Gondolkodtál már azon, hogy mi történik a pólóddal, miután megunod? Vagy hogy mennyi víz és emberi szenvedés árán készül el egy trendi nadrág? Tudtad, hogy a divatipar több szén-dioxidot bocsát ki, mint a légi és tengeri szállítás együttvéve?
A május hónap nemcsak a természet megújulásáról szólhat, hanem a ruhatárad megreformálásáról is. De vajon mit jelent pontosan a regeneratív divat, és hogyan válhat a vásárlásból valódi társadalmi és környezeti cselekedet?
Most kiderül, hogyan segíthet egy gomb visszavarrása, egy tudatos döntés vagy éppen egy használt ruha új élete abban, hogy ne pusztítsuk tovább a bolygót – hanem elkezdjük gyógyítani.
A regeneratív és fenntartható divat a hónap témája májusban
A globális divatipar komoly környezeti, ökológiai és társadalmi károkat okoz. Pedig a ruháink egyben lehetőséget is adnak, hogy szembenézzünk saját felelősségünkkel, és egy a természetet és közösségeinket is regeneráló új világot építsünk.
A Nagy Fordulatról:
„A Föld e történelmi pillanatának legcsodálatosabb vonása nem az, hogy a világ elpusztítása felé tartunk – valójában már egy ideje ezt tesszük. A figyelemre méltó az, hogy kezdünk felébredni, mintegy évezredes álmunkból, a Földhöz való tartozásunk mély tudatára. Ez a fájdalmas és gyönyörű ébredés lehet a fordulat – az ipari növekedésből az életet fenntartó társadalom felé, a kétségbeeséstől a képessé válás felé, az összeomlástól a regenerálódás felé.”
– Joanna Macy ökológus, író, filozófus
A divatipar rejtett ára: környezeti és társadalmi károk
A globális divatipar a kreativitás és önkifejezés látványos terepe, de az egyik legsúlyosabb környezetszennyező ágazat is. 10 százalékát adja a globális éves karbonkibocsátásnak az UNEP adatai szerint, amivel a teljes repülési és tengeri hajózási iparágak együttes kibocsátását is lekörözi.
Az olcsó, tömegesen gyártott ruhadarabok – a fast fashion termékei – hatalmas mennyiségű vizet, energiát és vegyszert igényelnek, miközben tonnaszámra termelődik textilhulladék, amely sokszor égetőművekben, hulladéklerakókban vagy a tengerekben végzi. Jelentős mennyiségben például Afrikában, ahol súlyos környezeti és társadalmi krízist okoz.
Sőt, sok esetben teljesen új, eladatlan ruhadarabokat is elégetnek a vállalatok, mert ezt tartják a leghatékonyabbnak a márka exkluzivitásának megőrzéséhez (A problémával már az EU is foglalkozik).
Emellett a pamuttermesztés és a textilgyártás során használt mérgező anyagok súlyos károkat okoznak a talajban, a vizekben és az élővilágban is.
A társadalmi hatások: kizsákmányolás és egyenlőtlenség
A környezeti károk mellett a divatipar komoly társadalmi problémákkal terhelt. A fejlődő országokban működő varrodákban gyakran embertelen munkakörülmények között, rendkívül alacsony bérekért dolgoznak nők és gyerekek. A munkavédelem hiánya, a túlórák kényszere és a szakszervezetek elnyomása rendszerszintű problémákat jelez.
A fogyasztói társadalom gyors ütemű trendváltásai csak fokozzák ezt a kizsákmányolást: a ruhagyártás ciklusai egyre rövidebbek, a nyomás pedig egyre nagyobb a munkásokon. A trend azonban meg is fordulhat: a hasonló vállalatok profitja jelentősen zuhant 2024-ben, ami jelezheti, hogy ez a modell (remélhetőleg) üzletileg sem lesz sokáig fenntartható.
A regeneratív divat, mint lehetséges kiút
A fenntartható és etikus divat egyre növekvő érdeklődést vált ki világszerte, ennek egyik legígéretesebb irányzata a regeneratív divat. Ez nem csupán a környezet terhelésének csökkentését célozza, hanem aktívan hozzájárul az ökoszisztémák helyreállításához.
A regeneratív mezőgazdaságra építő gyapottermesztés például képes javítani a talaj egészségét, megkötni a szén-dioxidot és növelni a biodiverzitást. Az Anthropologie példája jól mutatja, hogyan válhat a ruházati termelés nemcsak fenntarthatóvá, hanem természetet gyógyító folyamattá.
Etikus divat: értékalapú szemlélet a trendek helyett
Az Atmos magazin szerint a divat jövője nem csupán technológiai vagy anyaghasználati kérdés, hanem értékválasztás is. Az etikus divat lényege, hogy ne a gyors fogyasztásra és a profitmaximalizálásra építsen, hanem az emberek, állatok és ökoszisztémák jólétére.
