Magyarországon fogy a munka – bajban a munkaerőpiac
Friss közlések alapján 2025 júniusában mindössze 4 679 000 fő dolgozott Magyarországon, miközben a munkanélküliség 212 ezer főt, azaz 4,3 százalékot tett ki.
Egy éve még 49 000-rel többen voltak munkában ugyanebben az időszakban.
Munkanélküliség: a háromhavi átlag inkább ront, mint javít
Bár az egyhavi adat szerint a ráta maradt a korábbi szinten (4,3 %), a bővebb, április–júniusi háromhavi átlag már 4,5 %-os munkanélküliségi rátát mutat.
Ez 210–220 ezer álláskeresőt jelent, ami nőtt a tavalyihoz képest.
Főbb okok: fogyó népesség és gyenge gazdaság
A visszaesés legfőbb tényezője a 25–54 éves, munkaképes korú népesség fogyása, így a foglalkoztatottak száma csökken.
Emellett a gazdaság teljesítménye stagnál, az OECD előrejelzése szerint a GDP 2025-re alig nő majd (0,9 %), míg a beruházások és a bizalom gyenge marad.
Munkaerőpiaci nyomás nő
Az elemzők szerint a piac egyre kevésbé rugalmas: a munkaerő szükséglete és kínálata egyszerre gyengül, így a rövid távú kilábalás nem valószínű.
A átlagos álláskeresési idő viszont tartósan magas, átlagosan 12,2 hónapig tart, és a munkanélküliek 32–33 %-a már legalább egy éve állás nélkül van.
Munka nélkül maradtak regisztráltak
A nyilvántartott álláskeresők száma június végén közel 220 000, ami ugyan csökkent enyhén tavalyhoz képest, de a hosszabb távú munkanélküliség magas: a regisztráltak 31,8 %-a több mint egy éve nem talál munkát.
Mit mondanak a döntéshozók és elemzők?
- A jegybank szerint a gazdasági teljesítmény gyenge, ezért nem csoda, hogy a munkaerőpiac sem erősödik.
- Az ING elemzői szerint: „a munkaerőpiac lassan átrendeződhet, és ha a gazdaság nem lendül fel, akkor cégek béremeléssel és létszámleépítéssel reagálhatnak”.
Egyéni hatások: mi történik velünk?
A foglalkoztatási ráta – mely a 15–64 éves korosztályban dolgozók aránya – gyakorlatilag stagnált, 74,9 %-on áll.
Ez azt mutatja, hogy bár összességében kevesebben dolgoznak, a munkaerő-aktivitás aránya még nem zuhant drasztikusan vissza.
