Budapest, 2025. november — A GLIX Fotóügynökség bejelentette, hogy új szintre lépett stratégiai együttműködése a világszerte ismert Pond5.com platformmal. A cég hivatalos magyarországi forgalmazóként mostantól közvetlen hozzáférést biztosít a Pond5 óriási prémium videó-, hang- és kreatív állományához.

A magyar kreatív szakemberek — legyenek filmesek, ügynökségek vagy tartalomgyártók — így végre hazai partneren keresztül, forint alapú számlázással és helyi ügyfélszolgálattal érhetik el a Pond5 milliós könyvtárát.

Egyszerűbb licencelés, teljes körű támogatás

Az együttműködés egyik fő előnye, hogy a magyar vásárlók számára sokkal átláthatóbbá válik a stock videók licencelése. Mindez a Pond5.com eredeti, globális árszintjének megtartásával történik.

A GLIX szakértői személyre szabott segítséget nyújtanak:

• megfelelő videók és hanganyagok felkutatása
• licenctípus kiválasztása
• vízjelmentes layout biztosítása
• visszamondási opció
• 24 órás ügyfélszolgálat
• teljes körű magyar nyelvű ügyintézés

A GLIX ügyvezetője, Sobel András így fogalmazott:

„A Pond5 az egyik leginnovatívabb és legnagyobb stock videós platform a világon, így a GLIX számára fontos mérföldkő, hogy a magyar piacon hivatalos partnerként képviselhetjük.
Célunk, hogy a hazai filmesek, reklámügynökségek és kreatív szakemberek a lehető legegyszerűbben és legbiztonságosabban jussanak hozzá ezekhez a professzionális tartalmakhoz, helyi támogatással és átlátható feltételekkel.”

Több mint 50 millió kreatív tartalom egy helyen

A Pond5 globálisan közel 50 millió médiatartalmat kínál. A kínálatban megtalálhatók:

• 4K és 8K felbontású videók
• filmzenei és egyéb audiofájlok
• hangeffektek
• After Effects és PSD sablonok
• timelapse és slow motion felvételek
• drónvideók
• fotók

A GLIX–Pond5 partnerség lehetővé teszi, hogy a magyar piac szereplői a világ élvonalába tartozó tartalmakat vásároljanak — gyorsabban, egyszerűbben, bürokratikus akadályok nélkül.

A GLIX Fotóügynökség háttere

A GLIX-et üzemeltető SBH Images Kft. 2012 óta aktív a vizuális tartalom értékesítés és gyártás területén. A stock fotók mellett egyre nagyobb hangsúlyt fektet az audio- és videótartalmak forgalmazására, valamint több magyar fotográfust is képvisel.

A cég:

• az 123RF.com hivatalos magyarországi képviselete
• 2015 óta Bulgáriában, Horvátországban és Szerbiában is jelen van
• négy országban több mint 10 000 ügyfelet szolgál ki

További információ:

GLIX Fotóügynökség / SBH Images Kft.
Web: https://www.glix.hu
Web: https://www.pond5.com

A Forint alapú licencelés és helyi ügyfélszolgálat: új korszak a stock videók piacán bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A mesterséges intelligencia (AI) már nem csupán technológiai újdonság, hanem a modern munkahelyek meghatározó szereplője. Míg néhány évvel ezelőtt még tartózkodással fogadták, ma már a legtöbb vállalat működésében jelen van – az irodai adminisztrációtól a gyártási folyamatokig.
De hogyan formálja át a munkahelyi kapcsolatrendszert ez az új digitális „kolléga”? Erre kereste a választ Dr. Beck-Bíró Kata, szervezetfejlesztő, tréner és coach.

Az AI, mint új munkatárs – kezdeti bizalmatlanságtól a mindennapi használatig

A mesterséges intelligencia térnyerése fokozatos volt.
„Évekkel ezelőtt még ódzkodtak tőle a vezetők, ma viszont már egyre több vállalkozás folyamataiban megjelenik a mesterséges intelligencia, legyen szó akár a gyártósorok üzemeltetéséről, akár az irodai feladatok hatékonyabbá tételéről.”

Kezdetben az AI csupán izgalmas újdonságnak számított – egyfajta játékos eszköznek, amit a dolgozók saját eszközeiken próbálgattak.
Sokan kételkedtek benne, hiszen „előfordult, hogy az AI valótlanságot mondott”.
Mára viszont elérkezett az a pont, ahol a mesterséges intelligenciát komolyan kell venni, szabályozni és digitális munkatársként kezelni.

