A Balaton vízminőségéről sokszor esik szó, de kevesen tudják, hogy a tó védelmében nemcsak az algák és a tápanyagok kiszűrése a kulcs, hanem egy sokkal modernebb kihívás is: a gyógyszermaradványok eltávolítása. Egy friss hazai kutatás most először mutatta meg részletesen, milyen szerepet játszik ebben a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer (KBVR).

Meglepő felfedezés: gyógyszermaradványok a vízben

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, a Pannon Egyetem Soós Ernő Kutató-Fejlesztő Központja, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatói egy teljes évet felölelő vizsgálatot végeztek a Kis-Balaton térségében.

A Journal of Water Process Engineering folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kutatók 41 különböző gyógyszerhatóanyagot azonosítottak a be– és kifolyó vizek mintáiban, amelyeket 10 hatóanyagcsoportba soroltak. A leggyakrabban előforduló vegyületek között szív- és érrendszeri gyógyszerek, hormonok, szorongásoldók, opioidok, helyi érzéstelenítők és egyes antidepresszánsok hatóanyagai szerepeltek.

Miért pont itt jelennek meg ezek az anyagok?

A Kis-Balaton vízgyűjtő területe különleges adottságokkal rendelkezik. A térségben több jelentős gyógyturisztikai központ található, például Hévíz, Zalakaros és Kehidakustány, miközben a Zala folyó nagy mennyiségű tisztított szennyvizet is a rendszerbe szállít.

Nemzetközi összehasonlításban a terület gyógyszerterhelése közepesnek számít, vagyis nem kirívó, hanem jól illeszkedik azokhoz az értékekhez, amelyeket más, sűrűn lakott vagy gyógyturisztikailag hasznosított régiókban is mérnek.

Nem egyforma minden évszakban – a szennyezés „mozog”

A vizsgálatok egyik fontos tanulsága, hogy a gyógyszerhatóanyagok mennyisége jelentős tér- és időbeli ingadozást mutat. A kutatók szerint a legfontosabb bejutási útvonal a Zala folyó és a Kiskomáromi-csatorna, ugyanakkor az egyes évszakok között nagy különbségek figyelhetők meg mind az anyagok számában, mind azok koncentrációjában.

Ez azt jelenti, hogy a vízterhelés nem állandó, hanem a hidrológiai viszonyokkal és az emberi tevékenységgel együtt változik.

Jó hír: a Kis-Balaton valóban szűr

A kutatás egyik legbiztatóbb eredménye, hogy a Kis-Balatonba érkező gyógyszerhatóanyagok több mint fele a tározóból kifolyó, Balatonba jutó vízben már nem mutatható ki. Ez azt jelzi, hogy a KBVR az év nagy részében hatékonyan csökkenti a mikroszennyezők mennyiségét.

Ugyanakkor a kép nem teljesen fekete-fehér: bizonyos hormonok, epilepszia elleni szerek és nem-szteroid gyulladáscsökkentők időszakosan akár dúsulást is mutathatnak a kifolyó szakaszon.

Miért tűnhet úgy, mintha a rendszer „szennyezne”?

Az elemzések szerint az elfolyó vízben időnként mért magasabb koncentrációk nem új szennyezésből származnak, hanem a Kis-Balatonban zajló természetes belső folyamatok következményei. Jellemzően az üledékből való felszabadulás okozza a jelenséget.

Ezért fordulhat elő, hogy a tározó rendszer átmenetileg „szennyező” forrásként jelenik meg a mérésekben, miközben hosszabb időtávon összességében mégis védelmi szerepet tölt be.

Mi a tanulság a Balaton jövője szempontjából?

A kutatás egyértelmű üzenete, hogy a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer nemcsak tápanyag-csapdaként, hanem modern értelemben vett mikroszennyező-szűrőként is működik. Megfelelő üzemeltetéssel és vízkezeléssel az időszakos dúsulások hatása csökkenthető, így a rendszer hosszú távon is kulcsszereplője maradhat a Balaton vízminőségének megőrzésében.

