A mai gazdasági környezetben a vállalatok folyamatos kihívásokkal szembesülnek. A piaci változások, technológiai fejlődés és külső nyomás miatt a cégeknek gyakran kell megváltoztatniuk működési módjukat és stratégiájukat. Ez azonban konfliktust teremt a vezetők és a munkavállalók között: míg a menedzsment rugalmasságot és gyors alkalmazkodást vár el, addig a dolgozók biztonságot és kiszámíthatóságot keresnek munkájukban.
Ez a kettősség komoly kihívást jelent minden szervezet számára. Hogyan lehet egyszerre biztosítani a vállalat versenyképességét és a munkavállalók biztonságérzetét? A válasz nem egyszerű, de megtalálható.

A változás tempója: miért érzik magukat túlterheltnek a dolgozók?

Statisztikák a munkavállalói stresszről
A kutatások világosan mutatják, hogy a munkavállalók jelentős része küzd a gyors változásokkal. Egy nemzetközi felmérés eredményei szerint:

• A dolgozók 64%-a úgy érzi, túlterheltek a munkahelyükön bekövetkező átalakulások miatt
• 49%-uk attól fél, hogy nem tudja majd követni a változások ütemét és lemarad
• 2022-ben egy átlagos munkavállaló 10 jelentős szervezeti változást élt át, ami ötszörös növekedés a 2016-os 2 változáshoz képest

Ezek a számok jól mutatják, hogy a változások üteme túlhaladta azt, amit az emberek természetesen fel tudnának dolgozni.

Mit várnak a munkavállalók a jövőben?

A Deloitte legfrissebb kutatása szerint a dolgozók háromnegyede (75%) nagyobb stabilitást szeretne látni munkahelyén a jövőben. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalók tudatában vannak a jelenlegi helyzet fenntarthatatlanságának, és vágynak a kiszámíthatóságra.
Vezetői perspektíva: a rugalmasság szükségessége

A vezetők látásmódja
A vezetők azonban másképp látják a helyzetet. Az ő szemszögükből nézve:

• Csak 19% gondolja azt, hogy a hagyományos munkamodellekkel lehet a legtöbb értéket teremteni
• 85% szerint a vállalatoknak rugalmasabb, agilisabb munkamódszereket kell kifejleszteniük
• A vezetők tisztában vannak azzal, hogy a piaci változásokhoz való gyors alkalmazkodás nélkül a cég versenyképessége veszélybe kerül

A szakadék mélyülése

Ez a különbség a vezetők és munkavállalók között egyre nagyobb problémát jelent. Míg a vezetés a rugalmasság irányába mozdulna el, a dolgozók pont az ellenkező irányba húznak. Ez a helyzet egyik fél számára sem fenntartható hosszú távon.

A jelenlegi helyzet: kevés vállalat találta meg az egyensúlyt

Felismerés vs. cselekvés

A kutatások szerint a szervezetek döntő többsége (72%) felismeri, hogy egyensúlyra van szükség az agilitás és a stabilitás között. Ez pozitív fejlemény, hiszen a probléma tudatosítása az első lépés a megoldás felé.
Azonban csak 39% tesz konkrét lépéseket ennek az egyensúlynak a megteremtése érdekében. Ez azt jelenti, hogy bár a vezetők tudják, mi lenne a helyes irány, a gyakorlati megvalósítás még várat magára.

A hagyományos alapok összeomlása

A régi, bevált rendszerek már nem működnek a mai környezetben:

• A fix munkaköri leírások túl merevek
• A meghatározott csapatok nem elég rugalmasak
• A lineáris karrierutak nem felelnek meg a modern igényeknek
• A hagyományos foglalkoztatási modellek elavultak

Amikor ezek az alapok megrendülnek külső vagy belső hatások miatt, a munkavállalók elveszítik biztonságérzetüket és nehezebben tudnak alkalmazkodni a változásokhoz.

Az új munkavilág kihívásai és lehetőségei

A munka természetének változása

Rugalmas munkafeladatok
A modern munkahelyeken egyre nehezebb a feladatokat hagyományos munkakörökhöz rendelni:

• A vezetők 81%-a szerint a mai feladatok nem illeszkednek a klasszikus munkakörökbe
• A dolgozók 71%-a végez olyan tevékenységeket, amelyek túlmutatnak eredeti munkaköri leírásán

Ez azt jelenti, hogy a munkavállalóknak sokkal változatosabb és rugalmasabb készségekkel kell rendelkezniük.

