Aggasztó eltűnés rázta meg Veszprém vármegyét: egy 15 éves kamondi fiú nyom nélkül eltűnt, miután vonatra szállt. A rendőrség most a lakosság segítségét kéri, mert minden perc számít.

Vonatra szállt, de nem érkezett meg – rejtélyes eltűnés

A jelenlegi adatok szerint Németh Ferenc Krisztofer 2026. február 2-án kora délután felszállt egy Szombathelyre tartó vonatra, majd ismeretlen helyre távozott. Azóta nem adott életjelet magáról, és nem tudni, leszállt-e a megjelölt úti cél előtt vagy után.

A fiút a délelőtti órákban még Celldömölkön látták, ez az utolsó biztos észlelési pont.

Ki az eltűnt fiú? – fontos személyleírás

A rendőrség közlése szerint Németh Ferenc Krisztofer:

• körülbelül 170 centiméter magas,
• vékony testalkatú,
• eltűnésekor kék öltönynadrágot, zöld pulóvert és fekete–piros színű kabátot viselt.

Ez az öltözet kulcsfontosságú lehet azok számára, akik a vasútállomásokon, közterületeken vagy tömegközlekedési eszközökön láttak egy hozzá hasonló fiút.

Miért különösen veszélyes egy kiskorú eltűnése?

Szakmai tapasztalatok szerint az eltűnést követő első 24–72 óra kritikus jelentőségű, különösen fiatalkorúak esetében. Ilyenkor nő a leginkább az esély arra, hogy:

• a fiút még közterületen látják,
• segítségre szorul,
• vagy idegen környezetben van.

Ezért hangsúlyozza a rendőrség: minden apró információ számíthat, még akkor is, ha elsőre jelentéktelennek tűnik.

A rendőrség minden információt vár – akár névtelenül is

A Devecseri Rendőrőrs arra kér mindenkit, aki:

• látta a fiút február 2-án vagy azóta,
• felismeri a leírás alapján,
• kamerafelvétellel, vonatos vagy utcai észleléssel rendelkezik,

azonnal jelentkezzen.

Bejelentést lehet tenni az alábbi elérhetőségeken:

• Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság Tevékenység-irányítási Központ: 88/428-022
• +36-20/334-5787
• Telefontanú zöldszám: 06-80-555-111
• 112 központi segélyhívó

A bejelentés névtelenül is megtehető.

Egy fiú, akit valaki biztosan látott

A rendőrség bízik abban, hogy a lakosság összefogása elvezethet a fiú hollétének felderítéséhez. Egy vonaton utazó, egy állomáson várakozó vagy egy utcán sétáló fiút szinte biztosan látta valaki.

Ha akár csak egy pillanatra is ismerősnek tűnik a leírás, érdemes jelentkezni.

police.hu

A Rejtélyes vonatos eltűnés – egy kamaszfiú sorsa ismeretlen bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Elképzelted már, milyen lehet minden nap szmogot szívni? Magyarországon a levegőszennyezés nem sci-fi rémálom – ez valódi, láthatatlan ellenség, ami évente több mint 13 000 ember idő előtti haláláért felelős, és átlagosan tíz évvel rövidítheti meg az életet.

Nem autók és nem gyárak: a háztartási fűtés a fő bűnös

Amikor a legtöbben a városi dugókat vagy gyárkéményeket okolják, a valóság ennél sokkal ijesztőbb:
A háztartási fűtés és lakossági égetés adja a finom részecskeszennyezés túlnyomó részét Magyarországon, különösen a vidéki térségekben.

Ez azt jelenti, hogy rossz tüzeléssel, nedves fával vagy hulladék égetésével a lakások kéményeiből szálló por belélegezve közvetlenül károsítja az egészséget – nemcsak légzőszervi, hanem szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegségeket okoz.

A láthatatlan gyilkos: mi az a PM10 és PM2,5 – és miért félelmetes?

A légszennyezésben kulcsszerepet játszó részecskéknek két fő típusa van:

• PM10 – nagyobb porszemcsék, amelyek irritálják a légutakat,
• PM2,5 – apró, veszélyes részecskék, amelyek mélyen a tüdőbe és akár a véráramba is bejuthatnak.

Ezek a mikronnál kisebb részecskék hosszú távon akár szívrohamot, agyvérzést vagy daganatos megbetegedést is előidézhetnek, miközben a WHO szerint a légszennyezés világszerte több ember életét rövidíti meg, mint a dohányzás.

