Sokan úgy gondolják, hogy a gyógyszer bevételekor teljesen mindegy, milyen folyadékot választanak. Egy friss magyar kutatás azonban arra utal, hogy bizonyos esetekben ez egyáltalán nem így van. A Semmelweis Egyetem szakemberei arra figyelmeztetnek, hogy egyes lúgos ásványvizek és gyógyvizek jelentősen befolyásolhatják bizonyos gyógyszerek működését, még mielőtt azok a szervezet megfelelő pontjára eljutnának.

A kutatás eredményeit a Pharmaceutics tudományos folyóirat közölte, és a vizsgálatok szerint különösen a gyomornedv-ellenálló bevonattal ellátott készítmények lehetnek érzékenyek arra, milyen itallal veszik be őket.

Már a pohárban megkezdődhet a gyógyszer védőrétegének károsodása

A gyomornedv-ellenálló gyógyszereket speciálisan úgy fejlesztik ki, hogy hatóanyaguk ne a gyomorban, hanem csak később, a bélrendszerben szabaduljon fel. Erre azért van szükség, mert egyes hatóanyagokat a gyomorsav lebontana, más készítmények pedig irritálhatják a gyomor nyálkahártyáját.

A Semmelweis Egyetem kutatócsoportja azt vizsgálta, hogy különböző italok milyen hatással vannak erre a védőbevonatra. Összesen 22 népszerű folyadékot elemeztek, majd hét italt részletes laboratóriumi tesztnek is alávetettek. A vizsgálatban többféle ásványvíz, gyógyvíz, csapvíz, szűrt víz és almalé is szerepelt.

Az eredmények meglepőek voltak. Egyes magas ásványianyag-tartalmú, lúgos vizek esetében a védőbevonat már néhány perc elteltével károsodni kezdett. Bizonyos gyógyvizeknél öt perc után is érzékelhető változást tapasztaltak, hosszabb, 15-30 perces érintkezés során pedig egyes készítményekből a hatóanyag több mint 90 százaléka idő előtt felszabadulhatott.

Ez azt jelentheti, hogy a gyógyszer nem ott fejti ki hatását, ahol eredetileg tervezték.

Reflux, fájdalomcsillapítók és pszichiátriai készítmények is érintettek lehetnek

A kutatás szerint a jelenség több olyan gyógyszercsoportnál is jelentős lehet, amelyek gyomornedv-ellenálló bevonatot használnak. Ide tartozhatnak bizonyos reflux elleni készítmények, gyomorvédő gyógyszerek, egyes pszichiátriai szerek, valamint gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók is.

Amennyiben a hatóanyag túl korán, még a gyomorban felszabadul, az csökkentheti a kezelés hatékonyságát, szélsőséges esetben pedig akár teljesen meg is akadályozhatja a kívánt hatás kialakulását.

Meglepő módon az almalé jobban teljesített

A vizsgálatok során nem minden ital viselkedett ugyanúgy. A kutatók azt tapasztalták, hogy a savasabb folyadékok kevésbé károsították a gyógyszerek speciális bevonatát.

Az almalé például kifejezetten stabil környezetet biztosított a tesztek elején. A kutatók szerint ebben a közegben a hatóanyag idő előtti kioldódása alig volt mérhető, így a bevonat jóval ellenállóbb maradt, mint számos lúgos ásványvíz esetében.

Sok betegtájékoztató nem ad egyértelmű útmutatást

A kutatócsoport 103 különböző gyomornedv-ellenálló gyógyszer alkalmazási előírását is elemezte. Az eredmények azt mutatták, hogy a legtöbb betegtájékoztató nem fogalmaz elég pontosan.

Számos készítmény esetében egyáltalán nem szerepel, hogy milyen folyadékkal kell bevenni a gyógyszert, más esetekben csupán annyi olvasható, hogy „folyadékkal” vagy „vízzel” ajánlott alkalmazni. Mindössze néhány dokumentum adott konkrét javaslatot a megfelelő ital kiválasztására.

Ez részben magyarázhatja, hogy sok beteg nincs tisztában a helyes gyógyszerbevétel jelentőségével.