Technológiai integráció

Az új technológiák bevezetése kulcsfontosságú a versenyképesség szempontjából, de ezt úgy kell megtenni, hogy a dolgozók is profitáljanak belőle:

• Be kell mutatni, hogyan segítik a technológiák a mindennapi munkát
• Hangsúlyozni kell, hogy így magasabb prioritású feladatokra koncentrálhatnak
• A folyamatok hatékonyságának növelése mindenkinek előnyös

A munkavégzés helye is változik: a korábbi kötött jelenléti rendszer helyett a feladat jellege és a szervezeti igények határozzák meg, hol dolgozzanak az emberek.

Szervezeti átalakulás

A hagyományos struktúrák korlátai

A régi szervezeti felépítések, amelyek a munkakörök köré épültek, ma már akadályozzák a hatékony együttműködést. A modern környezetben szükség van a rugalmasságra és a gyors alkalmazkodásra.

Új szervezeti megközelítések

A jövő szervezetei másképp épülnek fel:

• Projektalapú csapatok a hagyományos osztályok helyett
• Több szakterületet átölelő hálózatos működés
• Konkrét üzleti célok köré szerveződő munkacsoport
• Képességalapú munkaszervezés

Ezekben a struktúrákban a stabilitást nem a munkakör adja, hanem a világos célok és stratégiai prioritások.

A munkavállalók új igényei

Az identitás és karrier kapcsolata

Sok embernek a munkája az identitása része, és a karrierút mutatja az előrehaladás irányát. A hagyományos, pozíciókhoz kötött előrelépés azonban gyakran hátráltatja az egyéni fejlődést, mert nem veszi figyelembe a személyes képességeket.

Mit szeretnének a dolgozók?

A kutatások szerint:

• A munkavállalók 67%-a szerint nagyon fontos, hogy a szervezet a készségek, motivációk és munkastílus alapján alakítsa a munkavégzést
• 59% úgy érzi, a cége jobban értékeli a diplomákat és tapasztalatot, mint a valós képességeket
• 66% inkább maradna olyan cégnél, amely a készségeket és potenciált helyezi előtérbe

Megoldási irányok: hogyan teremthetünk új alapokat?

Képességközpontú megközelítés

A jövő munkahelyein a képességek lesznek a szervezés alapjai, nem a hagyományos munkakörök. Ez azt jelenti, hogy:

• A dolgozók különböző projektekben vehetnek részt képességeik alapján
• A fejlődési utak rugalmasabbak és személyre szabhatók
• A szervezet jobban ki tudja használni a munkatársak potenciálját

Értékteremtő szemlélet

A vállalatoknak meg kell változtatniuk a munkavállalókról alkotott képüket:

• Ne csak állásbetöltőként tekintsenek rájuk
• Értsék meg, hogy minden dolgozó egyedi értéket teremt
• Ismerjék fel a személyes motivációkat és célokat

Folyamatos visszajelzés és fejlődés

Az új rendszerben a szervezetek aktívan gyűjtik a visszajelzéseket a munkavállalóktól, hogy jobban megértsék:

• Milyen képességekkel rendelkeznek
• Mi motiválja őket
• Milyen munkastílus felel meg nekik leginkább
• Hol tudnának a legjobban kibontakozni

A jövő munkahelye

A modern munkavilág legnagyobb kihívása az, hogy egyszerre biztosítsa a vállalati rugalmasságot és a munkavállalói stabilitást. Ez nem lehetetlen, de új megközelítést igényel mind a vezetők, mind a dolgozók részéről.
A megoldás kulcsa abban rejlik, hogy új típusú stabilitást teremtsünk – olyat, amely nem a merev struktúrákon, hanem a világos célokon, értékeken és a folyamatos fejlődés lehetőségén alapul. Így a változás nem fenyegetés, hanem lehetőség lesz mindannyiunk számára.
Az olyan szervezetek, amelyek sikeresen megtalálják ezt az egyensúlyt, nemcsak a mai piaci kihívásoknak tudnak megfelelni, hanem vonzóbb munkahelyet is teremtenek dolgozóik számára. Ez pedig hosszú távon minden szereplő számára előnyös: a vállalat versenyképes marad, a munkavállalók pedig biztonságban érezhetik magukat egy folyamatosan fejlődő környezetben. – áll a Profession.hu közleményében.

A A dolgozók 64%-a túlterhelt – De van megoldás, amit még senki sem próbált bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

minden második dolgozó a nyaralás alatt is munkára kényszerül

A szabadság – ami elvileg a pihenés, kikapcsolódás és feltöltődés ideje – sok magyar munkavállaló számára csak illúzió. Egy friss felmérés szerint a dolgozók fele még a nyaralás alatt sem tud teljesen elszakadni a munkahelyétől. Sőt, sokaknál nem is létezik helyettesítési rendszer, így kénytelenek maguk megoldani a problémákat – akár a tengerparton, akár a Balaton partján ülnek.