Az AI hatása a munkahelyi kommunikációra és bizalomra

A mesterséges intelligencia térnyerése kettős hatással van a munkahelyi kapcsolatokra.
Egyfelől új közös témát ad a kollégáknak – az AI-ról szóló beszélgetések közelebb hozhatják egymáshoz az embereket.
„Beszélgetéseket lehet róla kezdeményezni, dilemmákat lehet felvetni, élményeket elmesélni, illetve érzéseket is megosztani („nagyon inspiráló volt felkészülni az AI-val az prezentációra” vagy éppen „félek, hogy elveszi a munkámat”). E beszélgetésekkel folyamatosan épülhet a munkatársi bizalom, hiszen jobban megismerjük egymást.”

Másfelől viszont a „digitális kolléga” térnyerése el is szigetelheti a munkatársakat.
„Inkáb­b megkérdezem az AI-t, mint a mellettem ülőt” – fogalmaz Dr. Beck-Bíró.
Ez a hozzáállás fokozatosan csökkentheti a személyes kapcsolódásokat, ami hosszú távon elidegenedéshez, sőt akár a munkahelyi bizalom gyengüléséhez vezethet.

A bizalom és az AI dilemmája – mit oszthatunk meg a géppel?

A bizalom kérdése nem csak a kollégák között, hanem a vezetők és beosztottak között is központi témává vált.
„Vajon felvállalja-e a munkatárs, hogy az egyébként 2 órás feladatot az AI-val 20 perc alatt megoldotta?” – teszi fel a kérdést a szakértő.
Ha a munkatársak titkolni kezdik, mikor és hogyan használnak AI-t, az könnyen bizalmatlanságot, félelmet és tabusítást eredményezhet.

Ráadásul a döntéshozatalban is egyre nagyobb súlyt kapnak az AI által generált adatok és javaslatok, ami a vezetőknél kontrollvesztés-érzést válthat ki.
Ez a bizonytalanság szintén feszültséget szülhet a szervezeten belül.

Verseny, irigység, új konfliktusok – az AI kulturális hatásai

A mesterséges intelligencia nem csak segít, hanem új típusú feszültségeket is generál.
Azok a dolgozók, akik könnyen alkalmazkodnak az AI-hoz, előnybe kerülnek, míg a lassabban reagálók hátrányt szenvedhetnek.
„Az AI kialakíthat egyfajta irigységet, féltékenységet, vagy éppen versengést is a szervezeti kultúrában.”

Mindez törésvonalakat hozhat létre a csapatok között, különösen akkor, ha az AI hatékonyabban végzi el bizonyos feladatokat, mint az emberek.

Az AI, mint tanító – hogyan fejleszti az asszertív kommunikációt?

Dr. Beck-Bíró rámutat: az AI „nagyon asszertívan kommunikál”, ami azt jelenti, hogy az emberek sokat tanulhatnak tőle.
A mesterséges intelligenciával való együttműködés segíthet tisztább, empatikusabb kommunikációt kialakítani a munkahelyen.
Ez hosszú távon akár konfliktusok békésebb rendezését is elősegítheti.

Az AI-paradoxon: az emberi tényező értéke nő, miközben veszélybe kerül

Az AI megjelenése ugyanakkor egzisztenciális félelmeket is kivált.
„Sokan tartanak attól, hogy akár már rövid távon elveszíthetik a munkájukat.”
A digitális átalakulás és automatizáció miatt a dolgozók szoronghatnak – azonban épp ez az időszak mutatja meg, hogy mi az emberi munka valódi értéke.

„Ez a felfedezés viszont arra a paradoxra hívja fel a figyelmet, hogy az emberi tényező és kapcsolatok válnak a legértékesebb munkahelyi erőforrássá, miközben épp ezek sérülhetnek leginkább a technológiai átalakulás során.”

A vezetők felelőssége: egyensúly ember és gép között

A jövő sikeres vezetőinek feladata az, hogy megtalálják az egyensúlyt a gépi racionalitás és az emberi érzelmek között.
„Ha engedélyt adunk a hibázásra, de legfőképp az abból való tanulásra, az önmagában javítja az emberi kapcsolatokat, növeli a bizalmat az empátián keresztül, de még a produktivitást is a kreativitáson keresztül.”

A fenntartható munkahelyek kulcsa tehát a gépek és emberek közötti harmónia, ahol a technológia nem kiváltja, hanem kiegészíti az embert. – áll a Profession közleményében

A A kollégád helyett már a géphez fordulsz? bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Nem is olyan régen az ELTE éppen a legrangosabb magyar egyetemi címet nyerte el a Center for World University Rankings (CWUR) legfrissebb, 2025-ös rangsora szerint, most íme bezsebelt az egyetem egy újabb díjat.

Az ELTE Informatikai Kara hatalmas szakmai elismerésben részesült: a hazai PR-szakma egyik legrangosabb díját, a PREXA Aranydíjat, valamint egy külön elismerést is hazavihettek a „STEMStation@ELTE STEMPont” névre keresztelt, élményalapú pályaorientációs programjukért.

