszeresen frissíthető fajtérképeket biztosítsanak. A változások néhány évenkénti nyomon követése riasztórendszerként működhetne, amely térben kifejezett megközelítése révén – ami Európában újdonságnak számít – segíthet a szakpolitikai jelentéstétel javításában és lehetővé tenné a korai beavatkozásokat. Reméljük, hogy eredményeink javítják a természetvédelmi és helyreállítási intézkedések célzottságát, és útmutatást adnak a helyreállítási tervek kidolgozásához” – zárta Herrando.

Magyar adatok is hozzájárulnak a képhez

Magyarország sem marad ki a nemzetközi adatgyűjtésből. A hazai információk a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) több évtizedes monitoring programjából származnak. Az önkéntesek évente több száz mintaterületen gyűjtenek adatokat, ami kulcsfontosságú a hosszú távú trendek megértéséhez.

Forrás: mme.hu Fotó forrása: Mezei verebek (Fotó: Nagy Károly)

A Csendes katasztrófa zajlik Európában – és alig vesszük észre bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Bács-Kiskun vármegyében, Lakitelek mellett egy nagy pecsenyekacsa-telepen a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma magas patogenitású madárinfluenza vírust azonosított. Ez azt jelenti, hogy a baromfi-ágazat szempontjából kulcsfontosságú fertőzés jelent meg Magyarország déli részén.

A 13 500 egyedet számláló állományban a vírus jelenléte olyan jelek alapján lett gyanús, mint a drasztikusan visszaeső takarmányfogyasztás, csökkent aktivitás, idegrendszeri tünetek és növekvő elhullási arány. Végül a mintákból a H5N1 altípus — a madárinfluenza egyik legveszélyesebb formája — került elő.

Miért nagy a riadalom most?

A madárinfluenza (HPAI) H5N1 altípusa nem egy egyszerű betegség: Európában ismét rengeteg kitörést regisztráltak az elmúlt hónapokban, az Unió több országában is. Magyarország gyakran a legfertőzöttebbek között van, és számos baromfitelepet érint már a járvány 2025–26 telén.

A vírus gyorsan terjed – akár vadon élő madaraktól is fertőződhetnek a házi baromfik, ezért most a szakemberek különösen aggódnak az enyhébb időjárás miatt: ilyenkor a vadvilág szétszóródik, és nagyobb eséllyel érintkezik a gazdaságok környezetével.

Védőkörzetek és járványellenőrzés – ezek a hatósági lépések

A hatóságok azonnal védőkörzetet jelöltek ki a fertőzött telep körül 3 km sugarú területen, és megfigyelési zónát is létrehoztak a környező vidékekre. Az érintett állomány felszámolása és a járványügyi nyomozás jelenleg is zajlik.

Lakitelken és környékén több településre is kiterjednek ezek az intézkedések, és a gazdaságok, háztartások, baromfitartók részére szigorú járványvédelmi szabályok vannak érvényben, amelyek célja a további terjedés megakadályozása.

A betegség felismerése: mik a figyelmeztető jelek?

A fertőzésre tipikusan a következő tünetek utalnak:

• a baromfi takarmányfogyasztásának hirtelen csökkenése,
• csökkent aktivitás, bágyadtság,
• idegrendszeri tünetek (például koordinációzavarok),
• növekvő elhullási arány.

Amint ezek észlelhetők, azonnal értesíteni kell a hatóságokat – bármilyen késlekedés további fertőzésekhez vezethet.

Vadmadarak és az enyhébb idő: miért nő a kockázat?

A kemény fagyokat követő enyhébb időjárás miatt a vadon élő madarak szétszóródnak és nagy területeket járnak be, ami megnöveli annak esélyét, hogy találkozzanak baromfiállományokkal, etetőkkel vagy vízforrásokkal. Ez közvetlenül fokozza a fertőzés terjedésének kockázatát.