Miért nem tudunk elszakadni a munkától?

A Profession.hu kutatása szerint a magyar dolgozók 20%-ának munkahelyén egyáltalán nincs helyettesítési rendszer. Ez azt jelenti, hogy ha valaki elmegy szabadságra, senki nem veszi át a feladatait. Tízből öten kisebb fennakadásokról számoltak be, míg három dolgozó teljesen elégedett volt e téren.

A helyzet következménye: a munkavállalók sokszor laptopot, telefont visznek magukkal a nyaralásra, és a szabadidőben is céges ügyeket intéznek.

Telefon és e-mail a napernyő alatt

A dolgozók fele rendszeresen fogad céges telefonhívásokat a szabadsága alatt.

• 29% csak akkor veszi fel, ha valóban fontosnak érzi.
• 21% viszont minden egyes hívásra válaszol – akár este tízkor is.

A céges e-mailekkel hasonló a helyzet:

• 22% naponta ellenőrzi a levelezést,
• 60% csak a legfontosabb üzenetekre válaszol,
• 16% minden levélre reagál,
• míg 24% ugyan átfutja az e-maileket, de válasz nélkül hagyja őket.

Nem meglepő, hogy sokan a nyaralás alatt is dolgoznak, ezért 42%-uknak nincs is felhalmozódott munkája, amikor visszatérnek – hiszen elintézték mindent a pihenés közben.

Mennyi időt töltünk szabadságon?

A magyar dolgozók idén átlagosan 12 nap szabadságot terveztek.

• Gyermekesek: 14 nap
• Gyermektelenek: 11 nap
• Fizikai dolgozók: 11 nap
• Felsővezetők, igazgatók: 14 nap

A szakértők szerint a regenerálódáshoz legalább két hétre lenne szükség, de ez a legtöbb esetben nem valósul meg.

Hol nyaralunk?

A recesszió nem vette el a magyarok kedvét az utazástól. A felmérés szerint:

• 39% ugyanannyit költ nyaralásra, mint tavaly,
• 31% többet,
• 30% kevesebbet.

A munkavállalók kétharmada belföldön pihen: a többség néhány napos kiruccanást tervez, míg 19% legalább egy hetes nyaralást. Külföldre a dolgozók egyharmada utazik – 16% rövid időre, 22% legalább egy hétre.

Ki dönt a szabadság időpontjáról?

A dolgozók fele szerint a munkahelyükön a vezetőség beleszólhat a szabadság időpontjába. 22%-uknak konkrét idősávban kellett kivenniük a szabadnapokat.

Bár a többség szerint a főnökök nem akadályozzák a szabadságot, mégis előfordulnak kellemetlen esetek:

• 71% soha nem tapasztalt tiltást,
• 18% egyszer,
• 11% többször is találkozott ezzel.

Különösen a 25 év alatti fiatalok és az alacsony végzettségűek szenvednek a szabadságmegvonástól.

A szakértők figyelmeztetnek: az egészségünk bánhatja

Ha valaki hosszú távon sem tud kikapcsolni, annak súlyos mentális következményei lehetnek. A szakértők hangsúlyozzák: a munkáltatóknak és a dolgozóknak közös érdeke, hogy a pihenés valóban pihenés legyen – ne pedig a munkavégzés új helyszíne. – áll a Profession.hu közleményében.

A A tengerparton is csörög a céges telefon – így nyaralnak a magyarok bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A magyar munkavállalók döntő többsége pozitív munkahelyi légkörről számolt be – derül ki a Profession.hu legfrissebb, országos reprezentatív kutatásából, amely 1000 fő online megkérdezésével zajlott 2025 júniusában. A válaszadók 70%-a szerint barátságos és támogató a munkahelyi hangulat: 23% kifejezetten jónak, 47% inkább jónak ítélte meg azt.

Különösen a kisebb vállalkozásoknál érzékelhető kedvezőbb légkör, ami a közvetlenebb kapcsolatoknak és családiasabb környezetnek is betudható. Emellett azok, akik napi négy órát dolgoznak, még jobb közérzetről számoltak be, ami arra utal, hogy a rövidebb munkaidő kedvezően befolyásolhatja a munkavállalók hangulatát.

Sokan – közel 60% – úgy vélik, hogy az otthoni munkavégzés rontaná az emberi kapcsolatokat, ha nem lenne lehetőség személyes találkozásra. Ennek ellenére azok, akik már kipróbálták a home office-t, pozitívabb tapasztalatokról számolnak be: 18%-uk szerint javult, 56%-uk szerint nem változott a kollégáikkal való kapcsolatuk minősége.