Falvakban rosszabb a levegő, mint a városokban – ez sokakat meglep

Sokakat megdöbbent, de az adatok azt mutatják: a levegőminőség vidéken gyakran rosszabb, mint a nagyvárosokban – nem a forgalom, hanem a tömeges lakossági fűtés és hulladékégetés miatt.

Több száz ház kéményéből áradó füst együttesen olyan mértékű szálló port eredményez, ami szinte azonnal rontja a levegőt a településeken és környékükön.

Miért égetik még mindig a szemetet és a nedves fát?

A probléma nem csak technikai: sok család nem engedheti meg magának a jó tüzelőanyagot vagy korszerű fűtést, ezért a legolcsóbb (és legszennyezőbb) megoldásokhoz nyúl.

Ráadásul egyes helyeken a hulladék, műanyag vagy nedves fa égetése ezerszer több mérgező anyagot bocsát ki, mint a száraz, tiszta tűzifa.

Elavult házak, gyenge politika: a szennyezés rendszerszintű probléma

Nemcsak az égők rosszak: az épületállomány jelentős része elavult és szigeteletlen, így rengeteg energiát pazarol, miközben fűtés közben hatalmas mennyiségű szennyező anyagot juttat a levegőbe.

Ez nemcsak környezeti kérdés – társadalmi és egészségügyi válság is, amely több ezer ember korai halálához és krónikus betegségekhez vezet.

Az energiapolitika ingadozása csak olaj a tűzre

Amikor a gáz ára megugrik, sok háztartás visszatér a fához vagy egyéb szilárd tüzelőhöz, ami tovább növeli az PM-szennyezést.

Ez különösen igaz a szegényebb családokra, akik így még inkább rászorulnak a legolcsóbb, de legszennyezőbb fűtési módokra.

Levegőminőség Magyarországon: még mindig EU-átlag felett

Bár a szállópor koncentrációja hosszú távon némileg csökkenő tendenciát mutat, Magyarország többéves adat szerint az EU-átlag feletti PM10 és PM2,5 kitettséggel rendelkezik – ami azt jelenti, hogy az emberek több poros levegőt lélegeznek be, mint sok más európai országban.

Extra hatás: nemcsak betegségek, de születéscsökkenés is

A kutatók szerint a szálló por magas koncentrációja jelentősen csökkentheti a születések számát az érintett térségekben, különösen ott, ahol a szennyezés a legsúlyosabb.

Szuper zöld megoldások? Igen, de kevés a politika

A szakértők szerint a megoldás három pillére:

1. épületkorszerűsítés és jobb lakhatás,
2. tisztább fűtésre való áttérés,
3. oktatás és valós idejű szmogriasztás – ezek mind javíthatnák a helyzetet gyorsabban, mint gondolnánk.

A Évente több mint 13 000 ember hal meg a magyar levegő miatt bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A Dunán rendkívüli helyzet alakult ki a téli időjárás miatt: jégzajlás váltja egymást a víz felszínén, ami olyan veszélyes körülményeket eredményezett, hogy a hatóságok teljes hajózási zárlatot rendeltek el a folyó jelentős szakaszán. A döntés célja, hogy megakadályozzák a baleseteket a jeges vízben és a fokozottan veszélyes területeken.

Hol tilos a hajózás és miért?

A zárlat a Duna Szap és Mohács közötti szakaszára vonatkozik (1811+000 és 1433+000 folyamkilométer között), a magyar államhatárokon belül. Ez a szakasz most kockázatos, mivel a hideg miatt a folyó felszínén játékszerűen mozognak a jégtáblák, amelyek aláaknázhatják a vízfelszínt – a jég akár szét is törhet egy hajó alatt.

A tilalom kishajókra, vízi sporteszközökre és csónakokra egyaránt vonatkozik, így egyetlen sportoló vagy kiskereső sem indulhat el ezen a szakaszon mostanában.

Kik számára nem érvényes a tilalom?

Van, aki még közlekedhet a Dunán a korlátozás ellenére is:
• a vízügyi szervek és a folyami felügyelet hajói,
• a komp- és révátkelők szolgálati kishajói,
• és minden olyan úszólétesítmény, amely mentési vagy segítségnyújtási feladatot lát el.