A Nébih ezért hangsúlyozza: a baromfik és a vadmadarak közvetlen vagy közvetett találkozását minden eszközzel minimalizálni kell, beleértve a szigorú járványvédelmi előírások betartását

A madárinfluenzával kapcsolatos folyamatosan frissülő információk elérhetők a Nébih tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

A Nagy kiterjedésű járványra figyelmeztetnek – Bács-Kiskun sem úszta meg bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Több mint 250 mesterséges odút ellenőriztek a határ menti pusztákon, hogy megnézzék, melyikbe költözött be a páratlanul színes madár, a szalakóta. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szervezésében, magyar és szerb önkéntesek közreműködésével futó GRASSLANDBIRDS program keretében 254 fészekhelyet vizsgáltak meg – és meglepő eredmény született.

A ragyogó kék‑barnás madarakból 150 pár foglalta el a kihelyezett odúkat, ami felvillanyozta a szakembereket. Volt olyan odú, amelynek vendégei között nem csak szalakóták, de füleskuvikok, kuvikok és még vörös vércsék is feltűntek. A program jelentősége abban rejlik, hogy ez a különleges természetvédelmi akció – amely több éve zajlik – egyértelműen segít abban, hogy mára már többszörösére nőtt a hazai szalakóta‑állomány.

Hogy pontosan mi is történik ilyenkor?

Először is: kihelyezik az odúkat, aztán amikor visszatérnek ezek a lenyűgöző madarak Afrika után, megvizsgálják a helyzetet: beköltöztek-e, hány tojást raknak, hányan maradnak fiókaként, végül gyűrűzéssel is követik őket. Még a június elején lezajlott ellenőrzésen 22 önkéntes három csapatban vizsgálta sorra mind a 254 odút. Az eredmény: 150 foglalt odú, és mellette más ritka madarak is költöttek. Az eredmények biztatóak: a szalakóták visszatértek, gyarapodnak, és egyre stabilabb a populáció.

Milyen madár a  szalakóta (Coracias garrulus)?

Rendszertan, megjelenés
A szalakóta – népies nevén kékcsóka – egy 30–32 cm hosszú, nagyjából 120–160 g tömegű, élénk, színpompás madár. Tollazata türkiz, kék és gesztenyebarna árnyalatokban pompázik, erős, befelé görbülő csőrével és sárgás lábaival kitűnik a magyar Alföldön.

Élőhely, vonulás
Eurázsia-szerte fészkelő faj, de napjainkban leginkább a kontinens középső területein, például a Kárpát-medencében fordul elő. Hazánkban főként a síkvidéki gyepekben, legelők mentén és öreg facsoportokkal tarkított területeken él .

Táplálkozás
Szakmai nevén “vártamadár”, amely gyakran magas pontról figyel, majd lecsap. Tápláléka rovarokból, Egyenesszárnyúakból, bogarakból, szitakötőkből, de kisebb gerinceseket (gyík, béka, egér) is zsákmányol. Ősszel bogyókat és szőlőt is fogyaszt .

Szaporodás
Monogám, évente egy költést produkál május–augusztus között. A fészekalja 4–6 fehér tojásból áll, de találkoztak már 9 tojással is – a kotlási idő 18–20 nap, de különböző fejlettségű fiókák is lehetnek ugyanabban az odúban .

Odúhasználat
Természetes módon fák odvaiban és harkályok által vájt üregekben költ, de a hazai programok mesterséges odúkat – ún. „D‑típusú odúkat” – helyeznek ki neki, hogy e nélkül is fészkelhessen.

Védelem, állomány
Magyarországon fokozottan védett (védelmi érték: 500 000 Ft), Natura 2000 jelölőfaj. Összállománya 3200–3500 pár Magyarországon, ami közép-európai kiemelkedő szám. Az európai populáció korábban sok helyen visszaesett, de az MME LIFE és más programjaival stabil növekedés figyelhető meg .

A Dél‑Alföldi madárcsoda: így tértek vissza a kék madarak az üres otthonokba bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A „Life4Oak Forests” projekt keretében három hazai nemzeti park tölgyeseiben végeztek természetvédelmi célú erdőkezeléseket. E beavatkozások célja nem csupán az volt, hogy az erdő egészségesebb és természetesebb legyen, hanem hogy kiderüljön: miként reagál a madárvilág ezekre a változásokra. A válasz megdöbbentő: a madarak, különösen a rovarevők és az odúlakók, az idősebb, vastag törzsű fákhoz kötődnek.