A kollégákkal való kapcsolattartás nem csak a munkáról szól: a dolgozók több mint fele szokott munkaidőn kívül is találkozni a munkatársaival. Leggyakoribbak az ünnepi rendezvények (45%), a csapatépítők (37%), valamint a kötetlen bulik (23%). A különleges események – például sport- vagy egészségnapok – is kedvelt alkalmak a személyes kapcsolatok erősítésére (17% említette).

A baráti beszélgetések jellemzően a munkahelyi ebédek alatt vagy az irodában zajlanak (38%), de egyre többen használnak online platformokat is: a Messenger, Viber és Facebook-csoportok a legnépszerűbbek ebben.

A kutatás egyik legpozitívabb eredménye, hogy a dolgozók háromnegyede nyitott arra, hogy a munkán kívül is fenntartsa a jó kapcsolatot kollégáival – ami a hazai munkahelyek emberközpontú kultúráját is jól mutatja.

A Meglepő: a home office nem rontotta, inkább javította a munkahelyi kapcsolatokat! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Bár sok munkavállaló azt várta, hogy a cégek szigorítják az otthoni munkavégzés szabályait, az álláshirdetések elemzése egészen más képet mutat. A Profession.hu legfrissebb adatai alapján az elmúlt évben 7 százalékkal több pozíció kínálta a home office lehetőségét, mint az azt megelőző 12 hónapban.

A rugalmas foglalkoztatási formák előretörése

Magyarországon az úgynevezett atipikus – tehát a hagyományostól eltérő – munkavégzésnek több formája is létezik. Idetartozik például a behívásos munkavégzés, a közös munkakör betöltése vagy a több munkáltatós alkalmazás, de ezek hazánkban viszonylag ritkák. A rugalmas és részmunkaidős lehetőségek viszont az elmúlt években egyre népszerűbbek, a home office pedig kimagaslik ezek közül.

Az álláshirdetések trendjei 2024-ben

A 2024. májusáig meghirdetett állások 12,3 százalékában említették a home office lehetőségét, ezzel ez maradt a leggyakoribb alternatív munkavégzési forma. A második helyet a részmunkaidős lehetőségek foglalják el, a hirdetések 5,6 százalékában.

A munkavégzés rendjét tekintve a klasszikus, heti öt napot és napi 8 órát igénylő állások dominálnak (80%), míg a beosztás szerinti lehetőségek 7,7%, a rugalmas munkaidő 4%, a kétműszakos beosztás pedig 2,7%-ot ért el.

Az IT vezet az otthoni munkavégzésben

A szakterületek közül az informatika viszi a prímet: a programozás, fejlesztés és üzemeltetés területén az állások közel fele tartalmazott home office lehetőséget, míg a telekommunikáció esetében ez az arány meghaladta a 30 százalékot. Az üzleti támogató központok (SSC) és a pénzügyi, könyvelési területek is kiemelkednek: az előbbinél minden harmadik, az utóbbinál 29% körüli volt az otthoni munkát is kínáló állások aránya.

A fiatalok körében a legnépszerűbb

A home office lehetősége iránt leginkább a fiatalok érdeklődnek. A 18–25 éves korosztály a legaktívabb (27,9%), őket követik a 31–40 évesek (26,8%), majd a 26–30 éves korosztály (20%). Az állásokra jelentkezők 50 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, 40 százalékuk középiskolai tanulmányait fejezte be.

A béren túli juttatások fontossága

A jelentkezések számát nemcsak a bérek, hanem a kiegészítő juttatások is befolyásolják. Az otthoni munkavégzés lehetősége például az egyik legfontosabb előny, amelyet a munkavállalók mérlegelnek az álláskeresés során.

„Kiemelten sok jelentkezés történik a munkaerőpiacon, amely a vállalatoknak egy egészen más jellegű kihívást jelent, mint néhány éve. A hirdetésenkénti átlagos jelentkezőszámok magasak, így a munkáltatóknak rendszerint a megfelelő jelöltek kiválasztása igényel nagyobb erőforrást. A meglévő munkavállalók hatékony megtartása pedig szintén kiadásokkal járhat: az infláció hatása a cégekre és a dolgozókra a korábbinál is szükségesebbé tette a bérek és a kompenzációs csomagok átgondolt megtervezését. A home office lehetőségére például az azt biztosítani képes munkáltatóknak érdemes költséghatékony juttatási elemként tekinteniük. A szakembereknek hasznos segítséget nyújthatnak a tervezéshez a nagy adathalmaz alapján készített bérelemzések, így például a Profession.hu Job Reportja, amely az oldalon feladott bizonyos hirdetéstípusok mellé jár.” – Tüzes Imre – a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója

A Tömegesen jelentkeznek a home office állásokra bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.