A következő napokban szinte minden dolgozó magánszemély megkapja az szja-bevalláshoz szükséges igazolásokat, amelyek nélkülözhetetlenek az éves adóügyeink rendezéséhez. Bár sokak számára az adózás ma már „egy kattintás”, vannak határidők és dokumentumok, amelyekre továbbra is érdemes odafigyelni.

Február eleje kulcsdátum: érkeznek a munkáltatói igazolások

Február eleje minden évben fontos mérföldkő az adózásban. A munkáltatóknak eddig kell átadniuk az előző évre vonatkozó összesített jövedelemigazolásokat, amelyek a béreket, juttatásokat és levont adókat tartalmazzák.

Ezek az igazolások azért lényegesek, mert:

• ellenőrizhető velük a NAV által készített bevallási tervezet,
• segítséget nyújtanak az esetleges kiegészítésekhez,
• jogszabály szerint öt évig meg kell őrizni őket, még akkor is, ha nem kell beküldeni.

A NAV idén is millióknak készít bevallási tervezetet

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal több mint 5,5 millió magánszemély számára automatikusan elkészíti az szja-bevallási tervezetet, amely 2026. március közepétől lesz elérhető.

A tervezet:

• tartalmazza a munkáltatók és kifizetők által szolgáltatott adatokat,
• a legtöbb esetben módosítás nélkül is elfogadható,
• néhány perc alatt átnézhető és véglegesíthető.

Ez különösen nagy segítség azoknak, akiknek kizárólag munkaviszonyból származó jövedelmük volt.

Pénztári befizetések: nem árt ellenőrizni a számokat

Február közepéig érkeznek meg azok az igazolások is, amelyek az önkéntes nyugdíjpénztári, nyugdíjbiztosítási és nyugdíj-előtakarékossági befizetésekről szólnak.

Ezek az adatok:

• már automatikusan bekerülnek a bevallási tervezetbe,
• alapját képezik az adó-visszatérítésnek,
• mégis érdemes ellenőrizni őket, mert egy eltérés akár több tízezer forint különbséget is jelenthet.

Új kötelezettségek a munkáltatóknak: lakhatási támogatás jelentése

Idén először a munkáltatóknak külön adatot kell szolgáltatniuk a 35 év alatti munkavállalók lakhatási támogatásáról. Ez az új jelentési kötelezettség az adóhatóság felé történik, és a kedvezményes juttatások átláthatóságát szolgálja.

Ez a változás a munkavállalók számára nem jelent plusz teendőt, de hosszabb távon az adózási rendszer pontosabb működését segíti.

Orvosi igazolások: ezek is bekerülnek az adózásba

Kevesen tudják, de a személyi kedvezményre jogosító orvosi igazolásokat a háziorvosok és szakorvosok szintén elektronikusan jelentik a NAV felé. Ez azt jelenti, hogy az érintetteknek egyre kevesebb papírral kell bajlódniuk, az adókedvezmények pedig automatikusan megjelennek a bevallásban.

Az eSZJA továbbra is a leggyorsabb út

Az szja-bevallás elkészítésének legegyszerűbb módja továbbra is az eSZJA rendszer, ahol:

• a bevallási tervezet néhány perc alatt átnézhető,
• kérdés-válasz formájú segítség támogatja a kitöltést,
• Ügyfélkapu+ vagy DÁP-azonosítással biztonságosan elérhető.

A rendszer különösen hasznos az egyéni vállalkozók, őstermelők és áfafizetésre kötelezettek számára is.

Mire érdemes most figyelni?

Az elkövetkező hetekben érdemes:

• figyelni a munkáltatói és pénztári igazolások érkezését,
• megőrizni minden dokumentumot,
• már most átgondolni, hogy volt-e olyan jövedelem vagy kedvezmény, ami nem automatikusan szerepel a bevallásban.

Egy kis odafigyeléssel elkerülhetők a hibák és a későbbi kellemetlenségek.

Forrás: NAV

A Napokon belül érkeznek az adópapírok – erre mindenki figyeljen bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Az ingatlan kiadása sokak számára biztos bevételi forrás, azonban az adózás szabályai 2026-ban is komoly figyelmet igényelnek. Egy rossz döntés vagy elmulasztott bejelentés akár bírsághoz is vezethet. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat, közérthetően.

Lakáskiadás után mindig kell adót fizetni?

Igen. Az ingatlan bérbeadásából származó bevétel adókötelezettséggel jár, és személyi jövedelemadó formájában adózik.
A jó hír: csak 15% SZJA-t kell fizetni, nincs külön járulék vagy szocho.

Fontos különbség:

• nem a teljes bevétel adóköteles,
• hanem a költségekkel csökkentett jövedelem.

Magánszemélyként vagy vállalkozóként érdemes bérbe adni?

A lakáskiadás háromféle formában történhet:

• magánszemélyként (adószám nélkül),
• adószámos magánszemélyként,
• egyéni vállalkozóként.

A legtöbb tulajdonos magánszemélyként adja ki az ingatlanát, ami egyszerűbb és kevesebb adminisztrációval jár.

Kell adószám lakáskiadáshoz?

Nem minden esetben.

Nem kell adószám, ha:

• nem vagy egyéni vállalkozó,
• kizárólag adómentes lakásbérbeadást végzel,
• nem választasz áfakötelezettséget,
• nincs közösségi adószám-kötelezettséged.

Ha azonban számlát szeretnél kiállítani, vagy számlatömböt használsz, akkor adószám kiváltása kötelező.

Számla vagy elég egy egyszerű bizonylat?

