Hiába vágynak a magyarok vállalkozásra, mégis egyre kevesebben alapítanak céget
A vágy megvan, a megvalósítás elmarad
A magyarok többsége továbbra is pozitívan tekint a vállalkozói létre: vonzó karrierútnak tartják, és sokan látják benne a kitörési lehetőséget. A valóságban azonban kevesebben vágnak bele ténylegesen. A legfrissebb adatok szerint 2024-ben drasztikusan csökkent a hazai vállalkozói aktivitás: a korábbi 9,9%-ról 6,7%-ra esett vissza azok aránya, akik már elindították vállalkozásukat.
Érdekesség, hogy a vállalkozásindítási szándék önmagában nem csökkent, vagyis sokan álmodnak cégről, de kevesen váltják tettekre. Egyre több az olyan próbálkozás is, amely néhány hónapon belül megszűnik.
Nemzetközi kitekintés: sereghajtók lettünk Európában
A Global Entrepreneurship Monitor (GEM) kutatás szerint Magyarország az európai középmezőny végére került. A korai szakaszban lévő vállalkozások aránya nálunk jóval alacsonyabb, mint a magas jövedelmű országokban vagy az EU-átlagban.
- Magyar adat: 6,7%
- GEM országok átlaga: 13,2%
- Magas jövedelmű országok átlaga: 11,6%
Az uniós összevetésben a 18 tagország közül csak Lengyelország, Románia, Görögország és Ausztria mutatott nálunk is gyengébb eredményt.
Miért nem vágnak bele a magyarok?
A legfőbb okok között szerepel:
- A kudarc miatti félelem – a magyarok 42%-át tartja vissza ez a gondolat.
- Hiányos tudás – mindössze a lakosság 35,8%-a érzi úgy, hogy elég tudással rendelkezik egy vállalkozás beindításához.
- Nehéz indulás – folyamatosan csökken azok aránya, akik szerint egyszerű vállalkozást indítani (2024-ben már csak 43,2%).
Érdekes viszont, hogy egyre többen gondolják úgy, hogy a közeljövőben jó lehetőségek nyílnak (32,3%).
Mi motiválja a vállalkozókat?
A kutatás szerint változás figyelhető meg a motivációk terén.
- Egyre fontosabb a hatás elérése: a korai vállalkozók kétharmada (68,6%) azért alapít céget, hogy valami maradandót hozzon létre.
- Kevésbé fontos az anyagi biztonság: bár sokakat még mindig a megélhetés motivál, ennek súlya történelmi mélypontra esett.
Milyen a hazai vállalkozói környezet?
A szakértői értékelés alapján Magyarország vállalkozási ökoszisztémája közepesnek mondható.
- NECI index: 4,5 a 10 fokozatú skálán (alig marad el a globális átlagtól).
- Pozitívumok: a piacra lépés egyre könnyebb, a felsőoktatásban javul a vállalkozásoktatás.
- Negatívumok: a közoktatásban alig tanítanak vállalkozói ismereteket (2,5 pont), az adó- és bürokratikus környezet pedig sokaknak nehézséget jelent.
Digitális lemaradás: miért nem használják a magyar cégek az AI-t?
A GEM 2024-es kutatás új témaként vizsgálta a digitális technológiák elterjedését.
- A magyar vállalkozók sokkal kevésbé tartják fontosnak a webshopokat vagy a mesterséges intelligencia használatát.
- A bejáratott cégek különösen lemaradtak: feleannyira látják jelentősnek az AI-t, mint a nemzetközi átlag.
- Jó hír viszont, hogy az olyan digitális eszközökben, mint a felhőszolgáltatás, adatelemzés vagy ügyfélkapcsolat-kezelés, nem maradunk el a világ élvonalától.
Nagy az akarat, kevés a siker
A magyarok szívesen vállalkoznának, de a tényleges vállalkozásindítás és a hosszú távú fennmaradás aránya jóval alacsonyabb a kívánatosnál. Az okok között szerepel a tudáshiány, a félelem a kudarctól, valamint a digitális eszközök alacsony használata. Ha ezekben sikerülne előrelépni, sokkal több vállalkozói álom válhatna valóra. – áll a BGE közleményében.