A Journal of Forestry Research friss tanulmányából kiderül: az idős fák mintha ökológiai központokká váltak volna. Több madárfaj sűrűbben fordult elő azokban a tölgyesekben, ahol ilyen fák álltak. Különösen a harkályok számítanak kulcsszereplőknek ebben a történetben – általuk épülnek meg azok az odúk, amelyeket aztán más fajok, mint a cinegék vagy légykapók hasznosítanak új otthonként.

A kutatás azt is megmutatta, hogy nem minden fa egyenlő az élővilág szemében. Az idősebb példányok kérge gazdagabb rovarközösségeknek ad otthont, lombkoronájuk szerteágazóbb, több szintű, ezáltal bonyolultabb élőhelyet biztosítva. Eközben a fiatalabb, zártabb erdők sűrű lombja kevesebb fényt enged az aljnövényzetre, így kevésbé alkalmasak például a feketerigók számára.

Az európai tölgyesek egyre inkább eltűnnek – nem természetes szerkezetük miatt, vagy mert az igazán idős fákat nem védi megfelelő szabályozás. Magyarország középhegységeiben azonban még fennmaradtak értékes tölgyesek, melyek ideális kutatási terepet biztosítanak. És egyben egy figyelmeztetést is: ha ezek a fák elpusztulnak, egy egész ökoszisztéma veszhet oda.

Az erdők tehát nem csupán fákat jelentenek, hanem komplett biológiai intelligenciarendszert, ahol az idő és a törzs vastagsága kulcs az élővilág fennmaradásához. A kérdés már csak az: felismerjük-e időben ezt a lassú, de annál fontosabb üzenetet?

A Nem a méret számít? – Az számít, hogy mennyire öreg és vastag bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Egy példa nélküli, országos vakcinázási projekt indult Magyarországon, amelynek célja, hogy megóvja a legkülönlegesebb, ritkán látott állatkerti madárfajokat a madárinfluenza pusztító hatásaitól. A Ceva-Phylaxia Zrt. és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közös programja nyolc állatkert részvételével zajlik, és komoly áttörést hozhat a természetvédelemben és a járványmegelőzésben.

Kétezer szárnyas életéért zajlik a verseny

A program első szakasza 2024 októberében indult, és március közepére sikerült beoltani mintegy 1100 madarat, amelyek zömében nagy genetikai értékű, veszélyeztetett fajokhoz tartoznak. Az állatok nemcsak a látogatók kedvencei, hanem fontos szereplői a nemzetközi fajmegmentési programoknak is. Az oltásokat szigorúan kontrollált körülmények között végezték, a madarak egyedi azonosítóval való ellátása mellett, hogy a beavatkozások minden szempontból nyomon követhetők legyenek.

Csak a kiváltságosak kapnak oltást – de miért?

Bár sokan felvetik, hogy miért nem oltják be a baromfifajokat is, a jogszabályok szerint ez továbbra is tilos Magyarországon. A mostani program kizárólag egzotikus, nem élelmiszer-termelő célból tartott madárfajokra terjed ki. Ezek közül sok olyan, amely természetes élőhelyén már csak elszórtan vagy egyáltalán nem fordul elő.

Biztató eredmények a laborból

A vakcinázást követően a Nébih laboratóriumaiban végzett tesztek igazolták, hogy az újonnan alkalmazott készítmény hatékony védelmet nyújt a magas patogenitású madárinfluenza-vírus ellen. Az immunválasz megfelelőnek bizonyult, a madarak egészségi állapotát pedig semmilyen negatív hatás nem befolyásolta. Mindez különösen fontos, hiszen egy járvány esetén ezek az állatok pótolhatatlan veszteséget jelentenének.

A résztvevő intézmények: a madárvédelem élvonalában

A programhoz csatlakozott állatkertek – a Fővárosi Állat- és Növénykert, Budakeszi Vadaspark, Debreceni Nagyerdei Kultúrpark, Győri Xantus János Állatkert, Jászberényi Állatkert, Miskolci Állatkert, Tisza-tavi Ökocentrum és a Veszprémi Állatkert – mind egyedi fajösszetétellel rendelkeznek, így különböző szárnyas különlegességek részesültek az oltásban, többek között egzotikus papagájok, flamingók és más trópusi madarak.

Mi jön ezután?