Adómentes bérbeadás esetén:

• nem kötelező számlát adni,
• elegendő egy számviteli bizonylat, amelyen az adóazonosító jel is szerepelhet.

Ha mégis számlát adnál (például bérlő kérésére), akkor már be kell jelentkezni adóalanyként.

Hogyan számolható el költség a lakáskiadásnál?

A bevétel csökkenthető, így kevesebb adót kell fizetni. Két módszer közül választhatsz:

1. 10%-os költséghányad

• nem kell számlát gyűjteni,
• a bevétel 90%-a után fizetsz adót.

2. Tételes költségelszámolás

• számlákkal igazolt költségek számolhatók el,
• ide tartozik például:
  • felújítás,
  • karbantartás,
  • javítás,
  • rezsi (bizonyos feltételekkel),
  • amortizáció.

Mely költségek nem számítanak bevételnek?

Nem minősül bevételnek:

• a bérlő által tényleges fogyasztás alapján megfizetett közüzemi díj.

Viszont bevételnek számít:

• a közös költség,
• az átalányban meghatározott rezsi,
• a fix összegű bérleti díj, amely tartalmazza a rezsit.

Csökkenthető a jövedelem más lakás bérleti díjával?

Igen, de csak szigorú feltételekkel:

• legalább 90 napos bérbeadás szükséges,
• a másik lakás bérleti díja nem térül meg máshonnan,
• akár külföldi bérleti díj is elszámolható.

Mikor és hogyan kell adóelőleget fizetni?

A fizetendő SZJA-t:

• negyedévente kell befizetni,
• a negyedévet követő hónap 12. napjáig,
• csak akkor, ha az adó összege eléri a 10 000 forintot.

Mi a helyzet, ha cég fizeti a bérleti díjat?

Ha a bérlő nem magánszemély, hanem cég:

• az adóelőleget a kifizető vonja le,
• nyilatkozat hiányában automatikusan a 10%-os költséghányaddal számol.

ÁFA és lakásbérbeadás: kell vele foglalkozni?

A hosszú távú lakásbérbeadás:

• áfamentes.

Áfát kell fizetni:

• parkolók bérbeadása után,
• rövid távú szálláshely-szolgáltatásnál.

Ha egyszer áfakörössé válsz:

• 5 évig nem léphetsz vissza az adómentességbe.

Lakáskiadás vagy szálláshely-szolgáltatás? Nem ugyanaz!

Fontos különbség:

• a lakásbérbeadás hosszú távú,
• nem kell hozzá engedély.

A szálláshely-szolgáltatás:

• rövid távú,
• adószám és engedély szükséges,
• eltérő adózási szabályok vonatkoznak rá.

Forrás: ingatlan.com

A Így fizetsz kevesebb adót a lakáskiadás után – legális trükkök bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

2025-ben valóságos pénzeső hullott a magyar gazdaságra: a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) több mint 4,1 milliárd forintot hagyott a magyar embereknél és vállalkozásoknál. Bírságcsökkentések, fogyasztói visszatérítések, kartellbüntetések és globális óriáscégek elleni fellépések jellemezték az elmúlt évet.

800 millió forint visszatérítés közvetlenül a magyar embereknek

Nemcsak a cégek jártak jól: a GVH eljárásainak köszönhetően mintegy 800 millió forint közvetlen kompenzáció jutott vissza a fogyasztókhoz. Ez azt jelenti, hogy a jogsértést elkövető vállalkozások kénytelenek voltak pénzt visszafizetni azoknak, akiket megtévesztettek.

Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke hangsúlyozta:

„A GVH különösen üdvözli, ha a cégek közvetlen kompenzációt, pénzbeli visszatérítést ajánlanak fel a jogsértéseket elszenvedett ügyfeleiknek. Nekünk mindig a magyar emberek a legfontosabbak!”

Több mint 3,3 milliárd forint bírságcsökkentés a cégeknek

A versenyhatóság 2025-ben 33 ügyben 67 vállalkozást vizsgált, és 29 cégre összesen 3,78 milliárd forint bírságot szabott ki. Ugyanakkor az együttműködő vállalkozások több mint 3,3 milliárd forint bírságkedvezményt kaptak, amely így a magyar gazdaságban maradt.

A GVH stratégiája világos: aki együttműködik, gyorsabban lezárhatja az ügyét és jelentős pénzt takaríthat meg.

Kartellbotrányok: milliárdos bírságok, kemény fellépés

Az év során több nagy port kavart kartellügy is lezárult.
Kiemelkedik a kukásautó-kartell, ahol több mint 1,5 milliárd forint bírságot szabtak ki hat vállalkozásra. Emellett egészségügyi eszközöket gyártó cégek versenykorlátozó megállapodásai is lebuktak.

A Nitrogénművek Zrt. ügyében pedig továbbra is folyamatban van az ismételt vizsgálat.

Globális techóriások a célkeresztben: Microsoft, Google, Airbnb, Temu

2025-ben a GVH komoly figyelmet fordított a nemzetközi technológiai óriásokra is. A Microsoft-ügyben történelmi jelentőségű kötelezettségvállalás született, míg a Booking.com és az Airbnb ellen új eljárások indultak.

A Wish-t utóvizsgálat alá vonták, a Google-nél adathalász hirdetések miatt indult vizsgálat, az About You pedig több mint egymilliárd forintot fizet vissza a magyar fogyasztóknak. A Temu ügye várhatóan 2026-ban zárul le.