Forrás: HUN-REN

A Így óvja a Balatont egy kevéssé ismert vízvédelmi rendszer bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Vasárnap hajnalban ért véget Zamárdiban a STRAND Fesztivál, amely idén is óriási érdeklődés mellett zajlott. A négynapos programsorozat közel 90 ezer látogatót vonzott a Balatonhoz, ezzel a térség legnagyobb és leglátogatottabb eseményévé vált.

A Balaton turizmusának motorja

A fesztivál időpontja kiemelten fontos a balatoni turizmus szempontjából: a nyár végén, amikor a forgalom általában visszaesik, Zamárdiban minden megtelt. A szálláshelyek teltházasak voltak, az éttermek és bárok forgalma is a megszokottnál jóval magasabbra ugrott. A közlekedésben is érződött a tömeg: vonatok tömve érkeztek, több ezren pedig kerékpárral jöttek a fesztiválra.

Ünnepi nyitány és sztárfellépők

A fesztivál augusztus 20-án a Balaton Ünnepével indult, ahol bemutatták a Best of Balaton program új ajánlatait. Az életműdíjat idén Nagy Viktor, a Kultkikötő alapítója kapta. A nyitónap színpadára nemzetközi sztárok és hazai legendák is felléptek: Paul Kalkbrenner, Purple Disco Machine, Kruder & Dorfmeister, valamint Geszti Péter különleges „Geszti Sixty” műsora.

A következő napokban közel 200 fellépő szórakoztatta a közönséget. Beton.Hofi, Dzsúdló, Halott Pénz, Majka és a Bagossy Brothers Company mellett a Neoton Família és az R-GO is színpadra lépett. Fűzy Gábor bárzongorista pedig több tízezer ember előtt adott elő legendás magyar slágereket.

Sport és közösségi élmények

A fesztivál pénteki napján a FODISZ közreműködésével futóversenyt rendeztek, amelyen több mint 150 épek és fogyatékossággal élő sportoló vett részt. A futókat és családtagjaikat a STRAND látta vendégül.

STRAND CITY – fesztiválból város

Az idei újdonság a STRAND CITY volt: egy teljes miniváros, ahol négy napon át különleges szolgáltatások várták a látogatókat. Volt saját kultúrház, iskola, könyvesbolt, bank, galéria, kertmozi, strand és még rendőrőrs is. A fesztiválozók személyi igazolványt vagy útlevelet is készíttethettek, sőt a helyi „kórházban” annyi vért adtak, hogy az több napra elegendő lett volna egy kisebb település ellátására.

A városnak még saját polgármesterei is voltak – Lil Frakk és Pumped Gabo –, akik lakossági fórumot tartottak. Az „önkormányzat” egyhangúlag elfogadta a legfontosabb határozatot: „legyen minden jó!”.

A fesztivál központjában egyedülálló látványosság is várta a közönséget: Weiler Péter 130 m²-es, mesterséges intelligenciával készült alkotása, amely előtt naponta több ezer fotó készült.

Jövőre is biztos a folytatás

A STRAND szervezője, a Weekend Event Kft. 2013 óta jegyzi a MOL Nagyon Balaton programot. Zamárdi önkormányzata elkötelezetten támogatja a fesztivál jelenlétét, és a képviselők már döntöttek: a következő négy évben is a város ad otthont az eseménynek. A 2026-os pontos időpontot szeptemberben hozzák nyilvánosságra.

A szervezők és a turizmus vezetői is elégedettek

Princzinger Péter, a VisitBalaton365 elnöke szerint a STRAND Fesztivál minden várakozást felülmúlt:
„A Balaton idén is sikeres nyári szezont zárhatott, de az a tömeg és az a turisztikai forgalom, amit a STRAND Fesztivál hozott, különösen nagy jelentőséggel bír a hazai turizmus szempontjából.”

