Miért különösen fontos a szüreti ellenőrzés?

A szüret nemcsak a borászoknak, hanem a hatóságoknak is kiemelt időszak. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ilyenkor országos vizsgálatsorozatot indít, hogy biztosítsa: a szőlőfeldolgozás minden fázisa átlátható és pontosan dokumentált legyen. Ennek célja, hogy a később piacra kerülő borok eredete és minősége hitelesen igazolható legyen.

Mit ellenőriz a Nébih a szüret idején?

A szakemberek elsősorban a borászati üzemekre és a szőlőfelvásárlókra koncentrálnak. Kiemelten vizsgálják:

• a leszüretelt szőlő mennyiségét,
• a mustfok (cukortartalom) pontos értékét,
• valamint a borászatok nyilvántartásainak hitelességét.

A helyszíni méréseket hitelesített eszközökkel végzik, majd összevetik a gazdák által vezetett nyilvántartásokkal. Így kiszűrhetők az eltérések és megelőzhetők a visszaélések.

Hogyan épül fel a referencia-adatbázis?

Az ellenőrök nemcsak mérnek, hanem adatokat is gyűjtenek. Az évjáratra, termőhelyre és szőlőfajtára lebontott adatok egy országos adatbázisba kerülnek. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy a bor származását egészen a szőlőtőkétől a palackig nyomon lehessen követni. Így válik átláthatóvá és ellenőrizhetővé a teljes folyamat, ami mind a fogyasztók, mind a tisztességes termelők érdeke.

Autentikus szőlőmintavétel – a jövő borainak garanciája

A Nébih 55 helyszínen ún. autentikus szőlőmintát is vesz. Ez azt jelenti, hogy leszüretelnek annyi szőlőt, amiből néhány liter bor készíthető. Ezekből laboratóriumi körülmények között elkészülnek a 2025-ös évjárat referenciaborai.
Ezek részletes elemzést kapnak (például stabil izotópvizsgálattal), és viszonyítási alapként szolgálnak majd, amikor a boltok polcaira kerülő 2025-ös borokat ellenőrzik.

Kinek az érdekeit szolgálja a szüreti ellenőrzés?

A vizsgálatok nemcsak a fogyasztók védelmét jelentik, hanem a tisztességes bortermelőké is. Aki jogszerűen, tisztán dolgozik, annak érdeke, hogy a feketepiaci vagy szabálytalan borászati termékek kiszűrésre kerüljenek. Ez a hatósági kontroll hozzájárul a magyar bor jó hírnevének megőrzéséhez is. – áll a Nébih közleményében.

A Nem minden szőlő kerülhet palackba – így szűrik ki a hamis borokat bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A szőlő rejtett őrzői: repülő ragadozók a kártevők ellen
A legtöbben aligha gondolnák, hogy a bor minőségéhez nemcsak a napsütés és a gondos termelői munka, hanem denevérek és madarak is hozzájárulnak. Egy friss, magyar–olasz együttműködésen alapuló kutatás ugyanis azt bizonyította, hogy ezek az állatok kulcsszerepet játszanak a szőlőültetvények védelmében. Nemcsak a kártevők számát csökkentik jelentősen, de ezáltal a terméshozamot is növelik.

A kutatást a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont és a Milánói Egyetem végezte hazai szőlőültetvényeken, és meglepő összefüggésekre derült fény.

Nemcsak rémálom: a szőlőültetvények veszélyben

Az intenzív mezőgazdasági módszerek – például a gyomirtók és rovarölő szerek fokozott használata – súlyosan károsítják a biodiverzitást, és veszélybe sodorják az úgynevezett ökoszisztéma-szolgáltatásokat. A szőlő különösen sérülékeny növény: számos kártevő pusztítja, miközben egyre kevesebben alkalmaznak fenntartható gazdálkodást.

Épp ezért is fontos felfedezés, hogy a természet maga is kínál megoldást – csak észre kell venni, és segíteni kell azokat az állatokat, amelyek hajlandók „munkába állni”.

Kísérletek bizonyították: ahol a madarak és denevérek jelen vannak, ott jobb a termés

A kutatók ketrecekkel zárták ki a madarakat és denevéreket néhány ültetvényről, hogy lássák, mi történik nélkülük. Az eredmény egyértelmű volt: ahol ezek az állatok nem voltak jelen, ott több terméskár és magasabb kártevőszám jelentkezett.

Kiderült az is, hogy az erdős környezet különösen kedvez a denevérek tavaszi aktivitásának – különösen a rettegett szőlőmoly visszaszorításában segítenek. A denevérek tevékenysége tehát közvetlenül hozzájárul a jobb szőlőhozamhoz.

Erdőfoltok, sövények, facsoportok – így segíthetjük a természetes védelmet

„A ragadozó madarak és denevérek jelenlétét olyan táji elemek fenntartásával lehet biztosítani, mint az őshonos erdőfoltok, sövények vagy facsoportok, amelyek megfelelő élőhelyet és táplálékot kínálnak számukra” – mondta Korányi Dávid, a kutatás egyik vezetője.

Az ökológiai gazdálkodás nemcsak környezetbarát, hanem gazdaságos is

A kutatók szerint az ökológiai gazdálkodás – amely nem használ szintetikus rovarölő szereket – még hatékonyabbá teheti a kártevők természetes visszaszorítását. „Így a hasznos ízeltlábúak is megtelepednek, és fokozzák a predációs nyomást” – tette hozzá Batáry Péter, a tanulmány vezető szerzője.

A kutatás eredményeit a rangos Journal of Applied Ecology szaklapban tették közzé, így nemcsak a borászok, de a nemzetközi tudományos világ figyelmét is felkeltette.

A Kémiai szerek helyett denevérek? Forradalmi megoldás a szőlővédelemben bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.