A sikeres első fázist követően a szakemberek újabb madarak bevonását tervezik, valamint a vakcina hosszú távú hatásait is figyelemmel kísérik. A jövőbeli cél, hogy a védelmet igénylő fajok egyre szélesebb körét lehessen oltással biztosítani, mind a magyar állatkertekben, mind akár nemzetközi együttműködések keretében.

További info: Nébih

A A madárinfluenza elérte az állatkerteket is? – Több mint ezer különleges madarat oltottak be bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

– számolt be róla a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
(Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Paráda Zsolt).

A megfigyelt sas már évek óta a területen fészkel, de csak most sikerült olyan fényképet készíteni róla, amin olvasható a gyűrűje. A madár innen mindössze 24 kilométerre kelt ki, Tolcsva határában, ahol 18 évvel korábban kapta a jelölőgyűrűjét (Firmánszky Gábor). Bár a teljes gyűrűszámot nem sikerült lefényképezni, csak az utolsó három karaktert, már ezzel is sikerült egyedileg azonosítani a madarat. Magyarországon eddig 120 békászó sast gyűrűztek, többségüket fiókakorukban, az 1980-as, 90-es években. 2007-ben összesen öt példányra került gyűrű, háromra a Zemplénben, kettőre pedig a Kelet-Cserhátban.

Az itthon megjelölt békászó sasok közül korábban öt madár került meg, kettő itthon, kettő Szlovákiában és egy Törökországban. A most megfigyelt gyűrűs békászó sas a hazai jelöltek közül az eddig ismert legidősebb példány.

A Kelet-Európai elterjedésű békászó sas Magyarországon ritka fészkelő. Hosszútávú vonuló, a telelőterülete Délkelet-Afrika szubtrópusi része. Fokozottan védett, a hazai fészkelőállománya 29 – 36 pár körül van, amik néhány középhegységi, dombsági erdőben fészkelnek.
További információ és megkerülési térképek a békászó sasról a Tudástár Magyarország madarai oldalon.

Békászó sas – a Kárpát-medence rejtőzködő királya

A békászó sas, vagy más néven kisebb békászó sas, hazánk egyik legritkább és leginkább veszélyeztetett ragadozó madara. Kelet-Európa, a Balkán és a Kaukázus erdeiben fészkel, de a fajt a hosszú vándorútja teszi igazán különlegessé: minden évben több ezer kilométert repül, hogy Délkelet-Afrikában, főleg Tanzánia és Zambia környékén teleljen.

Vándor a kontinensek között

A békászó sas tavasszal érkezik vissza Európába, jellemzően április végén, hogy fészkét kialakítsa. Ősszel, szeptember-október tájékán indul vissza Afrikába. Egyetlen év alatt akár 10 000 km-nél is többet repül, és mindezt évente kétszer!

Fészeképítés és fiókák

• A faj magányos fészkelő, a párok egymástól távol, több kilométeres területeken élnek.
• Fészkét középhegységi vagy dombsági vegyes erdőkben alakítja ki, jellemzően nagyobb fákra.
• Évente egy fiókát nevel sikeresen, mivel a fajra jellemző a kainizmus – azaz az erősebb fióka gyakran elpusztítja a gyengébbet.
• A tojásrakás májusban történik, a fióka júliusra válik röpképessé

Étkezési szokásai

Nevéhez híven a békászó sas elsősorban kétéltűeket, különösen békákat fogyaszt, de emellett kisrágcsálókat, madárfiókákat, hüllőket és rovarokat is zsákmányol. Táplálékát főleg mezőgazdasági területeken, kaszálókon és mocsaras réteken szerzi be.

Rokon fajok

Legközelebbi rokona a nagy békászó sas (Clanga clanga), amely valamivel nagyobb termetű, sötétebb tollazatú, és ritkábban fordul elő hazánkban. A kettőt gyakran össze is tévesztik, noha viselkedésükben és vonulási szokásaikban is vannak különbségek.

Történelmi háttér

A sasok évszázadok óta a hatalom és szabadság szimbólumai. A békászó sas, bár kevésbé ismert, mint a rétisas vagy a parlagi sas, mégis a természet csendes hőse: rejtőzködő, kitartó, hosszú távokat bejáró vándor.

