A trágyázás hatása nemcsak a termésre, hanem a klímára is kihat

A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatói rámutattak: a trágyázás módja nemcsak a terméshozamokat befolyásolja, hanem az üvegházhatású gázok kibocsátását is, ezáltal közvetlen hatással van a klímaváltozásra.

Az ipari forradalom óta a szén-dioxid (CO2), a dinitrogén-oxid (N2O) és a metán (CH4) légköri mennyisége drasztikusan megemelkedett. Ezek legfőbb forrása nemcsak az ipar, hanem a mezőgazdaság is – különösen a növénytermesztés. Éppen ezért kulcskérdés, hogy milyen trágyázási módszert alkalmazunk.

A martonvásári kísérlet: több mint 60 év tapasztalata

Martonvásáron 1955 óta zajlik egy egyedülálló tartamkísérlet, amelynek során a kutatók összehasonlították a műtrágyázás, a szervestrágyázás és a kettő kombinációjának hatásait. Vizsgálták a csernozjom talajok állapotát, a kibocsátott üvegházhatású gázokat és a termésátlagokat is.

Eredmények: nem minden trágya egyforma a klíma szempontjából

• Szervestrágya: a legnagyobb CO2-kibocsátást okozta, viszont a legalacsonyabb N2O-kibocsátással járt.
• Műtrágya: minden esetben kiugróan magas N2O-kibocsátást eredményezett, ami a klímaváltozás szempontjából kedvezőtlen.
• Kombinált trágyázás (műtrágya + szervestrágya): nagyobb üvegházhatású gáz kibocsátással járt, ugyanakkor a legjobb kukoricahozamokat adta.
• Metán (CH4): egyik trágyatípus esetében sem volt számottevő a kibocsátás.

A kutatók szerint a különbségek főként abból adódnak, hogy a trágyák eltérő módon alakítják át a talaj kémiai és fizikai környezetét.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A termelők számára a kombinált trágyázás kínálhatja a legnagyobb hozamot, ugyanakkor ez környezeti szempontból nem a legkedvezőbb megoldás. A jövő mezőgazdaságának így egyensúlyt kell találnia az élelmiszerbiztonság és a klímavédelmi szempontok között.

A tanulmány részletesen az Agriculture, Ecosystems and Environment című tudományos folyóiratban jelent meg.

A Műtrágya vagy szervestrágya? A válasz nem olyan egyszerű, mint hinnénk bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A magyar kormány 2025-ben is úgy döntött, hogy átvállalja a gazdák öntözővíz-használati díját. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági termelők díjmentesen juthatnak hozzá az öntözéshez szükséges vízhez. A cél egyértelmű: növelni az öntözött mezőgazdasági területek arányát, és ezzel fokozni a versenyképességet – különösen a klímaváltozás okozta egyre gyakoribb aszályos időszakokban.

Ehhez 10 milliárd forint állami támogatás társul, amit kifejezetten erre a célra különítettek el a költségvetésben.

Mi a probléma ezzel? – A szakértők aggályai

Elsőre jól hangzik az ingyen víz, de több szakértő is felhívja a figyelmet arra, hogy ez hosszú távon nem fenntartható. Az egyik legnagyobb gond, hogy ezzel a gyakorlattal eltűnik egy nagyon fontos ösztönző: a víz árának megtapasztalása. Ha a gazdák nem érzik a víz valós költségét, akkor kevésbé lesznek motiváltak a spórolásra vagy a hatékonyabb vízhasználatra.

Ez a megközelítés szembemegy az Európai Unió Víz Keretirányelvével (VKI), amely a „használó fizet” elvét követi. Az uniós vízpolitika szerint a vízdíjaknak ösztönözniük kellene a takarékos és hatékony használatra – nemcsak gazdasági, hanem környezeti okokból is.

Nem először lép szembe az EU-val a magyar gyakorlat

Ez nem új dolog: 2014 óta többször is eltörölte vagy csökkentette a vízdíjat a kormány. Ennek ellenére az öntözött területek aránya jellemzően nem nőtt jelentősen. A 2022-es aszály ugyan rávilágított az öntözés fontosságára, de a megoldás továbbra is vitatott – különösen az árpolitika oldaláról.