Ez a komplex tehetséggondozási kezdeményezés új utakat nyitott meg a 7–12. évfolyamos diákok számára – külön figyelmet fordítva a lányokra és a hátrányos helyzetű fiatalokra. A cél világos volt: megismertetni és megszerettetni a STEM-pályákat, azaz a természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai területeket, mindezt interaktív, országos eseményeken keresztül.

A kampány nemcsak hatásos, de történelmi is volt: az ELTE lett az első hazai egyetem, amely ilyen átfogó, stratégiai szemléletű PR-kampányt valósított meg a STEM népszerűsítésére.

A program hatása lenyűgöző: több mint 43 ezer fiatalt értek el, formálták gondolkodásukat és mutattak irányt nekik a digitális világ lehetőségei felé. A kreatív és tudatos kommunikációs eszközök segítségével a Z és Alfa generációt nemcsak megszólították, de inspirálták is.

A PREXA – PR Excellence Hungary Award, amelyet a Magyar Public Relations Szövetség hirdet meg évről évre, olyan projekteket ismer el, amelyek példamutató módon ötvözik a bizalmat, hitelességet és stratégiai gondolkodást. 2025-ben rekordszámú pályázat érkezett: 97 nevezés 15 iparágból, ebből 62 került be a döntőbe – az ELTE kampánya pedig nemcsak megállta a helyét, de kiemelkedett a mezőnyből.

A díjakat egy exkluzív, teltházas ünnepségen adták át, ahol az Informatikai Kart Molnár Szilvia marketingvezető képviselte – ő vette át mind az Aranydíjat, mind a Különdíjat.

Az ELTE ismét bebizonyította: nemcsak oktatni tud, hanem hatni is – országos szinten.

az ELTE teljes közleménye itt olvasható

A Egy magyar egyetem, amely letarolta az ország legnívósabb PR-díjátadóját! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Olyan előadókat hallgathatsz meg, akik nemcsak szakértelmükkel, de cégvezetői képességükkel is kiemelkednek. Vendégeink között szerepel Fetter István (CIB Bank), Markovich Béla (Mapei), Juhász Attila (Újház), Wolf Gábor (Marketing Commando), Danny Blue, Balogh Levente (Szentkirályi), Szabó Péter, Csepregi Balázs (Sales Autopilot), Berta Gergő (Maximum Business Web & Marketing Agency), Nyéki Fanni (Starbucks), Czibrik Gábor (HELL), Schiller Márk (BYD), Petrányi Zoltán (Petrányi Autó).

Olyan stratégiákat mutatunk, amikkel a nyereség nem véletlenszerű melléktermék lesz, hanem tervezett eredmény. Kevesebb stressz, több kiszámíthatóság.

Több, mint 20 partner, a nap során 9 kivételes előadás, 400 vállalkozó és vezetett kapcsolatépítés vár rád!

Ne hagyd ki, hozd ki magadból a maximumot! Regisztrálj most: maximumkonferencia.hu

A Szerezz 1 évre elegendő inspirációt egyetlen nap alatt! Csatlakozz hozzánk 2025. május 22-én a Maximum Business Konferencián! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Egyedülálló kutatást publikált a Telekom arról, milyen digitális elvárásai vannak az embereknek

Aki nincs az interneten, vagy akinek a webes felülete nem rendelkezik a szükséges funkciókkal, az láthatatlan. Az Ipsos által, a Telekom megbízásából készített friss, országos, reprezentatív vizsgálatának(1) eredménye is ezt erősíti meg: a digitális felületeken való jelenlét ma már nem választás kérdése, hanem létfeltétel egy vállalkozás számára.

Az online jelenlét néhány év alatt kiemelt versenyképességi tényezővé vált a vállalkozások esetében, miközben a BellResearch 2 2024-es kutatása szerint a 10 fő alatti cégek alig több mint egyharmada rendelkezik honlappal és a mikrovállalkozásokat, valamint a teljes KKV szektort együtt nézve sem éri el a 40%-ot. A kutatás szerint a ’lakás- vagy kert felújítás, karbantartás’, illetve az ’autó-, gépjármű szereléssel’ foglalkozó KKV vállalkozások több, mint 40%-a használ weboldalt. Míg a kereskedelemben, valamint a ’jogi- vagy pénzügyi szolgáltatások terén’ a weboldalak jelenléte a vállalkozások működésében inkább az átlagos 40% alatti. A cégek digitalizációjának előre mozdításához viszont annak a megértése is fontos, hogy milyen okok húzódnak a mögött, hogy a vállalkozások egy része nem él a weboldal lehetőségével. Az imént említett négy vállalati szegmens pedig azért is érdekes, mert az ottani cégek esetében jelentős, 30 %-os azok aránya, akik a weboldal kialakítás vagy fenntartás drágaságára, illetve emberi erőforrás, kompetencia hiányára hivatkoztak. Szinte az összes iparági szegmensben, minden második vállalkozás úgy gondolja, hogy „az ügyfeleik nem igénylik” – ez alól kivételt a ’szállás, utazás, szórakozás’ és az egészségügy jelent.