A 18 éves példány, amelyről most újra fotó készült Monok környékén, igazi természetvédelmi sikertörténet: nemcsak a madár alkalmazkodóképességéről árulkodik, hanem arról is, hogy a hazai természetvédelmi munka valódi eredményeket hozhat.

Tudtad?

• A világon a legidősebb ismert békászó sas egy lett példány volt, amelyet 26 éves korában azonosítottak.
• A madarak gyűrűzése segíti a kutatókat a vonulási útvonalak, túlélési arányok, populációváltozások nyomon követésében.
• Magyarországon mindössze 29-36 pár fészkel évente, így minden egyes példány sorsa kiemelkedően fontos.

A 18 éves magyar sas került elő – túlélte Afrikát, Európát és a klímaváltozást is! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Fülemüle éneke: a természet legszebb dallama

A kis énekesmadár „dalai” rendkívül változatosak és összetettek, több mint 180 különböző dallamfordulatot tartalmaz, és egyes példányok akár 250 különböző motívumot is képesek előadni. A hímek éjszaka is énekelnek, hogy vonzzák a tojókat, akik a tavaszi vonulás során hallják meg a hívó hangokat. Ez a viselkedés különösen hatékony, mivel az éjszakai csendben a fülemüle éneke messzebbre hallatszik, így nagyobb eséllyel talál párt. ​

A fülemüle a kultúrában és történelemben

A fülemüle éneke nemcsak a természetkedvelőket, hanem a művészeket és írókat is megihlette. Hans Christian Andersen „A fülemüle” című meséjében a madár éneke annyira lenyűgözi a kínai császárt, hogy az életét is megmenti. John Keats „Ode to a Nightingale” című versében a fülemüle éneke az örök szépség és a halandóság ellentétét szimbolizálja. ​

A fülemüle Magyarországon

Magyarországon a fülemüle gyakori fészkelő, különösen a bokros, ligetes területeken, akár városi parkokban is. A hímek április végétől kezdik meg éneküket, amely május végéig hallható. A „Fülemülék éjszakája” program során az érdeklődők szakértő vezetésével hallgathatják meg a madarak énekét, és akár madárgyűrűzési bemutatón is részt vehetnek.​

Csatlakozz a „Fülemülék éjszakája” programhoz!

A „Fülemülék éjszakája” rendezvénysorozat április második felétől május végéig tart, országszerte több helyszínen. A pontos időpontok és helyszínek az MME honlapján találhatók:

A rendezvény helyszínek országos listája:

Bács-Kiskun vármegye
Helyszín: Kunadacs
Időpont: 2025. május 6. (kedd) 17:00
Találkozó: Kunadacsi Igazgyöngy Óvoda
Program: interaktív foglalkozás, majd madárhang-hallgatás esti sétával egybekötve
További információ: Schneider Viktor 20/596-1377

Baranya vármegye
Helyszín: Pécs, PKK Melinda Közösségi Ház
Időpont: 2025.05.09. (péntek) 17.00
Találkozó: sportpálya külső sarka
Program: séta a környéken madármegfigyeléssel és a fülemülék énekének a hallgatásával a langyos tavaszi estén.
További információ: Wágner László 30/377-3412

Helyszín: Nagynyárád
Időpont: 2025.05.09. (péntek) 18.00
Találkozó: Nagynyárád Paptag – major
Program: gyűrűzés és séta a környéken madármegfigyeléssel és a fülemülék énekének a hallgatásával a langyos tavaszi estén.
További információ: László Csaba 70/289-8495

Helyszín: Pusztakisfalu
Időpont: 2025.05.17. (szombat) 19.00
Találkozó: Pusztakisfalu, Kápolna
Program: séta a környéken madármegfigyeléssel és a fülemülék énekének a hallgatásával a langyos tavaszi estén.
További információ: Szekeres Tibor 20/5431878

Helyszín: Pécs – Tüskésrét
Időpont: 2025.04.30. (szerda) 19.00
Találkozó: Tüskésrét gördeszka (PUMPA) pálya előtti parkoló
Program: séta a környéken madármegfigyeléssel és a fülemülék énekének a hallgatásával a langyos tavaszi estén.