Mit csinál másképp Európa? – Tagállami példák

Míg Magyarországon a víz használata ingyenes, más uniós országokban a gazdák különböző mértékű díjakat fizetnek, ami ösztönzi a tudatos felhasználást:

• Németország: A teljes vízszolgáltatási költséget áthárítják a felhasználókra, beleértve a környezeti terheket is.
• Ausztria: A díj fedezi a víz kitermelésének és elosztásának minden költségét – az ösztönző itt is a spórolás.
• Szlovákia: Itt minimális, de létező vízdíjat kell fizetni, főleg nagyobb vízhasználat esetén.
• Horvátország: Nem ingyenes a víz, de erősen támogatják az öntözőrendszerek fejlesztését, sokszor 50–100%-os kompenzációval.
• Románia: Itt az állam a fő infrastruktúra energiaigényét vállalja át, miközben uniós támogatásokkal ösztönzi a beruházásokat.

Miért nem működik jól a magyar modell?

A hazai rendszer nem különböztet meg nagy és kis gazdálkodókat – pedig hatalmas különbségek vannak közöttük. A vízdíjmentesség mindenki számára ugyanazt a feltételt biztosítja, miközben egy több száz hektáros gazdaság vízigénye össze sem hasonlítható egy családi gazdaságéval.

Ráadásul hiányzik a hosszú távú stratégia: nem ösztönöz sem technológiai fejlesztésre, sem vízmegtakarításra. A klímaváltozás miatt azonban elkerülhetetlen, hogy új, fenntarthatóbb modelleket vezessünk be.

Kockázatos jövőkép: uniós ütközések és környezeti hatások

Ahogy Szabó Péter klímapolitikai szakértő is kiemelte, ez a gyakorlat támadási felületet jelent az EU-s irányelvek szempontjából. Igaz, jelenleg még nincsenek konkrét jogi következmények, de a helyzet nem tartható fenn örökké.

A vízgazdálkodás jövője most dől el: olyan rendszerekre lenne szükség, amelyek igazságosan osztják el az erőforrásokat, figyelembe veszik a különböző méretű gazdaságokat, és hosszú távon biztosítják a természetes vizes élőhelyek fennmaradását. – áll a masfelfok.hu közleményében.

A Magyarország vízgazdálkodása újabb uniós konfliktushoz vezethet bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Megkönnyebbülhetnek a gazdák és a baromfihús-imádók: hivatalosan is madárinfluenzamentes lett Magyarország! Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) hivatalosan is megerősítette, hogy hazánk ismét megszabadult a magas patogenitású madárinfluenza bélyegétől.

Ez a jó hír nemcsak az állattartók válláról vesz le hatalmas terhet, de megnyitja a kapukat az élő baromfival és szárnyas eredetű termékekkel való nemzetközi kereskedelem előtt is. Mostantól az export ismét szabadon indulhat olyan országok felé is, amelyek eddig korlátozták a magyar termékek fogadását.

A mentesség dátuma: visszamenőleg július 5-től érvényes!

Dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos már meg is küldte a hivatalos értesítéseket a partnerországoknak, így a baromfiipar fellélegezhet – legalább egy időre. A legfrissebb kereskedelmi infók július 21-től elérhetők a Nébih honlapján.

Nincs lazsálás: továbbra is szigorú szabályokat kell betartani!

A szakemberek figyelmeztetnek: a betegség visszatérésének elkerülése érdekében a gazdáknak továbbra is maximális higiéniai előírásokat kell követniük.
Etetés és itatás csak fedett helyen,
a takarmányt és az almot zárt térben kell tárolni,
ha ez nem lehetséges, akkor legalább fóliával kell letakarni – nehogy a vadmadarak hozzáférjenek.

További infók és aktuális hírek:
madárinfluenza-tájékoztató oldal

A Magyarország hivatalosan is madárinfluenza-mentes! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Ma már a fenntarthatóság nem üres szólam, hanem a jövő alapja – ezt a magyar gazdálkodók és élelmiszeripari cégek is pontosan tudják. Az elmúlt években egyre több termelő áll át környezetbarát gazdálkodási modellekre, figyelmet fordítva a talajvédelemre, a vízgazdálkodásra, a vizes élőhelyek megóvására és az agrár-ökoszisztémák fenntartására.

Most ez a szemlélet díjat is hozhat a legkiválóbbaknak! Az idén 18. alkalommal kiírt Magyar Üzleti Felelősség Díj (CSR Hungary Díj) azokat a magyar gazdálkodókat és élelmiszeripari vállalkozásokat keresi, akik példát mutatnak fenntartható és innovatív megoldásaikkal.