A Közel 90 ezren csaptak óriási bulit a Balatonnál – ilyen még nem volt! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Ebben a termálvizeknek is nagy szerepük van. Magyar kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a meleg vizű fürdők, például a budapesti gyógyfürdők és a Hévízi-tó hozzájárulhatnak ahhoz, hogy olyan halfajok jelennek meg és telepednek meg hazánkban, amelyek eredetileg nem is honosak itt. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet friss kutatása alapján az elmúlt két évtizedben 89 új idegen faj jelent meg a hazai természetes vizekben – ezzel már 130-ra nőtt az idegenhonos halfajok és hibridek száma.

Ezek többsége a szájköltő halak (Cichliformes) és a harcsafélék (Siluriformes) közé tartozik, de az utóbbi időben számos, a kígyófejű halak (Anabantiformes) rendjébe tartozó faj is előkerült, amelyek különösen veszélyesek lehetnek az őshonos halfajokra.

A legtöbb új jövevény olyan díszhal, amelyet akváriumból engedtek szabadon – gyakran jó szándékkal, de sajnos nagy károkat okozva a természetes ökoszisztémában. Ezek a fajok általában a melegebb vizeket kedvelik, és sok közülük a fürdőkből vagy a Hévízi-tóból kerül elő, ahol egész évben megfelelő körülményeket találnak a túléléshez és szaporodáshoz.

Ráadásul ezek a fajok egyre jobban alkalmazkodnak a hazai viszonyokhoz, így akár a hidegebb időjárást is elviselik. Ilyen például a szúnyogirtó fogasponty, amely a Hévízi-tóból kiindulva már más vizekben is elterjedt. A kutatók szerint a klímaváltozás és az emberek felelőtlen viselkedése (például a halak kiengedése) miatt a probléma csak súlyosbodni fog.

Ez pedig veszélyezteti az őshonos halakat és a természetes vizeink ökológiai egyensúlyát. – áll a HUN-REN közleményében.

A Kigyófejű ragadozók a gyógyfürdőkben? Egyre több a veszélyes jövevény! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A balatoni ingatlanpiacon az elmúlt években hatalmas változás ment végbe: ami korábban leginkább a nyári pihenésre szolgált, az mostanra sokak számára teljes értékű második otthonná vált. A Duna House siófoki szakértője, Bánáti András szerint ez az új trend alapjaiban alakította át a keresletet és az árak alakulását is.

Egész évben komfortot keresnek a vevők

„Ma már a vásárlók közel 90%-a lakóingatlan-szintű kényelmet vár el a balatoni ingatlanoktól: szigetelés, modern fűtés, teljes felszereltség és egész évben lakható kialakítás – ez lett az alapelv” – hangsúlyozza Bánáti András.

Stabil árak, hosszabb szezon

A balatoni lakások ára átlagosan 950 ezer és 1,25 millió forint között mozog négyzetméterenként. Siófokon és Balatonfüreden ez az érték elérheti a 1,5 millió forintot, míg a közvetlen vízparti, újépítésű, panorámás lakások esetében a 2 millió forintos négyzetméterár sem ritka. A legtöbb tranzakció 60–120 millió forint között jön létre, a luxuskategóriás ingatlanok viszont kisebb arányt képviselnek.

A telkek ára is széles skálán mozog: 50–300 ezer forint közötti négyzetméterár jellemző, közvetlen vízparton viszont ez az érték az 500 ezer forintot is meghaladhatja.

Növekvő kereslet, rövidebb reakcióidő

A budapesti árak emelkedésére a balatoni és a Velencei-tavi piac gyorsan, sokszor néhány hónap alatt reagál. Az eredmény: intenzívebb kereslet, gyorsabb adásvételek és a korábban jellemző rövid szezonalitás eltűnése. A COVID-járvány óta az emberek egész évben igyekeznek a Balaton mellett lenni, télen is, hétvégenként is. Az M7-es autópálya bővítése pedig csak erősíti ezt a trendet.