Felvezető program: Madárismereti séta 17.00-tól
Találkozó: 16.45 ugyanott

Békés vármegye
Helyszín: CsabaPark, Békéscsaba
Időpont: 2025. május 2. (péntek) 18:00
Találkozó: CsabaPark, Körte sor felőli bejárat
Program: madárhang hallgatás, madárgyűrűzés,
További információ: Vasas András, 70/626-3232

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Helyszín: Miskolc, Miskolc-Tapolcai Park
Időpont: 2025. április 30. (szerda) 17:30
Találkozó: Barlangfürdő előtti sétány
Program: Rövid séta a kőbányához, madárhangok hallgatása
További információ: Somoskői Péter 30/2070-225

Helyszín: Tard környéki gyepek és mezőgazdasági területek
Időpont: 2025. május 3. (szombat) 19:00-21:00
Találkozó: Tard, Mátyás Madár vendégház előtt. (Kossuth u. 41.)
Program: Madármegfigyelő séta, madárhangok hallgatása
További információ: Szabó Attila 70/321-4868

Helyszín: Miskolc, Martin-kertváros
Időpont: 2025. május 9. (péntek) 17:30
Találkozó: 3/A busz végállomása
Program: Madármegfigyelő séta, madárhangok hallgatása
További információ: Kéki Eleonóra 70/953-8232

Helyszín: Szeleta Park – Miskolc, Hegyalja utca 245.
Időpont: 2025. május 10. (szombat) 16:00
Program: 16:00-19:30 Interaktív programok (avarminta vizsgálat, kézműveskedés); 18:00 Rajzpályázat eredményhirdetés; 19:30 Fülemüle ihlette kulturális, irodalmi est
További információ: Ölveczki Gyula 30/466-8089

Heves vármegye

Helyszín: Eger, Legányi erdő, Tibrik dűlő
Időpont: 2025. május 16. (péntek) 18:50 – 21:00
Találkozó: Egri Polgári Lövészegylet lőtere – 3300 Eger, Legányi Ferenc utca 3.
Program: Madármegfigyelő séta, madárhangok hallgatása
További információ: Pálfy Andrea Anna 20/598-3687

Helyszín: Eger, Legányi erdő, Tibrik dűlő
Időpont: 2025. május 23. (péntek) 18:50 – 21:00
Találkozó: Egri Polgári Lövészegylet lőtere – 3300 Eger, Legányi Ferenc utca 3.
Program: Madármegfigyelő séta, madárhangok hallgatása
További információ: Pálfy Andrea Anna 20/598-3687

Budapest
Helyszín: Budapest, Népliget
Időpont: 2025.május 9. (péntek) 17:00
Találkozó: Planetárium előtt (https://maps.app.goo.gl/PEpkrPvSwgSGtvyA9)
Program: Odútelep ellenőrzés, fülemüle hallgatás
További információ: Lendvai Csaba 20/322-5787

Helyszín: Pesterzsébet, Kapitány puszta
Időpont: 2025. május 11. (vasárnap) 18.00
Találkozó: Dallas benzinkút utáni kis híd (https://maps.app.goo.gl/Zu8UE7wQ4KHq6Pwd8)
Program: Madarász túra, madárhang ismeret
További információ: Nyáry Zsigmond, +36304248767, nyary.zsigmond@mme.hu

Csongrád-Csanád vármegye
Helyszín: Hódmezővásárhely, Téglagyári tavak
Időpont: 2025. május 2. 18:30
Találkozó: Hódmezővásárhely, Téglagyári tavak kilátója (46.43281, 20.34350)
Program: gyalogos séta és madárhang-hallgatás
További információ: Molnár Ádám 30/530-9352
A kemencénél 17:00 órától madárgyűrűzési bemutatóval is várjuk az érdeklődőket!

Helyszín: Szeged, a Vízügyi Történeti Emlékhely előtt
Időpont: 2025. május 17. 19:00
Találkozó: Újszeged, Vízügyi Történeti Emlékhely (46.25047, 20.18867)
Program: gyalogos séta és madárhang-hallgatás
További információ: Lovászi Péter 20/485-0505
Figyelem! Szúnyogokra számítani kell, ezért érdemes hosszú nadrágot és felsőt hozni!