A pályázat kifejezetten a Magyarországon tevékenykedő, fenntarthatóságot szem előtt tartó cégeket és szervezeteket szólítja meg, lehetőséget adva, hogy szélesebb körben is bemutathassák környezettudatos és jövőbe mutató kezdeményezéseiket. A regisztráció határideje június 20., a teljes pályázati anyagot pedig július 1-ig lehet leadni.

A díjazottak lehetőséget kapnak a CSR Hungary védjegy kétéves használatára, amely nagyban erősítheti piaci pozíciójukat, és kiemelheti őket a versenytársak közül. A védjegy elnyerését többszintű, független ellenőrzés előzi meg.

A részletek és a jelentkezés feltételei az alábbi oldalon olvashatók: www.csrhungarydij.eu

A Elismerés a zöld gazdáknak: Most te is nevezhetsz a CSR Hungary Díjra! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

„Életét kockáztatta” – akár így is fogalmazhatnánk a magyar dinnyéről, hiszen a tavaszi fagykárok idén sem kímélték a gazdákat. Bár a palánták nevelését a gazdák optimistán indították, a március végi és április eleji hideghullám kegyetlenül megtépázta a korán kiültetett növényeket. A gazdák rettegve figyelték, hogyan lesz a féltve őrzött palántákból vagy jégverem, vagy csoda, ami túléli a mínuszokat. Április közepére ugyan megérkezett a napsütés és a langyosabb idő, de a májusi hidegek ismét beleszóltak a dinnyék sorsába.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Dinnye munkacsoportjának friss beszámolója szerint a szezon csúszása már biztosra vehető, így a magyar dinnyeimádók is később juthatnak hozzá a hazai kedvencükhöz. Bár a fóliasátras dinnyék már június közepén megjelenhetnek a piacon, a nagyobb mennyiséget adó szabadföldi görögdinnyék csak július elejére várhatók. A legkorábbi termések idén is Békés és Baranya vármegyéből érkeznek majd, míg a kelet-magyarországi régió augusztusban is szállít friss dinnyét. Ez azonban azt jelenti, hogy a piac később indul, ami a gazdákat és a fogyasztókat egyaránt próbára teszi.

Marokkó vs. Magyarország: kié lesz idén a dinnyekirályság?

A dinnyeágazatot ugyanakkor nem csak a fagy, hanem a nemzetközi konkurencia is keményen sújtja. Hiába a hazai gazdák magas szintű tudása, az új termesztési technológiák és a legmodernebb fajták használata, a déli országokból és Marokkóból érkező dinnyék folyamatosan letörik az árakat. A hazai dinnyék minősége ugyan kiváló – köszönhetően az oltott fajták és a magnélküli dinnyék terjedésének –, de a piaci pozíciók megtartásához a termelőknek egyre inkább össze kell fogniuk.

A tavaszi sokk ellenére a termelők bizakodóak: idén a gazdák 3700 hektáron vágtak bele a görögdinnyetermesztésbe, ami 10 százalékos növekedés a tavalyi évhez képest. Békés vármegye 1320 hektáron, a keleti régió pedig 1350 hektáron biztosítja a dinnyekínálat gerincét, míg Heves vármegyében is jelentős, közel 380 hektáron folyik a termesztés. A sárgadinnyéből is többet ültettek: 500 hektárra nőtt a terület, részben azért, mert sok gyümölcsös a tavaszi fagy áldozata lett, így a gazdák a kényszer szülte megoldásként sárgadinnyével pótolják a kiesést.

A várakozások szerint a 3700 hektáros termőterület körülbelül 170-180 ezer tonna görögdinnyét adhat idén, amiből a hazai piac 110-120 ezer tonnát képes felszívni – a többi exportpiacokra kerülhet, ha sikerül elég erős szervezettséget kialakítani. A külföldi kereslet adott, ám a verseny évről évre durvul, hiszen a déli országok és Marokkó is egyre nagyobb szeletet követel magának az európai dinnyetortából.

Ahhoz, hogy a magyar dinnye megőrizze presztízsét itthon és külföldön, a gazdáknak nagy szüksége lenne összefogásra, szervezettségre és közös piaci stratégiára. Csak így lehet felvenni a versenyt a dömpingárakkal és a külföldi dömpinggel szemben. Egy biztos: a magyar dinnyések idén is vért izzadtak a faggyal és a konkurenciával szemben – és mi, fogyasztók csak remélhetjük, hogy a kitartásuknak köszönhetően idén is lesz mit harapnunk.