Ez azt jelenti, hogy rendfenntartók vagy mentőszervek továbbra is közlekedhetnek, de mindenki más számára szigorúan tilos még vízre szállni.

Miért alakult ki ilyen brutális jégzajlás?

A rendkívül hideg téli időjárás a Dunán és mellékágain is vastag jégtakarót és mozgatott jégtáblákat hozott létre, ami látványos, de rendkívül veszélyes jelenség. A jeges vízben a jégtáblák könnyen elsodródhatnak vagy beszakadhatnak, ezért a hatóságok kiemelten figyelmeztetnek: a jégre menni életveszélyes.

Rendőrségi figyelmeztetés: ne kockáztassunk egyetlen lépéssel sem

A hatóságok hangsúlyozzák, hogy ha valaki meg akarja csodálni a Dunán kialakult jégzajlást, lehetőleg ne egyedül menjen a partra, hanem szóljanak valakinek, hova készülnek. Ez azért is fontos, mert ha valaki beszakad a jég alá, az nem csak az érintett életét veszélyezteti, hanem a mentésre érkezőket is.

Veszélyhelyzet esetén mi a teendő?

Ha valaki bajba jut, a rendőrség azt javasolja:

• azonnal hívni a 112-es segélyhívót,
• ne próbáljunk meg egyedül, a jégre menve menteni,
• a partról hosszabb eszközzel (pl. faág, kötél) segítséget nyújtani.

A jeges vízben már percek alatt kialakulhat a kihűlés, ami extrém gyorsan életveszélyessé teheti a helyzetet.

A Duna nem játék télen – veszély minden sarkon

Az idei tél távlatában is az egyik legkülönlegesebb, leglátványosabb esemény a Dunán fellépő jégzajlás, amelyet eddig sokan csak fotókon vagy videókon láttak. De a látvány mögött komoly kockázat húzódik, és ezért rendelték el a mostani hajózási zárlatot. – áll a police.hu közleményében

A Teljes tilalom a Dunán jégtáblák fenyegetik a hajósokat bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Megerősített rendőri jelenlét a belvárosban és a turistaközpontokban

A Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrséggel és a fővárosi kerületek közterület-felügyeleteivel együttműködve, megemelt létszámmal vonult ki az utcákra. A rendőri fókusz elsősorban a belvárosi területekre, tömegképző helyekre és a turisták által leginkább látogatott csomópontokra irányult.

A cél egyértelmű volt: megelőzni a rendbontásokat és gyorsan reagálni minden jogsértésre.

Tűzijátékstop Budapesten: sokan megszegték, drága lett a mulatság

A korábbi évektől eltérően Budapest nagy részén szilveszterkor tilos volt tűzijátékot és pirotechnikai eszközöket használni. Ennek ellenére többen fittyet hánytak a szabályokra.

Az éjszaka során:

• 6 főt helyszíni bírsággal sújtottak,
• 7 esetben szabálysértési feljelentés történt,
• 36 intézkedést pirotechnikai rendeletek megsértése miatt hajtottak végre.

A hatóságok 181 csomag illegális pirotechnikai terméket foglaltak le, az engedély nélküli árusítás miatt pedig 16 szabálysértési feljelentés született.

Balhék, drog, ittas vezetés: nem mindenkinek indult jól az újév

A szilveszteri éjszaka nem telt eseménytelenül. A rendőrök összesen 21 embert fogtak el különböző bűncselekmények miatt, köztük testi sértés, kábítószer birtoklás, ittas járművezetés, rablás, rongálás és garázdaság szerepelt az indokok között.

Az intézkedések során négy körözött személy is rendőrkézre került.

Mentők helyett rendőrök: sokakat kellett orvoshoz kísérni

A hatóságok nemcsak rendbontásokkal, hanem egészségügyi problémákkal is szembesültek. Az egyenruhások:

• 12 főt állítottak elő,
• 25 esetben intézkedtek orvosi ellátás biztosítása érdekében.

A szabálysértések miatt összesen 29 feljelentés született, 13 helyszíni bírságot és 5 közigazgatási bírságot szabtak ki.

Alkohol a volán mögött: nem úszták meg ellenőrzés nélkül

A szilveszteri közlekedés is kiemelt figyelmet kapott. A rendőrök 673 gépjárművet ellenőriztek az éjszaka folyamán, az alkoholszonda pedig 9 esetben mutatott pozitív értéket.