Ezzel a többségi vállalkozói attitűddel ellentétes képet mutat be a Telekom megbízásából készült friss Ipsos kutatás eredménye. A Telekom korábbi, 2020-as kutatása 3 óta eltelt fél évtized alatt gyökeresen átalakult, hogy hogyan keresünk szakembert, üzletet, kisvállalkozást. Öt éve még döntően (61%-os aránnyal) a családtagok-barátok ajánlásai alapján döntöttünk, mára 89%-os említéssel az internet került az első helyre, rokonaink és az ismerőseink már csak a második legfontosabb tájékozódási pontnak számítanak, a harmadik hely pedig a közösségi médiáé. Azaz, bár a legtöbben többféle csatornán is keresnek kisvállalkozást, 10-ből 7-en a legjellemzőbb módon ma már az interneten teszik ezt.

Az online jelenlét bizalmi kérdéssé vált

A felmérés eredménye egyértelmű irányt mutat: a vállalkozások számára az online jelenlét immár nem választható opció, hanem stratégiai szükséglet. A kisebb vállalkozások digitális tuningja, régóta kiemelt célja a Telekomnak – ezért is csatlakozott partnerként a KKV-k digitális fejlődését segítő Demján Sándor „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” Programhoz, amely a teljes hazai gazdaság digitális átalakulását felgyorsíthatja.

A megkérdezettek kétharmada (Budapesten a háromnegyede) nem bízik meg olyan vállalkozásban, amelyről nem talál visszajelzést a neten, és a többség (56%) szereti, ha az ügylet – vásárlás, megrendelés, időpontfoglalás – teljes folyamatát online intézheti. A válaszadók 44%-a azt is fontosnak tartja, hogy a vállalkozás, amelyiknek bizalmat szavaz, fent legyen valamelyik közösségi média oldalon.

Az online jelenléttel kapcsolatos vásárlói igények fontossági sorrendben: árak megjelenítése, óradíj, gyors válaszadás, értékelések feltüntetése, kedvezmények, akciók, nyitvatartás, a telefonszámon kívül más elérhetőség, illetve időpontfoglalás tartozik a legfontosabbak közé. Főként a fiatal válaszadók emelték ki: fontos, hogy az adott honlap ott legyen az első keresési találatok között – ami a keresőoptimalizálás jelentőségére hívja fel a figyelmet.

A Telekom kutatása tíz foglalkozási, tevékenységi kör szintjén külön is megvizsgálta és összehasonlította az elvárásokat. Ezekből az adatokból egy áttekinthető, a legtöbb vállalkozás számára gyakorlati értéket hordozó tudásbázist hozott létre a szolgáltató, amit a Telekom Hello Biznisz platformon oszt most meg az érdeklődő, digitális előrelépést tervező vállalkozásokkal ( https://hellobiznisz.telekom.hu/digitalis-elvarasok-nyomaban).

Mire keresünk a leggyakrabban?

Online kereskedelem, egészségügyi szolgáltatások, vendéglátás, utazás, szakemberek – erre keresünk a leggyakrabban. Ügyvédeket, jogászokat elsősorban honlapokon keresünk, a sport, az oktatás és a vendéglátás esetében viszont inkább a közösségi média az alapértelmezett keresőcsatorna. A Telekom kutatása megmutatta azt is, hogy a sport-fitnesz szolgáltatásoknál a Tiktok is egyre inkább megkerülhetetlenné válik. A szépségápolási vagy a vendéglátási szolgáltatások ügyfeleit a legkönnyebben a közösségi médián keresztül lehet elérni.

A közösségi média felületeken a legtöbben termékre, szolgáltatásra vagy az adott vállalkozásokkal kapcsolatos véleményekre keresnek, ezért a közösségimédia-jelenléttel kapcsolatban az első számú elvárás a hitelesség, amibe a negatív kommentek felvállalása is beletartozik (85%). A naprakész információközlés (84%) és a gyors válaszadás (82%) itt is alapkövetelmény, a közvetlen, barátságos stílus (77%) pedig még az értékelések feltüntetésénél (76%) is lényegesebb. A legkedveltebb formátum – az írott szöveget messze megelőzve – a kép és a videó.