Fejér vármegye
Helyszín: Dinnyés Rózsa utca 15. Madárdal-tanösvény
Időpont: 2025.április 26. 19-21 óra
Program: madárdalos séta egy kis madárgyűrűzéssel
További információ: Fenyvesi László 30-6634630

Helyszín: Székesfehérvár, Sóstó Természetvédelmi terület
Időpont: Május 14, csütörtök 18:00
Találkozó: Zöld-tanya
Program: Madarhang hallgatás, túra
További információ: Koleszár Sándor 06706614360

Győr-Moson-Sopron vármegye
Helyszín: Nagycenk, kastélypark és hársfasor
Időpont: 2025. május 9. 17:30
Találkozó: Széchenyi-kastély, főbejárat
Program: madármegfigyelés, odúellenőrzés, gyűrűzés
További információ: Pellinger Attila 30/396-6961

Hajdú-Bihar vármegye
Helyszín: Hajdúnánás, Keleti-főcsatorna part
Időpont: 2025.május 10. (szombat) 18:30
Találkozó: Görbeházi úti híd
Program: Fülemüle bemutatása, hangjának megismerése, madármegfigyelő séta
További információ: Becsei Zoltán 06-20/378-6890

Helyszín: Bocskaikert, Németh László Általános Iskola és AMI
Időpont: 2025. május 7. (szerda) 19:00
Találkozó: Iskola közösségi terme
Program: Vetítéses előadás a fülemüléről, majd a környéken tett rövid séta során élőben is megismerhetik a látogatók a faj csodálatos énekét.
További információ: Pásti Csaba 20/255-4730

Helyszín: Debrecen, Egyetemi Botanikus kert
Időpont: 2025. május 31. (szombat) 16-19-ig
Találkozó: A Debreceni Egyetem Élettudományi Központja mögött, a botanikus kert bejáratánál.
Program: madármegfigyelés, madárgyűrűzés
További információ: Tóth Máté 20 2487618

Pest vármegye
Fülemülék Éjszakája Vácon
Helyszín: Vác, Deákvár külterület
Időpont: 2025. május 9. (péntek) 18:00
Találkozó: Vác, Felső Deákvár, a volt Híradós Laktanya, Gombási út 73-mal szemben, még meglévő bejárata előtt
Program: Séta a mezőn, madarászás Schmidt Andrással és madárhangok meghatározása, a fülemülék megfigyelése.
További információ: Nagy Csaba +36 30 965 9914
Minden madarakkal kapcsolatos kérdésre válaszolunk! Kisebb gyermekekkel is látogathatóak programjaink! Kérjük kutyusukat ne hozzák el a sétára!

Somogy vármegye
Helyszín: Bárdudvarnok
Időpont: 2025.május 10.( szombat) 18:00
Találkozó: Petörke Portéka piac
Program: Vezetett körséta Bárdudvarnok-Zsippó- Bárdudvarnok útvonalon madár hallgatással, természetismereti beszélgetéssel További információ: Dr.Németh Ildikó 30/2690-889

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Helyszín: Nyíregyháza Sóstói erdő
Időpont: 2025. április 25. 18:45
Találkozó: Nyíregyházi Egyetem, Szökőkút, Nyíregyháza Sóstói út 31/b
Program: Séta az erdőben az éneklő madarak megfigyelésével, Dr. Szép Tibor vezetésével

Helyszín: Tiszavasvári, Csónakázó tó és Keleti -főcsatorna
Időpont: 2025.május 16. ,péntek 18:30
Találkozó: Strandfürdő előtt
Program: megfigyelő séta a vizes területek partján, fülemüle és más madarak bemutatása, hangfelismerése.
További információ: Polyák Ferenc 06-30/683-2061.