Különösen fontos lehet idősek és gyermekek esetében

A szakemberek szerint a probléma még nagyobb jelentőséget kaphat azoknál, akik nyelési nehézségek miatt felnyitják a kapszulákat vagy a gyógyszert valamilyen ételbe, például joghurtba vagy almapürébe keverik.

Ez gyakran előfordul időseknél, gyermekeknél vagy torokfájással küzdő betegeknél. Ilyen esetekben különösen fontos lehet az orvossal vagy gyógyszerésszel történő előzetes egyeztetés.

„A kis gyógyszerszemcse nem tudja, hogy a bélben van-e, vagy még csak a pohárban. Ha a közeg kémhatása hasonló, a bevonat ugyanúgy elkezdhet leoldódni. A szakmában magától értetődőnek számít, hogy a gyógyszereket egyszerű csapvízzel vesszük be, de a betegek számára ez ma már nem mindig egyértelmű, hiszen rengetegféle ásvány- és gyógyvíz kapható” – mondja dr. Kállai-Szabó Nikolett, a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának egyetemi docense.

A gyógyszertárakban dolgozó szakemberek is rendszeresen találkoznak félreértésekkel.

„A gyógyszertárban is látjuk, hogy sok beteg nincs tisztában azzal, mennyire számít, mivel veszi be a gyógyszerét. Pedig ez is befolyásolhatja, hogy megfelelően működik-e a terápia” – hangsúlyozza Demeter Adrienn, a tanulmány első szerzője.

Mit tanácsolnak a kutatók?

A szakemberek kiemelik, hogy az eredmények nem azt jelentik, hogy az ásványvizek vagy gyógyvizek önmagukban károsak lennének. A kutatás legfontosabb üzenete sokkal egyszerűbb: bizonyos gyógyszerek esetében a hagyományos csapvíz továbbra is a legbiztonságosabb választás.

A kutatók szerint érdemes figyelmesen elolvasni a betegtájékoztatót, és kétség esetén gyógyszerész vagy kezelőorvos tanácsát kérni. Egy apróságnak tűnő döntés – hogy milyen itallal vesszük be a gyógyszert – ugyanis a kezelés eredményességét is befolyásolhatja.

A Milliók követhetik el ezt a hibát nap mint nap a gyógyszereikkel bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A nagy hőség és a magas páratartalom nemcsak kényelmetlenné teszi a sportolást, hanem közvetlenül rontja a teljesítményt is. A szervezet hőháztartása túlterhelődik: az izmok mozgás közben hőt termelnek, amit a test izzadással próbál leadni. Ha viszont a levegő párás, a verejték nem párolog el, így a test maghőmérséklete fokozatosan emelkedik. Ezért fáradunk ki hamarabb, és romlik a koncentrációnk is.

Hőstressz és hőkimerülés: az előjelek, amiket nem szabad figyelmen kívül hagyni

Már 28 °C felett jelentősen nő a hőártalom veszélye, különösen intenzív sport közben. A hőguta, amely életveszélyes állapot, gyakran enyhébb figyelmeztető jelekkel indul: fejfájás, szédülés, hányinger, gyengeség, kimerültség. Ha ezekre nem reagálunk, a test hőszabályozása összeomlik, a testhőmérséklet akár 40 °C fölé emelkedhet, ami sürgős orvosi beavatkozást igényel.

Hogyan dolgozik a szív a hőségben?

Melegben nemcsak az izmokat, hanem a bőrt is fokozottan kell vérellátással hűteni. Emiatt a pulzus megemelkedik, a szív nagyobb terhelés alatt áll, a teljesítmény viszont ennek ellenére romlik. Ez főleg tartós állóképességi sportoknál – futásnál, kerékpározásnál – jelent komoly kockázatot.

A dehidratáció árnyalt veszélyei

Már 1–2% folyadékveszteség is rontja az izomerőt és a mozgáskoordinációt. A kiszáradás jelei közé tartozik a szomjúság, fejfájás, fáradtság, izomgyengeség, sötét vizelet. A verejtékkel elektrolitok is távoznak (nátrium, kálium, magnézium), amik hiánya izomgörcsöt, szédülést, rosszullétet okozhat. A szellemi teljesítmény sem marad érintetlen: csökken a koncentráció, nő az ingerlékenység és a hibázás esélye.