Ennek fényében érdekes, hogy a BellResearch 2024-ben készült kutatására épülő elemzés 4 szerint a mikro- és közepes méretű vállalkozásoknak mintegy 44%-a rendelkezik profillal valamelyik közösségi oldalon. Ez az esetek döntő részében a Facebook-ot jelenti, de a vállalkozások mintegy 10%-a az Instagramon is jelen van. A digitalizáció, az online térben való működés egy következő szintjét jelenti, ha a cégek értékesítettek-e az elmúlt 12 hónapban bármilyen terméket vagy szolgáltatást online felületen keresztül, vagy tervezik ezt a következő egy évben. A kutatás szerint a KKV-k kevesebb mint 10%-a értékesített így online tavaly és hozzávetőleg ugyanekkora részük ezt még csak idénre tervezi. Ez a két érték pedig együttesen sem éri el a 20%-ot átlagosan. A vendéglátás, a ’szállás, utazás, szórakozás’ messze kiemelkedően teljesít az online értékesítésben, a kereskedelem, az autó- és egyéb gépszerelés az átlagot hozza, míg a ’lakás-, kert felújítás’ vagy a ’jogi- és pénzügyi szolgáltatások’ kevésbé élnek a kibertérben való eladási lehetőségekkel, de ezen a területen a kutatási adatok alapján rövid időn belül szintlépés várható.

„Öt éve még elegendő volt egy statikus honlap, ma jól működő funkciók, mint az időpontfoglalás, értékelés, ügyfélszolgálat is az alapvető igények közé tartoznak. A „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program keretében nyújtott digitalizációs csomagjaink logikus folytatásai annak a sok éve megkezdett következetes munkának, amelyet a vállalkozások digitális fejlesztése terén végzünk. Fontos, hogy ne csak az érintett vállalkozások lehetőségeit, de a potenciális ügyfélkörük elvárásait is megismerjük. A részletesen felmért ügyféligények alapján olyan digitális tuning megoldásokkal érkezünk, amelyekkel érdemben javíthatunk a vállalkozók online jelenlétén: lépésről lépésre fejleszthetik vállalkozásukat, hogy előre vigyék az országot” – hangsúlyozta Sipos Tamás, a Magyar Telekom kis- és középvállalkozások szegmensének vezetője.

A vállalkozások számára a Telekom a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” Program nyújtotta lehetőségekkel is segít a digitális előrelépésben. A pályázó cégek gyakorlati segítséget kapnak a weboldal és a közösségi média felületek arculati és tartalomfejlesztéséhez, a kibervédelmi, illetve az internetes értékesítést támogató szolgáltatások igénybevételéhez, vissza nem térítendő állami támogatással.

A szolgáltató a vállalkozások fejlesztésébe azt az egyedülállóan részletes ismeretanyagot is beépíti, amelyet a mostani kutatás, illetve a Telekom Hello Biznisz platform működtetése során felhalmozott.

1) IPSOS – Lakossági digitalizációs elvárások a KKV-k online jelenlétével kapcsolatban kutatás a Telekom megbízásából, 2025 február
2) BellResearch – Üzleti ICT keresleti kutatás a Telekom megbízásából, 2024 szeptember-december
3) NRC – A KKV-k digitalizációja Magyarországon, 2020 szeptember
4) BellResearch – Magyar Infokommunikációs Jelentés, 2024 alapján a Telekom számára készült elemzése

Forrás: Magyar Telekom

A Óriási bajban a hazai KKV-k: a legtöbb cég elérhetetlen online! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A SajtoKozlemeny.COM célja, hogy hiteles, hírértékkel bíró sajtóközlemények közzétételével támogassa a tájékozott nyilvánosságot. A beküldött közlemények megjelenéséhez mind tartalmi, mind formai szempontból meg kell felelniük a jelen irányelveknek, valamint a hatályos magyar és európai uniós jogszabályoknak.

1. Alapelvek és hírbeküldési jogosultság

• Nonprofit szervezetek részére korlátlan számú ingyenes közleménybeküldés lehetséges.
• Vállalkozások, cégek és kommunikációs ügynökségek havonta maximum 5 db ingyenes közleményt küldhetnek be.
  (Ennél több megjelenés esetén kérjük, vegyék fel a kapcsolatot szerkesztőségünkkel: info@sajtokozlemeny.com vagy a +36 70 231 6 231 telefonszámon)

2. Tartalmi elvárások

A közlemény:

• tartalmazzon hírértékű információt (pl. új termék, szervezeti változás, nyilvános szereplés, díjnyerés, kutatás stb.),
• egyértelműen jelölje meg a hír forrását (vállalat, intézmény, szervezet),
• legyen tárgyilagos, kerüljön mindenféle reklámszerű, túlzó vagy bizonyíthatatlan állítást,
• kerülje a közvetlen megszólítást („Te”, „Ti”, „Mi”, „Én”) – kivéve idézetekben,
• különítse el világosan a tényeket a véleményektől,
• idézetek esetén adja meg a nyilatkozó személy nevét és pozícióját,
• saját vagy jogtiszta képi tartalmat tartalmazzon (stockfotó csak ellenőrizhető licenccel).