A Káosz a magyar dinnyepiac körül: miért késik a szezon? bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A mezőgazdasági pályázatok világában minden pont számít – és most különleges lehetőség nyílik a fiatal termelők előtt. A Kiváló Minőségű Élelmiszer minőségrendszerbe való bekapcsolódás jelentős előnyt biztosíthat több támogatási program esetében is.

Június 16-án rajtol a „Fiatal mezőgazdasági termelők elindulásának és beruházásainak támogatása” program, ahol a KMÉ-minősítés birtokosai automatikusan 2 extra ponttal gazdagodnak. Ez a gyakorlatban komoly versenyelőnyt jelent a támogatás megszerzéséért folytatott versenyben.

Az Európai Unió által is elismert KMÉ-védjegy nem véletlenül vált a minőség szimbólumává. A Nébih szakértelmére építő rendszer célja kettős: egyrészt a magyar termelők és előállítók piaci pozícióinak erősítése, másrészt a fogyasztók segítése abban, hogy könnyedén felismerjék és választhassák a kiemelkedő színvonalú, biztonságos, fenntartható módon készült termékeket.

A 2025. június 16-tól elérhető KAP-RD05-RD01b-1-25 kódjelű támogatási konstrukcióban résztvevők számára a KMÉ nemzeti minősítés 2 bónuszpontot garantál, ami jelentősen javítja a sikeres pályázás esélyeit. A minősítés megszerzése körülbelül három hónapot vesz igénybe, ezért az időben gondolkodó pályázók már most, a beadási időszak kezdete előtt megkezdhetik a folyamatot.

További részletek a támogatásról: https://kap.gov.hu/tamogatas/kap-rd05-rd01b-1-25

A KMÉ-védjegyre történő jelentkezés folyamatos, határidő nélkül kezdeményezhető a hivatalos platformon: https://palyazat.kme.hu
A sikeres pályázáshoz elengedhetetlen a KMÉ Speciális Tanúsítási Követelményeinek (STK) alapos ismerete és betartása.
A részletes feltételek itt tanulmányozhatók: https://kme.hu/vallalkozoi/specialis-tanusitasi-kovetelmenyek/

A A legtöbb gazda nem tudja: ezzel duplázhatod meg az esélyeidet bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

2025 tavaszától Magyarországon szigorú szabályozás vonatkozik a drónnal történő növényvédő szer-kijuttatásra. Csak azok a szerek és készítmények használhatók, amelyek kifejezetten drónos kijuttatásra is engedélyezettek. A jelenleg csak földi vagy hagyományos légi alkalmazásra engedélyezett szerek csak külön engedélyezési eljárás után használhatók drónnal.

Az engedély kiterjesztését a szer engedélytulajdonosa kérelmezheti a Nébih-nél, elektronikus úton. Ehhez be kell nyújtani többek között:

• hivatalos kérelmet,

• kísérleti engedélyt a Pest Vármegyei Kormányhivataltól,

• és a hatékonysági vizsgálatok eredményeit, az új „drónos útmutató” szerint.

A vizsgálatok és dokumentumok megléte kötelező, a hatóság pedig további iratokat is bekérhet, ha szükséges.

Kérdés esetén: ppp-registration@nebih.gov.hu
E-papír ügyintézés: epapir.gov.hu

A NÉBIH közleménye: Tudnivalók a növényvédő szerek és növényvédelmi hatású készítmények drónos kijuttatásának kérelmezéséről

A növényvédő szerek és növényvédelmi hatású készítmények drónnal történő kijuttatásának engedélyezésével kapcsolatban az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat, többek között: ki, hol és hogyan kérelmezheti az ehhez szükséges engedélyeket.