Árharc a boltokban: Spar, Lidl, Auchan, Aldi a GVH látókörében

Az élelmiszer-kiskereskedelem sem kerülhette el az ellenőrzéseket. A GVH fellépett a Spar ellen, lezárta az eljárást a Lidl-nél, amely árcsökkentő vállalásokat tett. Új vizsgálatok indultak több nagy lánccal szemben is.

Az online Árfigyelő rendszer továbbra is működött, segítve a magyar családokat az olcsóbb bevásárlásban.

Rekord számú panasz: közel 2000 fogyasztói jelzés egy év alatt

Soha nem látott mennyiségű bejelentés érkezett a GVH-hoz: közel 2000 fogyasztói panaszt kezeltek 2025-ben. Ezek negyede online kereskedelemmel, további 15 százaléka a kiskereskedelemmel kapcsolatos volt.

Ez is jól mutatja, hogy a fogyasztók egyre tudatosabbak, és nem hagyják szó nélkül a visszaéléseket.

A GVH nemzetközi szinten is tarolt

A magyar versenyhatóság 2025-ben nemzetközi elismeréseket is begyűjtött. Rigó Csaba Balázst az OECD Versenybizottság alelnökévé választották, miközben Budapest fontos nemzetközi találkozóknak adott otthont.

A A hatóság, amely milliárdokat hagyott a magyarok zsebében bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Jó hír érkezett az egyéni és társas vállalkozók számára: 2026. január 1-jétől kedvezőbb szabályok lépnek életbe a szociális hozzájárulási adó (szocho) számításában és a járulékbevallás ütemezésében. A változások célja az adminisztráció csökkentése és a közterhek igazságosabb megállapítása.

Alacsonyabb kötelező szocho-alap: mit jelent ez a gyakorlatban?

Az egyik legfontosabb módosítás, hogy megszűnik a 112,5 százalékos szorzó alkalmazása a szocho számításánál.

Mire kell figyelni?

2026-tól:

• a főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozóknál
• a szocho minimumalapja havonta a minimálbér vagy a garantált bérminimum 100 százaléka lesz
• nem kell többé a korábbi, megemelt szorzóval számolni

Ez a gyakorlatban alacsonyabb kötelező közterhet jelent, különösen azoknak, akik eddig csak a minimum után fizettek járulékot.

Egységes alap a járulékoknál: egyszerűbb számolás

A változtatás egyik előnye, hogy a szocho és a tb-járulék alapja azonos elven működik. Ez megkönnyíti a tervezést és csökkenti a hibázás lehetőségét a bevallások során.

Miért jó ez a vállalkozóknak?

• kevesebb számítás
• átláthatóbb kötelezettségek
• könnyebb könyvelői egyeztetés

Negyedéves bevallás: nem csak az átalányadósoknak

Újdonság, hogy 2026-tól nemcsak az átalányadózó, hanem

• a vállalkozói jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozók is
  negyedévente vallják be a tb-járulékot és a szochót.

Fontos részlet:

Bár a bevallás negyedéves, a járulékokat továbbra is havi bontásban kell feltüntetni az adóbevallásban.

Változik a befizetés határideje is

A bevallási rendhez igazodik a fizetési kötelezettség is.

Mire érdemes figyelni?

• a szocho és a tb-járulék befizetésének határideje
  a negyedévet követő hónap 12. napja
• a bevallást és a befizetést egy időben kell teljesíteni

Ez kevesebb adminisztratív határidőt jelent az év során, de nagyobb egyszeri összegekre kell felkészülni.

Kinek kedvez leginkább a változás?

A módosítások különösen előnyösek:

• főfoglalkozású egyéni vállalkozóknak
• alacsonyabb jövedelemmel dolgozóknak
• azoknak, akik eddig csak a minimum után fizettek járulékot
• vállalkozóknak, akik szeretnék csökkenteni az adminisztrációs terheket

Gyakorlati tanács 2026-ra készülőknek

• Érdemes már 2025 végén átnézni a pénzügyi terveket
• Célszerű egyeztetni a könyvelővel a negyedéves ütemezésről
• Fontos tartalékot képezni a nagyobb összegű, negyedéves befizetésekhez

Aki időben felkészül, annak valódi könnyebbséget hozhat a szabályváltozás.

Forrás: NAV

A Kevesebb adó, kevesebb adminisztráció? Meglepő változások jönnek 2026-tól bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A 2025-ös év szélsőséges képet mutatott a hazai ingatlanpiacon: miközben Budán milliárdos villák cseréltek gazdát, addig vidéken szinte jelképes összegekért is lehetett ingatlanhoz jutni. A Duna House éves tranzakciós adatai alapján markáns különbségek rajzolódtak ki nemcsak Budapest és a vidék, hanem az egyes vármegyék között is.

Országos átlagok: egyre magasabb árak, nagy eltérésekkel

Országos szinten az ingatlanok átlagos eladási ára 55 millió forint volt, míg az átlagos négyzetméterár elérte a 736 ezer forintot. A főváros azonban jócskán túlszárnyalta ezt: Budapesten egy ingatlanért átlagosan 82 millió forintot fizettek, az átlagos négyzetméterár pedig 1,2 millió forint fölé emelkedett.

Budapest az élen, Kelet-Magyarország a lista végén

Az eladási árak rangsorát toronymagasan Budapest vezette, ezt követte Pest vármegye 62 millió forintos átlaggal. A mezőny elején szerepelt még Veszprém, Hajdú-Bihar és Győr-Moson-Sopron vármegye is, 47–59 millió forint közötti árakkal.

