Egy friss, nemzetközi kutatás szerint a klímaváltozás egészen új irányba terelheti Európa időjárását. A kutatók arra jutottak, hogy a jégesők előfordulása ugyan csökkenhet, de a zivatarok száma és intenzitása nőhet. A meglepő eredmények a Nature Communications folyóiratban jelentek meg, és magyar kutatók – Szabó Péter és Pongrácz Rita az ELTE Meteorológiai Tanszékéről – elemezték azokat hazai vonatkozásban.

Miért lesz kevesebb jégeső, ha több a zivatar?

A tanulmány szerint a század végére Európa éghajlata látványosan átalakulhat. „A zivatarok száma nőni fog, miközben a jégesők gyakorisága összességében csökken” – derül ki a kutatásból. Első hallásra ez ellentmondásosnak tűnhet, de a magyarázat a légkör melegedésében rejlik. A jégeső kialakulásához ugyanis erős feláramlásra és fagypont alatti hőmérsékletre van szükség, ám a melegebb levegőben a jégképződési szint magasabbra tolódik. Ennek következtében a jégszemeknek hosszabb utat kell megtenniük, mire a földre érnek – és sok közülük útközben el is olvad.

A jégkár-elhárítás elve és a felhők titkai

A hazai jégkármentesítési rendszerek is ezt a fizikai folyamatot használják ki. Ezüst-jodidot juttatnak a zivatarfelhőbe, hogy a jégszemek kisebbek legyenek, így azok a talajt elérve elolvadjanak. Ez a módszer nem befolyásolja a csapadék mennyiségét, csupán a jégkárok mértékét csökkenti. A kutatások szerint viszont a jövőben az ún. graupel, vagyis jégdara mennyisége nőhet, ami a zivatarok gyakoriságának emelkedését vetíti előre.

A melegedő klíma új egyensúlya: ritkábban esik jég, de nagyobb szemekkel

„A jégesős zivatarok éven belüli júniusi maximuma jelentősen csökken Európa szárazföldi része felett, és egy kettős, májusi és szeptemberi maximum veszi át a helyét.”
A tanulmány arra is figyelmeztet, hogy bár a jégesők ritkábbak lesznek, azok alkalmanként hatalmas jégdarabokat is hozhatnak, amelyek súlyos károkat okozhatnak. Emellett megjelenhetnek a trópusi éghajlatra jellemző, meleg típusú konvektív zivatarok, amelyek a Földközi- és Adriai-tenger térségében – és részben Magyarországon is – egyre gyakoribbá válhatnak.

A magyar égbolt sem lesz a régi

A hazai adatok is hasonló tendenciát mutatnak. „A május és szeptember közötti zivatarok száma növekedni fog Magyarországon, vagyis elegendő nedvesség esetén több lesz a heves esőzés, károkozó szél és villámtevékenység.”
Összességében tehát hazánkban több zivatar, de kevesebb jégeső várható a jövőben – viszont, ha jégeső mégis kialakul, annak mértéke és a károk nagysága is meghaladhatja a mostani szélsőséges eseteket.

Pontosabb előrejelzések új klímamodellekkel

A tanulmány különlegessége, hogy ún. konvekciót megengedő, nagy felbontású klímamodellekkel dolgozott. Ezek nem egyszerű statisztikai adatokra, hanem a fizikai törvényekre építve számolják ki a feláramlásokat és a jégképződést. Az ilyen modellek képesek pontosabban meghatározni, hol és mikor várhatóak heves zivatarok, mint a korábbi, alacsonyabb felbontású éghajlati szimulációk.

A kutatók ugyanakkor hozzáteszik, hogy ezek az új típusú modellek még fejlesztés alatt állnak, ezért az eredményekben bizonyos fokú bizonytalanság van. További regionális kutatásokra lesz szükség ahhoz, hogy a klímaváltozás várható hatásait még pontosabban lehessen előre jelezni. -áll a Másfélfok közleményében.

A A tudósok figyelmeztetnek: jönnek a trópusi típusú viharok Európába! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A HungaroMet és a Katasztrófavédelem pénteki előrejelzése egyértelműen riasztó: szombaton országszerte heves zivatarokra kell számítani, amelyekhez felhőszakadás, jégeső és akár 100–110 km/h-s széllökések is társulhatnak.

• A nap első felében főként a Dunántúl nyugati és északnyugati része érintett, ahol 60–70 km/h-s széllökések, 20–30 mm csapadék és akár 2 cm-es jég is előfordulhat.
• Délutántól, késő délutántól – az ország nagy részén kialakulhatnak nagyméretű (2–4 cm-es, helyenként 4–5 cm-es) jégdarabok, erősen viharos szél (90–110 km/h), és felhőszakadás (>30 mm) is valószínű.
• A zivatarok az esti és éjszakai órákban is fennmaradhatnak, sőt kompakttá szerveződhetnek egy viharzónává.
• A piros, legmagasabb szintű riasztás sem kizárt, ha a légköri feltételek tovább romlanak.

Rendkívül fontos óvintézkedések

A Katasztrófavédelem figyelmeztetése szerint mindenki aktívan figyelje a riasztásokat, és tegye meg a szükséges biztonsági intézkedéseket: zárjuk el a szabadon álló tárgyakat (kerti bútor, cserepes növények, sátrak), áramtalanítsunk vizes helyiségeket, és terepjáróból kerüljük a parkolást veszélyes helyeken.

Közlekedők számára:

• Ne kíséreljenek meg mélyvízen át eljutni se gyalog, se autóval.
• Ha vihar közben úton vagyunk, a legjobb megoldás egy biztonságos megállás.
• Villámárvíz esetén embereket és tárgyakat is könnyedén elsodorhat a sodródó víz.

Villámlás idején:

• Ne álljunk fák alá; keressünk épületet.
• Otthon húzzuk ki az elektromos eszközöket a konnektorból, hogy elkerüljük az áramütés vagy az eszközök tönkremenetelének kockázatát.

Áramszünetek, károk és megáradt utak – harangoznak a vészharangok

A pénteki események szerint már 350 helyszínen kellett beavatkozni a viharkár miatt: kidőlt fák, letört ágak, víz okozta károk fenyegettek több megyében. A vas megyei Falvakban és Bács-Kiskunban több házat kellett homokzsákkal védeni.

A károk még péntekre is átnyúltak, és szombaton is további viharsebességű szélviharok és áradás veszélye üti fel a fejét

Így készülj a szombati viharokra

• Első felében zivatarok Dunántúl nyugati részén
• Délutántól további cellák alakulnak országosan
• Jégeső, özönvíz, rekordsebességű szél kísérőjelenségekként is megjelenhet
• Vörös riasztás is esélyessé vált
• Biztonsági intézkedések:
  • Tárgyak rögzítése, áramtalanítás
  • Parkolás fáktól távol
  • Villámláskor ne kapjon menedéket fa alatt
  • Otthon húzzuk ki elektromos eszközeinket a hálózatból

A katasztrófavédelem VÉSZ mobilalkalmazása segítségével valós időben értesülhetünk a riasztásokról és helyzetekről. Bajba jutott személy vagy állat esetén azonnal hívjuk a 112-es segélyhívót

A Brutális vihar csap le Magyarországra – akár 110 km/h-s széllökések várhatók! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.