Ebben a termálvizeknek is nagy szerepük van. Magyar kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a meleg vizű fürdők, például a budapesti gyógyfürdők és a Hévízi-tó hozzájárulhatnak ahhoz, hogy olyan halfajok jelennek meg és telepednek meg hazánkban, amelyek eredetileg nem is honosak itt. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet friss kutatása alapján az elmúlt két évtizedben 89 új idegen faj jelent meg a hazai természetes vizekben – ezzel már 130-ra nőtt az idegenhonos halfajok és hibridek száma.

Ezek többsége a szájköltő halak (Cichliformes) és a harcsafélék (Siluriformes) közé tartozik, de az utóbbi időben számos, a kígyófejű halak (Anabantiformes) rendjébe tartozó faj is előkerült, amelyek különösen veszélyesek lehetnek az őshonos halfajokra.

A legtöbb új jövevény olyan díszhal, amelyet akváriumból engedtek szabadon – gyakran jó szándékkal, de sajnos nagy károkat okozva a természetes ökoszisztémában. Ezek a fajok általában a melegebb vizeket kedvelik, és sok közülük a fürdőkből vagy a Hévízi-tóból kerül elő, ahol egész évben megfelelő körülményeket találnak a túléléshez és szaporodáshoz.

Ráadásul ezek a fajok egyre jobban alkalmazkodnak a hazai viszonyokhoz, így akár a hidegebb időjárást is elviselik. Ilyen például a szúnyogirtó fogasponty, amely a Hévízi-tóból kiindulva már más vizekben is elterjedt. A kutatók szerint a klímaváltozás és az emberek felelőtlen viselkedése (például a halak kiengedése) miatt a probléma csak súlyosbodni fog.

Ez pedig veszélyezteti az őshonos halakat és a természetes vizeink ökológiai egyensúlyát. – áll a HUN-REN közleményében.

A Kigyófejű ragadozók a gyógyfürdőkben? Egyre több a veszélyes jövevény! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A Nébih ezért több száz csapdát helyez ki az ország különböző pontjain, olyan rovarokra fókuszálva, amelyek már megjelentek a környező országokban – például a japán cserebogár Szlovéniában vagy az őszi sereghernyó Bulgáriában és Romániában.

A csapdákat nem véletlenszerűen helyezik ki: szakértők kockázatelemzése alapján dől el, hol van a legnagyobb veszély. A cél: minél korábban észlelni a kártevők jelenlétét, hogy még időben meg lehessen állítani a terjedésüket.

Az idei év fókuszában 12 veszélyes rovarfaj áll – köztük a keleti gyümölcslégy, a diószú vagy a szibériai selyemmoly –, amelyek akár egész ültetvényeket, fákat, kerteket is elpusztíthatnak.

Az idei évben az alábbi károsítókra fókuszál a hatóság:

• kőrisrontó karcsúdíszbogár – Agrilus planipennis
• bronz nyírfafúró – Agrilus anxius
• mexikói gyümölcslégy – Anastrepha ludens
• szemcséshátú csillagoscincér – Anoplophora chinensis
• simahátú csillagoscincér – Anoplophora glabripennis
• keleti gyümölcslégy – Bactrocera dorsalis
• szibériai selyemmoly – Dendrolimus sibiricus
• diószú – Pityophthorus juglandis
• japán cserebogár – Popillia japonica
• almalégy – Rhagoletis pomonella
• őszi sereghernyó – Spodoptera frugiperda

De nemcsak a hatóságokon múlik a siker: a lakosságnak is fontos szerepe van a védekezésben. Egy külföldről hazahozott növény vagy gyümölcs is hordozhat kártevőt, ami aztán elszaporodik nálunk is. Ezért ha valaki gyanús rovart, kártevőt lát, köteles bejelenteni azt a Nébih felé.

Az e körbe tartozó károsítók listája a Nébih honlapján tekinthető meg:  https://portal.nebih.gov.hu/-/bejelentes-kotelezett-karositok

További hasznos és érdekes információk érhetők el a Nébih tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/novenyegeszsegugy

A védekezés közös ügyünk: ha időben lépünk, megvédhetjük a hazai termést és növényvilágot! – áll a NÉBIH közleményében.

A Veszélyes rovarok fenyegetik Magyarországot – így védheted meg a kerted! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.