A legolcsóbb ingatlanpiac továbbra is a keleti és dél-keleti vármegyékben volt: Békésben vagy Borsod-Abaúj-Zemplénben jóval alacsonyabb fajlagos árakon lehetett vásárolni, mint a nyugati vagy fővárosi régiókban.

Panel, tégla vagy családi ház? Ennyit fizettek értük

A különböző ingatlantípusok között jelentős árkülönbségek mutatkoztak:

• Panellakások: országos átlagban 43,7 millió forintért keltek el, 835 ezer Ft/m² áron
• Téglalakások: átlagosan 61 millió forintos eladási árral és 1 millió Ft/m² fajlagos árral
• Családi házak: 53,1 millió forintos átlagáron, viszont jóval alacsonyabb, 501 ezer Ft/m² négyzetméterárral

Rekordok éve: milliárdos villa és 20 ezer forintos négyzetméterár

A legdrágábban értékesített ingatlan egy II. kerületi, Hűvösvölgyi úti villa volt, közel 1000 négyzetméteres alapterülettel. Az eladási ár elérte az 1 milliárd 764 millió forintot. A luxusingatlan több szinten, tíz szobával, hét fürdőszobával, wellnessrészleggel, sportfunkciókkal és garázzsal rendelkezett.

A skála másik végén egy Zala vármegyei Szilvágyon található, 25 m²-es ingatlan állt, amely mindössze 1 millió forintért cserélt gazdát.

Döbbenetes négyzetméterár-különbségek

A legmagasabb négyzetméterárat egy I. kerületi, Naphegy utcai lakás érte el: a 43 m²-es, újszerű ingatlan 3,4 millió Ft/m² áron kelt el.

Ezzel szemben a legalacsonyabb fajlagos ár egy hercegszántói, rossz állapotú, 100 m²-es házhoz kapcsolódott, amely 19 900 Ft/m² áron talált vevőre.

Extrém méretek és történelmi falak

A legnagyobb alapterületű ingatlan szintén a budai luxusvilla volt, míg a legkisebb egy mindössze 6 m²-es, Markazon eladott horgásztanya, amelyet egy boroshordóból alakítottak ki.

A legrégebbi értékesített lakóingatlan Szombathelyen volt: az épület 1799-ben épült, és egy 34 m²-es lakás 26,5 millió forintért cserélt tulajdonost.

Kik vásároltak és miért?

A vevői oldalon az első lakást vásárlók voltak többségben, 25,5%-os aránnyal. Őket követték a befektetési célú vásárlók (22%), majd a nagyobba költözők (19%). A kisebbe költözés, generációs változások és válások kisebb, de mérhető arányban jelentek meg.

Miért adtak el az emberek ingatlant?

Az eladók körében leggyakrabban befektetés lezárása állt a háttérben (24%). Jelentős volt az örökölt ingatlanok értékesítése is (19%), valamint a kisebbe költözés (13%). Ezek mellett élethelyzeti okok – válás, családi átrendeződés – is szerepet játszottak. – áll a DH közleményében.

A Luxus és nyomor egy piacon: extrém ingatlanárak Magyarországon bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Az Amazon teljesítménymenedzsmentje az elmúlt évtizedben egy sajátos HR-filozófia köré szerveződött: a vállalat a folyamatos mérésben, a gyors visszacsatolásban és a teljesítmény szerinti szelekcióban látja a versenyképesség megőrzésének kulcsát. Ez a gyakorlat a Focus és a Pivot programban testesül meg, amelyek ugyan fejlesztési eszközként jelennek meg a vállalati dokumentációkban, ám a dolgozói élmény és több volt munkatárs beszámolója alapján ezek gyakran inkább egy leépítési logika előszobái.
A hivatalos narratíva szerint a Focus a korai figyelmeztetés és coaching terepe, míg a Pivot már egy strukturált teljesítményjavítási időszak. A valóságban azonban sokan úgy élik meg: a program célja nem feltétlenül a fejlesztés, hanem egy – HR terminológiában ritkán kimondott – szelekciós mechanizmus működtetése. A dolgozó választhat: vagy javítja a teljesítményét szűk határidőkkel, vagy elfogadja a távozás lehetőségét végkielégítéssel.
Egy luxembourgi alkalmazott arról számolt be, hogy a programban kijelölt feladatok volumene és komplexitása gyakran aránytalan a határidőkkel. Míg más munkatársak egy év alatt kapnak meg bizonyos projekteket, a Pivotban lévőknek ezt néhány hónap alatt kellene teljesíteniük. Ez természetesen nemcsak szakmai kihívás, hanem pszichés nyomás is.

A fluktuáció mint teljesítménymutató

Az Amazon belső irányítási rendszerének egyik legvitatottabb eleme az úgynevezett unregretted attrition ráta, vagyis azoknak a munkavállalóknak az aránya, akiknek a távozását a cég nem tekinti veszteségnek. Ez a mutató a legtöbb multinál egy HR-szín alatt futna, itt azonban a beszámolók alapján – kvázi célértékként is megjelenik.
Normál működésben 6–7 százalék körüli arányról beszélnek. Leépítések előtt ez 15 százalékot is elérhet. Ilyenkor a vezetők implicit elvárással néznek szembe: bizonyos munkavállalóknak „ki kell esniük” a rendszerből. Hogy ez önkéntes távozás vagy Pivot-ban történő kudarc útján történik, az másodlagos.
A rendszer ezért sokszor olyan munkavállalókat is elér, akik egyébként jól teljesítettek, de valamilyen – akár csapaton belüli – stratégiai átrendeződés miatt „célszeméllyé” váltak.
A HR-világ vezető elemzői rendre kiemelik a teljesítménykultúra és a pszichológiai biztonság kettős szerepét:

