Komoly jogi lépésekre készül a Greenpeace Magyarország, miután több sajtóorgánum szerintük félreértelmezte és kiforgatta a szervezet legfrissebb környezeti méréseit. Az ügy középpontjában a márciusban végzett vizsgálatok állnak, amelyek Göd, Komárom és Sóskút térségében készültek, és amelyek eredményeit április közepén hozták nyilvánosságra.

A környezetvédő szervezet szerint egyes publikációk nemcsak pontatlan következtetéseket vontak le, hanem olyan állításokat is megfogalmaztak, amelyek már a jó hírnevüket is sérthetik.

Félreértelmezett adatok? A Greenpeace szerint abszurd következtetések születtek

A vita egyik kulcspontja az, ahogyan bizonyos cikkek a különböző időpontokban készült mérési eredményeket értelmezték. A szervezet állítása szerint egyes szerkesztőségek azt sugallták, hogy a legújabb adatok érvénytelenítik a korábbi méréseket.

A Greenpeace ezt határozottan visszautasítja, és úgy fogalmaz, hogy ezek az értelmezések szakmailag megalapozatlanok. Szerintük a különböző időpontokban végzett vizsgálatok nem kioltják egymást, hanem együtt adnak képet a környezeti állapotokról – különösen akkor, ha korábban határérték feletti szennyezéseket mutattak ki.

„A környezetvédelem nem lehet propagandaeszköz”

A szervezet közleményében élesen bírálja azokat a médiamegjelenéseket, amelyek szerintük politikai irányba próbálják terelni a kérdést.

„A Greenpeace visszautasítja, hogy egyes szerkesztőségek a környezet- és természetvédelem ügyét a napi politika propaganda eszközévé próbálják silányítani.”

A szervezet szerint különösen veszélyes az a hozzáállás, amely relativizálni próbálja a korábban dokumentált szennyezéseket, hiszen ezek mögött sok esetben hivatalos jegyzőkönyvek és mérések állnak.

Közbizalom a tét: miért ennyire éles a konfliktus?

A Greenpeace hangsúlyozza, hogy a kérdés túlmutat egy egyszerű szakmai vitán. Szerintük a mérési eredmények félreértelmezése hosszabb távon alááshatja a lakosság bizalmát minden jövőbeli környezetvédelmi vizsgálat iránt.

„Mostani mérési eredmények kiforgatása alkalmas lehet a közbizalom megrendítésére az esetleges későbbi vizsgálatok vagy nyilvánosságra kerülő információk hitelességében, ezt a megtévesztő fellépést a Greenpeace határozottan visszautasítja.”

A szervezet szerint éppen ezért szükséges a határozott fellépés, beleértve a jogi lépéseket is.

Független mérések és hatósági szerep – mi hiányzik a rendszerből?

A közlemény egy másik fontos eleme, hogy a Greenpeace kiemeli: a hiteles tájékoztatáshoz elengedhetetlen a független hatósági ellenőrzések erősítése. Úgy vélik, hogy a félreértések és viták egy része abból fakad, hogy nem áll rendelkezésre elegendő, mindenki által elfogadott hivatalos adat.

A szervezet szerint a független intézmények feladata lenne, hogy saját méréseikkel megerősítsék vagy cáfolják a szennyezésekről szóló információkat, ezzel is csökkentve a bizonytalanságot.

„A Greenpeace azt is határozottan visszautasítja…”

A szervezet külön kitért arra is, hogy nem fogadja el a mérések manipulációját vagy félreértelmezését:

„A Greenpeace azt is határozottan visszautasítja, hogy szakmai méréseit bárki manipulatív módon, a környezet- és egészségvédelmi célokkal szemben használja fel.”

Ez a mondat jól mutatja, hogy a konfliktus nem csupán kommunikációs vita, hanem komoly szakmai és hitelességi kérdés is.

Mi forog kockán? Környezet, egészség, jövő

A Greenpeace arra is emlékeztet, hogy munkájuk nem új keletű: évek óta végeznek vizsgálatokat talajvízben, folyókban és termőföldeken, sokszor olyan területeken, ahol szerintük a hatósági jelenlét nem volt elég erős.

Állításuk szerint több esetben is az általuk nyilvánosságra hozott adatok indítottak el változásokat, amelyek végül a szennyezések csökkentéséhez vezettek.

Jogi lépések jönnek – ez lehet a következő fejezet

A szervezet most egyértelművé tette: nem hagyja szó nélkül a történteket. A jogi eljárások célja nemcsak a jó hírnév védelme, hanem – saját megfogalmazásuk szerint – a hiteles tájékoztatás és egy biztonságosabb környezet biztosítása.

A konfliktus ezzel új szintre léphet, és könnyen lehet, hogy a vita a bíróságon folytatódik.

A hír és a kép forrása: Greenpeace

A Amit nem mondanak ki: a korábbi környezeti kockázatok továbbra is valósak bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A gödi Samsung-gyár környezetében végzett legfrissebb mérések sokkoló eredményeket hoztak: a Greenpeace által vett talajmintákban a megengedett határérték több mint kétszeresét meghaladó nikkelszintet találtak. Ez a rákkeltő besorolású fém súlyos egészségügyi kockázatokat jelenthet a helyi lakosság számára.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy korábban a Greenpeace egy magzatkárosító hatású oldószert, az N-metil-pirrolidont (NMP) is kimutatott a gyár közelében kiömlő szennyvízben. Ez a vegyület súlyos szemirritációt okozhat, valamint irritálhatja a bőrt és a légutakat.