3. A szerkesztőség jogai

Az ingyenesen közzétett közlemények címét, illetve leadjét a szerkesztőség módosíthatja a jobb közérthetőség és terjeszthetőség érdekében. A szerkesztőség nem változtatja meg a közlemény tartalmi lényegét, csak a formai érthetőséget javítja.
A beküldő kérheti a változtatás nélküli közzétételt – ezt előzetesen jelezni szükséges.

4. Formai követelmények

• Terjedelem: legalább 3-4 bekezdés, lehetőleg alcímekkel tagolva.
• Nyelvhelyesség: a hibákat automatikusan javítjuk, de kérjük a beküldőket az előzetes ellenőrzésre.
• Linkek: a közlemények nem tartalmazhatnak kulcsszavas vagy keresőoptimalizálási céllal elhelyezett linkeket, mert azok gazdasági reklámnak minősülnek (Reklámtörvény 3. § (d)), és nem sajtóközlemények.
• Képek: konkrét URL-lel megjelölt képeket kérünk (ahol látszódik az eredeti forrás), ismeretlen eredetű képek használatát elutasítjuk. Minden cikkhez lehet és javasolt is mellékelni / feltölteni egy darab képet lehetőség szerint: 1200×630 méretben. Csak legális forrásból származó képet engedünk megjeleníteni az oldalunkon, illetve természetesen a beküldő saját képeit is megjelenítheti az oldalunkon.  A cikken belül is lehetséges képet elhelyezni de csak külső URL forrásból. A regisztrált felhasználók számára van lehetőség a cikken belüli kép feltöltésre is.

5. Tiltott tartalmak – jogszabályi megfelelés

A SajtoKozlemeny.COM nem fogad el olyan közleményeket, amelyek:

• uszító jellegűek, gyűlöletkeltőek vagy diszkriminatívak (a Btk. és az Alaptörvény értelmében tiltott),
• tiltott önkényuralmi jelképeket (pl. horogkereszt, sarló-kalapács, nyilaskereszt) tartalmaznak,
• pánikkeltő, fenyegető, rágalmazó, zaklató vagy erőszakos megnyilvánulásokat tartalmaznak,
• másolt vagy jogvédett tartalmak (szerzői jogba ütköző anyagok),
• szó szerinti vagy jelentős átfedést tartalmaznak korábban beküldött közleménnyel (duplikált tartalom),
• egyértelműen reklám jellegűek, termék vagy szolgáltatás közvetlen értékesítésére irányulnak (ez esetben gazdasági reklámként kezelendők, amely külön elbírálás alá esik),
• trágár, szexuális vagy pornográf tartalomra utalnak, illetve felnőtt tartalom népszerűsítésére irányulnak,
• az interneten nem hirdethető terméket vagy szolgáltatást népszerűsítenek a Reklámtörvény és más hatályos szabályozások alapján, ideértve:

Tiltott kategóriák (nem kizárólagos lista):

• online szerencsejáték,
• kábítószer vagy pszichoaktív szerek,
• fegyverek, lőfegyver-utánzatok,
• piramisjátékok, gyors meggazdagodási ajánlatok, MLM
• pénzügyi vagy befektetési tanácsadás, amely nem engedéllyel végzett tevékenységre vonatkozik (pl. MNB által nem engedélyezett szolgáltatók),
• egészségre káros vagy nem ellenőrzött hatású termékek (pl. engedély nélküli étrend-kiegészítők).

Jogszabályi hivatkozás:
A 2008. évi XLVIII. törvény (Reklámtörvény) 3. § (2) kimondja, hogy a reklám tilos, ha az erőszakra vagy félelemkeltésre irányul, illetve ha jóerkölcsbe ütközik. Ugyanakkor 5. § (1) szerint a reklámnak egyértelműen beazonosíthatónak kell lennie, és nem tévesztheti meg a fogyasztót.

Ha kérdésed van a közlemény elfogadhatóságával kapcsolatban, vagy reklámcélú tartalommal szeretnél együttműködni, írj nekünk az info@sajtokozlemeny.com címen. Külön hirdetési és PR együttműködésekre is nyitottak vagyunk.