• Harvard Business Review – a pszichológiai biztonság növeli a termelékenységet
  https://hbr.org/topic/psychological-safety
• McKinsey Talent Management Insights – a fejlesztési fókuszú kultúra jobb pénzügyi eredményeket hoz
  https://www.mckinsey.com/capabilities/people-and-organizational-performance
• Gallup Workplace Reports – a transzparens visszajelzési rendszer csökkenti a fluktuációt
  https://www.gallup.com/workplace
• HR Portál (HU) – magyar piaci trendek a teljesítménymenedzsmentben
  https://www.hrportal.hu

Ezek a nemzetközi és hazai tapasztalatok egy irányba mutatnak:

A munkavállaló fejlesztése fenntarthatóbb stratégia, mint az erőltetett szelekció!

A jogi szürkezóna: fejlesztési terv vagy burkolt felmondás?

A foglalkoztatási szakértők szerint a Pivot a gyakorlatban sokszor nem más, mint a felmondás előkészített formája. A papíron „fejlesztési tervnek” nevezett dokumentum aláírása számos olyan kötelezettséget ró a munkavállalóra, amelyek:

• megváltoztatják a munkaköri tartalmat,
• növelik a munkaterhelést,
• folyamatos visszacsatolási kötelezettséget teremtenek,
• és olyan célokat rögzítenek, amelyek teljesítése nehezen számonkérhető.

Egy tapasztalt munkajogász úgy fogalmazott:

„A programot sokszor úgy állítják be, mintha lehetőség lenne, valójában viszont az utolsó lépés a vállalati exit előtt.” – dr. Kondricz Péter  (Kondricz Ügyvédi Iroda)

Mit tanulhat ebből a magyar üzleti szféra?

A nemzetközi HR-trendek – különösen az amerikai vállalatok gyakorlatai – lassan, de biztosan beszivárognak a magyar piacra is. Az Amazon rendszere több olyan tanulságot hordoz, amelyeket bármely hazai vállalatnak érdemes megfontolnia.
Először is: a teljesítménymenedzsment nem lehet rejtett eszköz. Ha a dolgozók nem értik a folyamat célját, azt automatikusan fenyegetésként értelmezik.
Másodszor: a vezetői szubjektum torzíthat. Ha egy értékelési rendszert túl nagy mértékben bíz a vezetői benyomásra, az nem a transzparenciát, hanem a bizalmatlanságot erősíti.
Harmadszor: a túl gyors „fejlesztési spirál” mentálisan és fizikailag is megterheli a munkavállalót. Egy 30–60 napos intenzív projekt nem valós teljesítményjavítási lehetőség, sokkal inkább szűrés.
Negyedszer: a HR-folyamatok mögött nem lehet implicit leépítési szándék. Ha a dolgozók úgy érzik, hogy a program valódi célja a távozás kierőszakolása, a munka adó sérül, és hosszú távon rontja a toborzási esélyeket.

A hazai piacon az utóbbi években különösen nagy figyelmet kapott a PractiWork kompetenciamérési rendszere.

A PractiWork modellje éppen ellenkező logikát követ, mint a „csendes kivéreztetés” típusú megoldások:

• valós munkakörnyezetre épülő szimulációkkal mér,
• objektív, mérhető teljesítményadatot ad,
• nem szelektál, hanem fejlesztési utat térképez fel,
• a munkavállaló erősségeire épít, nem a hiányosságokra fókuszál,
• a vállalatoknak pedig transzparens döntési alapot biztosít.

Míg a Pivot gyakran bizonytalan, vezetői szubjektumokra épülő értékelési kereteket használ, a PractiWork éppen a HR-transzparenciát és a mérhetőséget helyezi középpontba.
A nemzetközi HR-trendek tükrében ez azt jelenti: a magyar vállalatok számára a fejlesztésorientált megoldások hosszú távon versenyelőnyt jelentenek.

Mire figyeljen a munkavállaló?

Egyre több magyar szakember dolgozik olyan multinacionális környezetben, ahol a PIP-típusú rendszerek megjelentek. Alapvető, hogy ilyenkor:

• mindent írásban kérjen,
• ne írjon alá módosítást jogi konzultáció nélkül,
• rögzítse a feladat- és célrendszer minden elemét,
• kérjen HR-mediációt, ha az értékelés ellentmondásos,
• külső szakértőt is bevonhat (coach, ügyvéd).

Mi tanulság?

Az Amazon példája azt bizonyítja, hogy a teljesítménykultúra és a leépítési stratégia között rendkívül vékony a határ. A kérdés nem az, hogy egy vállalatnak szüksége van-e teljesítménymenedzsmentre – erre minden versenyképes cégnek szüksége van. A kérdés az, hogy a rendszer valóban támogatásra, fejlődésre épül-e, vagy csupán egy elegáns keret a fluktuáció menedzselésére.
A transzparens, világosan kommunikált, objektív kritériumokkal működő HR-folyamatok hosszú távon stabilitást és megtartást hoznak. A rejtett leépítési gyakorlatok viszont rombolják a szervezeti kultúrát és a vállalat hitelességét.