A helyi lakosok és környezetvédők egyre nagyobb aggodalommal figyelik a gyár tevékenységét, és sürgős intézkedéseket követelnek a hatóságoktól a környezeti károk megelőzése és az egészségük védelme érdekében.

A Greenpeace teljes közleménye:

Nikkelszennyezést talált a Greenpeace a gödi Samsung-gyár környékén

Nikkelszennyezést mutattak ki a gödi Samsung-gyár közelében vett talajmintákban – jelentette be a Greenpeace Magyarország. A vizsgálatot a Göd-ÉRT Egyesület kérésére végezték el, miután korábban több alkalommal is jelentős porkibocsátásra és szabálytalan anyagtárolásra utaló jelek kerültek nyilvánosságra. A minták egyikében a magyar határérték több mint kétszeresét meghaladó nikkel szintet mértek, melynek vegyületei rákkeltő besorolásúak. A zöld szervezetek továbbra is követelik a Kormányhivataltól, hogy vizsgálják ki a korábbi szennyezési eseteket, és lépjenek fel hatékonyan a helyiek egészségét is veszélyeztető környezetszennyezés ellen.

A Greenpeace Magyarország a Göd-ÉRT Egyesület megkeresése alapján talajmintákat vizsgált a gödi Samsung SDI akkumulátor gyár környezetében, és az egyik mintában a határérték több mint kétszeresét meghaladó nikkel szintet találtak. A vizsgálat célja annak kiderítése volt, hogy a korábban hírekben is szereplő, a gyárból származó porkibocsátás okozott-e szennyezést, és kimutathatóak-e szennyező anyagok a környező területeken.

Az elmúlt évek során több alkalommal is felmerült, hogy a Samsung SDI üzeméből jelentős mennyiségű por került a környezetbe – ez a műholdfelvételeken is jól látható volt, mivel a gyár tetején rendszeresen sötét foltok jelentek meg. A gyár Biztonsági jelentése alapján a szennyezés azoknak az üzemrészeknek a tetején alakult ki, ahol a katódgyártáshoz felhasznált nikkel-kobalt-mangán (NCM) és nikkel-kobalt-alumínium (NCA) porokat dolgozták fel. Ráadásul épp azokban a gyáregységekben figyeltek meg fekete foltokat az épület tetején, amelyekből a hatóság „azonnali hatállyal”, több alkalommal is megtiltotta a veszélyes tevékenység folytatását. A tiltás a több száz tonna veszélyes, rákkeltő anyagot használó egységekre vonatkozott, ám a Samsung SDI ezeket a hatósági tiltásokat soha nem tartotta be.

A Greenpeace szakemberei két irányban is mintát vettek a talajból. Figyelembe vették a domináns észak-nyugati szélirányt, így került sor mintavételre:

• az üzemtől délkeletre egy letarolt területen;
  GPS: N47.667575, E19.162744
• az üzemtől délkeletre egy erdős területen;
  GPS: N47.6669909 E19.1637296
• továbbá az északnyugati irányban, a gyár sarkához közel, a településhez közelebb eső részen;
  GPS: N47.6824632 E19.1660732
• valamint egy kontroll mintát is gyűjtöttek néhány kilométerrel távolabb szintén északnyugatra az üzemről.
  GPS: N47.6913430 E19.1516935
  A talajminták akkreditált elemzését a Eurofins laboratórium végezte, a gyárban is használt, toxikus fémvegyületek jelenlétét vizsgálva. Az eredmények szerint az egyik erdős területen – ahol a talaj tisztítása a legkevésbé megvalósítható – a talajokra megadott szennyezettségi határértéket több mint kétszeresen meghaladó nikkel szintet mértek, 40 mg/kg helyett 85 mg/kg-ot. A nikkel rákkeltő vegyületeit a Samsung-gyárban is használják.

Bár a mintákból önmagukban nem lehet egyértelműen bizonyítani, hogy a szennyezés közvetlenül a Samsung kibocsátásából származna, az eredmények tovább erősítik a Göd-ÉRT Egyesület és a Greenpeace Magyarország követelését: alapos, átlátható vizsgálat szükséges minden olyan környezetszennyezési esemény kapcsán, amely a gyár működése nyomán jelentkezett.

A Greenpeace továbbra is várja a magyar hatóságok válaszát arra, hogyan kerülhetett NMP (N-metil-pirrolidon) a gödi talajvízbe, a kutak vízébe,kútvizekbe, illetve hogyan került jelentős NMP-szennyezettség a Samsung üzem közelében található kiömlő kommunális szennyvízbe.

„Egymást érik a nyilvánosságra került, vagy a Greenpeace és más civil szervezetek által kimutatott szennyezési esetek az akkumulátorgyárak és a kapcsolódó üzemek környékén. Itt az ideje, hogy a hatóságok a magyar embereket és a környezetet védjék. Most sokszor úgy tűnhet, mintha helyettük a szennyező cégek érdekeit védenék. A magyar hatóságok felelőssége biztosítani, hogy a hasonló üzemek ne jelentsenek kockázatot sem a környezetre, sem a lakosságra. Ha ezt a feladatukat megnyugtatóan ellátnák, az üzemek környékén élő emberek is biztonságban érezhetnék magukat” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.

A vizsgálati eredmények itt elérhetőek

A Rákkeltő anyag a földben, magzatkárosító vegyszer a vízben – Mit rejt a gödi Samsung-gyár? bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.