A vágy megvan, a megvalósítás elmarad

A magyarok többsége továbbra is pozitívan tekint a vállalkozói létre: vonzó karrierútnak tartják, és sokan látják benne a kitörési lehetőséget. A valóságban azonban kevesebben vágnak bele ténylegesen. A legfrissebb adatok szerint 2024-ben drasztikusan csökkent a hazai vállalkozói aktivitás: a korábbi 9,9%-ról 6,7%-ra esett vissza azok aránya, akik már elindították vállalkozásukat.

Érdekesség, hogy a vállalkozásindítási szándék önmagában nem csökkent, vagyis sokan álmodnak cégről, de kevesen váltják tettekre. Egyre több az olyan próbálkozás is, amely néhány hónapon belül megszűnik.

Nemzetközi kitekintés: sereghajtók lettünk Európában

A Global Entrepreneurship Monitor (GEM) kutatás szerint Magyarország az európai középmezőny végére került. A korai szakaszban lévő vállalkozások aránya nálunk jóval alacsonyabb, mint a magas jövedelmű országokban vagy az EU-átlagban.

• Magyar adat: 6,7%
• GEM országok átlaga: 13,2%
• Magas jövedelmű országok átlaga: 11,6%

Az uniós összevetésben a 18 tagország közül csak Lengyelország, Románia, Görögország és Ausztria mutatott nálunk is gyengébb eredményt.

Miért nem vágnak bele a magyarok?

A legfőbb okok között szerepel:

• A kudarc miatti félelem – a magyarok 42%-át tartja vissza ez a gondolat.
• Hiányos tudás – mindössze a lakosság 35,8%-a érzi úgy, hogy elég tudással rendelkezik egy vállalkozás beindításához.
• Nehéz indulás – folyamatosan csökken azok aránya, akik szerint egyszerű vállalkozást indítani (2024-ben már csak 43,2%).

Érdekes viszont, hogy egyre többen gondolják úgy, hogy a közeljövőben jó lehetőségek nyílnak (32,3%).

Mi motiválja a vállalkozókat?

A kutatás szerint változás figyelhető meg a motivációk terén.

• Egyre fontosabb a hatás elérése: a korai vállalkozók kétharmada (68,6%) azért alapít céget, hogy valami maradandót hozzon létre.
• Kevésbé fontos az anyagi biztonság: bár sokakat még mindig a megélhetés motivál, ennek súlya történelmi mélypontra esett.

Milyen a hazai vállalkozói környezet?

A szakértői értékelés alapján Magyarország vállalkozási ökoszisztémája közepesnek mondható.

• NECI index: 4,5 a 10 fokozatú skálán (alig marad el a globális átlagtól).
• Pozitívumok: a piacra lépés egyre könnyebb, a felsőoktatásban javul a vállalkozásoktatás.
• Negatívumok: a közoktatásban alig tanítanak vállalkozói ismereteket (2,5 pont), az adó- és bürokratikus környezet pedig sokaknak nehézséget jelent.

Digitális lemaradás: miért nem használják a magyar cégek az AI-t?

A GEM 2024-es kutatás új témaként vizsgálta a digitális technológiák elterjedését.

• A magyar vállalkozók sokkal kevésbé tartják fontosnak a webshopokat vagy a mesterséges intelligencia használatát.
• A bejáratott cégek különösen lemaradtak: feleannyira látják jelentősnek az AI-t, mint a nemzetközi átlag.
• Jó hír viszont, hogy az olyan digitális eszközökben, mint a felhőszolgáltatás, adatelemzés vagy ügyfélkapcsolat-kezelés, nem maradunk el a világ élvonalától.

Nagy az akarat, kevés a siker

A magyarok szívesen vállalkoznának, de a tényleges vállalkozásindítás és a hosszú távú fennmaradás aránya jóval alacsonyabb a kívánatosnál. Az okok között szerepel a tudáshiány, a félelem a kudarctól, valamint a digitális eszközök alacsony használata. Ha ezekben sikerülne előrelépni, sokkal több vállalkozói álom válhatna valóra. – áll a BGE közleményében.

A Meglepő kutatás: ezért nem lesznek a magyarokból sikeres vállalkozók bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Az EVK Business Nights vendége, Jared Schrieber – a Numerator alapítója – testközelből mutatta be azt az utat, amelyen elindulva ő maga a semmiből épített fel egy globálisan elismert céget. Egy olyan úton vezette végig a hallgatóságot, ahol a kudarc legalább annyira része a fejlődésnek, mint a siker.
Mitől válik egy ötlet valódi piaci áttöréssé? Hogyan lehet meggyőzni a befektetőket, amikor még csak egy prototípusod van? Milyen trükkökkel lehet a vásárlókból hősöket faragni? És miért lehet épp a fókusz a legnagyobb érték egy vállalkozó eszköztárában?
Ha már gondolkodtál saját startupon, vagy csak inspirációt keresel a karrieredhez, akkor ezt a történetet nem hagyhatod ki. A Szilícium-völgy kulisszái mögé pillanthatsz be – kérdésekkel, válaszokkal és egy adag nyers valósággal.