Kényszereladások helyett hosszú távú befektetések

„A korábban üdülőként használt ingatlanok szinte mind második otthonként funkcionálnak, ez pedig azt jelenti, hogy jóval kevesebb a kényszereladás és -vásárlás” – hangsúlyozza a szakértő. A közvetlen vízparti, önálló házak iránt is nagy az érdeklődés, ezek közül a 100 m²-es, 600 m²-es telken álló példányok ára elérheti az 1 millió eurót is. Az ilyen exkluzív ingatlanok esetében gyakori a külföldi vásárlók jelenléte.

A Balaton: már nem csak nyári üdülőhely – az új trend mindent átír bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Június 9-én egy budapesti tulajdonos tett feljelentést: ismeretlen betörő lopott el két kajakot a balatonakali nyaralója teraszáról – a kár több mint százezer forint volt.

A balatonfüredi rendőrök az esetet követően átfogó adatgyűjtésbe kezdtek. A nyomozás sikeresnek bizonyult: június 19-én reggel, alig tíz nappal az esemény után elfogták az elkövetőt, a kajaktolvajt – egy 30 éves győri férfit – otthonában .

Az illetőt először előállították, majd őrizetbe vették lopás gyanújával, és kihallgatták gyanúsítottként. A nyomozás lopás bűntette miatt folyik ellene. – közölte a police.hu

A Nyomozás Balatonnál: kajaktolvajt csípték el – így leplezték le! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Miközben a budapesti lakáspiac lassít, a Balaton-parti ingatlanok felé özönlenek a vevők

A 2025-ös nyaralószezon igazi földrengést hozott az ingatlanpiacon. Amíg a fővárosban és nagyvárosokban megtorpant a lakásvásárlási láz, addig a Balaton környékén példátlan kereslet bontakozott ki. A Duna House szakértői szerint olyan áremelkedési hullám söpör végig a magyar tengeren, amely még a fővárosi lakásárakat is felülmúlhatja.

Fordulóponton a piac: Budapest vs. Balaton

Az elmúlt hónapok egyértelműen megmutatták a piacok közötti különbséget. Míg áprilisig a magyar ingatlanszektorban minden szegmens dinamikus növekedést produkált, azóta a fővárosban és nagyvárosokban elérkezni látszik a korrekció ideje. A magas árak hatására a vásárlók óvatosabbá váltak, ami természetes módon fékezte az árnövekedés ütemét.

Ezzel szemben a nyaralóingatlan-szektorban csak most kezdődik az igazi fellendülés. A szezon elején tapasztalt érdeklődés minden várakozást felülmúl, és a szakértők szerint ez a trend a nyár végéig biztosan kitart.

A déli part: a vevők Mekkája

A kereslet különösen intenzív a Balaton déli partján, ahol a kedvezőbb árszínvonal és a vízközelség kombinációja ellenállhatatlan vonzerőt gyakorol a vásárlókra. A korábban másodlagosnak tekintett települések mostanra a nyaralóvásárlás gócpontjaivá váltak.

A trend mögött egy egyszerű gazdasági logika húzódik. Miközben a budapesti lakásárak elérték azt a szintet, ahol sokan már meggondolják a vásárlást, addig a balatoni nyaralók még mindig elérhető álomnak tűnnek. Különösen azok számára, akik nem csak nyaranta, hanem egész évben hasznosítanák befektetésüket.

Új vevőtípus jelent meg

A korábbi évekkel szemben megváltozott a nyaralóvásárlók profilja is. Egyre több olyan érdeklődő van, aki nem a hagyományos szezonális használatra gondol, hanem állandó, vagy félállandó lakhelyként tekint a balatoni ingatlanjára. Ez a váltás magyarázza, hogy miért kerültek előtérbe az energiahatékony, télen is lakható nyaralók.

„Az egész évben használható ingatlanok iránt fokozott az érdeklődés” – erősíti meg a Duna House elemzése. Ezek az ingatlanok ugyan drágábbak, de a vevők hajlandók többet fizetni a komfortért és a rugalmasságért.