Mennyi folyadék kell a nyári sporthoz?

Megelőzésként érdemes legalább napi 3 liter folyadékot fogyasztani. Hosszabb vagy intenzív edzésekhez jó, ha a víz mellett izotóniás italokat is iszunk, amelyek pótolják az elveszített ásványi anyagokat. A koffeines italokat viszont kerülni kell, mert vízhajtó hatásúak és fokozhatják a szívdobogást.

Nem csak a melegtől kell félni: a nap is veszélyes

A sport közbeni leégés nem csupán kellemetlen, hanem hosszú távon bőrkárosodást, korai öregedést, sőt bőrrákot okozhat. Ezért elengedhetetlen a megfelelő fényvédelem. A fényvédő krémet mindig indulás előtt, legalább 15–20 perccel kell felvinni a bőrre, különösen az arcra, nyakra, vállra és karokra. Sporthoz olyan készítmény javasolt, amely víz- és izzadásálló, és legalább SPF30 faktorral véd UVA és UVB sugarak ellen is.

Fej- és szemvédelem: gyakran alábecsült tényező

A sapka vagy kalap, valamint egy jó UV-szűrős napszemüveg nem csupán kényelmi kiegészítő, hanem alapvető védelmi eszköz a nyári sportolás során. Ezek nélkül a napszúrás kockázata is jelentősen megnő.

A A hőguta alattomos jelei, amiket a legtöbben figyelmen kívül hagynak bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Sokan úgy gondolják, hogy a gyümölcsökben lévő természetes cukrok, különösen a fruktóz, hizlalnak és veszélyesek a vércukorra. Ez a tévhit sajnos még mindig széles körben elterjedt. Pedig a valóság az, hogy a gyümölcsök nem csupán energiát, hanem rengeteg értékes tápanyagot is tartalmaznak: rostokat, vitaminokat, antioxidánsokat és ásványi anyagokat – ezek pedig kulcsfontosságúak az egészségünk megőrzésében.

Szabó Adrienn dietetikus, a Semmelweis Egyetem szakértője szerint a félelem sokszor félreértelmezett tudományos eredményekből táplálkozik. Gyakran nem is magát a gyümölcsöt vizsgálják, hanem a belőle kivont fruktózt – ráadásul irreális mennyiségben.

Miért jó a gyümölcs?

A teljes értékű gyümölcsök nem csak energiát adnak, de segítenek az anyagcsere szabályozásában, az immunrendszer támogatásában és a daganatos, valamint krónikus betegségek megelőzésében is. A bennük található rostok lassítják a cukrok felszívódását, így nem emelik meg hirtelen a vércukorszintet.

A rosttal, vitaminokkal és antioxidánsokkal együtt fogyasztott természetes cukor nem ugyanaz, mint a feldolgozott édességekben található egyszerű cukor. A gyümölcsök lassan szívódnak fel, telítenek, és segítenek megelőzni a túlevést – feltéve, ha tudatosan építjük be őket a napi étrendbe.

Hízlal-e a gyümölcs?

Nem maga a gyümölcs okoz súlygyarapodást, hanem az, ha túl sok kalóriát viszünk be összességében, függetlenül attól, hogy milyen ételből származik. A kulcs a mértékletesség és a tudatosság. A gyümölcs nem nassolnivaló, hanem a napi étrend szerves része lehet.

Sőt, egy közepes banán kevesebb kalóriát és több hasznos tápanyagot tartalmaz, mint sok boltban kapható „egészséges” fehérjeszelet.

Cukorbetegen is lehet gyümölcsöt enni?

Igen, csak okosan kell csinálni. Cukorbetegek vagy inzulinrezisztensek esetében fontos a pontos mennyiség ismerete és az, hogy a gyümölcsöket rostban, fehérjében vagy telítetlen zsírsavakban gazdag ételekkel párosítsák – például túróval, olajos magvakkal vagy natúr joghurttal.