A vonatkozó jogszabály* rögzíti, hogy pilóta nélküli légijárművel (drónnal) kizárólag pilóta nélküli légijárművel való kijuttatásra engedélyezett növényvédő szer és növényvédő szernek nem minősülő növényvédelmi hatású termék (készítmény) juttatható ki.
A fentiekből következik, hogy a földi vagy a „klasszikus” légi (repülőgéppel és helikopterrel történő) kijuttatásra engedélyezett növényvédő szerek és készítmények alapvetően nem alkalmazhatók ilyen célból. A használatuk csak azt követően lehetséges, ha a meglévő érvényes engedélyokiratukat kiterjesztik a drónnal történő kijuttatásra.
Az engedélyokirat kiterjesztését az érintett szer vagy készítmény engedélytulajdonosa vagy annak hivatalos hazai képviselete kérelmezheti.
A kiterjesztésre vonatkozó kérelmet a Nébih-hez kell benyújtani az alábbiak szerint:
– elektronikus úton (e-papíron: https://epapir.gov.hu)
– benyújtandó dokumentumok:
• hivatalos kérelem
• a Pest Vármegyei Kormányhivatal által kiadott kísérleti engedély
• A „Hatékonysági kísérleti beállítások pilóta nélküli légi járművel” ** című útmutatóban előírt adatok és vizsgálati eredmények
Az engedélyokirat módosítási eljárása során a Nébih további dokumentumokat is bekérhet a kérelmezőtől, amennyiben az értékeléshez erre szükség van.
A kérelem benyújtásával, valamint értékelésével kapcsolatos kérdésekkel a ppp-registration@nebih.gov.hu e-mail címen lehet a Nébih illetékes szakembereihez fordulni.
A Magyar Növényvédelmi Szövetséggel, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarával, a vármegyei kormányhivatalokkal, a szakmai szervezetekkel és a szakértőkkel történt egyeztetéseket követően, 2025. év tavaszán sor került a Nébih által összeállított útmutató felülvizsgálatára. Ezt követően a Növényvédelmi Bizottság 2025. március 26-i ülésén egyhangú szavazással döntött a „Hatékonysági kísérleti beállítások pilóta nélküli légi járművel” című útmutató elfogadásáról.
Az engedély kiterjesztéséhez valamennyi előírt vizsgálatot szükséges elvégezni.

Forrás: NÉBIH

A Új korszak a mezőgazdaságban: drónnal is lehet permetezni – de csak így! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A mezőgazdasági termékek eredetének azonosítása jelenleg a termék csomagolásán feltüntetett „származási hely” megjelöléssel történik, pl. a Kínában termesztett fokhagyma Magyarország területén történő átcsomagolásakor származási helyként Magyarországot tüntetik fel. Ez a gyakorlat Európában általános. A mezőgazdasági termékek nyomon követéséhez nem a „származási” helyet, hanem a termő helyet kellene megjelölni.

A projekt célja a hazai termőhelyek talajában található fémek, félfémek és ritkaföldfémek mennyiségére és az egyes fémes és nem fémes elemek izotóparányaira jellemző sokszínűség kutatása volt. Továbbá egy olyan módszer kidolgozása, amely alkalmas a növényi eredetű termékek termőhelyének objektív azonosítására.

A kutatás során az ország számos pontján talaj és növény mintákat gyűjtöttek, melyeket nagy felbontású ICP-MS (induktív csatolású plazma tömegspektrométer) segítségével vizsgáltak. A mérési eredmények alapján egy, a Magyarország termőterületeinek izotóparányait tartalmazó adatbázis jött létre. A biológia tudományából ismert statisztikai módszerek segítségével keresték a termény és termőhely közötti kapcsolatot. A létrejött adatbázis szoftver referenciapontokra jellemző elem- és izotóp összetétel mellett tartalmazza az azonosításhoz szükséges statisztikai függvényeket, ezen felül a frissen beérkező adatok alapján állandóan frissíti magát. A grafikus kezelőfelület pedig lehetővé teszi a termés-termőhely azonosságok, illetve eltérések könnyen értelmezhető megjelenítését, 3d diagramok és egyéb adattömeg ábrázolási technikák segítségével.

A kutatási és fejlesztési projekt eredményeként egy olyan szolgáltatás jött létre, amely segítséget nyújt a hamis eredetű termékek kiszűrésében és objektív alapokra helyezheti az Oltalom Alatt Álló Eredetmegjelölés (OEM), valamint az Oltalom Alatt Álló Földrajzi Jelzés (OFJ) rendszereket.

Az NKFI Alap „VÁLLALATI KFI_16” pályázati kiírásán 499 635 822 Ft állami támogatást elnyert, 896 800 000 Ft összköltségvetésű projekt 2017. július 1-én indult és 2019. június 30-án zárult.

A Termőhely azonosítási módszert fejlesztettek bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.