Budapest kemény kézzel zárta az évet

A hatóságok szerint az összehangolt fellépésnek köszönhetően a főváros közbiztonsága végig stabil maradt, még a nagy tömegek ellenére is. A szigorú szabályozás és a látványos rendőri jelenlét egyértelmű üzenetet küldött: a szilveszteri buli nem jelenthet felmentést a törvények alól.

forrás: police.hu

A Rendőrök lepték el Budapestet: sokaknak nem indult jól az új év bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Tűz és mentés minden órában: sokkoló számok szilveszterről

A riasztások közel fele valódi tűzeset volt.
123 esetben lángok miatt, míg 117 alkalommal műszaki mentéshez hívták a tűzoltókat. Az esetek során 55 épület gyulladt ki, további 48 alkalommal pedig szabadtéri tüzek pusztítottak.

A veszély azonban nem állt meg a lángoknál:

• 9 alkalommal szén-monoxid miatt kellett beavatkozni
• 5 esetben bajba jutott állatokat mentettek

Tűzijátékból tűzvész: amikor az ünneplés elszabadul

A pirotechnikai eszközök idén is komoly pusztítást végeztek. 37 beavatkozás közvetlenül tűzijátékokhoz köthető, ezek közül több esetben a még izzó maradványok okozták a bajt.

• 12 helyszínen tűzijátéktelepek vagy azok égő maradványai kaptak lángra
• 8 esetben száraz fű, avar vagy nádas gyulladt meg
• Kigyulladt 5 melléképület, 3 szemetes, 3 fa, sőt egy személyautó is

Lángoló autó, égő tárolók – megrázó helyszínek országszerte

A szilveszteri éjszaka során több városban is ijesztő jelenetek zajlottak:

• Jákfán egy tűzijátéktelep miatt egy személyautó csomagtere és hátulja égett
• Debrecenben egy 12 négyzetméteres fatároló semmisült meg teljesen
• Dombóváron családi házhoz épített tároló kapott lángra, a lakóépületet hajszálon múlt a tűz
• Szentesen 20 köbméter tűzifa és egy fatároló teteje gyulladt ki
• Dunakeszin 150 négyzetméteren égett a nádas
• Győrben a kertben felhalmozott hulladék tüze miatt még egy lakóház ablaka is megsérült

Egy hajszál választotta el a tragédiától: házak, garázsok, udvarok égtek

Az elhasznált, még forró tűzijáték-maradványok több településen is komoly károkat okoztak:

• Újfehértón egy kuka és egy melléképület teteje kapott lángra
• Hajdúszoboszlón kartondobozok égtek, a lángok a villanyóraszekrényt is megolvasztották
• Kissikátorban műanyag fólia és tűzifa gyulladt ki egy pirotechnikai eszköz miatt

Tél, jég, balesetek: az utak sem kímélték a mentőket

A télies időjárás tovább nehezítette az ünnepet. 32 alkalommal hívták a tűzoltókat elakadt, árokba csúszott, keresztbe fordult vagy összeütközött járművekhez.

Állatmentések az ünnep árnyékában

Miközben sokan ünnepeltek, több állat az életéért küzdött:

• Szentesen csatornába esett kutyát mentettek
• Cserszegtomajon kerítésbe szorult eb lábát szabadították ki
• Velencén befagyott tóban rekedt hattyút emeltek ki
• Dunaharasztin iszapba szorult őzet mentettek
• Kállón egy vízóraaknába esett pónit hoztak felszínre

Tanulságos évzárás: a felelőtlen ünneplés ára

A szilveszteri statisztikák egyértelműek: a tűzijátékok és a figyelmetlenség komoly veszélyt jelentenek emberekre, állatokra és értékekre egyaránt. A tűzoltók gyors beavatkozása sok esetben megelőzte a nagyobb tragédiát, de a számok önmagukért beszélnek.

A Szilveszteri rémálom: 240 riasztás, égő házak, lángoló autók bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Karácsony előtt minden évben fellángol a vita: vajon környezetbarátabb-e a műfenyő, mint az igazi? A válasz sokakat meglephet. A legfrissebb hazai ökológiai kutatások szerint nem a műfenyő a zöldebb megoldás, sőt: hosszú távon komolyabb terhelést jelent a bolygónak, mint a hagyományos karácsonyfa.

A nagy tévhit: a karácsonyfa nem erdőirtás

Sokan még mindig úgy gondolják, hogy a karácsonyfák kivágása erdőpusztítással jár. A valóság azonban egészen más.