A vércukorszint ellenőrzése, dietetikus általi tanácsadás segíthet abban, hogy személyre szabott módon illesszük be a gyümölcsöket az étrendbe. Az egészséges embereknek viszont nincs okuk aggódni: a nap bármely szakában fogyaszthatnak gyümölcsöt, kivéve közvetlenül lefekvés előtt – de ez az emésztés lassulása miatt mindenféle ételre igaz.

Jobb, mint a nasi

Ha éhesek vagyunk két étkezés között, inkább együnk gyümölcsöt, mint valamilyen ultrafeldolgozott édességet. A nyári szezon ráadásul bővelkedik friss hazai kínálatban: dinnye, őszibarack, szeder, meggy, ribizli, málna. Ősszel jön az alma, körte, szőlő, szilva, télen pedig az aszalt gyümölcsök és cukormentes lekvárok adhatnak változatosságot.

Mintaétrend – nem csak cukorbetegeknek

Az alábbi minta segíthet abban, hogyan illesszük be tudatosan a gyümölcsöket az étrendbe – akár cukorbetegként is:

1. nap

• Reggeli: Teljes kiőrlésű rozskenyér, olívaolaj, paradicsom, mozzarella
• Tízórai: Natúr joghurt, lenmagpehely, 150g sárgabarack
• Ebéd: Zöldséges csicseriborsó ragu barnarizzsel
• Uzsonna: Házi puding édesítőszerrel, 100g cseresznye, tökmag
• Vacsora: Almás hideg tökfőzelék, főtt tojás

2. nap

• Reggeli: Hajdina-zab-köles kása, ricotta, mandula, 100g málna
• Tízórai: Túrókrém joghurttal, 150g piros ribizli
• Ebéd: Dinnyés gazpacho kecskesajttal
• Uzsonna: 150g áfonya
• Vacsora: Tonhalkrémes szendvics

3. nap

• Reggeli: Gombás rántotta, teljes kiőrlésű kenyér
• Tízórai: Joghurt, mogyoró, 150g fagyasztott őszibarack
• Ebéd: Sült pisztráng zöldségekkel, bulgur
• Uzsonna: 200g sárgadinnye
• Vacsora: Zöldbab főzelék, vöröslencse fasírt, desszert: füge, kecskesajt

Együnk gyümölcsöt – okosan, de bátran!

A gyümölcs nem ellenség, hanem az egyik legjobb, természetes formájú tápanyagforrásunk. Ne féljünk tőle, inkább tanuljunk meg jól bánni vele – a szervezetünk meg fogja hálálni. – áll a Semmelweis Egyetem közleményében.

A Kiderült az igazság: tényleg hizlalnak a gyümölcsök? bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Egyre többen dőlnek ágynak a légkonditól – így kerüld el!
Nyár van, tombol a hőség, a legtöbben pedig a légkondicionálótól remélik a megváltást. Csakhogy a nem megfelelő használat több kárt okozhat, mint hasznot. Egyre több a légúti beteg, és a szakorvosok szerint ennek sokszor a klíma a ludas. Nem maga a gép, hanem az, ahogyan használjuk.

A Semmelweis Egyetem fül-orr-gégésze, dr. Kraxner Helga szerint a túl hidegre állított berendezések komoly betegségekhez vezethetnek.

“Ha túl nagy a különbség a kinti és a benti hőmérséklet között, akkor nagyon gyorsan megbetegedhetünk.” – figyelmeztet.

Például, ha 40 fokból hirtelen belépünk egy 20 fokos helyiségbe izzadtan, vizes ruhában, az garantált recept a bajra.

A nyári időszakban jelentősen megnő a fül-orr-gégészetek forgalma.

Sok páciens náthaszerű tünetekkel, torok-, középfül-, vagy arcüreggyulladással érkezik, nem beszélve a klíma miatt kialakuló kötőhártya- és tüdőgyulladásokról. A probléma leginkább akkor üt be, amikor a szervezetünk már amúgy is le van gyengülve – például fáradtak vagyunk, nem alszunk eleget, vagy valamilyen fertőzés lappang bennünk.

