Brüsszel bekeményít az erdőirtás ellen – Magyarország a „tiszta” országok között
Az Európai Unió végre megnevezte, mely országokat tartja erdőirtás szempontjából kockázatosnak – és Magyarország hivatalosan is az alacsony kockázatú, azaz „zöld kategóriás” államok közé került! Ez azt jelenti, hogy hazánk példás módon teljesíti a fenntarthatósági szempontokat, és nem asszisztál a világ zöld tüdejének pusztításához.
Az Európai Bizottság május 23-án hozta nyilvánosságra az EUDR (Erdőirtásmentes Termékekről szóló Rendelet) végrehajtásához kapcsolódó országértékelések keretrendszerét, valamint a legelső hivatalos országlistát. Ez a lépés komoly mérföldkő az európai zöldpolitika történetében – és hazánk ebből az első körből tisztán, emelt fővel került ki.
Hogyan működik a rendszer?
A rendelet célja, hogy kizárólag erdőirtástól mentes forrásból származó áruk kerülhessenek be az EU belső piacára. A vizsgálat kiterjed hét kulcsfontosságú termékre, amelyek gyakran köthetők erdőpusztításhoz: szarvasmarha, szója, pálmaolaj, kakaó, kávé, fa és gumi.
Ezek kapcsán az országokat három besorolás szerint értékelik:
- Alacsony kockázatú: mint Magyarország vagy a legtöbb uniós tagállam.
- Átlagos kockázatú: ezeknél fokozottabb ellenőrzés szükséges.
- Magas kockázatú: ilyen például Oroszország, Belarusz, Mianmar vagy Észak-Korea – ahol politikai szankciók vagy súlyos fenntarthatósági problémák miatt fokozott figyelemre van szükség.
A kockázati kategóriák nem csupán címkék: konkrét ellenőrzési arányokat is meghatároznak. Az importőröknek és hatóságoknak alacsony kockázat esetén a termékek legalább 1%-át, közepesnél 3%-át, magasnál viszont minimum 9%-át kell ellenőrizniük, hogy azok valóban erdőirtás-mentesek legyenek.
Mi változik a kereskedelemben?
A rendelet alkalmazása nemcsak papírmunka – gyökeresen átalakíthatja az Európába irányuló exportpiacokat. Az új szabályok 2025. december 30-tól lépnek hatályba a nagy- és középvállalatok számára, míg a mikro- és kisvállalkozásoknak 2026. június 30-ig lesz idejük felkészülni.
A kereskedelmi partnerek 70%-a jelenleg alacsony kockázatú besorolást kapott – köztük olyan meghatározó globális szereplők is, mint az Egyesült Államok vagy Kína. Ez óriási könnyebbség lehet az európai piacon dolgozók számára, ugyanakkor nyomásgyakorlásként is szolgálhat a „vörös zónás” országok felé, hogy változtassanak termelési gyakorlatukon.
Hogyan készül fel Magyarország?
Hazánkban a Nébih látja el a hazai végrehajtás koordinálását. A hivatal rendszeresen frissíti az EUDR tematikus aloldalát, ahol a vállalkozók, importőrök és termelők részletes tájékoztatást kapnak az új kötelezettségekről. A szabályok betartásához ugyanis minden érintettnek ki kell alakítania egy „kellő gondosságot biztosító” belső rendszert, amelyben:
- adatokat gyűjtenek az áru eredetéről,
- kockázatelemzést végeznek,
- és szükség esetén csökkentő intézkedéseket alkalmaznak.
A cél: biztosítani, hogy egyetlen darab fa, kávészem vagy szójaszállítmány se származzon illegális erdőirtásból.
Magyarország a példamutató országok közé tartozik az EUDR első országértékelése szerint. Az új rendszer mérföldkő az erdők védelmében, és hamarosan minden európai vállalkozásnak alkalmazkodnia kell hozzá. Az EU így nemcsak szabályoz, hanem irányt is mutat – hogy zöldebb, tisztább és átláthatóbb legyen a globális kereskedelem.
Az új rendelet, az országok listája, valamint a kockázati besorolás kidolgozásának módszertani alapjait részletesen bemutató bizottsági munkadokumentum az alábbiakban elérhető.
Országértékelések vhr
Módszertan
Országlista