„Fontos tisztázni, hogy a karácsonyra szánt fenyőfákat erre a célra kialakított ültetvényeken nevelik, tehát nem az őshonos erdőktől veszik el a területet, mint azt néhányan gondolják” – emelte ki Aszalós Réka, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa.

Ezek az ültetvények nemcsak gazdasági célt szolgálnak: évekig élő növényállományként működnek, miközben szén-dioxidot kötnek meg, javítják a mikroklímát, és élőhelyet biztosítanak különféle állatfajok számára.

Műfenyő: kényelmes, de környezetromboló választás

A műfenyő elsőre praktikusnak tűnik: nem hullik, nem kell kidobni minden évben. Csakhogy az ökológiai lábnyoma jóval nagyobb, mint azt sokan gondolnák.

„A műanyagfenyő a legkevésbé ajánlott megoldás karácsonyra. Bármennyire praktikusnak tűnik, kifejezetten káros a környezetre” – hangsúlyozta a kutató.

A legtöbb műfenyő PVC-ből készül, amely nem lebomló műanyag. Gyártása energiaigényes, szállítása pedig jellemzően több ezer kilométerről történik. Kutatások szerint ráadásul mikroműanyagokat juttathat a környezetbe és az emberi szervezetbe is, miközben élettartama végén kezelhetetlen hulladékká válik.

Számokban a különbség: mi terheli jobban a Földet?

Egy valódi, Magyarországon termesztett, kisebb méretű fenyő évekig nő a földben, miközben aktívan javítja a környezet állapotát. Ezzel szemben egy műfenyő:

• fosszilis alapanyagból készül
• hosszú szállítási útvonalon érkezik
• nem újrahasznosítható hatékonyan
• évtizedekig terheli a hulladéklerakókat

Ezért ökológiai mérlegben egy átlagos műfenyő csak akkor „érné meg”, ha több mint 15–20 évig használnák, amit a gyakorlat ritkán igazol.

Alternatív karácsonyfa: a legzöldebb megoldás?

Klímavédelmi szempontból a szakértők szerint a legjobb választás a kreatív alternatíva.

„Klíma- és természetvédelmi szempontból a legjobb választás az alternatív karácsonyfa” – mondta Aszalós Réka.

Gallyakból, deszkákból, újrahasznosított anyagokból készült fák nemcsak környezetbarátok, hanem egyediek is. Ugyanakkor a hagyományok ereje sokaknál erősebb – és ez érthető.

Ha már igazi fenyő, akkor így válaszd!

„A legfontosabb szempont, mondhatni „ökölszabály”, hogy ha valaki élő fenyőfát vásárol, ne túl nagyméretű és mindenképpen Magyarországon termesztett fenyőt válasszon„ – emelte ki a kutató.

A kisebb fák termesztése és szállítása kevesebb erőforrást igényel, a hazai termelés pedig jelentősen csökkenti a környezeti terhelést.

Ne dobd ki! Így hasznosítsd ünnepek után

A környezettudatos döntés nem ér véget szenteste.

„Fontos szempont a fenyőfák ünnep utáni hasznosítása is, semmiképpen ne a kommunális hulladékba kerüljön a fa” – hangsúlyozta Aszalós Réka.

A legjobb megoldások:

• feldarabolva komposztálás
• mulcsként, talajtakaróként való felhasználás
• önkormányzati gyűjtőpontokon történő leadás

Földlabdás fenyő: zöld álom vagy lutri?

„Elvben sok minden szól a földlabdás fenyőfa vásárlása mellett, de a gyakorlat sajnos azt mutatja, hogy ezeknek a növényeknek egy része elpusztul„ – figyelmeztet a kutató.

A klímaváltozás miatt több fenyőfaj – például a lucfenyő vagy a normann fenyő – egyre nehezebben viseli a hazai körülményeket, még kiültetés után is.

A termelők szerepe: nem csak üzlet, hanem felelősség

A karácsonyfa-termesztés sok család megélhetése. A fák éveken át gondozás alatt állnak, közben pedig valós ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak: levegőtisztítás, szénmegkötés, talajvédelem.

Ez is része annak az ökológiai mérlegnek, amelyet gyakran figyelmen kívül hagynak a műfenyő–élő fenyő vitában.