A szakértő azt is hangsúlyozza: soha ne állítsuk 24 fok alá a klíma hőmérsékletét! Ezen kívül rendkívül fontos a készülék rendszeres karbantartása is. Egy elhanyagolt, poros, gombás klíma ugyanis szó szerint beteg levegőt fúj a szobába. Az elszaporodott kórokozók – különösen gyenge immunrendszer esetén – súlyos fertőzéseket okozhatnak, akár tüdőgyulladást is.

A helytelen klímahasználat még ízületi panaszokat vagy akár arcidegbénulást is kiválthat, különösen autóban, ahol a hideg levegő közvetlenül fújhat a nyakunkra, arcunkra vagy hátunkra.

Mégis van, akinek segít a klíma – de csak okosan alkalmazva.

“A pollenallergiásoknak segíthet, ha okosan, nem túl alacsony hőmérsékletre állítva használják a klímaberendezést, mert az abban lévő légszűrő meg tudja tisztítani a pollenektől a levegőt.” – mondja dr. Kraxner Helga.

Tehát számukra a klíma – ha megfelelően karbantartott és nem túl hideg – enyhülést hozhat a szezonális szenvedésekben.

Mit tegyünk tehát?

Ne essünk túlzásba! Állítsuk 24-26 fok közé a klímát, tisztítsuk rendszeresen a berendezést, és figyeljünk arra, hova fújja a levegőt. Így elkerülhetjük a kellemetlen nyári betegségeket – és a klíma barátunk marad, nem az ellenségünk.

Forrás: Semmelweis Egyetem

A A nyár alattomos gyilkosa: így támad a klíma a tüdődre és arcodra! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A Semmelweis Egyetem legfrissebb kutatása ijesztő összefüggésre világít rá: aki napi hét óránál kevesebbet vagy kilenc óránál többet pihen, annál jelentősen megnő a korai halálozás és a stroke esélye. A nagyszabású elemzés, amely a GeroScience tudományos folyóiratban jelent meg, 2,1 millió ember adatain alapult, és összesen 79 korábbi nemzetközi tanulmányt foglalt össze.

A számok beszédesek:

– Azoknál, akik kevesebb mint 7 órát alszanak, 14%-kal nagyobb a halálozás esélye.
– Azoknál, akik rendszeresen 9 óránál többet alszanak, ez a kockázat már 34%-kal emelkedik a 7–8 órás alvókhoz képest.

A kutatás a nemek közötti eltérésekre is rámutatott.

– Férfiaknál a 7 óránál rövidebb alvás 16%-kal, míg a 8 óránál hosszabb alvás 36%-kal növelte a halálozási kockázatot.
– Nőknél 14%-kal nőtt a kockázat a rövid alvás, és 44%-kal a túl hosszú pihenés esetén.

A kutatás szerzői, például Dr. Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója, társadalmi szintű alvásepidémiáról beszél. Az emberek világszerte kevesebbet és rosszabbul alszanak, amiben a stressz, a túlzott képernyőidő és a szabálytalan napirend is komoly szerepet játszik.

A stroke veszélye is ugrásszerűen nő

A tanulmány egy másik ága a stroke és az alvásidő kapcsolatát elemezte. Azok, akik napi 5–6 órát alszanak, 29%-kal nagyobb eséllyel kapnak stroke-ot, és 12%-kal gyakrabban halnak bele. Aki pedig több mint 8–9 órát tölt alvással, annál 46%-kal magasabb a stroke esélye és 45%-kal a stroke miatti halálozás kockázata.

Mit tehetünk a jobb alvásért?

A jó hír az, hogy néhány apró szokásmódosítással sokat javíthatunk:
– Ragaszkodjunk a rendszeres lefekvési időhöz és alvásrutinhoz.
– Lefekvés előtt kerüljük a kék fényt és a túlzott képernyőhasználatot.
– Tartsuk sötéten és hűvösen a hálószobánkat.
– Fogyasszunk kevesebb koffeint és alkoholt, és sportoljunk rendszeresen.

A szakértők szerint most kulcsfontosságú, hogy mindezt komolyan vegyük. Az alvás ugyanis nem csupán kényelmi kérdés: befolyásolja a szív és érrendszeri betegségeket, az elhízást, a cukorbetegséget, sőt az immunrendszer állapotát is.

