A vámemelések láthatatlan keze: Inflációs körkép 2025 áprilisában
Vajon meddig maradhat ilyen alacsony az infláció? Hogyan reagálnak a vásárlók a vámemelésekre? Ki nyeli le a többletköltségeket – a kereskedők vagy a fogyasztók? Az áprilisi inflációs jelentés meglepő válaszokat ad ezekre a kérdésekre, miközben a háttérben már láthatók a közelgő vihar első jelei.
Az április inflációs adatai meglepően kedvező képet mutatnak első ránézésre, miközben a részletek már figyelmeztetnek a gazdaságban zajló átrendeződésre. A fogyasztói árak emelkedése 2,31%-ra mérséklődött a márciusi 2,39%-ról, ami 2021 februárja óta nem látott alacsony érték. Harmadik hónapja folytatódik ez a csökkenő tendencia, miközben a havi áremelkedés mindössze 0,22%-ot tett ki. – áll a Raiffeisen Bank elemzésében.
A vámemelések első jelei már itt vannak
Bár a fő inflációs számokban még nem jelentkezik markánsan a vámemelések hatása, bizonyos termékkategóriákban már tetten érhető az áremelkedés. A bútorok ára havi összevetésben 1,46%-kal nőtt a márciusi 0,57% után, a háztartási eszközök 0,8%-kal drágultak a korábbi 0,1%-os csökkenést követően. Még látványosabb a változás a hangrendszereknél, ahol 8,8%-os áremelkedést mértek az előző havi 1,2%-os csökkenés után. A sportszerek ára is 0,65%-kal kúszott feljebb, miután márciusban még 0,6%-os árcsökkenést regisztráltak.
Érdekes megfigyelni, hogy számos, vámemelésnek kitett termékkategóriában – például új autók vagy ruházati cikkek esetében – nem következett be jelentős drágulás. Ez arra utal, hogy egyelőre az importőrök és a kiskereskedők nyelik le a többletköltségek egy részét, próbálva megtartani vásárlóikat.
A fogyasztók már alkalmazkodnak
A szolgáltatási szektorban, különösen az utazás és szabadidős tevékenységek területén tapasztalható enyhe visszaesés azt jelzi, hogy a fogyasztók már most visszafogják diszkrecionális kiadásaikat, felkészülve a vámemelések miatt várható általános drágulásra. A nagyobb súllyal rendelkező szolgáltatások árainak mérsékelt emelkedése egyelőre ellensúlyozni tudja a termékek és élelmiszerek drágulását.
Élelmiszerárak hullámvasútja
Az élelmiszerinfláció 2,0%-ra csökkent az előző havi 2,42%-ról, visszaesve a februári 1,9%-os mélypontra. Az éttermi árak ugyanakkor 3,89%-ra emelkedtek a márciusi 3,79%-ról.
A legdrámaibb árváltozás továbbra is a tojásnál figyelhető meg, amely éves összevetésben 49,34%-kal drágább, bár ez már javulás a márciusi 60,44%-hoz képest. Egy hónap alatt 12,66%-os árcsökkenés következett be, amire 1984 óta nem volt példa. A korábbi drágulás hátterében a madárinfluenza miatti állománycsökkenés állt, de a helyzet már javulóban van.
A hús- és halárakat 3,43%-os emelkedés jellemezte, ami 2023 februárja óta a leggyorsabb ütem. Ezzel szemben a tejtermékek árai lassabban, 1,6%-kal nőttek, míg a zöldség és gyümölcs kategória árai 0,88%-kal csökkentek – a járvány kitörése óta nem látott mértékben. A pékáruk gyakorlatilag stagnáltak, mindössze 0,04%-os növekedéssel.
Energiaárak: meglepő fordulat
Az energiaárak összességében 3,74%-kal csökkentek éves alapon, ami erőteljesebb visszaesés a márciusi 3,25%-nál. Ez a csökkenő trend azonban nem egységes: meglepő módon az energiaszolgáltatások ára 6,18%-kal emelkedett, szemben a márciusi 4,21%-kal – ilyen gyors ütemű drágulást 2023 márciusa óta nem láttunk.
Különösen a földgáz ára szállt el, 15,68%-os növekedéssel (a márciusi 9,37% után) – erre 2023 januárja óta nem volt példa. A szokatlanul hideg időjárás és a kitermelési problémák együttesen hajtották fel az árakat. Az áramárak szintén emelkedtek, bár szerényebb, 3,61%-os ütemben.
Az energiaárak összképét végül a benzinárak alakulása mentette meg: 11,76%-os csökkenést mutattak éves alapon, ami tavaly október óta a legnagyobb visszaesés. Havi szinten azonban már csak minimális, 0,09%-os árcsökkenés volt tapasztalható.
Maginfláció: a gazdaság valódi állapota
A volatilis élelmiszer- és energiaárak nélkül számított maginfláció 2,78%-ra mérséklődött, ami némileg alacsonyabb a márciusi 2,79%-nál. Ez a mutató is harmadik hónapja folyamatosan csökken, és 2021 márciusa óta nem volt ilyen alacsony. A havi változás ugyanakkor 0,24%-os növekedést mutat, ami visszatérést jelent a januári szinthez.
A szolgáltatások árai 3,59%-ra csökkentek a márciusi 3,68%-ról – alacsonyabb értéket utoljára 2021 novemberében láthattunk. A lakhatási kategória 3,99%-on stagnált. A bérleti díjak enyhén csökkentek (4,00% vs 4,01%), de havi szinten már 0,39%-os növekedést mutattak a márciusi 0,24% után. Figyelemre méltó, hogy a lakhatási költségek egymagukban 50%-ban magyarázzák a teljes havi inflációs elmozdulást.
Reálbérek és fogyasztási kilátások
Az inflációs adatokkal párhuzamosan megismert béradatok szerint a reál órabérek 1,4%-kal nőttek, változatlan ütemben a márciusi értékhez képest. Ennél nagyobb növekedést utoljára 2023 júniusában és júliusában láthattunk, azt megelőzően pedig egészen 2021 elejéig kell visszamennünk.
Ez a mérsékelt reálbér-növekedés elegendő a lakossági fogyasztás szinten tartásához, ami támogatja a GDP stabil növekedését, azonban nem elég erőteljes ahhoz, hogy jelentős fogyasztásbővülést generáljon a következő hónapokban.
Kilátások: viharfelhők a horizonton?
Bár az áprilisi inflációs kép összességében kedvező, a részletek árnyaltabb helyzetről tanúskodnak. A vámemelések hatása már megjelent egyes termékkategóriákban, és bár a kereskedők egyelőre próbálják elnyelni a többletköltségeket, ez a helyzet hosszabb távon nem fenntartható. A fogyasztók már most óvatosabbá váltak, visszafogva diszkrecionális kiadásaikat.
Az energiaárak belső szerkezetének átalakulása – különösen a földgáz árának elszállása – további kockázatokat hordoz. Ha a benzinárak csökkenése megáll vagy visszafordul, az gyorsan felfelé tolhatja az inflációs mutatókat.
A következő hónapok kritikus időszakot jelentenek majd: kiderül, meddig képesek a kereskedők magukra vállalni a vámemelések költségét, hogyan alkalmazkodik továbbá a fogyasztói magatartás, és hogyan hat mindez a gazdaság egészére. – áll a Raiffeisen Bank elemzésében.