Tolna vármegye
Helyszín: Dombóvár, tüskei horgásztavak
Időpont: 2025.május 8. 14 óra
Találkozó: Dombóvár, Tüske- Madárvárta
Program: Odútelep ellenőrzés, madárhang hallgatás, madárgyűrűzés,
További információ: Nagy Sándor 30/296-4501

Helyszín: Dombóvár-Mágocs között, Béka tavak
Időpont: 2025.május 8. 19 óra
Találkozó: a két tó közötti parkolóban
Program: A terület madárvilágának bemutatása, madármegfigyelés, madárhang.
További információ: Molnár Norbert 20/210-8765, Sukola Kíra 30/611-6258
Üdv. Nagy Sándor h.cs. titkára

Helyszín: Szekszárd, Kórház Park /Béri Balog u.5-7/
Időpont: 2025.május 23. (péntek) 17 óra
Találkozó: kórházi előadóterem /Lila épület/
Program: Előadás az év madaráról és hüllőjéről, odútelep ellenőrzés, madárhang hallgatás, madárgyűrűz és, séta a parkban.
További információ: dr. Kis Ernő 06-20/972-0011

Veszprém Vármegye
Helyszín: Veszprém-Gyulafirátót, Miklád tanösvény,
Időpont: 2025.május 3. (szombat) 17:00
Találkozó: Tanösvény kezdőpontja
Program: madárismereti séta, madárgyűrűzés,
További információ: Forintos Ede, 30/5522-108

Helyszín: Balatonakarattya, magaspart, Csittényhegy
Időpont: 2025. május 2. (péntek) 19:00
Találkozó: Balatonakarattya, Késmárk utca végén
Program: Madármegfigyelő, természetismereti, helytörténeti séta
További információ: Kajtár Bence 70/504-II66

Helyszín: Balatonkenese, Soós-hegy
Időpont: 2025. május 11. (vasárnap) 18:00
Találkozó: Balatonkenese, Bajcsy-Zsilinszky utca 55-el szemben, a református temető parkolójában
Program: Madármegfigyelő, természetismereti, helytörténeti séta
További információ: Kajtár Bence 70/504-II66

Zala Vármegye
Helyszín: Helikon-park

Időpont: május 17 szombat, 17:00
Program: madárgyűrűzés (ha lesz legalább egy fő segítségem), madármegfigyelő séta, madárhangok
Találkozó: Helikon-park, Helikon emlékmű
Információ: Havasi Máté, 36204173381

Helyszín: Gébráti-tó

Időpont: május 17 szombat, 17:00
Program: madárgyűrűzés, madármegfigyelő séta, madárhangok felismerése
Találkozó: Gébárti-tó, Esőbeálló 46.86645488859025, 16.81489157842585
Információ: Megyer Csaba +36304910089

Helyszín: Gyenesdiás

Időpont: május 16. péntek 18:00-tól
Program: madármegfigyelés, madárhangok „gyűjtése”, valamint minden, ami természet (este és éjszaka aktív állatok megfigyelése)
Találkozó: Találkozó Gyenesdiás, 18:00 óra Természet Háza előtt
Információ: Fehér Csaba Endre +36302383866

Helyszín: Zalavár, Vár-sziget

Időpont: május 17. péntek 18:00-tól
Program: madármegfigyelés, madárhangok „gyűjtése”, valamint minden, ami természet (este és éjszaka aktív állatok megfigyelése)
Találkozó: Találkozó Zalavár, Vár-sziget, 18:00 óra Kis-Balaton Ház előtt
Információ: Fehér Csaba Endre +36302383866

Ne hagyd ki ezt a különleges élményt, és hallgasd meg a természet egyik legszebb énekét élőben!​

További érdekességek a fülemüléről

• Miért énekel éjszaka? A hím fülemülék éjszakai éneke a párkeresés része. Az éjszakai csendben az ének messzebbre hallatszik, így nagyobb eséllyel vonzza a tojókat. ​
• Kulturális jelentősége: A fülemüle éneke számos kultúrában a szerelem, a szépség és az inspiráció szimbóluma. A madár éneke megihlette többek között Andersen, Keats és Wilde műveit is. ​
• Élőhelye: A fülemüle kedveli a sűrű aljnövényzetű, bokros területeket, ahol elrejtőzhet, miközben énekel. Magyarországon gyakori fészkelő, különösen a Duna menti ligeterdőkben és városi parkokban.​

Fedezd fel te is a fülemüle varázslatos világát, és csatlakozz a „Fülemülék éjszakája” programhoz, hogy személyesen tapasztalhasd meg e különleges madár énekét!

A Minden évben csak néhány hétig hallható ez a varázslatos hang – most újra visszatér! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.