A Szerkesztőségi irányelvek – SajtoKozlemeny.COM bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A Hogyan írjunk jó sajtóközleményt? bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A hírek világában ma már percenként születnek újabb és újabb tartalmak – az információs zaj pedig egyre nagyobb. – gyakran ellenőrizetlen forrásból, főként a közösségi médián keresztül – ömlik az olvasókra az információs dömping.  A hiteles és szakszerű közlemények helye egyre szűkösebb a médiatérben. Épp ezért is érdemes olyan professzionális platformot választani, mint a sajtokozlemeny.com

A hiteles, jól strukturált sajtóközlemény ennek ellenére (vagy épp ezért) ma is értékes kommunikációs eszköz, különösen akkor, ha professzionális tálalással kerül a nyilvánosság elé. Annak ellenére, hogy a hírdömping növekszik az utóbbi időben jelentősen csökkent azon hírportálak száma, amelyek „csak úgy” lehozzák a sajtóközleményünket. Pedig a hír terjedésének egyik fő aggregátorai az adott nyelvi piacon ma is a hagyományos internetes portálok.
A klasszikus sajtóközlemény szerepe nem veszett el – csak átalakult. Ma már nemcsak a médiumokat célozza, hanem a Google News, a Google Discover, az aggregátor appok (Upday, stb.) és közösségi felületek révén közvetlenül a végfelhasználó is találkozhat vele. Itt pedig a figyelemért való küzdelem elsődlegesen a címadásnál dől el.

Mire kell odafigyelni sajtóközlemény megírása során?

Cím: A legfontosabb első benyomás

Ma már a legnagyobb médiumok szerkesztőségeiben is „clickbait” címekért megy a verseny – és ha ez a trend működik az újságírásban, akkor működhet egy sajtóközleményben is. A címnek nemcsak informatívnak, de kifejezetten kíváncsiságkeltőnek kell lennie: kérdést tesz fel, kiemel egy „leg”-et, vagy valamilyen rekordot, társadalmi hatást, piacvezető eredményt.
Gyenge példa:
„Elindítottuk legújabb digitális marketing szolgáltatásainkat.”
Erősebb verzió:
„Online áttörés? Új szolgáltatáscsomaggal bővít a piacvezető XYZ”

A hatékony sajtóközlemény szerkezete:

• Cím: rövid, informatív de figyelmet felkeltő
• Bevezetés: tartalmazza az 5W-t (ki? mit? mikor? hol? miért?) tömören.
• Leírás: bővebb kifejtés, kontextus, háttér.
• Idézetek: hitelességet és emberi vonalat adnak.
• Háttéranyagok: cégismertető, projekt részletek, hosszú számsorok helyett diagrammok, folyamatleírások helyett infografikák.
• Képanyag: saját fotó vagy illusztráció – ez ma már nem opcionális.
• Elérhetőség: a kapcsolatfelvételi adatok mindig legyenek precízen megadva.
________________________________________

Kiemelt kép: Ne hagyd ki!

A vizualitás kulcsfontosságú. Egy jó minőségű, a témához illeszkedő, saját készítésű kép vagy márkázott illusztráció megsokszorozza az átkattintások számát. Ne stockfotót használj, ha nem muszáj – inkább céges arculatba illeszkedő képet, logót vagy akár infografikát.
________________________________________

Lead: Ne mondd el rögtön a végét!

Az olvasókat már az első bekezdésben el lehet veszíteni – vagy meg lehet tartani. Ha a lead túl sokat árul el, nem marad miért tovább olvasni. A cél az, hogy felvezesse a sztorit, ne lelője. A jó bevezető sejtet, kérdéseket vet fel, és kíváncsivá tesz.
________________________________________

Tartalmi keret: Hiteles, informatív, jól strukturált

Egy profi sajtóközlemény szinte már egy előre megírt híranyag:
• Tartalmazza a lényeget: ki? mit? hol? mikor? miért? hogyan?
• Tartalmaz idézeteket: vezetői vagy szakértői nyilatkozatokat, amelyek emberközelivé és személyesebbé teszik az anyagot.
• Háttéranyagot is biztosít: kontextust ad a témához, támogatja az újságíró munkáját.
________________________________________

Elérhetőség

A sajtóközlemény végén ne felejtsd el megadni elérhetőségedet, egy igazán jó PR szakember – persze ha ideje engedi – leköveti a sajtóközlemény teljes útját, legalábbis a számára legfontosabb médiafelületeken. Leellenőrzi: megérkezett-e, van arra mód, hogy megjelenjen. Várhatóan mikor jelenik meg és már rögtön felajánl egy interjút egy az általa képviselt cég vagy szervezet érdekes szereplőjével. A megjelent sajtóanyagot pedig megköszöni az újságíróknak, kapcsolattartónak. Nagyon sok sajtóanyag közvetlen megjelenése egyszerűen csak informális kapcsolatokon múlik.
________________________________________

A sajtóközlemény minimál checklist-je:

Figyelemfelkeltő cím
Érdeklődést fenntartó bevezető
Kiemelt, témához kapcsolódó kép
Lényegre törő, informatív tartalom
Személyes idézetek
Háttérinformáció a cégünkről
Elérhetőség és kontakt
Mellékletek, letölthető vizuális elemek
Tudatos SEO-kulcsszavak – ha nem is linkelhető, attól még kereshető

SEO vagy nem SEO?