Ide tartozik a kézműves technikák megőrzése, a közösségek megerősítése és a kulturális örökségek tisztelete is. Azt is hangsúlyozzák, hogy a divatnak vissza kellene térnie ahhoz a szerepéhez, hogy identitást és kapcsolatot fejezzen ki – ne pedig gyors eldobhatóságot.
Tudatos fogyasztás és iparági felelősségvállalás
A tudatos vásárlás, a kevesebb, de jobb minőségű és etikus forrásból származó ruhák választása hozzájárulhat a rendszer átalakulásához. Elengedhetetlen, hogy a divatcégek átlátható ellátási láncokat alakítsanak ki, valóban környezetbarát anyagokat használjanak, és méltányos munkakörülményeket biztosítsanak dolgozóik számára. A regeneratív divat nem csupán divatirányzat – egy olyan szemléletmód, amely képes lehet visszavezetni az embert a természethez és ráébreszti az erkölcsi felelősségére is.
A regeneratív megközelítésben a körforgás és a természeti-társadalmi rendszerek integrációja is fontos. Vagyis egészen a ruhadarab etikus, környezetileg és társadalmilag is fenntartható, értékteremtő létrejöttétől a teljes és minél hosszabb életúton és tudatos használaton át egészen az anyag és energia visszaforgatásáig vezet. Nem fenntartja tehát a jelenlegi kizsákmányoló helyzetet (amibe sokszor sajnos a fenntarthatóság szemléletmódja is belecsúszik), hanem regenerálja az emberi és nem emberi közösségeket, ökoszisztémákat.
Kihívások a fenntarthatóbb divatért májusban
- Május 07-én jótékonysági ruhavásárt szervez az EVK és a FAKT szakkollégium. Vegyél részt az eseményen és segíts ezzel egy társadalmi ügyet is!
- A rendezvényen a szakkollégiumok és diákszervezetek mellett bárki elhozhatja feleslegessé vált, de jó állapotban lévő ruháit. Hozz te is ruhát, amit szívesen felajánlanál!
- Ne vásárolj a hónapban egyáltalán ruházatot vagy kiegészítőket (a jótékonysági vásárt kivéve). Helyette inkább nézz el a Corvinus Termelői Piacra május 13-án, és vásárolj a ruhára szánt pénzből egészséges zöldséget és gyümölcsöt helyi termelőktől.
- Nézd át az otthoni ruhatárad, és vegyél fel két olyan ruhadarabot, amit már legalább egy éve nem használtál. Mi lehetett az oka, hogy ilyen sokáig a szekrényben maradt?
- Ha elszakadt, elfeslett valamilyen ruhadarabod, esetleg leesett egy gomb, kidobás helyett próbáld megvarrni, megjavítani azt. A Beeco térképén több erre alkalmas helyet is találsz Budapesten.
- Ha mindenképp szükséged van valamire, nézz szét előbb az adományboltokban és a használtruha-üzletekben is! A Beeco-térképen ezeket is megtalálod. Arra figyelj, hogy a használtruha-vásárlás is lehet felesleges, valamint azt is érdemes csekkolni, valóban etikus és fenntartható módon hasznosítja-e a bevételét a választott bolt.
- Válassz ki 3 ruhadarabot a szekrényedből, és nézd meg, milyen alapanyagokból készültek. Járj utána (akár a mesterséges intelligencia segítségével), hogy milyen egészségügyi, környezeti és állatjóléti kockázatai (például káros vegyszerek, mikroműanyag-szennyezés vagy etikátlan gyapjú és bőr) lehetnek ezeknek az alapanyagoknak!
- Figyelj oda a ruháid mosására is! Csökkentsd a környezeti lábnyomodat energiatakarékos üzemmóddal és 30 fokon történő mosással, természetes szárítással és környezetbarát tisztítószerekkel. Ezekről a Tudatos vásárlók Egyesületének honlapján vagy a Körforrás oldalán is olvashatsz. Ezen az oldalon pedig rá is kereshetsz a termékek minősítésére, ami segíthet a választásban.
- A túlfogyasztás különösen jellemző a divatiparra, amit a közösségi médiában terjedő marketingkampányok is erősítenek. Figyeld meg egy napon keresztül, mennyi ruhával kapcsolatos hirdetés jelenik meg előtted a platformokon. A feleslegesen visszatérő hirdetőket (különösen a legkárosabb fast fashion márkákat) tiltsd le, hogy kevesebb ilyen tartalmat kapj a jövőben!
- Oszd meg a barátaiddal (vagy akár követőiddel) a fenntartható divattal kapcsolatos élményeid a hónapban és beszélgessetek a divatipar káros hatásairól is! Mit gondolsz, hatással tudsz-e lenni másokra a saját választásaiddal példát mutatva?
A közlemény forrása: Budapesti Corvinus Egyetem