A patinás villák: kivétel a szabály alól

Érdekes kivételt képeznek a régi, patinás balatoni villák, amelyek árai az átlagos növekedésnél mérsékeltebbek maradtak. Ezek az ingatlanok gyakran felújításra szorulnak, és az energiahatékonyság tekintetében sem felelnek meg a mai elvárásoknak, ami magyarázza az óvatosabb áralakulást.

Új befektetési lehetőség születik?

A folyamatos kereslet és a korlátozott kínálat együttese azt vetíti előre, hogy a balatoni nyaralók árai a következő hónapokban is emelkedni fognak. A szakértők szerint ez a trend nemcsak a nyári szezont fogja végigkísérni, hanem akár őszre is átnyúlhat.

A kérdés már csak az, hogy meddig bírja a piac ezt az intenzív növekedést, és mikor következik be az a természetes kiigazítás, ami a fővárosi ingatlanpiacon már megkezdődött. Egyelőre azonban úgy tűnik, a Balaton varázsa továbbra is erősebb minden gazdasági megfontásnál.

A A balatoni nyaralók ára az egekben rekordok dőlnek a Balatonnál bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai friss kutatásukban azt vizsgálták, milyen szerepet tölthet be a tó part menti zónájában tömegesen előforduló inváziós kvagga kagyló (Dreissena rostriformis bugensis) a Balaton vízminőségének javításában. Ez a faj már közel másfél évtizede jelen van a tóban, és mára a makrogerinctelen élőlények 90%-át teszi ki egyes területeken.

A kutatók szerint az eredményekből arra lehet következtetni, hogy a Balaton parti övében tömegesen előforduló szűrőszervezetek hatékonyan csökkenthetik a tóba folyamatosan kis koncentrációban, de az alkalomszerűen nagy koncentrációkban bemosódó szennyezőket is.

Korábbi mérések szerint a kvagga kagylók négyzetméterenként akár 100 ezer egyedet is elérhetnek a szilárd aljzatokon, teljes biomasszájuk pedig 8–80 tonna között változik, a vízszint függvényében. Egyetlen kagyló óránként körülbelül 2 deciliter vizet képes átszűrni, így a tó parti övezetében élő állomány becslések szerint háromnaponta képes átforgatni az ottani víztömeget.

A kutatók laboratóriumi tesztek során kimutatták, hogy ezek az élőlények 10 nap alatt akár 85–100%-ban eltávolíthatják a vízből a policiklusos aromás szénhidrogéneket (PAH-ok), valamint hatékonyan kiszűrik a nem szteroid típusú gyulladáscsökkentők (NSAID-ok) maradványait is. Ezek a szennyezőanyagok gyakran alacsony koncentrációban, de tartósan jelen vannak a tó vizében, illetve üledékében.

Noha a Balaton egészére vetítve az elmúlt évek során mért szerves szennyezőanyag-koncentrációk nem haladták meg az ökológiai határértékeket, az eredmények arra utalnak, hogy a kvagga kagylók jelentős szerepet tölthetnek be a szennyezőanyagok szűrésében. Ez különösen fontos a tó ökológiai egyensúlyának megőrzésében, hiszen segíthet csökkenteni a tartósan jelen lévő, illetve időszakosan nagy mennyiségben bekerülő vegyi anyagok által okozott káros hatásokat.

További info: HUN-REN

A A tudósokat is meglepte: ezek az állatok 3 naponta átszűrik a Balaton vizét bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A balatoni és a tó környékén lévő településeken található lakóingatlanok iránti kereslet közel 20 százalékkal nőtt az idén.

A lakáspiachoz hasonlóan a nyaralópiac is erősödő pályára állt az idei év első négy hónapjában – derül ki az ingatlan.com elemzéséből, amely a nyárias időt ígérő hosszú hétvége apropóján bemutatja a Balaton, a Velencei-tó és a Tisza-tó környékén jellemző keresletet és árakat is.

