A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás: „élményszerű találkozás a szenttel és a szenttől meghatározott ember válasz-cselekménye.” (Gustav Mensching, 1959) „szellemi lényekbe vetett hit” (Edward Burnett Tylor, 1871) A két fogalomleírás eltérése a megközelítésből ered, az első a vallás megnyilvánulásait foglalja össze, a második lényegét próbálja megragadni. Az első funkcionális, a második szubsztanciális szemléleten alapuló meghatározás. A fentieknél a vallásnak még általánosabb megfogalmazását adja Helmuth von Glasenapp (1891–1963) valláskutató, amikor az alábbiakat írja Az öt világvallás c. könyvében: Vallásnak azt a – megismerésben, gondolkodásban, érzésben, akaratban és cselekvésben kifejeződő – meggyőződést nevezzük, amely szerint személyes vagy személytelen transzcendens erők vannak működésben.
Pünkösd titkai: Mit ünneplünk és miért olyan fontos a Szentlélek eljövetele? Pünkösd a keresztény egyház egyik legfontosabb ünnepe, amelyet húsvét után ötven nappal tartanak meg. A neve a görög „pentékoszté” (ötven) szóból származik, és a Szentlélek eljövete...
Világ körüli húsvét a győri egyetemen: így buliztak együtt 26 ország diákjai tojásfával és tűzugrással! Tojásfestés, Holi, ramadán, tűzugrás és kolumbiai tavaszünnep – mindez egyetlen délután alatt a Széchenyi István Egyetemen! A „Tavasz – természet és lé...