Forrás: HUN-REN

A Karácsonyi átverés? A műfenyő sötét oldala bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Gyors pénz, még gyorsabb lebukás

Nem tartott sokáig a szabadság annak a két fiatal férfinak, akik egy veszprémi családi házból több mint 2 millió forint értékű arany ékszert zsákmányoltak. A rendőrök ugyanis alig egy nappal a lopás után már bilincsben vitték el őket.

Gyanútlan megrendelésből drága tanulópénz

A történet egy teljesen hétköznapi internetes kereséssel indult. A sértett ablakcseréhez keresett szakembert, és egy szakmunkásokat közvetítő oldalon talált is egy kedvező ajánlatot. A munka másnap el is kezdődött: két férfi érkezett, akik ajtókat bontottak, szereltek, és még villanyszerelési feladatokat is elvállaltak.

Amíg dolgoztak, máshol „pakoltak”

A munkálatok befejezése után azonban kellemetlen meglepetés várta a ház tulajdonosát. Az ékszertartó dobozból több aranyékszer eltűnt, az értékük meghaladta a 2 millió forintot. Ekkor már egyértelmű volt: a „mesterek” nemcsak dolgozni jöttek.

Bevásárlóközpont parkolójában csaptak le rájuk

A veszprémi nyomozók gyors adatgyűjtésbe kezdtek, amely hamar eredményt hozott. Másnap délelőtt az egyik helyi bevásárlóközpont parkolójában elfogták a feltételezett elkövetőket. A 28 éves, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéből származó férfit és 20 éves társát előállították, majd lopás bűntette miatt gyanúsítottként hallgatták ki.

Az arany nagy része előkerült

A rendőrök a házkutatás során megtalálták a lopott ékszerek jelentős részét, amelyeket lefoglaltak. A nyomozás jelenlegi adatai szerint a zsákmány túlnyomó része visszakerülhet jogos tulajdonosához.

Tanulság: óvatosan az online „szakemberekkel”

Az eset ismét rávilágít arra, milyen kockázatokat rejthet az ismeretlen forrásból érkező, túl jónak tűnő ajánlat. A rendőrség szerint különösen fontos az előzetes ellenőrzés, referenciák kérése és az értéktárgyak biztonságos elzárása idegenek jelenléte esetén. – áll a police.hu közleményében

A Ablakot ígértek, aranyat vittek: milliós lopás Veszprémben bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Az idei téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzések során az ellenőrök az ország számos pontján vizsgálták az ünnepi időszakban kiemelten érintett tevékenységeket. Az ellenőrzések fókuszában többek között a vad- és halfeldolgozók, élőhal-árusítók, forralt bort kínáló egységek, sörfőzdék és őstermelők álltak. Az összkép pozitív, ugyanakkor több esetben hatósági beavatkozásra is szükség volt.

Súlyos szabálytalanság egy vadfeldolgozó üzemben

A vadfeldolgozó létesítmények ellenőrzése öt vármegyében zajlott. Négy üzem minden tekintetben megfelelt az előírásoknak, azonban egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei feldolgozó esetében komoly élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő hiányosságokat tártak fel. Ennek következtében az üzem működését azonnali hatállyal felfüggesztették, és több mint három tonna élelmiszert vontak ki a forgalomból.

Halfeldolgozók és élőhal-árusok: jellemzően szabálykövető működés

A megnövekedett ünnepi kereslet miatt a halfeldolgozás is kiemelt figyelmet kapott. Öt halászati termékeket előállító üzemben végeztek teljes körű ellenőrzést, ahol a higiéniai feltételek, a nyomonkövethetőség és a HACCP-rendszer felügyelete is megfelelőnek bizonyult. Két helyszínen kisebb, gyorsan orvosolható dokumentációs hiányosságot találtak.

Az élőhal-árusító egységek vizsgálata során 17 vármegyében összesen 40 forgalmazóhelyet ellenőriztek. A hatóságok különösen az állatvédelmi előírásokra koncentráltak. A vizsgált árusoknál nem tapasztaltak jogsértést, a halak tartási körülményei megfeleltek az előírásoknak.

Forralt borok és ünnepi italok ellenőrzése a vásárokon

A téli időszakban népszerű forralt borokat és egyéb alkoholos italokat 13 vármegyében, 36 létesítményben ellenőrizték. A higiéniai feltételek döntő többségében rendben voltak, mindössze két esetben állapítottak meg hiányosságot. Pozitív tapasztalat, hogy a kiszolgáló személyzet mindenhol rendelkezett az előírt egészségügyi dokumentumokkal. Az alkoholos termékek nyomonkövethetősége megfelelő volt, a laborvizsgálatok egy része még folyamatban van.