A Budapesti Corvinus Egyetem közleménye:

Szilícium-völgy 101 – Hogyan legyél milliárdos

Az EVK Szakkollégium által szervezett EVK Business Nights legutóbbi eseménye izgalmas betekintést nyújtott a szilícium-völgyi startupok világába. A hallgatók Jared Schrieber, a tapasztalt vállalkozó és a Numerator (korábban Infoscout) alapítója előadásán keresztül ismerhették meg a sikeres startup indítás kulisszatitkait. Stanley Allen Ward moderálásával a beszélgetés egy őszinte és inspiráló utazás volt, amely bemutatta a vállalkozói lét hullámvasútját, a csúcsokat és a mélypontokat egyaránt. Hugert Alex beszámolója.

Jared Schrieber vállalkozói aspirációi már az egyetemi évei alatt megmutatkoztak. A diákönkormányzatban való részvétele során fogalmazódott meg benne az első vállalkozói ötlet, egy könyvcsere-szolgáltatás létrehozása. Ekkor jött rá, hogy benne is ott lakozik a „vállalkozói szellem”, ami később sem hagyta el. A diploma megszerzése után a dot-com bubble (az 1990-es évek végén kialakult gazdasági lufi, amikor az internetes cégek részvényeinek értéke irreálisan megemelkedett, majd 2000 körül hirtelen összeomlott) csúcsán az Intelnél kezdett dolgozni, ahol a krízis idején az ellátásilánc technikai oldalán tevékenykedett. Az adatokkal való napi munka során azonban rájött, hogy többre vágyik a vállalati rutinnál, ezért mesterképzésre jelentkezett. Ez a döntés nyitotta meg előtte a startupok világát, és indította el azon az úton, amelynek köszönhetően egy milliárd dolláros vállalkozást épített fel.

Bár akkoriban nem minden egyetemi lecke tűnt létfontosságúnak, Jared kiemelte, hogy bizonyos készségek – különösen a tárgyalási technikák – kritikusnak bizonyultak a befektetőkkel való kapcsolattartás során. Az amerikai élvonalbeli gerelyhajítóként szerzett tapasztalata olyan mély benyomást tett az egyik beruházóra, ami döntőnek bizonyult egy korai finanszírozási ügylet megkötésében.

Startupja, a Numerator, alapjaiban alakította át a vállalatok számára a fogyasztói magatartás megértését egy innovatív, játékosított adatgyűjtési platform létrehozásával. Ez a felület a vásárlási szokásokat felhasználható információvá konvertálja, forradalmasítva a piaci elemzést. Jared Schrieber szerint a vállalkozói lét legizgalmasabb és legveszélyesebb része a korlátlan számú alternatíva volt. Felhívta a figyelmet arra, hogy bár a lehetőségek végtelenek, a siker kulcsa a fókuszált megközelítés és a kivételes teljesítmény egy adott területen. A Numerator példája jól szemlélteti, hogy egy jól definiált cél és az arra összpontosított figyelem hogyan vezethet egy sikeres vállalkozás felépítéséhez.

Amikor megkérdezték, hogy hogyan lehet meggyőzni a vevőket egy új termék értékéről, Schrieber válasza egyértelmű volt: építsünk prototípust. Egy kézzelfogható termék segít másoknak elképzelni a lehetőségeket. Mégis, nem kis teljesítmény nagy múltú vállalatokkal versenyezni. A tanácsa? Csökkenteni kell a vásárlók kockázatát. A felhasználóknak azt kell érezniük, hogy „hősökké” válnak azzal, hogy az adott produktumot választják. Ez azt jelenti, hogy a terméknek nemcsak innovatívnak, hanem megbízhatónak és könnyen használhatónak is kell lennie. A vásárlóknak azt kell érezniük, hogy biztonságos döntést hoznak, és valami különlegeset tesznek. Ez a megközelítés segít a vállalkozásoknak abban, hogy bizalmat és hosszú távú kapcsolatot építsenek az ügyfelekkel.

Schrieber elmondta, hogy a Szilícium-völgy, bár tele van zseniális elmékkel és szaktudással, nem feltétlenül maga a paradicsom. A magas költségek és a versengő környezet miatt nem ideális hely például a családalapításra. Ugyanakkor a kapcsolatépítési lehetőségek páratlanok, és a tőkebevonás szempontjából kulcsfontosságú, hogy a startupok neves szakembereket vonzzanak a tanácsadó testületekbe.

A Szilícium-völgyet Magyarországgal összehasonlítva az előadó megjegyezte, hogy Magyarországon is rengeteg tehetséges ember él, de kevesebb az angyalbefektető és a startupokat támogató szervezet. Ez megnehezíti a vállalkozás indítást, ugyanakkor a kevésbé zsúfolt piac komoly lehetőségeket rejt magában.

Jared Schrieber tanácsa a leendő vállalkozóknak az, hogy először csatlakozzanak egy startuphoz. Így megismerhetik belülről a startupok működését, a kihívásokat és a sikereket, és felkészülhetnek saját vállalkozásuk elindítására.

Forrás: uni-corvinus.hu

A Így épített egymilliárd dolláros céget egy gerelyhajító – A Szilícium-völgy titkai bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.