„A balatoni térségben lévő településeken található nyaralók iránti kereslet éves szinten közel 20 százalékkal nőtt az év első négy hónapjában.Így már a három évvel ezelőtti, akkor igen erősnek mondható szintet közelíti, igaz, a járvány alatti vásárlói érdeklődést még nem érte el.

A balatoni nyaralópiac élénkülését segíti az is, hogy a budapesti lakásárak 2025 első negyedévében megugrottak, így már általánosságban nem igaz az, hogy fővárosi árakon érhetők el a balatoni lakóingatlanok. A budapesti drágulás nagyban köszönhető a befektetési célú vásárlóknak, nekik a balatoni régió kevésbé volt érdekes.

A tó partján és környékén fekvő településeket jellemző visszafogott drágulás pedig a Balatonra csábíthatja azokat, akiknek a második vagy harmadik, esetleg sokadik lakóingatlan megszerzése Budapesten már túl nagy falat lenne az árak szempontjából. Emellett a saját célú, nyaralóval még nem rendelkező lakásvásárlók számára is vonzó alternatívát jelenthetnek a nyaralóövezetek.” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Millió alatt és millió felett

A jelenlegi kínálat alapján a déli partot magában foglaló Somogy vármegyei településeken 1,1 millió forint alatt marad az átlagos négyzetméterár. Siófokot közel 1,2 milliós ár jellemzi. Ugyanakkor a balatonszemesi, balatonboglári vagy balatonszárszói ingatlanok esetében 876-954 ezer forint az egy négyzetméterre vetített átlagár.

Az északi parti településeken és azok környékén az átlagos négyzetméterár szintén 1,1 millió forint. A tihanyi ingatlanokat hirdetik a legmagasabb, 1,5 millió forintot meghaladó négyzetméteráron. Balatonfüreden 1,3 millió forintért kínálják a lakóingatlanok négyzetméterét. Az alacsonyabb árkategóriába sorolható egyebek mellett Zánka, Révfülöp vagy éppen Ábrahámhegy, ahol 844-929 ezer forintos négyzetméterárral számolhatnak a vevők.

Nyaraló a balatoni ár harmadáért

A Velencei-tó kettős szerepet kap az országos lakóingatlan-piacon belül. Egyrészt a tó közelsége miatt részben nyaralóövezet, de egyre többen választják az ottani településeket, elsősorban Velencét és Gárdonyt állandó lakhelynek a népszámlálási adatok szerint. Így a nyaralóvásárlók mellett a költözések egyik célpontjává váltak a települések. Ugyanez igaz a Dunakanyarban található településekre is.

Az ingatlan.com adatai alapján Gárdonyban az átlagos négyzetméterár 832 ezer forint volt április végén. Velence azonban drágább, az ott eladásra kínált lakóingatlanoknál 933 ezer forinttal kell számolni. A Dunakanyarhoz köthető települések közül Kismaroson 863 ezer, Verőcén 808 ezer, Zebegényben 750 ezer forintnál tartanak az átlagos négyzetméterárak.

Jóval olcsóbb megoldást nyújt a vízparti településen ingatlant keresők számára a Tisza-tó. Az ottani lakóingatlanok átlagos négyzetméterára mindössze 343 ezer forint. A legdrágább települések közül Tiszafüreden 420 ezer, Poroszlón pedig 350 ezer forint az átlag.

“Ha kizárólag az árat nézzük, akkor az ország egészét nézve lehet vízparti településen lévő ingatlant találni a 300 ezer forintos kategóriától kezdve a másfél milliósig. Ennek köszönhetően a nyaralóvásárlást tervezők közül szinte mindenki tud a pénztárcájának megfelelő ingatlant találni, ha áttekinti a teljes kínálatot.”– fogalmazott az ingatlan.com szakértője.

A Így lehet balatoni ár alatt tóparti házad – mutatjuk, hol keresd! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.