Sörvizsgálatok: címkézési hibák és egy komolyabb probléma

A „sör” és „ízesített sör” kategóriába tartozó termékek közül 15 tételt vizsgáltak meg, köztük nagyüzemi és kisüzemi főzeteket is. A legtöbb esetben kisebb jelölési hibákat tártak fel, amelyek javítása folyamatban van. Egy sör esetében azonban nem engedélyezett tartósítószert mutattak ki, ezért a termék forgalomból történő kivonását kezdeményezték.

Őstermelők ellenőrzése piacokon

A hatóságok 58 őstermelőt ellenőriztek főként vidéki nagyvárosokban és a főváros környéki piacokon. Az ellenőrzések során a jogszerű működést, a termékek származását és a nyilvántartások hitelességét vizsgálták. A legtöbb termelő betartotta az előírásokat, ugyanakkor több kisebb szabálytalanság is előfordult, például hiányzó FELIR-azonosító vagy be nem jelentett termékek árusítása. Két esetben hatósági eljárás indult súlyosabb jogsértések miatt.

Az ellenőrzések év végéig folytatódnak

Az élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrök december 31-ig folytatják a vizsgálatokat annak érdekében, hogy az ünnepi időszakban a fogyasztók biztonságos, ellenőrzött termékekhez jussanak. – áll a Nébih közleményében

A Amit az ünnepi ételekről nem mondanak el – Bezárt üzem, visszahívott termékek bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Európa felkészül: a katonai mozgások felgyorsítása a tét

Az Európai Parlament szerint az ukrajnai háború világosan megmutatta: Európa jelenlegi rendszerei nem alkalmasak arra, hogy gyorsan és hatékonyan reagáljanak egy fegyveres válságra. A képviselők ezért támogatják egy úgynevezett „katonai schengeni térség” kialakítását, amely lehetővé tenné a csapatok és katonai felszerelések akadálymentes mozgását az Európai Unión belül.

A cél egyértelmű: válsághelyzetben akár 24 órán belül mozgósítható, határokon átnyúló katonai reagálás, különösen az EU keleti szárnyán, ahol a balti államok és Lengyelország biztonsága kulcskérdéssé vált.

Miért akadozik most a katonai mobilitás?

A parlamenti jelentés szerint jelenleg adminisztratív, pénzügyi és infrastrukturális akadályok lassítják a katonai eszközök és egységek mozgását. Egyes esetekben egy haditechnikai eszköz EU-n belüli átszállítása akár több mint egy hónapig is eltarthat.

A problémák között szerepelnek:

• elavult hidak és alagutak,
• katonai célokra alkalmatlan vasúti és közúti hálózatok,
• bonyolult engedélyezési eljárások,
• eltérő nemzeti szabályozások.

Több pénzt kér az EP – százmilliárdos infrastruktúra-igény

Az Európai Parlament üdvözli az Európai Bizottság javaslatát, amely szerint a következő hosszú távú uniós költségvetésben több mint 17 milliárd eurót különítenének el katonai mobilitásra. A képviselők ugyanakkor figyelmeztetnek: ez még mindig nem elegendő.

Számításaik szerint legalább 100 milliárd euróra lenne szükség mintegy 500 kritikus infrastrukturális pont – hidak, alagutak, vasúti csomópontok – korszerűsítésére. A Parlament felszólítja a tagállamokat, hogy ne ismételjék meg a korábbi hibát, amikor a 2021–2027-es költségvetésben az erre szánt forrásokat 75 százalékkal megvágták.

Mit jelent a „katonai schengeni térség”?

A javaslat lényege, hogy az EU-n belül a katonai egységek mozgása hasonlóan egyszerűvé váljon, mint a polgári személyeké a schengeni övezetben. Ez magában foglalná:

• a határellenőrzések minimalizálását katonai mozgásoknál,
• digitális engedélyezési rendszerek bevezetését,
• egyablakos ügyintézést,
• egységes uniós koordinációt.

A Parlament egy külön katonai mobilitási munkacsoport és egy európai koordinátor kinevezését is szorgalmazza, valamint egy részletes ütemterv kidolgozását.