írta Klinghammer N. Jeromos – Független pénzügyi szakember

A Csendes leépítés vagy teljesítménymenedzsment? bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Egyre több jel utal arra, hogy 2025 nem a fellendülés éve lesz, hanem a szerkezeti átalakulásoké, amelyek tömegek munkahelyét sodorhatják veszélybe. A hazai ipari szektorban már most is érezhető a nyomás: csökkenő megrendelések, bizonytalan kilátások és egyre szigorodó költségkontroll formálja át a vállalatok működését.

Ebben a környezetben sok cég számára már nem az a kérdés, hogyan növekedjen, hanem az, hogyan élje túl a következő időszakot.

Tömeges létszámcsökkentések nyomában

A legfrissebb adatok riasztó képet festenek.
2024 áprilisa és 2025 áprilisa között a 15 legnagyobb hazai gyárnál összesen 4655 fővel csökkent a dolgozói létszám, ami közel 8 százalékos visszaesést jelent. A vizsgált vállalatok többségénél ma kevesebben dolgoznak, mint egy évvel korábban.

Ráadásul a hivatalos számok sokszor csak a jéghegy csúcsát mutatják. A kölcsönzött munkaerő leépítése jellemzően megelőzi az állandó dolgozók elbocsátását, így a valós veszteség ennél is nagyobb lehet.

Már nem csak a fizikai dolgozók vannak veszélyben

A leépítések korábban főként a betanított és szakmunkás réteget érintették, mára azonban a szakértői és vezetői pozíciók sincsenek biztonságban. Egyre több vállalat kényszerül létszámstop bevezetésére, ami megakadályozza a távozó kulcsemberek pótlását.

Az így kialakuló kompetenciahiány komoly működési kockázatot jelent: lassulnak a döntési folyamatok, nő a hibázás esélye, és hosszú távon sérül a szervezeti stabilitás.

Miért torpant meg a hagyományos toborzás?

A klasszikus munkaerő-felvétel sok cégnél ma már túl nagy kockázatot jelent.
A hosszadalmas kiválasztási folyamat, a betanítás költségei és a bérnyomás mellett a gazdasági bizonytalanság is bénítóan hat a döntéshozókra.

A 2025-ös HR-trendek szerint a cégvezetők egyszerre küzdenek:

• költségnövekedéssel,
• csökkenő produktivitással,
• automatizációs nyomással,
• és krónikus szakemberhiánnyal.

Ebben a helyzetben egy rossz felvételi döntés akár súlyos pénzügyi következményekkel is járhat.

Interim menedzsment: válságmegoldás vagy túlélési stratégia?

A bizonytalan piaci környezet egyre több vállalatot terel rugalmas megoldások felé. Az interim menedzsment olyan ideiglenes, de azonnal bevethető szakmai kapacitást kínál, amely nem igényel hosszú távú elköteleződést.

„A mostani gazdasági környezetben a klasszikus toborzás sok esetben nem járható út: bérköltség, hosszú betanítás, bizonytalan jövő. Egy interim szakemberrel viszont gyorsan, célzottan és hosszú távú kötelezettségek nélkül tudunk szakértői-vezetői kapacitást biztosítani – pontosan akkor, amikor a cégnek a stabil működés a legfontosabb”

– mondja Nagy András, a Tribound Management ügyvezető partnere.

2025 vége még keményebb lehet

Az ipari visszaesés, a bérfeszültségek és a piaci bizonytalanság alapján sok szakértő attól tart, hogy a leépítések nem érnek véget, sőt: 2025 második felében tovább gyorsulhatnak.

Ebben a környezetben az interim menedzsment már nem pusztán áthidaló megoldás, hanem tudatos válságkezelési stratégia, amely segíthet elkerülni a működés összeomlását akkor is, amikor a munkaerőpiac egyre szűkül.

A Állások tízezrei kerülhetnek veszélybe: mit hoz a következő év? bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A tét különösen nagy a Big Four számára: a Deloitte, az EY, a KPMG és a PwC évtizedek óta a globális üzleti infrastruktúra tartóoszlopai. Audit, adótanácsadás, jogi szolgáltatások, stratégiai tanácsadás – alig létezik olyan nagyvállalat, amely ne támaszkodna valamelyikükre.
De az AI éppen azon képességeiket kezdi el automatizálni, amelyekre a modelljük épült: összetett elemzések, kockázatértékelés, adatfeldolgozás és standardizálható tanácsadási feladatok.
A kérdés ma már nem az, hogy az AI átalakítja-e a Big Four működését – hanem az, hogy miként és milyen sebességgel.

AI: demokratizált tudás, csökkenő belépési korlátok

„A tudás ma gyakorlatilag mindenki számára elérhető” – fogalmazott David Capocci, a KPMG Luxembourg ügyvezető partnere. Szerinte a Big Four relevanciáját már nem az információ birtoklása, hanem a felelősségvállalás, a független hitelesítés és a kockázati kontroll biztosítja.

A probléma azonban ha egy elemzés elkészítése percek alatt megoldható egy AI-modellel, miért fizetnének érte külső tanácsadót?
Erre a dilemmára reagálva a Big Four több irányban is fejleszt:

• saját AI-platformokat hoznak létre (inkább integrátorok, mint fejlesztők),
• AI-tanácsadási üzletágat építenek,
• és megpróbálják az ügyfeleket elterelni a nyílt modellektől, mint a ChatGPT.

Csakhogy – ahogy az AI-szakértő Olivier Khatib fogalmaz:

„A Big Four nem fejleszt valódi AI-modelleket. Ezeket a Google, az OpenAI, az Anthropic és a Mistral építi. Mindenki más csak integrál.”

A technológiai alap tehát nem hozzájuk kötődik – és ez csökkenti a hosszú távú versenyelőnyüket.

