Mennyi az esélye, hogy egy egyetemi könyvcsere-ötletből egymilliárd dolláros vállalkozás születik? És mi köze ennek a gerelyhajításhoz vagy a tárgyalástechnikai órákhoz? Vajon mit tanulhat ma egy magyar hallgató a Szilícium-völgyben született sikersztorikból?
A Szilícium-völgyet sokan a digitális aranyláz földjének tartják – de vajon valóban ez a startup-paradicsom, ahol minden ötlet dollármilliárdokat ér? Vagy épp ellenkezőleg: kőkemény verseny, bizonytalan jövő és fájdalmas tanulópénz vár azokra, akik belépnek ebbe a világba?
Az EVK Business Nights vendége, Jared Schrieber – a Numerator alapítója – testközelből mutatta be azt az utat, amelyen elindulva ő maga a semmiből épített fel egy globálisan elismert céget. Egy olyan úton vezette végig a hallgatóságot, ahol a kudarc legalább annyira része a fejlődésnek, mint a siker.
Mitől válik egy ötlet valódi piaci áttöréssé? Hogyan lehet meggyőzni a befektetőket, amikor még csak egy prototípusod van? Milyen trükkökkel lehet a vásárlókból hősöket faragni? És miért lehet épp a fókusz a legnagyobb érték egy vállalkozó eszköztárában?
Ha már gondolkodtál saját startupon, vagy csak inspirációt keresel a karrieredhez, akkor ezt a történetet nem hagyhatod ki. A Szilícium-völgy kulisszái mögé pillanthatsz be – kérdésekkel, válaszokkal és egy adag nyers valósággal.
A Budapesti Corvinus Egyetem közleménye:
Szilícium-völgy 101 – Hogyan legyél milliárdos
Az EVK Szakkollégium által szervezett EVK Business Nights legutóbbi eseménye izgalmas betekintést nyújtott a szilícium-völgyi startupok világába. A hallgatók Jared Schrieber, a tapasztalt vállalkozó és a Numerator (korábban Infoscout) alapítója előadásán keresztül ismerhették meg a sikeres startup indítás kulisszatitkait. Stanley Allen Ward moderálásával a beszélgetés egy őszinte és inspiráló utazás volt, amely bemutatta a vállalkozói lét hullámvasútját, a csúcsokat és a mélypontokat egyaránt. Hugert Alex beszámolója.
Jared Schrieber vállalkozói aspirációi már az egyetemi évei alatt megmutatkoztak. A diákönkormányzatban való részvétele során fogalmazódott meg benne az első vállalkozói ötlet, egy könyvcsere-szolgáltatás létrehozása. Ekkor jött rá, hogy benne is ott lakozik a „vállalkozói szellem”, ami később sem hagyta el. A diploma megszerzése után a dot-com bubble (az 1990-es évek végén kialakult gazdasági lufi, amikor az internetes cégek részvényeinek értéke irreálisan megemelkedett, majd 2000 körül hirtelen összeomlott) csúcsán az Intelnél kezdett dolgozni, ahol a krízis idején az ellátásilánc technikai oldalán tevékenykedett. Az adatokkal való napi munka során azonban rájött, hogy többre vágyik a vállalati rutinnál, ezért mesterképzésre jelentkezett. Ez a döntés nyitotta meg előtte a startupok világát, és indította el azon az úton, amelynek köszönhetően egy milliárd dolláros vállalkozást épített fel.
Bár akkoriban nem minden egyetemi lecke tűnt létfontosságúnak, Jared kiemelte, hogy bizonyos készségek – különösen a tárgyalási technikák – kritikusnak bizonyultak a befektetőkkel való kapcsolattartás során. Az amerikai élvonalbeli gerelyhajítóként szerzett tapasztalata olyan mély benyomást tett az egyik beruházóra, ami döntőnek bizonyult egy korai finanszírozási ügylet megkötésében.
Startupja, a Numerator, alapjaiban alakította át a vállalatok számára a fogyasztói magatartás megértését egy innovatív, játékosított adatgyűjtési platform létrehozásával. Ez a felület a vásárlási szokásokat felhasználható információvá konvertálja, forradalmasítva a piaci elemzést. Jared Schrieber szerint a vállalkozói lét legizgalmasabb és legveszélyesebb része a korlátlan számú alternatíva volt. Felhívta a figyelmet arra, hogy bár a lehetőségek végtelenek, a siker kulcsa a fókuszált megközelítés és a kivételes teljesítmény egy adott területen. A Numerator példája jól szemlélteti, hogy egy jól definiált cél és az arra összpontosított figyelem hogyan vezethet egy sikeres vállalkozás felépítéséhez.
Amikor megkérdezték, hogy hogyan lehet meggyőzni a vevőket egy új termék értékéről, Schrieber válasza egyértelmű volt: építsünk prototípust. Egy kézzelfogható termék segít másoknak elképzelni a lehetőségeket. Mégis, nem kis teljesítmény nagy múltú vállalatokkal versenyezni. A tanácsa? Csökkenteni kell a vásárlók kockázatát. A felhasználóknak azt kell érezniük, hogy „hősökké” válnak azzal, hogy az adott produktumot választják. Ez azt jelenti, hogy a terméknek nemcsak innovatívnak, hanem megbízhatónak és könnyen használhatónak is kell lennie. A vásárlóknak azt kell érezniük, hogy biztonságos döntést hoznak, és valami különlegeset tesznek. Ez a megközelítés segít a vállalkozásoknak abban, hogy bizalmat és hosszú távú kapcsolatot építsenek az ügyfelekkel.
Schrieber elmondta, hogy a Szilícium-völgy, bár tele van zseniális elmékkel és szaktudással, nem feltétlenül maga a paradicsom. A magas költségek és a versengő környezet miatt nem ideális hely például a családalapításra. Ugyanakkor a kapcsolatépítési lehetőségek páratlanok, és a tőkebevonás szempontjából kulcsfontosságú, hogy a startupok neves szakembereket vonzzanak a tanácsadó testületekbe.
A Szilícium-völgyet Magyarországgal összehasonlítva az előadó megjegyezte, hogy Magyarországon is rengeteg tehetséges ember él, de kevesebb az angyalbefektető és a startupokat támogató szervezet. Ez megnehezíti a vállalkozás indítást, ugyanakkor a kevésbé zsúfolt piac komoly lehetőségeket rejt magában.
Jared Schrieber tanácsa a leendő vállalkozóknak az, hogy először csatlakozzanak egy startuphoz. Így megismerhetik belülről a startupok működését, a kihívásokat és a sikereket, és felkészülhetnek saját vállalkozásuk elindítására.
Forrás: uni-corvinus.hu
