A 2025-ös év szélsőséges képet mutatott a hazai ingatlanpiacon: miközben Budán milliárdos villák cseréltek gazdát, addig vidéken szinte jelképes összegekért is lehetett ingatlanhoz jutni. A Duna House éves tranzakciós adatai alapján markáns különbségek rajzolódtak ki nemcsak Budapest és a vidék, hanem az egyes vármegyék között is.

Országos átlagok: egyre magasabb árak, nagy eltérésekkel

Országos szinten az ingatlanok átlagos eladási ára 55 millió forint volt, míg az átlagos négyzetméterár elérte a 736 ezer forintot. A főváros azonban jócskán túlszárnyalta ezt: Budapesten egy ingatlanért átlagosan 82 millió forintot fizettek, az átlagos négyzetméterár pedig 1,2 millió forint fölé emelkedett.

Budapest az élen, Kelet-Magyarország a lista végén

Az eladási árak rangsorát toronymagasan Budapest vezette, ezt követte Pest vármegye 62 millió forintos átlaggal. A mezőny elején szerepelt még Veszprém, Hajdú-Bihar és Győr-Moson-Sopron vármegye is, 47–59 millió forint közötti árakkal.

A legolcsóbb ingatlanpiac továbbra is a keleti és dél-keleti vármegyékben volt: Békésben vagy Borsod-Abaúj-Zemplénben jóval alacsonyabb fajlagos árakon lehetett vásárolni, mint a nyugati vagy fővárosi régiókban.

Panel, tégla vagy családi ház? Ennyit fizettek értük

A különböző ingatlantípusok között jelentős árkülönbségek mutatkoztak:

• Panellakások: országos átlagban 43,7 millió forintért keltek el, 835 ezer Ft/m² áron
• Téglalakások: átlagosan 61 millió forintos eladási árral és 1 millió Ft/m² fajlagos árral
• Családi házak: 53,1 millió forintos átlagáron, viszont jóval alacsonyabb, 501 ezer Ft/m² négyzetméterárral

Rekordok éve: milliárdos villa és 20 ezer forintos négyzetméterár

A legdrágábban értékesített ingatlan egy II. kerületi, Hűvösvölgyi úti villa volt, közel 1000 négyzetméteres alapterülettel. Az eladási ár elérte az 1 milliárd 764 millió forintot. A luxusingatlan több szinten, tíz szobával, hét fürdőszobával, wellnessrészleggel, sportfunkciókkal és garázzsal rendelkezett.

A skála másik végén egy Zala vármegyei Szilvágyon található, 25 m²-es ingatlan állt, amely mindössze 1 millió forintért cserélt gazdát.

Döbbenetes négyzetméterár-különbségek

A legmagasabb négyzetméterárat egy I. kerületi, Naphegy utcai lakás érte el: a 43 m²-es, újszerű ingatlan 3,4 millió Ft/m² áron kelt el.

Ezzel szemben a legalacsonyabb fajlagos ár egy hercegszántói, rossz állapotú, 100 m²-es házhoz kapcsolódott, amely 19 900 Ft/m² áron talált vevőre.

Extrém méretek és történelmi falak

A legnagyobb alapterületű ingatlan szintén a budai luxusvilla volt, míg a legkisebb egy mindössze 6 m²-es, Markazon eladott horgásztanya, amelyet egy boroshordóból alakítottak ki.

A legrégebbi értékesített lakóingatlan Szombathelyen volt: az épület 1799-ben épült, és egy 34 m²-es lakás 26,5 millió forintért cserélt tulajdonost.

Kik vásároltak és miért?

A vevői oldalon az első lakást vásárlók voltak többségben, 25,5%-os aránnyal. Őket követték a befektetési célú vásárlók (22%), majd a nagyobba költözők (19%). A kisebbe költözés, generációs változások és válások kisebb, de mérhető arányban jelentek meg.

Miért adtak el az emberek ingatlant?

Az eladók körében leggyakrabban befektetés lezárása állt a háttérben (24%). Jelentős volt az örökölt ingatlanok értékesítése is (19%), valamint a kisebbe költözés (13%). Ezek mellett élethelyzeti okok – válás, családi átrendeződés – is szerepet játszottak. – áll a DH közleményében.

A Luxus és nyomor egy piacon: extrém ingatlanárak Magyarországon bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.