Bizalom és kockázat: ott maradhat előnyben a Big Four, ahol felelősséget kell vállalni

A Big Four egyik legerősebb bástyája továbbra is az audit, ahol erős a szabályozói kontroll, szükség van külső hitelesítésre és az ügyfelek felelősség-átvállalást várnak.
Egy CFO számára – még AI-környezetben is – létfontosságú, hogy valaki „rátegye a pecsétet” egy döntésre. Ez a Big Four előnye.
Ugyanakkor, ahogy Klinghammer N. Jeromos megjegyzi:
„Ha a szabályozók egyszer kimondják, hogy az AI pontosabb, gyorsabb és teljesebb képet ad a vállalatokról, az auditpiac radikálisan átalakulhat.”
Ez különösen releváns a jelenlegi amerikai szabályozási bizonytalanságban, ahol a dereguláció akár gyorsabban megnyithatja az utat az AI-alapú audit előtt, mint Európában.

Ár, idő, kompetencia: ahol az AI hatékonyabb, ott csökkennek a díjak

A PwC amerikai AI-vezetője nyíltan elismerte:
már csökkenteniük kellett bizonyos díjakat az AI miatt, mert gyorsabban készülnek el a feladatok.
Ez a modell alapjaiban írhatja át a tanácsadási árképzést, ahol eddig az „időráfordítás” jelentette a számlázás alapját.
A jövő értékalapú díjazást hozhat: nem az számít, hány órát dolgoztak, hanem milyen eredményt szállítottak.

A Big Four jövője: kevesebb junior, több senior tanácsadó, de hol marad az utánpótlás?

Az elemző jellegű munkát az AI gyorsan átveheti. Ennek következménye kevesebb junior belépő és kevesebb „tanuló szakember”, akit később elvisz a piac már manuális adatfeldolgozásra nem lesz szükség.
Ezzel szemben számolnunk kell az ügyfélkapcsolati szerepek jelentősége, a stratégiai tanácsadás súlya, és magasabb képzettségű szakemberek iránti kereslet más struktúrában de növekedni fog.

AI mint képviselet: megjelenhet a „Big Four helyett Big Twenty” világ

Ha az AI teljesen demokratizálja a komplex elemzésekhez való hozzáférést, eltűnnek a belépési korlátok. Matyóka Zoltán szerint ez akár odáig mehet, hogy: „5–10 év múlva lehet, hogy nem Big Four lesz, hanem Big Twenty. Minden közepes tanácsadó cég versenyképes lehet.”
Egy új piac épülhet, AI-alapú elemzőplatformok, boutique tanácsadók, hibrid vállalatok, amelyek néhány hónap alatt fejlesztenek versenyképes elemzőkapacitást. A monopol helyzetű szolgáltatók kora véget érhet.

A Big Four már korábban is végrehajtott olyan szerkezeti és működési reformokat, amelyek célja a szolgáltatási modell gazdasági racionalizálása és átláthatóbbá tétele volt – a kérdés ma már inkább az, hogy a mesterséges intelligencia milyen mértékben alakítja át ezeket a folyamatokat, és kényszeríti-e ki a működés még mélyebb újragondolását. https://www.goingconcern.com/tbt-failed-merger-ernst-young-and-kpmg/

Konklúzió: nem az a kérdés, hogy változik-e a Big Four szerepe – hanem az, hogy milyen gyorsan

Az AI, növeli a termelékenységet, csökkenti a belépési korlátokat, leértékeli az információs előnyt,és átírja a munkaerő-struktúrát.
A Big Four a kapcsolatépítésben, a felelősségvállalásban és a szabályozói megfelelésben maradhat erős – de a stratégiai tér nagy része megnyílik az új szereplők előtt.
A hosszú távú forgatókönyvek között akár az is benne van, hogy:
a Big Four mérete csökken majd szerkezete átalakul és szerepe megoszlik több, AI-támogatott, agilis szereplő között.
A jövőt ugyan senki nem látja pontosan, de egy biztos:
aki nem alkalmazkodik az AI-hoz, annak a szakmai relevanciája gyorsan el fog tűnni, – írja Klinghammer Noah Jeromos

A Mesterséges intelligencia: fenyegetés vagy növekedési pálya? – Merre mozdul a Big Four a globális átalakulás közepette bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Budapest, 2025. november 12. – A Marvelzap ma hivatalosan bejelentette, hogy elindítja a szabadalmaztatott UR-Robot széria gyártását. Ez a technológia mérföldkőnek számít mind a fenntartható automatizálás, mind az öko-hatékony mérnöki megoldások terén.

Az UR-Robot rendszer az ún. „emberi vizelet újrahasznosítási technológia” nevet viseli – olyan innovatív alkalmazás, amely férfi nyilvános illemhelyeken, piszoárok számára fejlesztett öblítőrendszerként működik. A technológiai folyamat lényege, hogy a vizeletet hidegplazma-eljárással kezelik, majd megszabadítják a szagoktól és a színtől. A keletkező tiszta folyadék azt követően a piszoárok öblítésére kerül újrahasznosításra.

Ez az ön-öblítő rendszer mind új, mind meglévő infrastruktúrákhoz illeszthető, így lehetővé válik a gyors bevezetés pénzügyi megtérüléssel. Az UR-Robot várhatóan évente több billió liter friss víz megtakarítására képes, miközben jelentősen csökkenti az üzemeltetők víz- és karbantartási költségeit.

