A Duna Kör öröksége forog kockán – veszélyben a békés tiltakozás joga?

Nem csak a természetet, a jogainkat is védeni kell – figyelmeztet a Magyar Természetvédők Szövetsége

Amikor a nyolcvanas évek végén a Duna Kör kiállt a Bős–nagymarosi vízlépcső ellen, nemcsak a természet védelme volt a tét – egy egész mozgalom és szemléletformálás indult el Magyarországon. A békés tüntetések ekkor váltak igazán láthatóvá, és ezek alapozták meg azt is, hogy a jelenlegi Alaptörvény kimondja: mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez és a szabad véleménynyilvánításhoz.

Ma újra beszélnünk kell erről a jogról. A Magyar Természetvédők Szövetsége nem véletlenül foglalt állást a gyülekezési jog csorbítását célzó törekvésekkel szemben. Számukra – és minden civil mozgalom számára – ez az egyik utolsó, valóban nyitott eszköz, amivel az állampolgárok hallathatják a hangjukat, ha nem értenek egyet egy politikai vagy gazdasági döntéssel.

Az ilyen megmozdulások – legyen szó természetvédelemről vagy más közügyekről – gyakran érintenek érzékeny pontokat. Vannak, akiknek ez kellemetlen, de épp ez a vita, a nyilvános véleménykülönbség a demokrácia alapja. A kérdés az, hogyan éljünk ezzel a joggal: kulturáltan, felelősséggel, másokat nem sértve. Ugyanakkor nem lehet elfogadni, hogy egy-egy bűncselekmény vagy túlkapás ürügyén általánosan korlátozzák a békés gyülekezés lehetőségét.

A természetvédő szervezetek – akárcsak a Duna Kör idején – ma is gyakran ütköznek erősebb érdekcsoportokkal. De míg a döntéshozók kezében médiabirodalmak és politikai hatalom van, az állampolgárok csak néhány eszközzel élhetnek – ezek egyike a tüntetés. Ezért állnak ki most a természetvédők is: nemcsak a fák, folyók, élővilág, hanem a demokrácia mellett is.

A teljes közlemény:  Magyar Természetvédők Szövetsége