Sajtóközlemény ≠ SEO cikk – de van átfedés

A legtöbb nagy médium nem tesz lehetővé ingyenes SEO linkelést sajtóanyagban – erre külön díjazás és külön szolgáltatás vonatkozik.

• A sajtóanyag a márkát építi
• SEO-cikk a weboldalt erősíti

Ennek ellenére érdemes kulcsszavakat okosan belefogalmazni, mert ezek erősítik a tartalom relevanciáját, de felejtsük el azt, hogy a legtöbb médiafelület teret az a számunkra releváns kulcsszavas linkelésnek a sajtóközleményben. Persze az ideális mix az, amikor a közlemény egyben tartalmazza a SEO elemeket is – de ennek már külön piaci értéke van. A kis tematikus site-ok sokszor jobb ár-érték arányt kínálnak ilyen célokra, mint a nagy portálok, így ilyen combo célokra érdemes kis szakportálakat keresni –  ebben is segítünk .

Ha szeretnéd, hogy a sajtóközleményed ne csak egy legyen a sok közül, hanem kitűnjön, megragadjon, hatást gyakoroljon, akkor jó helyen jársz.  Segítünk, hogy a webes felületeken további szakportálakhoz jusson el a közleményed és / vagy ajánlunk, eljuttatjuk a közösségi média területen aktív – témába vágó – csoportok számára.
De ez már egy külön szolgáltatás…
A sajtóközlemények beküldése: ingyenes.

Keress minket bizalommal:
info@sajtokozlemeny.com
+36 70 231-6-231

A Milyen egy valóban jó sajtóközlemény, hogyan írjunk hatékony közleményt? bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A magyar gazdaság fellendítése iránti elköteleződését kifejezve a Magyar Telekom nem hajtja végre a 2024-es évre vonatkozó, 3,7%-os inflációkövető díjkorrekciót fogyasztói körében és legalább 2026 első félévének végéig nem emeli a fogyasztók már meglévő csomagjainak havidíját. Emellett a vállalat a változó ügyféligényekre reagálva megújítja mobil-portfólióját, melyben a korábbinál rugalmasabban kombinálható elemek jelennek meg. A cég továbbra is folytatja gigabites hálózatának fejlesztését, valamint lakosságszám-arányos kültéri 5G lefedettségének növelését.

Az infláció enyhítése érdekében és a gazdaság élénkítését támogatva döntött úgy a Magyar Telekom, hogy nem érvényesíti a januárban bejelentett 3,7 %-os inflációkövető díjkorrekciót és legalább 2026 első félévének végéig nem hajt végre egyoldalú áremelést és inflációkövető díjkorrekciót fogyasztói körében. Ennek értelmében a Lakossági Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) hatálya alá eső, havidíjas ügyfelekre 2025. április 1. után is változatlanul a korábbi havidíjak vonatkoznak. A Magyar Telekom ezeknek megfelelően módosítani fogja az ÁSZF inflációkövető díjkorrekcióra vonatkozó szabályait.

A Telekom célja, hogy a legjobb hálózatokon a legjobb szolgáltatásokat nyújtsa ügyfeleinek, és hogy minél több ember használhassa a digitalizáció nyújtotta előnyöket. Éppen ezért, a vállalatnál 2025. április 11-től megújult mobil-portfólió érhető el, melyet ügyfeleik visszajelzései mentén alakítottak ki. Az új csomagok az eddigieknél nagyobb rugalmasságot biztosítanak, egyes elemei pedig az egyéni ügyféligényeknek megfelelően kombinálhatók.

A Magyar Telekom továbbra is eltökélten dolgozik az ország digitalizálásán, 2019 és 2024 között közel 350 milliárd forintot fordított hálózatfejlesztésre. Az elmúlt évek intenzív fejlesztéseinek köszönhetően a vállalat ma már több mint 3,8 millió otthon és vállalkozás számára kínál gigabites sebességet vezetékes hálózatán keresztül, valamint mobilhálózat-modernizációs programjának keretében 74%-ra növelte lakosságszám-arányos kültéri 5G lefedettségét. Ezt a munkát folytatva, a digitális elköteleződés mentén a Magyar Telekom vállalta, hogy 2027 végére 4,5 millió otthon és vállalkozás számára teszi elérhetővé vezetékes gigabites hálózatát, 2026-ra a lakosságszám-arányos kültéri 5G lefedettséget pedig közel 99%-ra növeli.

A Nem emel árat a Magyar Telekom bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.