A technológia bevezetése különösen fontos városok, sport- és rendezvényhelyszínek, szállodák, irodaházak számára, ahol több piszoár-egység üzemel. A Marvelzap célja, hogy ezzel a megoldással hozzájáruljon a víz-gazdálkodás fenntarthatóságához, valamint az üzemeltetési költségek és az ökológiai lábnyom csökkentéséhez.

„Az UR-Robot egyértelmű példája annak, hogy a mérnöki kreativitás és a környezettudatosság kéz a kézben járhat” – nyilatkozta a Marvelzap vezetősége. „Nem csupán egy technológiai újdonságról van szó, hanem egy olyan rendszerről, amely valós, mérhető hatást gyakorolhat a víz-felhasználásra és az üzemeltetési hatékonyságra.”

A fejlesztés során különös figyelem irányult arra, hogy a rendszer könnyen integrálható legyen meglévő csőhálózatokhoz és piszoárokhoz, minimalizálva az átállási időt és az üzemzavarokat. A hidegplazma-technológia alkalmazása biztosítja, hogy a folyadék újra-felhasználása ne járjon kellemetlen szagokkal vagy látvány-maradványokkal.

A Marvelzap továbbra is elkötelezett a fenntarthatóság és a környezetbarát innováció mellett – az UR-Robot tehát nem csupán termék, hanem egy stratégiai cél része, amely a vállalat jövőbeni portfólióját formálja. A vállalat várja a partnereket és üzemeltetőket, akik érdeklődnek a víz-takarékos, automatizált infrastruktúrák iránt.

A Szaglás- és színmentes öblítővíz a piszoárba – megérkezett a jövő illemhelye bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A Magyar Bankszövetség határozottan elutasítja a kormány legújabb javaslatát, amely az ingyenes készpénzfelvételi limit emelését célozza. A szakmai szervezet szerint a tervezett intézkedés nemhogy nem szolgálja a lakosság érdekeit, hanem több kárt okoz a társadalomnak és a gazdaságnak, mint amennyi hasznot hoz.

„A Magyar Bankszövetség határozottan ellenzi az ingyenes ATM készpénzfelvételi limit emelését, mivel lényegesen több kárt okoz a társadalomnak és a gazdaságnak, mint amennyi hasznot hoz az államnak.”

Rejtett költségek a háttérben

A Parlament elé kerülő törvényjavaslat látszólag a lakosság terheit enyhítené, valójában azonban jelentős közvetett költségeket okozna. A Bankszövetség szerint addig, amíg fennáll a 0,9%-os tranzakciós illeték, minden készpénzfelvétel után a bankoknak adót kell fizetniük – még az ingyenes készpénzfelvételek után is.

„Fontos kiemelni, hogy a banki ügyfelek számára ingyenes készpénzfelvétel után a bankoknak ezt az adót ugyanúgy be kell fizetniük, mint a limit feletti készpénzfelvételek után.”

Ez azt jelenti, hogy a tényleges költséget végső soron a bankrendszer és az ügyfelek állják, még azok is, akik egyáltalán nem használnak készpénzt.

A digitalizációval megy szembe a javaslat

A Bankszövetség szerint az intézkedés ellentétes a pénzforgalom digitalizálásának irányával, amely világszerte, és Magyarországon is, jelentős előrelépéseket hozott. A digitális fizetési rendszerek, mint az azonnali átutalás, a Qvik, vagy az érintéses fizetések elterjedése mind előremutató fejlesztések voltak, amelyek modernizálták a gazdaságot.

„A pénzforgalom digitalizálása megállíthatatlan világtrend, amiben Magyarország több tekintetben is élen jár.”

Ezzel szemben a készpénzhasználat ösztönzése visszalépés lenne, és akár rontaná is az ország nemzetközi pénzmosás-megelőzési megítélését.

A készpénzhasználat drága és kockázatos

A készpénzforgalom évente mintegy 400 milliárd forint társadalmi költséget jelent Magyarországon. Ez nemcsak gazdasági, hanem biztonsági kockázatokat is magában hordoz, hiszen a fekete- és szürkegazdaság, valamint a pénzmosás elsősorban készpénzre épül.

A Bankszövetség figyelmeztet: az ingyenes limit emelése ezeknek a káros jelenségeknek kedvezne, és visszavetné a digitalizáció eredményeit.

„A fekete- és szürkegazdaság és a pénzmosás is készpénz-alapúak, a most tervezett intézkedés kedvez ezeknek a társadalmilag nagyon káros jelenségeknek.”

Alternatív javaslat: a tranzakciós illeték csökkentése

A Bankszövetség nem az ügyfelek érdekei ellen lép fel – épp ellenkezőleg. Szerintük a lakosság és a vállalkozások számára valódi segítséget a tranzakciós illeték csökkentése jelentene, mivel ez minden pénzmozgás költségét mérsékelné, és a digitalizációt is támogatná.

„A Magyar Bankszövetség a havi díjmentes ATM-használati limit emelése helyett a tranzakciós illeték csökkentését javasolja, amely lényegesen kedvezőbb hatást gyakorolna a lakosság és a vállalatok/intézmények költségeire.”

A Magyar Bankszövetség szerint az ingyenes készpénzfelvételi limit emelése rövid távon népszerű, hosszú távon azonban a gazdaság és a banki ügyfelek számára is hátrányos lépés lenne.
A szakmai szervezet arra figyelmeztet, hogy a modern, digitális pénzforgalom az ország versenyképességének kulcsa – nem pedig a készpénzhasználat ösztönzése.

A Miért tiltakoznak a bankok az ingyenes készpénzfelvétel ellen? bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.