NATO-kompatibilis gyorsreagálás – nincs idő késlekedésre

Az EP szerint a katonai mobilitás nemcsak uniós, hanem EU–NATO együttműködési kérdés is. A cél, hogy:

• békeidőben legfeljebb három napon belül,
• válsághelyzetben akár 24 órán belül

átléphessék a gyorsreagálású egységek az EU belső határait. A képviselők rendszeres közös gyakorlatokat és stresszteszteket sürgetnek annak érdekében, hogy az akadályok már békeidőben felszámolhatók legyenek.

Erős figyelmeztetések az EP részéről

Petras Auštrevičius, az Európai Parlament társ-jelentéstevője így fogalmazott:

„Európa erejének és agresszorok elrettentésére való képességének megőrzése érdekében elengedhetetlen, hogy készen álljunk a cselekvésre. Ehhez tartozik az is, hogy képesek legyünk gyorsan csapatokat és felszerelést telepíteni bárhova az EU egész területén. Az adminisztratív terhek leküzdése, illetve a kapacitás és a kettős felhasználású infrastruktúra fejlesztése nem luxus, hanem szükségszerűség. A Parlament kiemeli, hogy még sok tennivaló van egy valódi »katonai schengeni térség« létrehozása érdekében, és ezt a lehető legrövidebb időn belül meg kell valósítani.”

Roberts Zīle szerint pedig már nincs idő halogatásra:

„Jelenleg túl sok akadálya van a katonai mobilitásnak, amelyeket gyorsan kezelni lehetne anélkül, hogy sok pénzre lenne szükség. Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának fényében a katonai mobilitás még sürgetőbbé vált. Nincs vesztegetni való időnk – cselekednünk kell.”

Mi következik most?

Az állásfoglalást az Európai Parlament 493 igen, 127 nem szavazattal és 38 tartózkodás mellett fogadta el. A Közlekedési és Védelmi Bizottság képviselői megkezdték a jogalkotási munkát az Európai Bizottság katonai mobilitási csomagja alapján.

A döntés új korszakot nyithat az európai védelempolitikában – egyben azt is jelzi, hogy az EU hosszú távon számol egy elhúzódó biztonsági fenyegetéssel.

Forrás: EP

A Európa készül a legrosszabbra? Vészjósló döntés az EP-ben bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Budapest belvárosában nagy felháborodást váltott ki az a hétvégén terjedni kezdő videó, amelyen egy taxis két nőt üt meg olyan erővel, hogy a felvételen mindketten a földre zuhannak. A BRFK V. Kerületi Rendőrkapitányság a felvétel alapján azonnal hivatalból nyomozást indított ismeretlen tettes ellen.

Elfogás a belvárosban – garázdaság miatt hallgatták ki

A hatóságok hétfőre azonosították a gyanúsítottat. December 1-jén budapesti lakásán elfogták a 39 éves férfit, akit a nyomozók garázdaság vétség megalapozott gyanúja miatt hallgattak ki. A kihallgatás során beismerte a történteket, és elmondta, hogyan fajult tettlegességig a hajnali konfliktus.

A sofőr magyarázata a támadásra

A férfi szerint november 29-én hajnalban, a Sas utcában egy négyfős társaság két nő tagja szidalmazni kezdte, miután a taxis nem volt hajlandó elszállítani őket. Állítása szerint azért utasította vissza az utat, mert a társaság nem őt rendelte és láthatóan ittas állapotban volt. A kihallgatáson a férfi elmondta, hogy ezután ütött.

Senki nem hívott segítséget – a sértettek továbbra sem jelentkeztek

A történtek után sem rendőrt, sem mentőt nem hívtak a helyszínre, és a két nő a mai napig nem vette fel a kapcsolatot a hatóságokkal. A rendőrség így sem a sérülések pontos mértékét, sem a sértettek kilétét nem ismeri.

Egy tanú beszámolója szerint az egyik nő, aki a videón mozdulatlanul fekszik, néhány perccel később magához tért.

Folytatódik a nyomozás tanúk után kutatva

A hatóságok jelenleg további tanúkat keresnek, és kiemelt cél a két bántalmazott nő felkutatása. Amint ők is előkerülnek, a nyomozás újabb információkkal bővülhet.

Forrás: police.hu

A Két nő a földön, brutális videó terjed Budapesten – a taxis már vallott! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.