A Semmelweis Egyetem kutatása hosszú távon a népegészség fejlesztésére szolgál, és segíthet abban, hogy a jövőben egyre kevesebb ember szenvedjen a stroke és más betegségek következményeitől.

A Riasztó adatok: Az alvásidőd akár halálos is lehet! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Dr. Várnai Nikoletta, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika gyermekpszichiátere szerint a gyerekek gyakran kiskamasz korban kezdenek önsebzésbe, hogy enyhítsék a bennük tomboló szorongást vagy azt az elviselhetetlen belső ürességet, ami rájuk telepszik.

„Az önsértés egy segélykiáltás, amit mindig komolyan kell venni” – hangsúlyozza a főorvos.

A módszerek sokkolóak: vagdosás, égetés, ütlegelés, hajtépés. A pszichiátriai osztályon húsz éve még hetente egy-két ilyen esettel találkoztak. Mostanra ez napi szinten négy-öt gyereket jelent. Sokan közülük már a sürgősségin kötnek ki, annyira súlyos sérüléseket okoznak maguknak.
A lányok gyakrabban önsértők, de a fiúk esetében sokszor durvább a fájdalomokozás. Leginkább a 16-17 éveseknél fordul elő, de nem ritka már a 12-13 évesek között sem – és akár egy teljesen „átlagos”, stabil hátterű gyerek is áldozatául eshet, ha életében komoly stresszhelyzettel találja szemben magát.

Miért történik mindez?

Mert – ahogyan az érintettek gyakran fogalmaznak – „legalább a fizikai fájdalom kizökkent az ürességből”. A testi seb átmenetileg enyhíti a lelki kínt, amit depresszió, evészavar, szorongás vagy súlyosabb pszichiátriai problémák is okozhatnak. Az okok összetettek: genetikai hajlam, nehéz családi helyzet, rossz példák, szociális problémák, a közösségi média káros hatásai – köztük a zaklatás vagy az önsértést „normalizáló” tartalmak.

A gyerekek egymás közt is beszélnek róla, sőt, gyakran tanácsokat adnak, hogyan csinálják. Mindez egy olyan világban történik, ahol a fiatalok mindennapjaiban már jelen van a háború, a járvány és a klímaválság is. A biztonságérzet elveszett – otthon, az iskolában, mindenhol.

Az önsértés nem évszakhoz kötött

– a klinikákra folyamatosan érkeznek új esetek. Vannak, akik épp a vakációban sértik meg magukat, mert hiányoznak az iskolai keretek. Másoknál épp az iskolaidő a kiváltó tényező, a túlzott nyomás, a kortársak, a megfelelési kényszer miatt.

A legfontosabb: ha egy gyerek bántja magát, azt sosem szabad elbagatellizálni!

Dr. Várnai Nikoletta szerint az önsebzés könnyen krízishelyzetekre adott megszokássá válhat – és akár öngyilkossági kísérletbe is torkollhat.

Szülőként intő jel lehet, ha a gyerek nem hajlandó nyáron pólót vagy rövidnadrágot viselni, ha bezárkózik, romlik a teljesítménye, elhanyagolja barátait. Még súlyosabb, ha a szennyesben véres ruhadarabot találunk, vagy pengét, borotvát a szobájában.

Mit tehet ilyenkor a szülő?

Keressen alkalmat a beszélgetésre, lehetőleg egy közös program során, figyeljen minden jelzésre. „Egy kamasznál minden lehetőséget meg kell ragadni a beszélgetésre” – hangsúlyozza a pszichiáter. Az ilyen pillanatok életmentők lehetnek.

Fontos, hogy a gyerek ne érezze magát hibásnak. A szülő legyen nyitott, támogató – és ha kell, ne féljen segítséget kérni! Házi gyermekorvos, iskolapszichológus, pedagógiai szakszolgálat, családterapeuta – mind segíthet. Súlyosabb esetben azonnal orvosi ellátásra van szükség.

További információk: Semmelweis Egyetem

A Vagdosás, égetés, tépés – sokkoló, mit művelnek magukkal a magyar gyerekek! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.