Miért ilyen hideg a tavasz? – Az évszakok valóban átalakulóban vannak
Május közepén járunk, mégis sokan kabátban indulnak reggel munkába, és a szabadtéri programokat inkább elhalasztják. „Norvégiában jobb idő van, mint nálunk” – hallani egyre gyakrabban a panaszt. De valóban rendkívüli az idei tavasz? Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói – Szabó Péter, Kis Anna és Pongrácz Rita – friss tanulmányban elemezték az idei időjárási anomáliákat, és meglepő összefüggésekre bukkantak.
Hideg van? Igen. Szokatlan? Nem annyira
Az elmúlt hetek reggeli és esti hőmérsékletei valóban hűvösek, de ez még nem feltétlenül jelent extrém időjárást. A 2024-es tavasz például a valaha mért legmelegebb volt 1901 óta – így az ideihez képest óriási a kontraszt. Tény, hogy 2025 májusa sokkal hűvösebbnek érződik, de az év első hónapjai összességében még így is kissé melegebbek voltak a sokéves hazai átlagnál. Például januárban olyan magas volt a hőmérséklet, hogy a mostani május eleji értékekkel szinte megegyezett (10 °C körül).
Lokálisan fázunk, globálisan hevülünk
A magyarországi lehűlés nem jelenti azt, hogy a Föld is hűlne. Épp ellenkezőleg: 2025 globálisan az eddigi második legmelegebb év, Izlandon például májusban 26 °C-ot mértek. Az ilyen szélsőségek mögött részben a poláris örvény gyengülése állhat. Ez a magaslégköri áramlat az északi féltekén befolyásolja a polárfront helyzetét, amely elválasztja az egyenlítői meleg és a sarki hideg levegőt. Ha ez az örvény gyengül, a polárfront instabillá válik, és délebbre sodródhat – így fordulhat elő, hogy tartósabban a hideg oldalára kerülünk.
Ez történt most is: a polárfront áprilisban gyengült meg, és a hidegebb légtömegek huzamosabb időre ránk telepedtek. Hasonló eseményre 2021 tavaszán is volt példa, akkor a sarkvidéki levegő súlyos mezőgazdasági károkat okozott a virágzás idejére eső fagyok miatt.
Rekordhideg? Csak ritka visszacsapás
Bár idén májusban két új hidegrekord is született hazánkban, ez nem változtat a trendeken. A melegedő éghajlat miatt a hidegrekordok egyre ritkábbak, míg a melegrekordok szaporodnak. 2025 első hónapjaiban már öt ilyen napot jegyeztek fel, míg 2024-ben összesen 24-et – ezzel szemben hidegrekord csak egyetlen nap volt. A klímamodellek szerint a jövőben a 2024-hez hasonló extrém meleg tavaszok lesznek a jellemzőek, az idei év inkább kivételnek számít.
Átalakulnak az évszakok – nem tűnnek el, csak átrendeződnek
A klímaváltozás hatása már nemcsak érzékelhető, hanem mérhető is. Az évszakok határai és jellemzői fokozatosan módosulnak. Magyarországon például az elmúlt évtizedek adatai alapján a tavasz és a nyár egyaránt körülbelül 25 nappal lett hosszabb, míg a tél időtartama a felére csökkent. A tavasz tehát egyre korábban kezdődik, ugyanakkor a hidegbetörések sokáig fennmaradhatnak. A nyár bő egy héttel hamarabb indul, és szeptember végéig kitolódik. Az ősz hossza viszont szinte változatlan.
Különösen érdekes, hogy az Északi-középhegység térségében a tél már csak az év 9%-át teszi ki, míg a tavasz ott az év harmadát foglalja el – tehát érezhetően eltolódott az időjárási egyensúly.
Népi megfigyelések új megvilágításban
A tavaszi időjárás „ugrálását” már a népi megfigyelések is rögzítették: a Sándor–József–Benedek napokhoz kötött felmelegedés vagy a fagyosszentekhez (Pongrác, Szervác, Bonifác) kapcsolódó lehűlés nem babona – ezek éghajlati mintázatokra utalnak, melyeket ma már tudományosan is értelmezni tudunk.
Forrás és további információ: HUN-REN
