Magyarok titkos szabadságdrámája:
minden második dolgozó a nyaralás alatt is munkára kényszerül
A szabadság – ami elvileg a pihenés, kikapcsolódás és feltöltődés ideje – sok magyar munkavállaló számára csak illúzió. Egy friss felmérés szerint a dolgozók fele még a nyaralás alatt sem tud teljesen elszakadni a munkahelyétől. Sőt, sokaknál nem is létezik helyettesítési rendszer, így kénytelenek maguk megoldani a problémákat – akár a tengerparton, akár a Balaton partján ülnek.
Miért nem tudunk elszakadni a munkától?
A Profession.hu kutatása szerint a magyar dolgozók 20%-ának munkahelyén egyáltalán nincs helyettesítési rendszer. Ez azt jelenti, hogy ha valaki elmegy szabadságra, senki nem veszi át a feladatait. Tízből öten kisebb fennakadásokról számoltak be, míg három dolgozó teljesen elégedett volt e téren.
A helyzet következménye: a munkavállalók sokszor laptopot, telefont visznek magukkal a nyaralásra, és a szabadidőben is céges ügyeket intéznek.
Telefon és e-mail a napernyő alatt
A dolgozók fele rendszeresen fogad céges telefonhívásokat a szabadsága alatt.
- 29% csak akkor veszi fel, ha valóban fontosnak érzi.
- 21% viszont minden egyes hívásra válaszol – akár este tízkor is.
A céges e-mailekkel hasonló a helyzet:
- 22% naponta ellenőrzi a levelezést,
- 60% csak a legfontosabb üzenetekre válaszol,
- 16% minden levélre reagál,
- míg 24% ugyan átfutja az e-maileket, de válasz nélkül hagyja őket.
Nem meglepő, hogy sokan a nyaralás alatt is dolgoznak, ezért 42%-uknak nincs is felhalmozódott munkája, amikor visszatérnek – hiszen elintézték mindent a pihenés közben.
Mennyi időt töltünk szabadságon?
A magyar dolgozók idén átlagosan 12 nap szabadságot terveztek.
- Gyermekesek: 14 nap
- Gyermektelenek: 11 nap
- Fizikai dolgozók: 11 nap
- Felsővezetők, igazgatók: 14 nap
A szakértők szerint a regenerálódáshoz legalább két hétre lenne szükség, de ez a legtöbb esetben nem valósul meg.
Hol nyaralunk?
A recesszió nem vette el a magyarok kedvét az utazástól. A felmérés szerint:
- 39% ugyanannyit költ nyaralásra, mint tavaly,
- 31% többet,
- 30% kevesebbet.
A munkavállalók kétharmada belföldön pihen: a többség néhány napos kiruccanást tervez, míg 19% legalább egy hetes nyaralást. Külföldre a dolgozók egyharmada utazik – 16% rövid időre, 22% legalább egy hétre.
Ki dönt a szabadság időpontjáról?
A dolgozók fele szerint a munkahelyükön a vezetőség beleszólhat a szabadság időpontjába. 22%-uknak konkrét idősávban kellett kivenniük a szabadnapokat.
Bár a többség szerint a főnökök nem akadályozzák a szabadságot, mégis előfordulnak kellemetlen esetek:
- 71% soha nem tapasztalt tiltást,
- 18% egyszer,
- 11% többször is találkozott ezzel.
Különösen a 25 év alatti fiatalok és az alacsony végzettségűek szenvednek a szabadságmegvonástól.
A szakértők figyelmeztetnek: az egészségünk bánhatja
Ha valaki hosszú távon sem tud kikapcsolni, annak súlyos mentális következményei lehetnek. A szakértők hangsúlyozzák: a munkáltatóknak és a dolgozóknak közös érdeke, hogy a pihenés valóban pihenés legyen – ne pedig a munkavégzés új helyszíne. – áll a Profession.hu közleményében.
